Képes Hét, 1928 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1928-10-07 / 1. szám - Surányi Miklós: A mágus

•megfoghatatlan viliág erőiivei rendelkezett. A következő korok az empirikus természettudományok irányában fejlesztették a kultúrát. Ez 'volt a nagy hiba. Mellékvágányra kerültünk és messze, eltértünk attól a bölcsességtől, amellyel a középkor és újkor összeölelkezése idején a csodák birodalma felé gravi tál tűnik.

A spanyol udvarban nem egy tudós volt, aki csodatételeivel ímegközelitette az emberi mindenhatóság eszményét. Tudományuk azóta feledésbe, merült. Az egyetlen Svedenlborg igyekezett ki ragadni az emberi elmét a földhöz tapadt materializmus ingov árnyaiból. A legújabb időkiben újra feléje fordul az emberi kíváncsiság s lassan-lassan kibontja annak a kornak nagyszerű misztikumát. így merül fel újra a híres varázsló, Galeotti Marzio alakja is, aki a spanyol udvarban az első rangot foglalta el Ferdinánd tudósai között.

I.

Marzio közel járt a hetvenhez, kövér volt és fogatlan. Sürü hajsörénye piszkos-szürkén lobogott a szélben, mint egy kifosztott, öreg, féilárbócra engedett vitorla. Rengett alatta a föld s a melle zihált éis sípolt, miint egy lyukas fújtató. De nagy volt a híre és azt beszélték róla, hogy az alvilági hatalmakkal cimborái. Izabella udvarhölgyei tehát érdekes embernek találták és szerették volna, ha megismerteti, őket az ördöggel.

A tudós azonban zárkózott volt és ímegk őz. elitbe tétlen. Különösen azóta, amióta megpillantotta a királyné első udvarhölgyét: Ambrosia di Castellót.

Ambrosia magas volt és karcsú. Villogó fekete haja dús koronában omlott alacsony homlokára, amely alatt sürü szemöldökei egészen összeértek, jeléül annak, hogy e hölgyben igéző erők, démoni hatalmak és forró szerelmi indulatok égnek. Galeotti Marzio nyomban lángra gyűlt és megvallotta szerelmét Ambrosiának.

A hölgy összehúzta démoni szemöldökét.

— Lovag ur, ön téved. Én erényes nő vagyok és nem csalom meg férjemet, aki e pillanatban Tangerben hadakozik a kalifa seregével.

Galeotti átszellemülten rajongott:

— Donna Ambrosia, ön erényes és ihü. Éppen az, ami lángra gyújtotta az én képzeleteimet..--- Azonkívül ön kissé korosnak is látszik — védekezett a hölgy.

Galeotti szeme felcsillant.

— De birtokában vagyok ám az ars imagna összes titkainak. Én alkimista vagyok — suttogta az udvarhölgy fülébe — és minden fémből aranyat csinálok a nagy Hermes segítségével.

Kombinált légitámadás New-York fölött

(A repülőgépek mesterséges füstfelhőkben)

Rekonstruálják a pozsonyi Szent György-szobrot

(Mindszenty felvétele.)

— Don Marzio, komolyan mondja ezt?

— Az életemre esküszöm.- -Ön igazán ért az aranyicsináláshoz?

Az asztrológus titokzatosan suttogott:

— Hát mit gondol, donna Ambrosia, ő felsége a király miből győzi az évtizedes háború költségeit?

Az udvarhö’lgynek elakadt a lélekzete. Sokat beszéltek az udvarnál arról, hogy Ferdinánd alkimistákkal csináltatja a katonák zsoldját. Végignézett az öreg tudóson és rokonszenvesnek találta magas homlokát, egyenes, energikus orrát és szépen rajzolt, még mindig piros és duzzadt ajakát. Ez becsületes ember, áldozatkész lovag és atyai barátom lesz, ha szives leszek hozzá.

Eszébe jutott a fiatal Alfonso di Millorca, a cortez legfiatalabb tagja, aki gyönyörű, mint egy kerüb, halálosan szereti őt, de szegény, mint a sevillai templom egere.

Gyorsan határozott.

— Lovag ur, ön gáláns ajánlatot tett nekem?-- Imádom.

— Mivel bizonyítja be?

Galeotti szédülni kezdett a boldogságtól. Magas, lágy tenorhangja úgy csengett, mint húsz éves korában.

— Soha még asszonyt igy nem imádott senki.

— Mivel tudná bizonyítani?

— Istennőm, jöjj és izzó karjaim között vágy bizonyítékot szerelmem .határtalanságáról, — kiáltott felcsillanó szemmel.

— Ismerem ezt a dalt, — mosolygott a hölgy, — ti férfiak így szoktátok léprecsalni hiszékeny és ostoba áldozataitokat.

— De Madonna, én az ars imagna doktora vagyok. Elhalmozlak arannyal és drágakővel.. .