Képes Hét, 1928 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1928-10-07 / 1. szám - A francia nők illata - Irodalom, művészet, zene • A "KépesHét" első számának írói

És igy tovább. Az egész neim volt más, mint kigondolt, soka nem létezett könyvtár, amely olyan könyveket tartalmazott, amiket csak az elmeháborodott meghibbant agya találhatott ki.

Az eset egyébként hasonlít Chaiabre márki esetére, aki a fejébe vette, hogy megkeres egy olyan bibliát, amely egyáltalában nem létezett s amelynek a pontos címét Nodier tréfából találta ki. A márki öngyilkosságot követett el, mert nem találta meg a képzelt bibliát.

R francia nők illata

León Daudet politikai szempontból bizonyára nem kényeskezü ember, de mint irő Franciaország legfinomabb stilisztái közé tartozik és pompás megfigyelései, szellemes mondásai állandó olvasókört teremtettek számára Párisban. Nos, León Daudet most olyat fedezett föl, amire érdemes néhány szót vesztegetni. Kitalálta, hogy minden francia asszonynak tartomány és város szerint különleges illata van, amely egy-egy virágra emlékeztet. A provencei asszony például lavendula illatú és thymiak szaga érezhető a hajában, a breton nő a tengerek sós leheletét árasztja és a barátságos breton mezők szénaillatát, a lyoni nő édes mézszagu, a párisi asszony pedig, — ki gondolt volna erre — egyesíti magában mindazt a parfümöt és illatot, amelyet Franciaország tartományainak asszonyai külön-külön magukban hordoznak, de ehez még különös vanília és orgona illat járul, s ez az — León Daudet szerint, — ami ellentáLlhatauanokká teszi Páris hires asszonyait.

Jellemző a francia közvéleményre, hogy Daudet megállapítását csakhamar heves vita követte. Akadtak újságírók, akik magukévá tették a fölfedezést, sőt tökéletesítették és általánosították. Mások viszont nevetségesnek tartották a poetikus elmefuttatást, holott León Dalidét teljes komolysággal vette. Az egyik hevesvérű és antiroyalista újságíró, aki bizonyára naturalista életfelfogásával is ellenfele Daudetnek, a következőket ir;a a poetikus iró illatteoriájáról:

— Két napot szenteltem León Daudet teóriájának megvizsgálására. Végigszagoltam Páris asszonyait. Reggel a tejárusasszony istálószagu volt, az ujságárusnő a nyomdafesték szagát hordta ruhájában, a házmesternő határozottan a foghagymát és poloskákat juttatta eszembe. Este a színházban sem volt nagyobb szerencsém. Ha parfümszakértő lettem volna, bizonyára megkülönböztethettem volna az összes divatos illatszer szagát, de tiszta mezei virágillatokat, amiről Daudet beszél, sehol nem találtam. A legkellemesebb meglepetés szomszédnőm volt, egy angol asszony, aki abszolút szagtalanságával vonta magára a figyelmet. Hiába, a nő nem virág és nem földbegyökerezett természetesség, ahogy Daudet szeretné, hanem vagy munkás nő, s akkor a foglalkozása szagát árasztja, vagy luxusnő, s akkor hódító parfömillatokba burkolva jelenik meg közöttünk, — de született virágillata egyiknek sincs.

Daudet természetesen folytatta a megkezdett vitát s második cikkében pontosabban, részletesebben bizonyítja igazát. Közben a nők természetes illatának egész irodalma támadt Németországban is, s egy német újságíró sona beutazta a városokat, hogy „adatokat gyűjtsön“. Eredményei csalódást keltettek a birodalomban, mert megállapította ugyan, hogy a nők városonkint más-más illatba burkolódznak, de ez az illat korántsem poétikus. így például a hamburgi nő angolnaszagu, a berlini káposztaillatu, a müncheni sörszagu. '

— A kutatás nehéz, — Írja a német újságíró — mert a nikotinszag mindent elnyom. Kevés oly nő van, aki nem dohányzik, vagy akin más okoknál fogva nem érezném a cigaretta bűzét.

— Nem, a nőnek manapság nincs természtes virágillata!

Irodalom; művészet, zene

R „Képes Hét“ első számának írói

Arkadij Avercsenko 1884 március 6- án született Sebjisztopolban és 1925 március 12-én halt meg Prágában. — A bolsevizmus kitörésekor emigrált és végigszenvedte mindazt, amit a letört orosz intellektuellek az idegenben csak végigszenvedhettek. E keserű sors ellenére mégis ő lett a modern orosz irodalom, sőt csaknem a humorban annyira szegény modern világirodalom egyik legnagyobb humoristája, aki Zoscsenkóval, a szovjettársadialom szatirikusával együtt minden európai nyelvre lefordítva, szinte az emberiség közkincsévé vált. Rövid elbeszéléseiből kifogyhatatlan komikum árad. Nagyszerű megfigyelő — s a prágaiak még emlékeznek rá, ahogy szállodája kapujában állva órákig figyelte a járókelőket, hogy viselkedésükből egy-egy humoros pózt vagy mozdulatot följegyezzen.

Edgár Walíace ma kétségtelenül a világ legolvasottabb Írója. Angliában, Greenwich mellett született, származását homály födi, de kilenc napos korában egy munkás adoptálta. Tizenegyéves korában rikkancs Londonban, majd egy halászbárka szakácsa lesz, tejkereskedő, kőműves, katona. Dalokat és verseket költ. Egyik barátnője, Mrs. Caldecot, lanszirozza mint írót. Csakhamar Marx Twain és Kipling barátja lesz és megírja első regényeit. Délafrikába kerül s a „Cape Times“ munkatársa, s a burháboru alatt a nagy angol lapok tudósítója. Kitchenerrel összevész, majd megejti a délafrikai spekulációs láz, kezdetben keres, de végül elveszti egész vagyonát. Három sillinggel érkezik viszsza Angliába, ahol Northcliffe a „Daily Mail“ munkatársává fogadja. Madridban közvetlen közelről tanúja a király esküvőjén történt bombamerényletnek. Marokkóban, Kongóban utazik, a legveszedelmesebb kalandokon megy keresztül, majd amikor hazajött, önmaga adja ki müveit, de túl reklámozza őket és ismét tönkremegy. A nagy Northcliffe kisegíti zavarából, s ma egyike Anglia leggazdagabb embereinek. Kalandos élete alatt ugyanis ráért arra, hogy nyolcszáz regényt írjon (átlag egy hét alatt irt egy regényt, de néha kettőt is) és müveit negyvenkét millió példányban terjessze el a világon. Ma kétségtelenül ő a világ legjobb kalandorregény Írója, aki May Károlyt, Conan Doylet vagy Leblanc-ot messze felülmúlja.

Herceg Ferenc 1863-ban született, s ma Magyarország egyik legreprezentatívabb írója. Különösen az 1890—1900-as évek magyar úri osztályának ábrázolásában tűnik ki. (Gyurkovicsok). Történelmi regényei a legolvasottabbak voltak egész Magyarországban. (A Pogányok) Mint drámairó, a történelmi színmüveken kívül, néhány franciás könnyedségü darabot és vígjátékot irt, amelyek bejárták a világ összes színpadait. (Bizánc, Árva László király — Három testőr, Kék róka.) Ma ritkán ir, s ha egy-egy uj novellája megjelenik, eseményszámba meg a magyar irodalomban.

Surányi Miklós 1882-ben született, regényíró és a Nemzeti Újság munkatársa. Történelmi és társadalmi regényei (A szent hegy. Domoszlay, A nápolyi asszony, A trianoni páva) a magyar írók egyik legolvasottabbjává tették. - — Különösen a renaissance kor az, amelylyel sokat foglalkozik, s amelyből legszebb alkotásait meríti. A Képes Hét is egyik renaisance-regényét közli.

Neubauer Pál 1891-ben született Vágujhelyen. Sokáig Németországban élt s ma beérkezett német iró. Régebben versei, most pedig a legnagyobb német folyóiratokban és napilapokban megjelent novellái keltettek feltűnést. Uj renye, a „Mária“ a szenzáció erejével hatott Németországban és kiadás kiadásra fogyott belőle. Prágában él, magyarul is ir és Ady fordításai budapesti irodalmi körökben is ismertté tették nevét. Alkotásait szenvedélyes tempó, a szellemes dialógus és a gazdag meseszövés jellemzik.

Falu Tamás 1881-ben született, előbb Szlovenszkón élt, most Monoron (Magyarországban), .ahol királyi közjegyző. A „Kicsinyesek“ cimü regénye annakidején nagy port vert föl a szlovertszkói magyar irodalomban. A finom veretű, halkszavu chansonverseknek Heltai Jenő mellett ő a legjobb művelője a magyar irodalomban.

Gil, Mexikó uj elnöke.