Keleti Ujság, 1944. szeptember (27. évfolyam, 198-218. szám)
1944-09-06 / 202. szám
Sserda Í94á* szeptember 0 Ára 20 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 8.20, NEGYEDÉVRE 15.—, FÉL ÉVRE 80.—, EGÉSZ ÉVRE 60.— PENGŐ. — POSTATAKARÉK- FÉNZTARI CSEKSZAMLA SZAMA 72148. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 202. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KI ADÓHIVATAL, JB» NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. S3. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A jogos önvédelem parancsa 1344 szeptember 5-étiek hajnalán az események forgatagában a történelem pennája » magyar sors uj fejezetét kezdte Írni. A magyar honvédség, jelenünk és jövendőnk alakulásának legbiztosabb záloga uj intézkedéseket tett annak az erőnek és öntudatnak birtokában, amely hivatva van eselek- vőleg beleszólni a délkeleteurópai népek életét a Bukarestben kitervelt és végrehajtott meggondolatlan árulás zűrzavarából a rend és biztonság útjára terelni. Hangsúlyozzuk; a magyarság és Magyarország a 24 órával ezelőtt elrendelt katonai intézkedésekkel csak történelmi küldetése parancsát teljesiti, egy olyan komoly és felelősségteljes helyzetben, amely Íren sem a magyarság sorsát, sem Oélkeleteurópa biztonságát nem teheti kockába további türelemmel és tétlenséggel. A magyar álláspont békességet és nyugalmat akart a Kárpátok medencéjében és a Duna völgyében, még akkor is, még azon az áron is, hogy a maga régi sérelmeit a történelmi fejlődés csak részben tette Jóvá, még annak a tudatnak bölcs elviselésével, hogy higgadtságát és türelmét bizonyos oldalról a gyengeség és meghu- nyászkodás tüneteként értelmezik. Magyar- ország európai fegyelmezettséget és lovagiasságot tanúsított 1540 őszén, amikor Trianon legfájdalmasabb sebét, az erdélyi kérdést a bécsi döntés részben reparálta s azóta Is állandóan, következetesen a békés megértés módozatait kereste. A magyar poli tika számtalanszor fejezte ki kész&égét arra, n<\şy ebben a kényes és fájdalmas kérdésben megtalálja a józan és egészséges életlehetőséget s minden alkalommal mélységes csalódással kellett tudomásul vennie, hogy a kérdési**.? érdekelt másik fél minden közeledésre vagy jeges hallgatással, vagy a hírverés Európában nem Ismert fogásaival válaszolt. A magyar kormány egyik felelős tényezője még ennek az évnek tavaszán is úri nagylelkűséggel nyújtott békejobbot Bukarestnek, olyan időpontban és olyan események közepette, amikor józan ész és érdek egyaránt hasonló közeledési készséget követelt meg odaátról is. Ott azonban jobbnak és helyesebbnek vélték, hogy a történelem komoly, igen komoly óráiban is csak az önzés, csak a helytelenül értelmezett érdek régi útjait járják, holott az idő és a helyzet minden ép hivatástudattal megáldott népet már régóta figyelmeztetett arra, hogy csak az egészség.» cieiósz- tön, a becsületes nyíltság, a hátsögondola- tok nélküli kiállás és helytállás az európai sorsközösség mellett, a tiszta erkölcs és tiszta kéz politikája ment meg népeket és nemzeteket. Tiszta ielkiismerettel állíthatjuk s a történelem mellettünk tesz tanúvallomást: nem Magyarországot terheli felelősség azért, hogy a magjar részről oly sokszor íelki- náit és a min(Iliét érdekelt léire oiy kívánatos összuang nem jöhetett tétre, sót a helyzet lassan, ue biztosan romlott. Mihály király és a romantika délibábjaiban valóságot látó tanácsadói veszedelmes politikai játékba kezdtek s ezt a játszmát végig is játszották. Mihály király a román troliról, a román koronával a lejen kommunistáknak nyújtott kezet, elfelejtkezvén arról, hogy a korona és a kommunizmus elemeinek v. gyűléséből nem demokrácia születik, hanem a trón és a nép jövendőjének tragédiája. Bukarest végzetes, soha jóvá nem tehető politikai lépest tett, amikor az árulást elkövette. Mihály király és tanácsadói nemcsak a német fegyverbarátokat hagyták cserben, hanem elárulták, vásárra vitték saját népüket és országukat Is s hogy rossz kártyával játszottak, azt épp eléggé bizonyltja az a mód, ahogyan a bolsevista haderő nyomán a szovjet már a román földön is megkezdte a maga jól ismert berendezkedését. Bukarest elvakult politikája azonban azt a Magyarországot is egészen uj helyzet elé állította, amelynek hadereje a Kárpátok előterében bajtársi lovagiassággal sietett a közös ellenségtől szorongatott román haderő segítségére. Sőt, a bécsi döntés felmondásával, a magyar területek ellen Indított fegyveres támadásaival és az orosz haderő egységeinek az ezeréves magyar földre való becsempészésével a történelemben példa nélkül álló kihívást követett el. Magyarországnak es a magyar népnek szent kötelessége volt megtennie minden intézkedést aura, hogy u Bukarest árulásában rejlő veszélyek ellen megvédelemezze önmagát. Ezt célozzák, ezt szolgálják az 1844 szeptember ö-énea hajnalán foganatosított rendszabályok s minden magyar szív helyesléssel és megnyugvással veszi tudomásul, hogy a jogos öuvédelemneb ezt a gesztusát a i. „ao..iOiyaoD történelmi szükségesség parancsolta. A bukaresti román politika maga adott szabadkezet Magyarországnak arra, hogy az e ' ' magyar föld t'j i • területén szikira rend, . Itt eio népét egyaránt oltabnaző biztonság teremtődjék s Magyar- ország csak erkölcsi kötelességét teljesíti, araikor ősi jussát megvédeluiezi az idők legnagyobb megpróbáltatásainak súlyos fényé* gc-ései ellen. A szemtanú jogán kötelességünk vallomást tenni arról, hogy a magyar kormány- áltál elrendelt biztonsági intézkedések szükségességéhez vita sem férhet. A szemtana jogán bizonyítjuk, hogy a magyar biztonsági Intézkedéseknek első 24 órájában érintett területeken békés és szorgalmas nép menekült meg attól az irtózatos szenvedéstől, hogy rabszolgaként kényszermunkára hurooltas- sék. A szemtanú jogiin állítjuk, hogy a magyar biztonsági intézkedések senki számára nem jelentenek bosszút, vagy megtorlást, itanem jelentik a :>éke, a biztonság, az eratei élet jogúdat-, és kereteinek biztosítását. Ez a szellem jellemzi a magyar honvédség most elrendelt mozdulatait s ismét csak a szemtanú jogán állíthatjuk, hogy ez a lovaglás, békés szellem az uj honfoglalás útvonalán máris áldásosán érezteti hatását. Nem hallgathatjuk el annak a büszke és boldog órómuek hangját, amely akkor töltött el bennünket, amikor a kormány biztonsági intézkedései alapján felvonuló honvédségünk erejét es öntudatát megfigyelhettük. Minden magyar honvéd arcán fénylik a magyar nap melegétől kicsalt verejtékben az a páratlanul álló szellem és öntudat, amely tisztában van azzal, hogy a magyar célok önfeláldozó szolgálatában, a végsőkig való elszántság tudatának mélyén ott rejlik az a szent, méiy meggyőződés is, hogy amikor az ■»!»». magyar föld biztonságát és belső béitejot óvják, ősi magyar hivatástudattal Európa, a kereszténység, a nyugati műveltség iegmagasztosabb eszményeit Is hő »1 helytállással védelmezik meg a vég ve-, szélytöl. Oltalmazza Isten és kisélje jó szerencse honvédeink u ját a k. Itsségteljesitésben. I'iiTíA ZOLTÁN Mihály román király még 1942-ben lepaktáit a kommunistákkal A puccs kitörésekor utasítást adott Antcnescu és kormánya elfogatására Ai Erdős-Kárpátokban honvédeink elérték a kitűzött célokat I\lémeloa §zág hü szövetségeseivel Európa belső területeit védik A NÉMET SAJTÓ a katonai helyzettel foglalkozva egyöntetűen a nyugati arcvonal eseményeire helyezi a fösulyt. A nagy német lapokban az utóbbi időben feltűnően kevés szó esik a keleti arcvonal helyzetéről. Német sajtómegnyilatkozásokból az tűnik ki, hogy a keleti front állapota megszilárdultnak tekintendő. A franciaországi elszakadó mozdulatokkal foglalkozva a Neues Wiener Tagblatt azt a körülményt emeli ki, hogy az ottani változásoknál a politikai helyzet is fontos szerepet játszik. A lap szerint a német véderő eddig az egész európai térség védelmének szo'gá atában állott és az európai nemzetek nagy többsége Németország szövetségesei voltak. A szövetségesek egyrésze a háború mostani válságos szakaszában az idegpróba áldozatául esett és lemondott a háború folytatásáról abban a reményben, hogy a Szovjetuniótól enyhe békefeltételeket tudnak megszerezni. Ezeknek a reményeknek a meddősége eddig minden egyes esetben beigazolódott — Írja a lap. A következményeket és a felelősséget a népeknek kell viselniök. A német hadvezetés most abba a helyzetbe került, hogy a hűen kitartó szövetségesek bevonásával a védelmet csupán Európa belső részeire gyakorolja. Ezáltal jelentős erők szabadulnak fel a védelem feladataira. Ugyanilyen hangnemben foglalkozik a helyzettel a Völkischer Beobachter. A lap annak a reményének ad kifejezést, hogy a keleti arcvonalmegszi'árdulás után most nyugaton is ugyanilyen szilárd frontot sikerül majd kiépíteni. > nyugati kiépített front szilárd és összefüggő kell, hogy legyen, hogy az ellenség egyetlen helyen se hatolhasson be rajta. A frontra vezényelt uj katonai egységeket nem is lehet, de nem is érdemes az eddigi ellenállási vonalakban felhasználni. Az uj arcvonal a jelenegi harcok állásától messze hátra kell, hogy épüljön. annál is inkább, mivel a modera páncélos erők bevetésével az a veszély állhat elő, hogy az arcvonalhoz tulközel fekvő eiödi- téseket az ellenség gyorsan mozgó alakulatokkal még a teljes befejezés előtt felsza- kitja. A keleti arcvonalon ehhez hasonló volt a helyzet a nyári szovjet oííenziva megindulásakor. A szovjet csapatok sokozoi úgyszólván üres területeken könnyűszerrel folytattak elönyomu’ásokat. Tartott ez addig a pillanatig, amig az erősen kiépített német ellenállási vona ba ütközött és ma már jobban mondható, hogy a keleti arc- vonalon való építkezéseket éppenugy, mint az arcvonalon végrehajtott csapatelosztásokat a szovjet erők nem képesek váratlan helyzet elé állítani. Ez az állapot t-'ies bizonyossággal be fog következni 'oiaországi inváziós térségben is. * A ROMAN PUCCS eddig ismerőik rész letelre is vi'ágo ság derült. A német sajtó e dekes és edlig ismeretlen részleteket kö- I zöl a román pálfordulás előkészítéséről. I Eszerint Mihály király már 1942-ben elhatározta Antonescu eltávolítását és a cél érdekében Petrescanuval, a román kommunisták vezetőjével szoros érintkezésbe lépett. Az összeesküvés tehát már akkor megkezdődött. A Mihály király köré sereglett csoport elhatározta Antonescu megbuktatását és uj bukaresti kormány alakítását. Az uj kormányt eredetileg a harctéren akarták megalakítani. A megegyezést Írásba foglalták és a határozatról az angol, az észak- z merikai, valamint a szovjet kormányokat is közvetett utón értesítették. Augusztus 26-án az úgynevezett román demokrata blokk Mihály kiiály elnöklésével a bukaresti királyi kastélyban értekezletre ült össze. Az értekezletet a király Antonescu tudta nélkül kivia egybe, Antonescu azonban három nap- , al előbb érkezett meg a fővárosba és így lomást szerzett arról. A király azonnal magához rendelte és felszólította, hogy a fog. verszühetre vonatkozóan hajtsa végre kívánságait. Antonescu vonakodott kilépni a háborúból. Mihály király a királyi, palotában ekkor letartóztatta Antonescut és eze- mélyes kíséretét is lefegyvereztette. Ugyanakkor börtönbe vetették a hadügyminisztert, az igazságügyminisztert, Bukarest kormányzója és rendőrfőnökét is. Sorsuk még ma is i meretlen. * SORSUL. . JöifK TÁBOR^ UK, a lengyel csapatok főparancsnoka napiparancsot tett közzé. A napiparancs megállapítja, hogy ..Varsó népe magára maradt, cserben hagyták“. Ez olyan tragikus talány, amelyet a lengyelek nem tudnak megoldani. A szövetségesek rendkívüli katonai erő felett rendelkeznek, de a varsói felkelőket mégis măguliră hagyták. A szövetségesek Varsó felett egy hónap alatt 27 repülőgépet vesztettek, ami rendkivül csekélynek mondható. Hz Erdős-Kárpátokban a eajYor vállalkozások elérték a bhőziit célokat BERLIN, szeptember 5. 1 Az Interinf. jelenti: I Az Erdős-Kárpátokban német részről ! élénk felderítő és rohamjárőrtevékenység volt. A Keleti-Kárpátokban az ellenség századnyi és zászlóaijnyi erősségű csapatokkal folytatta támadásait, a német védelem azonban ezeket kivétel nélkül visz- szaverte. Az ellentámadások alkalmával foglyokat szállítottak be. Igen nagy vMTÍMípg'ptpi nknztfl.U Sk bolsevistáknak es messzire vissza ve letten unei. ueu- Kárpátokban az egyik német támadás ellenséges harecsoportot vert vissza és a bolsevisták felderítő előretörései mind meghiúsultak. Mint a Német Távirati Iroda jelenti, a német csapatok hétfőn a Déli- és a Keleti-Kárpátokban eredményes. helyi támadó és elhárító harcokat vívtak. Az Erdős-Kárpátokban a magyar vállalkozások elérték a kitűzött célokat. (MTI.)
