Képes Hét, 1928 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1928-10-07 / 1. szám - Surányi Miklós: A mágus
A MÁGUS A Képes Hét számára irta: SÜRÁNY1 MIKLÓS ELŐSZÓ Mindenek előtt üdvös lesz,, hogy ímegismerke^jünk e feljegyzések hőséivel, akinek igaz története ,a következő fejezetekben lesz majd olvasható. Galeotti Miarzio, Corvin Mátyás .magyar király udvari humoristája, derék, kedélyes, kövér, furfangos és határtalanul szeretetreméltó vándórtudós volt, lasztroliógius, hittudiós, orvos, stratéga, nyelvész és költő, szerette az aranyat, a regi bort, a könyveket és a könnyen barátkozó nőket, — ezt 'mindenki tudja róla, aki a XV. század kultúrájába valaha beliepillantgatott. Mi azt .is tudjuk, hogy a magyar napkirály egyik leghűségesebb olasz mülattatója volt, aki Mátyás életének utolsó hét-nyolc esztendejében a bécsi és budai udvarok pompás és henye fényét a maga ragyogó szellemével jelentékenyen felfokozta. (Nem volt a legnagyobbak közül való — Lőrénzo i.,l Magnifico azonban őt is barátai közé számította és megemlékszilk róla a komoly német Burkhardt is a renaissance-ról irt munkájában. Magánélete is eléggé ismeretes. Családja olasz, magyar és német ágra szakadt, mert a derék Marzio mesternek olasz, német és magyar felesége is volt, szépen egymás után. Erkölcseihez szó fér, valamint könyveinek tudományos értékéhez is; dé ez nem az ő bűne, hanem a koráé. Ö maga minden esetre a lég rokonszenvesebb formában követte el a kor bűneit. Sörényes haját, dupla tokáját és rettenetes karjait, nagy, nehéz, kövér, d& finom és illatos, bársonyos, prémes doktori ruhába öltözött alakját valami mosolygós báj lengi körül és szellemiének szabad napfényes, vidám röpködése' az Anno partján virágzó rózsák körül d.öngicsélő méheket juttatja eszünkbe: mindenből kiszívta az édies és illatos mézet és azt romlatlanul adta át az utókornak. Ez nagy érdem és utódjai nem hiába büszkék Galeotti Marziora. A humanista életéről a múlt század végén könyvet irt egy német főnemes — Friedrich iPhilipp Martiusnaik hívták —, aki a derék Marzio mester leszármazottjának tartotta magát. A könyv címe': Geschichte dér Faimiilie Martius s. abban ,a szerző úgy vélekedett, hogy utolsó éveit Galeotti a csehek országában élte. A német genealógus ebiben tévedett. Galeotti Bölcsben halt meg ugyanazon a napon, amikor ura és bálványa, a nagy Mattlhias Corvinus kilehelte halhatatlan lelkét. Marzio mint a tudomány hőse’ ment ura betegágyához és mint a szerelem mártírja vált meg az élettől. Ez a tragédia, amelyet Galeotti Marzio alázatos Íródeákja — e rövid elbeszélés szerzője — egyéb alkalommal már feldolgozott, beírta Marzio nevét a halandó bűnösök és a halhatatlan szerelmesek gazdag lajstromába, egyben pedig gyarapította a bizonyitékok halmazát amellett, hogy .a szerelem erősebb, mint a férfi. Erősebb, mint a tudomány és erősebb, mint a halál. Csak egy van, ami még nála is erősebb és ez az asszony. De' nem erről van szó. Galeotti Marzio életrajz,a — amelyet ama fenneibb említett németen kívül magam is megírtam fiatal éveim verejtékes kutatásai alapján — egyre bővül olyan adatok hozzáadásával, amelyekkel újabban ajándékozott meg engem Isten segítő kegyelme. Újabban rájöttem, hogy Marzio, mielőtt a magyar király betegágyához sietett volna, egy ideig Párisbain élt VIII. Károly udvarában, ahonnan Katholikus Ferdinánd az egyesített arragóniai és kasztiliai udvarba csábította. Az alábbiakban olvasható lesz a sokat élt, sokat szenvedett, de erős és üde lelkű aggastyán utolsó nagyszerű 'kalandja. ★ Az udvar Barcelonában töltötte az őszi hónapokat. Ott volt a hatalmas Ferd.inánd és a hűséges Izabella minden udivárhölgye, papja, csillagásza, tudósa, vitéze és apródja. Ragyogó társaság. Szellem és szépség, erő és gazdagság tekintetében páratlan az egész világom. Arabok is voltak az udvarban. Arisztotelész és Plátó magyarázói, titkos tudományok bölcsei, művészek, és ezermesterek, ékesszavu dalnokok és csodatevő orvosok. Ég, föld, íü, fa, virág minden szépségével nekik állott szolgálatukra; az éjszakák langyosak voltak és a tenger felől illatos párák »enyhítették a nappalok tikkasztó hőségét. Földi paradicsom volt ez: a legszebb arragóniai és kasztiliai hölgyek sürögtek-forogtak ebben, a paradicsomban. Minden szépség és szellem felett állt a szerelem. Ennek volt a szolgája az Éj és a Nap, Arisztotelész és Plátó, a Tenger és a Föld. A király és a királyné' sokat imádkozott. Az udvar sokat csókolódzott. Tudósok, mágusok, művészek és dalnokok, mint a misztériumok rendezői, azon fáradoztak, hogy a szerelmesek a mennyekben érezzék magukat. Abban az időben nagyon bölcs és célszerű gondolkodású emberek élték a világon. Az Istennek ímegaditák, ami az Istené, de belátták, hogy nemcsak igével é'l az ember, hanem szüksége van egyebekre is, amelyekkel ég és föld, erdő és mező, ember és állat szebbé ■tudja tenni ezt a keserves földi világot. Sokat és buzgón imádkoztak, de jól és bőségesen ettek s nagy művészettel és félelem nélkül aknázták ki a szerelem örömforrását. Leginkább azonban abban jeleskedtek, hogy a nemrég felfedezett antik filozófiát a zsidó és arab gondolkozás eredlményeivel megtetézve', az emberi ész hatalma alá igázzák az egész természetet. Volt bátorságuk ahhoz, hogy misztikus és földfeletti dolgokhoz hozzányúljanak. Sőt a legnagyobb elmék, Leonardo da Vinci szellemi gyermekei, egyenesen azt állították, hogy a természetes és földfeletti dolgok voltaképpen egv összefüggő és végtelen spirálist alkotnak. A spirális a les?tökéletesebb vonal. A végtelen kör. Nos, ezen a vonalon a földi és égi dolgok összefolynak és csak idő é= akarat, tudás és szerencse dolga, hogy a Tehetetlen dolgok lehetségessé váljanak és az ember győzedelmeskedjék az élet és halál minden problémája felett. És akkor a tudósok költők is voltak és művészek is és papjai egv föld'feletti szektának, amely a miszticizmus. a tulvi'lági tudományok, a mágia segítségével a Kombinált légitámadás New-York fölött (Kép az őszi amerikai hadgyakorlatokról)
