Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-10 / 45. szám - Herczeg Ferenc: Üzlet - üzlet
Ekkor hirtelen megnyílt a szalon ajtaja és a méltóságom ur daliás alakja megjelent az előszobában. Biedermeier-szabású redingote volt rajta, horgolt selyemmellény, fehérbetétes lakkcipő. Nem is kísértem meg, hogy leírjam a nyakkendőjét, mert honi nyelvünk, sajnos, igen szegény a finomabb árnyalatú opálszinek megjelölésére alkalmas szavakban. Sándor úgy megijedt, mintha kisértetet látna. Rabi novich pedig kaján mosollyal mondta: — Nini, hát itthon van? — Magának mindig, kedves Rabinovich bácsi — szólt a méltóságom ur, miközben egy elegáns büvészmozdulattal a szalonba hívta az öregurat. Amióta utoljára itt járt Ra binovich bácsi, a méltóságos ur újra berendeztette a szalont. Sötétkék szövetkárpitok, narancssárga ‘szalagpántokkal, ugyanilyen kereketek, sötétzöld szőnyeg és kalapált rézkandalló. Kissé merész, de egészben véve sikerült kombináció. Az öreg körülnézett, a pillantása azután megpihent egy zsebbe való irótollon, mely az asztalon feküdt. Ilyet ő már régóta szeretett volna. — Hogy ez? — kérdezte. — Nem is tudom már ... Azt hiszem, tizenöt vagy húsz korona — szólt elnéző mosollyal a házigazda. Különös, hogy Rabinovich ezen dühbe jött. — Ez az ember tizenöt-húsz koronát költ egy tolira — az ő pénzéből! Felindulása annál különösebb és indokolatlanabb volt, mert hiszen a méltóságos ur nemcsak a tollát, hanem az automobilját, a bútorait, a fehérbetétes lakkcipőjét, az ingét, a harisnyáját és az alsónadrágját is a Rabinovich ur pénzén vette. A méltóságos ur szivarokat tett az asztalra és mosolyogva ült szembe hitelezőjével. Valami bűvös, lefegyverező, jégolvasztó, mondhatnám Arnheim-szekrény-nyitogató ereje volt az ö mosolyának. Rabinovich bácsi már ismerte ezt a veszedelmes mosolyt és gonosz cinizmussal igyekezett ellene védekezni. — Kérem alássan — mondta — azért jöttem, hogy megmondjam méltóságodnak, hogy most már nem adok pardont! — Ah! És kinek nem ad pardont, kedves Rabinovich? — kérdezte hanyagul a méltóságos. — Méltóságodnak! Méltóságod azzal hitegetett engem, hogy feleségül veszi Boronkai Brunner báró Lucy leányát. Boronkai Brunner a legjobb név a piacon. Én ezért moratóriumot és újabb kölcsönt is adtam méltóságodnak, hogy Biarritzba mehessen Lucy kisasszony után-A méltóságos ur a szemére tette monokliját. — És nem voltam Biarritzban? — Dehogynem! Ott volt, sőt onnan négyszer telegrafált pénzért. A Boronkai Brunner-féle házasságból azon- A „Do X.“ a levegőben. A híres német aeroplán a közelmúltban 169 személlyel megterhelve 50 percig repült.
