Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-10-13 / 41. szám - Sinclair Lewis és a midwesti ügyvéd
A Schneider-Cup finisében a közönség izgatottan követi az első repülőgép útját. Franciaország legelőkelőbb helyeit. Ez a kis történet Miss Amerikával történt Vichy-ben. A Miss Monde I. (vagy II.) francia újságírók társaságában egy •'virágkereskedésben tartózkodott, amikor egy igen elegánsan öltözött úriember azzal a kéréssel fordult hozzája, hogy pár percnyi audienciát szenteljen neki a „szépség királynője“. — Ugyanis őfelsége Manuel király pár perc múlva fog megérkezni ide és bizonyosan igen boldog lesz, hogy ha megismerheti Miss Amerikát — mondotta az úriember s kevés vártáivá rá tényleg megérkezett őfelsége. A királynak bemutatták a szépségkirálynőt, aki kedvesen meghajolt előtte és pár szót váltottak. Ebben a pillanatban mint a szélvész berobogott Mr. Aletti, aki Vichyben a legnépszerűbb ember; egyúttal az ottani nagy palace-ok királya és anélkül, hogy Manuel őfelségét egy pillantásra is méltatta volna, nagy pátosszal fordult a szépségkirálynő felé: — Engedje meg Felséged, hogy üdvözölhessem. Az amerikai hölgy elpirosodva szabadkozott: — Oh dehogy. Rajtam a sor, hogy Felségedet üdvözöljem. És kedves bókot vágott ki előtte. Őfelsége Manuel király szerényen egy sarokba húzódva nézte végig a jelenetet és csendesen megjegyezte: — Én magam sem tudom, hogy mit csinálok itt? □ Ezt a kis viccet akkor gyártotta egy képviselő' (aki a többek között egyike volt a miniszteri tárcák aspiránsainak), amikor Briand átvette a kormányt, az operáció elé tekintő Poincaréról. — Ez a kormány sokban emlékeztet engem az egyszeri kereskedő feleségére — mesélte a hoppon maradt képviselő ur. — Hogyhogy? Az egyszeri kereskedő felesége értesítést küldött az összes klienseinek az alkalommal, hogy a férje meghalt és az értesvtés igy szólt: — Férjem halála nagy csapást mért üzletünkre és mély fájdalommal tölt el mindnyájunkat. — Hiányát, nehezen, de pótolni fogjuk. — Az áruk minősége természetesen marad a régi. □ Chiron, az ismert sportember mesélte el egy társaságban (ahol meglehetős hihetetlen történeteket mesélt el már mindenki) a legelső versenyének történetét. — A félúton rohanok az autómmal, amikor észreveszem, hogy az egyik kerekem elveszett. Persze nyugodtan befejeztem a versenyemet. — Lehetetlen! — csodálkoznak a többiek. — Három kerékkel? — Abszurdum! — Dehogy három kerékkel — folytatta nagy léleknyugalommal Chiron. — Az elveszett kerék a tartalékkerekem volt. Vaszary Gábor-Sinclair Lerois és a midroesti ügyuéd Sokszor merül fel a panasz különösen nevesebb irók részéről, hogy a nagyközönség a poétákkal szemben egészen furcsa igényekkel lép fel és szinte megköveteli, hogy az iró a hozzáérkező levéltömegekre gyorsan és kimerítően válaszoljon és elintézze mindazokat a kívánságokat, amelyeket az olvasó velük szemben támaszt. Az amerikai Authors League Bulletin, a szerzők hivatalos lapja, most egész csomó példát közöl a kézirat- és autogrammvadászok túlkapásairól és megállapítja, hogy az irók számára a helyzet mindjobban tarthatatlanná válik. A példák nagy tömegében talán legmulatságosabb Sinclair Lewis esete, aki nemrégiben egy Midwest városi ügyvédtől a következő levelet kapta: St. Clair Lewis Cosmopolitan Mag Kedves Lewis! Olvastam néhányat az ön munkái közül és felhatalmazva érzem magam, hogy egy kis szívességet kérjek öntől. Kérem küldje el nekem a munkáinak a lajstromát, az életraj-, zát, a fényképét és a mostani életmódjának rövid ismertetését. Hány gyermeke van és mi a nevük? Hálásan köszönve előre is szívességét, maradok hive: J. J. Jones. Sinclair Lewis nagyot nézett, mikor a furcsa levelet megkapta, majd gondolkozott, hogy a reá bizott sok feladatnak milyen módon tegyen eleget. Meglehetősen sok hasonló tartalmú levél érkezik hozzá, amelyeknek ha eleget tenne, valóban nem a könyveit, de egyetlen novelláját sem írhatná meg. De Sinclair Lewis kedélyes és ezt a molesztálást is kedélyesen fogta fel. A midwesti ügyvédnek a következő levélben válaszolt: Kedves Jim! Bájos levelében csupán az a körülmény szomoritott el, hogy nagyon rövid volt és nagyon kimért. Igaz,
