Képes Hét, 1928 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1928-12-23 / 12-13. szám - Régi sárosi karácsonyi mulatság Eperjesi emléknek

özv. Bessenyei Béláné, szül, báró Meng er sen Ida 1893- ban. Régi sárost karácsonyi mulatság Eperjesi emléknek- Elmondja egy öreg mesemondó — Szeretem a régi Írásokat s a kopottfedelü öreg köny­veket, melyek a múltról beszélnek s régmúlt idők embe­reivel ismertetnek meg. Szeretem azokat az ósdi albumo­kat, melyekből ódivatú ruhába öltözött hölgyek és urak, a századvég szereplő dámái és gavallérjai — mamák, pa­pák, nagymamák ma már alig felismerhetően kedves vo­násai mosolyognak felénk. Különös érzéssel rovom ennek az öreg Rákóczi­­városnak aszfaltját, mely a háború előtti városi magi­sztrátus bölcs jóvoltából a régi döcögős, fejnagyságu kö­vek helyére került, de amely — sajnos — a régi szép idők emlékeiből is el-elguritott idők folyamán egy-egy darabot. Mintegy az utókornak szánt élő szemrehányásként mintának maradt csak meg itt-ott egy-egy Rákóczi-kora­­beli ház: „igy néztünk és nézhettünk volna ki valameny­­nyien.. Legszebb a Fő-utca 86. és 88. száma alatt a XVII. század első feléből származó összeépített két ház: II. Rákóczi Ferenc udvarháza. Nagysárosi kastélyában történt éjjeli elfogatása után ebben a házban internálták a Habsburg-ház nagy ellenségét. A Fő-utca közepén pompázó nyitott Neptun-kut köré például, melynek magas ívben loccsanó vize alatt egy reggelig tartó lump olás után a piacra siető soóvári kofák nagy gaudiumára a mindig vidám, ezer tréfára kapható Szinyei-Merse Béla cigányzene mellett friss zuhanyfürdőt vett, pompás park épült, s talán kulturáltabbá, de idege­nebbé tette az én kedves, öreg szülővárosomat — Eperjest. Itt virított akkor Magyarország két legszebb rózsa­szála, a két gyönyörűséges Mengersen baronesse, s itt vigadtak akkortájt a felvidék legmulatósabb gavallérjai, a Szinyey-fiuk. Messze tájon híres volt a Berger-szálló éjjel-nappal cigányzenétől hangos étterme, melynek hatalmas tükrök­kel teleaggatott f. lai felé Farkas Sándor cigánybandájá­nak muzsikája m Alett, a „Repülj, fecském“ hires dalla­mára vígan repült a pezsgős palack és pohár, s mert dél­tájban mindenkoron gavallérosan ki lett egyenlítve a törési számla, Nehrer üveges segédei egyszersmindenkor­­ra a Bergerbe voltak délutánra rendelve, mivelhogy estéiig minden tükörnek ismét fix und fertig „a la dispo ­sition“ kellett állnia. Micsoda élet volt itt, micsoda jogász- és megyebálok voltak akkortájt Sárosban! A megye egyik legszereplőbb dámája, Pulszky Imréné született lipóczi Keczer Teréz, még nyolcvanéves korában is lady patronesse volt, s meg is jelent az eper­jesi jogászbálon, melynek agilis gavallérjai Tahy Lajos, Bornemissza Boldi, Illosvay Ince s az ismert többiek mint Sáros koronázatlan királynőjét fogadták a bottal becammogó, de még nyolcvanéves korában is fejedelmi megjelenésű matrónát, kinek testvérbátyja, a bolondsá­gairól hires Keczer Károly ugyancsak a bálnak hajnalán cigányszóval járta végig a Kalvária-hegyet Az eperjesi Rákóczi-ház. (J. Kopp felvétele, Eperjes.) 291 Szinyei-Merse István, Sá­rosmegye hires főispánja, eperjesi jogászkorában. Gróf Zichy Jakabné, szül, báró Mengersen Mici, 1893- ból való felvétele.

Next

/
Thumbnails
Contents