Képes Hét, 1928 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1928-12-16 / 11. szám - Hollywood rövid hírekben

azóta roppant méretűvé dagadt film­­indusztria. Pár év múlva a párisi Pathé­­cég fiókot állít fel Oroszországban, de az orosz film színvonalát a francia firma nem tudja följavitani; „társadalmi“ drá­mák és vígjátékok keletkeznek e kor­szakban s az orosz filmgyártás, mely amúgy sem nyugodott túlságosan sze­riőz pénzügyi alapokon, a világháború kitörésekor teljes csődbe jut. E kény­szerű meddőségből csupán 1916 körül Iá­ból ki a filmpiacon jelentkező óriási ke­reslet s a behozatali lehetőségek korlá­tozottsága következtében. A külföldre azonban nem kerülnek ki ez uj fellendü­lés termékei, mert tárgyuk túlságosan helyiérdekű, népballadákból és falusi re­gékből van merítve. A bolsevik forrada­lom szele azután ezeket is elseperte s itt hosszabb pauza áll be az orosz film történetében. Alig 2—3 esztendeje, hogy az a produkció megindult, melynek ma oly nagy közönsége van Európában. A szovjet hamarosan rájött, mily felbe­csülhetetlen propogativ értéke van a filmnek. Hetek alatt tökéletes műtermek és laboratóriumok rendeződnek be, kez­detét veszi az orosz filmgyártás uj érája, melyet oly jelentős mozidarabok határoz­nak meg, mint amilyen a Pudovkin-féle „Anya“ s az Einstein rendezte „Sztrájk“ és „Potemkin“. Ez utóbbi film különösen kitűnt a többi közül s megalkuvás nél­küli művészi kifejezésmódjával — erő­sen forradalmi tendenciája dacára — utat tör magának a külföld felé s a legkapi­talistább országok gondosan őrzött cen­zúra sorompói is megnyílnak előtte. A világ tudomást szerzett az orosz film létezéséről. S amig az európai, vala­mint amerikai film, kevés kivétellel, ipa­ri termékké sülyed s magán viseli a nagybani előállítást minden müvészetölő hibáját, melynek főleg a témák, szinész­­tipusok és rendezés sematizálásában je­lentkeznek, addig Oroszország uj művé­szetet visz bele a fotogémia és mozgási dinamika ismeretével elkészitett cellu­loidszalagba. A mozipublikum torkig jóllakott már az amerikai filmek olcsó moralitásával, untatják már a derék fridolinról és a gonosz Johnról szóló örökké egyforma mesék. A közönséget immár nem elégíti ki az olyan dráma, melynek boldog be­fejezését az első ötven méter után min­den iskolásfiu kitalálhatja, untatják a szinésztipusok, melyek megjelenésük el­ső pillanatában elmondják tévedést ki­záróan: én a bájos, szerelmes leányka vagyok és sok szenvedés után megkapom Öt; én meg rendes és kitűnő fiú vagyok, becsületes és őszintén szerelmes, nem tudok róla, mert csak később derül ki. hogy szerelmem tárgya egy philadelphiai nagynénjétől hetvenmillió dollárt örököl: és én pedig gonosz-piszok intrikus va­gyok, rosszlelkü ember, mindenre kap­ható és képes férfi, no de el is veszem méltó büntetésemet az utolsó felvonás­ban. A közönség belátta a vásznon pergő életek erkölcstelen voltát s közönnyel, sőt undorral fordul el ezektől az embe­rektől, akiknek az egésznapi foglalko­zásuk, hogy pyjamában és estélyi ru­hákban járnak föl és alá, telefonálnak (fantasztikus, hogy mennyit telefonál­nak!), csekkeket állítanak ki, luxusautón száguldoznak s állandó vevői az alko­holcsempészeknek. És jött az orosz iílm... Forradalmi és tendenciózus volt, igaz. De ezenfelül friss volt és igazi életet lehellő. Nem ter­helte a szériákban való előállítás szte­reotipiája s az üzleti szempont sem ját­szott szerepet nála. Az orosz film győ­zött. Egy prágai folyóirat nemrégiben an­kétet rendezett, melynek keretében meg­szólalt a moziközönség minden rétegé­nek egy-egy képviselője. Az egyik kér­dés igy szólott: melyik film tetszett Önnek a legjobban és melyik tette Önre a legmélyebb benyomást? Az egész vo­nalon Chaplin és — az orosz film dia­dalmaskodott. Az igazi művészet tehát eljutott a kis­emberhez, a film konzumenséhez is, a konzumenshez, akinek szegény fejére há­rították a mondvacsinált tákolmányokért való felelősséget, mondván: ez kell a népnek. — Ez azután valóban vigasz­taló! Vozári Dezső. Hollywood röoid hírekben Los Angeles, december. Priscilla Dean filmszinésznő feleségül ment Lieut. Leslie P. Arnold híres aviati­­kushoz, aki négy év előtt egyike volt azoknak az amerikai repülőknek, akik körülröpülték a földet és Pesten is le­szálltak.-0-Fejős Pál fogja rendezni az „Univer­­sal“ stúdiónak a „Broadway“ cimü nagy­sikerű newyorki színdarab filmváltoza­tát, melynek szerzői jogdija kerek há­romszázezer dollárba került. 225.000 dol­lár a filmesitési dij, mig 75.000 dollár a „beszélőjog“ (Talkie right). Ennél na­gyobb szerzői honoráriumot még nem fi­zettek, amióta Hollywoodban filmet csi­nálnak. (Az „Abie’s Irish Rose“, vala­mint a „Ben Húr“ irói csak százalékos részesedést kaptak.) J0" Glória Swanson filmsztár anyja, Mrs. Adefine Lou Burns, a mexikói Tia Jua­­nában titokban feleségül ment C. C. Woodruffhoz, aki a csikágói „Civic Opera Company“ zenésze. Ez volt Mrs. Burns harmadik házassága. Az első férj: Joseph T. Swanson tengerészkapitány volt. — Glória apja — a második férj: Mathew P. Burns kaliforniai cipőgyáros, Mr. Woodruff a harmadik. Sem Glória, sem pedig férje: Marquis de la Falaise nem voltak jelen a házasságkötésnél. & Clara Bow filmsztár mostohaanyját, a 23 éves Túl Lorraint a bevándorlási ha­tóság deportálásra Ítélte, mert 1925-ben törvényellenesen jött az Egyesült Álla­mokba New Zeelandból. Miss Loraine, aki az idős Rober Bow-t szerelmi hálójá­ba kerítette, azelőtt a filmsztár magán­titkárnője volt. J0-Lucy Doraine — igazi nevén: Kovács Ilonka, Kertész Mihály rendező elvált felesége — akit Hollywoodba való érke­zésekor a Famous-Players-Lasky stúdió szerződtette, felbontotta szerződését, mert nem kapott megfelelő szerepet, és most „free lancer“ lett. Első amerikai filmszerepét most játszotta a First Na­­tional-nél az „Adoration“ cimü darab­ban, Billie Dove mellett, Frank Lloyd rendezésében. J0-Alfred Neumann, az „Oroszország“ szerzője, 70.000 dollárt kapott a Famous- Players-Lasky stúdiótól darabja filmesi tési jogáért, melyet most mutatnak be „The Patriot“ (A hazafi) címen Jan­­ningssal a főszerepben. Az Universal filmgyár megszerezte Cári Roessler „A frankfurtiak“ cimü da­rabjának filmesitési jogát, mely a Roth­­schild-családról szól.-0-Commander Richard Byrd híres ame­rikai aviatikus, aki elsőnek repült gé­pével az Északi Sarkra és az Atlanti­óceánt is átrepülte, most a Déli Sarkra indult és a Famous-Players-Lasky stú­dióval szerződött, mely kizárólagos jog­gal fogja bemutatni a kutató expedició filmfelvételeit. Byrd két Paramount-ca meraman-t vitt magával a Déli Sarkra.-0" Mindszenthy Tibor, — hollywoodi ne­vén: Paul Vincenti, — akit iFedák Sári hozott Hollywoodba, mint a magyar Va­­lentinot, most játssza első vezetőszerepét a Fox-studióban a „The veiled Lady“ (A fátyolos hölgy) cimü filmben, melyben partnere: Lia Tora, egy délamerikai szép­ség, Viscount Julio de Moraes, argentí­nai mágnás felesége.-0T Dorothy Mackail híres First National sztár válik férjétől Lothar Mendes ren­dezőtől, akit a Famous-Players-Lasky­­studió Németországból szerződtetett Hol­lywoodba.-a Harold Lloyd ma a világ legnagyobb fizetésű filmszínésze. A Famous-Players- Lasky-studió évi 2 millió dollár jöve­delmet biztosított neki szerződésileg. (Chaplin, Fairbanks, Mary Pickford nin­csenek szerződésben, hanem saját maguk gyártanak filmeket.) J0 Draculá-t, Bram Stocker angol iró misztikus darabját, mely egy erdélyi le­genda nyomán készült és amelynek fő­szerepét Lugosi Béla angolul játszotta Newyorkban és Los Angelesben, az Uni­versal filmgyár megfilmesíti. & King Vidor, a Metro-Goldwyn-Mayer­­studió kiváló rendezője, most egy néger filmet csinál „Hallelujah“ címen, mely­nek csupa néger szereplője lesz. A szinész-anyag kiválasztása végett New­­york négerlakta „Harlem“ városrészébe utazott King Vidor. .0-Ruth Eldert, akinek óceánrepülése bal­sikerrel végződött és aki azután film­szinésznő lett a Famous-Players-Lasky­­studióban, mechanikus férje, Lye Wo­­mack válóperrel támadta meg „kegyet­lenség“ címén. A kegyetlenség abból állt, hogy Ruth elhagyta keveset kereső férjét és repülésre adta magát. &

Next

/
Thumbnails
Contents