Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1929-09-15 / 37. szám - Kosáryné Réz Lola: A füst
csak egy .rántást sem lehet megzavarni! Menjen vissza és ne keserítse az embert. Örüljön a kisasszony, hogy nincs ilyen szerencsétlen sorsa, mint másnak, mint nekem ... Törülgeitte a szemeit. De Manci konok elhatározással fordult az asztal felé s tette le reá a tésztadeszkát. Mire a szakácsnő újra látni tudott: ott puposodott már a liszt a deszkán s Manci gyúrt. — Hát ez habsütemény? — kérdezte a szakácsnő, mert egyéb nem jutott az eszébe bossziankodásában. — A habsütemény azután jön — felelte Manci mesterikéit nyugalommal. — Ez cukrosnerec lesz, a tojássárgáját használom fel hozzá. Senki sem tudja elképzelni, ha cukroisperecet vagy habsüteményt eszik, mennyi munkába, igyekezetbe, sokszor harcba kerül, míg létrejön az izeis kis könnyű falat. Manóinak nemcsak a szakácsimüvészet nehézségeivel, de azonkívül még két tényezővel kellett megküzdenie. Az egyik a szakácsnő rosszakaratú gáncséskodása völt, a másik a füst fojtogatóian gyilkos, alattomos ellenségeskedése. Könnyes szemmel gyúrta az aranysárga tésztát, könnyes szemmel verte a habot. A végén még a szakácsnő is megsajnálta néha s valósággal könyörgött neki, hogy hagyja abba. De Manci nem hagyta abba. Lázasan ragaszkodott ehhez a munkához, mint ahovvan a rab ragaszkodik a szalmaszálakhoz, amikből kosarakat fonogat, apró haszontalanságolkat, amik nélkül megőrülne. Minden embernek minden nap el kell mennie az őrület mellett, ha valami tehetetlenség vagy bánat környékezi. Ilyenkor kell hamar munkát keresni, ilyenkor gyűri apró darabra a levélboritékot az igazgató uir a vezérigazgatói karosszékben .s ilyenkor talál ki cifra káromkodásokat a kocsis és érzékeny nótákat a krumplikapálgató falusi leányzó. Manci is ezért sütött olyan dühhel, akármennyire csípte is a füst a szemét. Mindössze azt .'•ette meg, hogy ki-kiállt egy pillanatba a konyha ajtajába, amin át a kertbe lehetett jutni s ott szívott egy kis friss levegőt. Annyira el volt foglalva a bánatával s a mérgével — a füst miatt nem is sült rendesen a tészta —-, hogy nem vette észre Jóskát, aki, rakottéi a kezében, akkor lépett ki a villából, mikor ö a második tepsi cukrosperecet bizta a sorsára a sütőben. Jóska cigarettára akart gyújtani s a szélben úgy akart fordulni, hogy el ne aludjon azonnal a gyufája. így történt, hogy Manciék kertje felé volt kénytelen fordulni, másképpen a világért se tette volna meg. De megtette. A gyufa azonban kihullt a kezéből s a cigarettája gyujtatlan maradt. Meglátta ugyanis Mancit, aki a szemeit törülgetve, szép fejét lehajtva, bánatosan állt a konyha küszöbén, bekötött tejjel, mint a háziasság nemzője. Majd sóhajtott egyet és lassú léptekkel, lehorgasztott fejjel, meg-1. A trencsénteplici nagy nemzetközi tenniszversenyről: a négy bajnok: Artens (Ausztria), Koželuh (Csehszlovákia), dr. Luppu (Románia), Menzel (Csehszlovákia). 2. Tokaji szüret. 3. Egy berlini szabad-szinpadon előadták a „Szentivánéji álom“ cimü Shakespeare-darabot. Az előadás egyik jelenete.
