Képes Hét, 1928 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1928-12-16 / 11. szám - Hollywood rövid hírekben
azóta roppant méretűvé dagadt filmindusztria. Pár év múlva a párisi Pathécég fiókot állít fel Oroszországban, de az orosz film színvonalát a francia firma nem tudja följavitani; „társadalmi“ drámák és vígjátékok keletkeznek e korszakban s az orosz filmgyártás, mely amúgy sem nyugodott túlságosan szeriőz pénzügyi alapokon, a világháború kitörésekor teljes csődbe jut. E kényszerű meddőségből csupán 1916 körül Iából ki a filmpiacon jelentkező óriási kereslet s a behozatali lehetőségek korlátozottsága következtében. A külföldre azonban nem kerülnek ki ez uj fellendülés termékei, mert tárgyuk túlságosan helyiérdekű, népballadákból és falusi regékből van merítve. A bolsevik forradalom szele azután ezeket is elseperte s itt hosszabb pauza áll be az orosz film történetében. Alig 2—3 esztendeje, hogy az a produkció megindult, melynek ma oly nagy közönsége van Európában. A szovjet hamarosan rájött, mily felbecsülhetetlen propogativ értéke van a filmnek. Hetek alatt tökéletes műtermek és laboratóriumok rendeződnek be, kezdetét veszi az orosz filmgyártás uj érája, melyet oly jelentős mozidarabok határoznak meg, mint amilyen a Pudovkin-féle „Anya“ s az Einstein rendezte „Sztrájk“ és „Potemkin“. Ez utóbbi film különösen kitűnt a többi közül s megalkuvás nélküli művészi kifejezésmódjával — erősen forradalmi tendenciája dacára — utat tör magának a külföld felé s a legkapitalistább országok gondosan őrzött cenzúra sorompói is megnyílnak előtte. A világ tudomást szerzett az orosz film létezéséről. S amig az európai, valamint amerikai film, kevés kivétellel, ipari termékké sülyed s magán viseli a nagybani előállítást minden müvészetölő hibáját, melynek főleg a témák, szinésztipusok és rendezés sematizálásában jelentkeznek, addig Oroszország uj művészetet visz bele a fotogémia és mozgási dinamika ismeretével elkészitett celluloidszalagba. A mozipublikum torkig jóllakott már az amerikai filmek olcsó moralitásával, untatják már a derék fridolinról és a gonosz Johnról szóló örökké egyforma mesék. A közönséget immár nem elégíti ki az olyan dráma, melynek boldog befejezését az első ötven méter után minden iskolásfiu kitalálhatja, untatják a szinésztipusok, melyek megjelenésük első pillanatában elmondják tévedést kizáróan: én a bájos, szerelmes leányka vagyok és sok szenvedés után megkapom Öt; én meg rendes és kitűnő fiú vagyok, becsületes és őszintén szerelmes, nem tudok róla, mert csak később derül ki. hogy szerelmem tárgya egy philadelphiai nagynénjétől hetvenmillió dollárt örököl: és én pedig gonosz-piszok intrikus vagyok, rosszlelkü ember, mindenre kapható és képes férfi, no de el is veszem méltó büntetésemet az utolsó felvonásban. A közönség belátta a vásznon pergő életek erkölcstelen voltát s közönnyel, sőt undorral fordul el ezektől az emberektől, akiknek az egésznapi foglalkozásuk, hogy pyjamában és estélyi ruhákban járnak föl és alá, telefonálnak (fantasztikus, hogy mennyit telefonálnak!), csekkeket állítanak ki, luxusautón száguldoznak s állandó vevői az alkoholcsempészeknek. És jött az orosz iílm... Forradalmi és tendenciózus volt, igaz. De ezenfelül friss volt és igazi életet lehellő. Nem terhelte a szériákban való előállítás sztereotipiája s az üzleti szempont sem játszott szerepet nála. Az orosz film győzött. Egy prágai folyóirat nemrégiben ankétet rendezett, melynek keretében megszólalt a moziközönség minden rétegének egy-egy képviselője. Az egyik kérdés igy szólott: melyik film tetszett Önnek a legjobban és melyik tette Önre a legmélyebb benyomást? Az egész vonalon Chaplin és — az orosz film diadalmaskodott. Az igazi művészet tehát eljutott a kisemberhez, a film konzumenséhez is, a konzumenshez, akinek szegény fejére hárították a mondvacsinált tákolmányokért való felelősséget, mondván: ez kell a népnek. — Ez azután valóban vigasztaló! Vozári Dezső. Hollywood röoid hírekben Los Angeles, december. Priscilla Dean filmszinésznő feleségül ment Lieut. Leslie P. Arnold híres aviatikushoz, aki négy év előtt egyike volt azoknak az amerikai repülőknek, akik körülröpülték a földet és Pesten is leszálltak.-0-Fejős Pál fogja rendezni az „Universal“ stúdiónak a „Broadway“ cimü nagysikerű newyorki színdarab filmváltozatát, melynek szerzői jogdija kerek háromszázezer dollárba került. 225.000 dollár a filmesitési dij, mig 75.000 dollár a „beszélőjog“ (Talkie right). Ennél nagyobb szerzői honoráriumot még nem fizettek, amióta Hollywoodban filmet csinálnak. (Az „Abie’s Irish Rose“, valamint a „Ben Húr“ irói csak százalékos részesedést kaptak.) J0" Glória Swanson filmsztár anyja, Mrs. Adefine Lou Burns, a mexikói Tia Juanában titokban feleségül ment C. C. Woodruffhoz, aki a csikágói „Civic Opera Company“ zenésze. Ez volt Mrs. Burns harmadik házassága. Az első férj: Joseph T. Swanson tengerészkapitány volt. — Glória apja — a második férj: Mathew P. Burns kaliforniai cipőgyáros, Mr. Woodruff a harmadik. Sem Glória, sem pedig férje: Marquis de la Falaise nem voltak jelen a házasságkötésnél. & Clara Bow filmsztár mostohaanyját, a 23 éves Túl Lorraint a bevándorlási hatóság deportálásra Ítélte, mert 1925-ben törvényellenesen jött az Egyesült Államokba New Zeelandból. Miss Loraine, aki az idős Rober Bow-t szerelmi hálójába kerítette, azelőtt a filmsztár magántitkárnője volt. J0-Lucy Doraine — igazi nevén: Kovács Ilonka, Kertész Mihály rendező elvált felesége — akit Hollywoodba való érkezésekor a Famous-Players-Lasky stúdió szerződtette, felbontotta szerződését, mert nem kapott megfelelő szerepet, és most „free lancer“ lett. Első amerikai filmszerepét most játszotta a First National-nél az „Adoration“ cimü darabban, Billie Dove mellett, Frank Lloyd rendezésében. J0-Alfred Neumann, az „Oroszország“ szerzője, 70.000 dollárt kapott a Famous- Players-Lasky stúdiótól darabja filmesi tési jogáért, melyet most mutatnak be „The Patriot“ (A hazafi) címen Janningssal a főszerepben. Az Universal filmgyár megszerezte Cári Roessler „A frankfurtiak“ cimü darabjának filmesitési jogát, mely a Rothschild-családról szól.-0-Commander Richard Byrd híres amerikai aviatikus, aki elsőnek repült gépével az Északi Sarkra és az Atlantióceánt is átrepülte, most a Déli Sarkra indult és a Famous-Players-Lasky stúdióval szerződött, mely kizárólagos joggal fogja bemutatni a kutató expedició filmfelvételeit. Byrd két Paramount-ca meraman-t vitt magával a Déli Sarkra.-0" Mindszenthy Tibor, — hollywoodi nevén: Paul Vincenti, — akit iFedák Sári hozott Hollywoodba, mint a magyar Valentinot, most játssza első vezetőszerepét a Fox-studióban a „The veiled Lady“ (A fátyolos hölgy) cimü filmben, melyben partnere: Lia Tora, egy délamerikai szépség, Viscount Julio de Moraes, argentínai mágnás felesége.-0T Dorothy Mackail híres First National sztár válik férjétől Lothar Mendes rendezőtől, akit a Famous-Players-Laskystudió Németországból szerződtetett Hollywoodba.-a Harold Lloyd ma a világ legnagyobb fizetésű filmszínésze. A Famous-Players- Lasky-studió évi 2 millió dollár jövedelmet biztosított neki szerződésileg. (Chaplin, Fairbanks, Mary Pickford nincsenek szerződésben, hanem saját maguk gyártanak filmeket.) J0 Draculá-t, Bram Stocker angol iró misztikus darabját, mely egy erdélyi legenda nyomán készült és amelynek főszerepét Lugosi Béla angolul játszotta Newyorkban és Los Angelesben, az Universal filmgyár megfilmesíti. & King Vidor, a Metro-Goldwyn-Mayerstudió kiváló rendezője, most egy néger filmet csinál „Hallelujah“ címen, melynek csupa néger szereplője lesz. A szinész-anyag kiválasztása végett Newyork négerlakta „Harlem“ városrészébe utazott King Vidor. .0-Ruth Eldert, akinek óceánrepülése balsikerrel végződött és aki azután filmszinésznő lett a Famous-Players-Laskystudióban, mechanikus férje, Lye Womack válóperrel támadta meg „kegyetlenség“ címén. A kegyetlenség abból állt, hogy Ruth elhagyta keveset kereső férjét és repülésre adta magát. &
