Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-27 / 194. szám

1844, ATTGT7S7TTTS 27. KELET! MAGTAKUţSAIS t Nagyvonalú épitőmunkáról adott számot az „Erdélyrészi Hangya" marosvásárhelyi közgyűlésén Több mint felével emelkedett a Hangya forgalma ’ Marosvásárhely, augusztus 25. Augusztus 24-én zajlott le az Erdély­részi Hangya Központ közgyűlése a ma­rosvásárhelyi városháza közgyűlési ter­mében. A közgyűlésen a miniszterelnök képviseletében Pásint Ödön miniszteri tanácsos, a földmivelésügyi miniszter nevében Batta Pál dr. államtitkár, Mayer Károly miniszteri osztályfőnök és Ba­logh Vilmos dr. miniszteri osztályfőnök, a földmivelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltségenek vezetője jelent meg. Szabados Mihály dr. miniszteri osztály- tanácsos, Tabay József ezredes, dr. Váró Indár polgármester és dr. Inczédy-Joks- man Nándor nyugalmazott főispán, vitéz Máriaffi Lajos felsőházi tag és még so­kan mások jelentek meg a szövetkezetek képviselőinek sorai között. Ezer éve járunk a halál mesgyéjén A közgyűlést a magyar Hiszekegy után Korparich Ede elnök, felsőházi tag nyitotta meg rövid beszéddel. Utalt az ország mai helyzetére és a helyzetből fa­kadó problémákra. — Nincs még nép Európában, — mon­dotta, — mely valaha is annyit koc­káztatott volna Európa védőiméért és amely ma is nagyobb kockázatot vál­lalna, mint a magyarság. Mi ezeréve járunk az élet és a halál mesgyéjén. Hősi halottatok kiöntött pi­ros vére eddig még mindig az élet útját ’jelezte számunkra. Nekünk, szövetkezeti embereknek az a külön okunk is megvan a bizalomra és hitre, hegy háborús kö­rülmények között tudtunk felépíteni és hadműveleti területté nyilvánított or­szágrészben tudunk folytatni szövetke­zeti munkát, mely ezer nehézség között és számtalan akadályt legyőzve, eddig még csak fejlődött és reméljük, hogy ez­után is fejlődni fog. Ma már azt mond­hatjuk, hogy Erdély magyarsága olyan népi, gazdasági alapokra támaszkodha- tik, amelynek erőssége nem vitatható és szilárdságuk folytán alkalmasak a to­vábbépítésre. Ez az eredmény a közös­ségi akarat, hatvanezer erdélyi magyar család és az erdélyi magyar falu munká­jának a gyümölcse. Hajlandók vagyunk minden áldozatot meghozni és vállaljuk a külső és belső arcyonal minden harcát, — fejezte be be­szédét Korparich Ede elnök. „A szövetkezetekben ma is termelő munka folyik“ A beszéd után Váró Indár dr. polgár­mester üdvözölte a város és közönsége nevében a közgyűlést, majd Jáhky Endre vezérigazgató olvasta fel a mult évről szóló jelentést és abban többek között az alábbiakat mondta: , — A háború gigászi méreteihez iga­zodva, mindent megtettünk ebben az év­ben is, népünk közellátási és gazdasági kérdéseinek enyhítésére és mindenütt ott voltunk, ahol tenni és cselekedni magyar kötelesség volt. Az anyaghiány és az árubeszerzési nehézségek köztudomású dolgok, éppen úgy, mint köztumásu az is; hogy kormányaink gazdasági önellátásra való törekvése és erőfeszítései következ­tében sok-sok nehézség és gond közepette nálunk ma is termelő munka folyik. A jaVak elosztása igazságos és méltá­nyos módon történik és az árpolitika igazodik a kereseti lehetőségekhez. Eb­ben a munkában jut fontos szerep a szö­vetkezetekre, amelyek szervezetünknél fogva nemcsak hatóságok, de maga a nagyközönség által is ellenőrizhető mó­don végzik munkájukat s ezáltal döntően befolyásolják a feketepiac elleni küzdel­met. 19Jf3. év végén összesen jlO tagszö­vetkezetből állott hálózatunk. Közellátási tevékenységünkkel a köz- ellátásügyi minisztériumot támogattuk nagyvonalú terveinek keresztülvitelében. A hatóságoknak a lehetőség határáig mindennemű közszükségleti cikk szétosz­tásánál segítségükre voltunk akkor is, ha ez a vállalkozás haszonnal nem járt. Csak olyan feladatokra tudunk vállal­kozni, melyek hálózatunk és központunk teherbíró képességét nem haladják meg. Szövetkezetekkel lebonyolított forgal­munk 35.082.713,99, kereskedőkkel lebo­nyolított forgalmunk 10.679.213,80, ösz- szesen 45.761.927,79. Fogyasztási üzlet­águnk 1942. évhez viszonyítva 60 száza­lékos forgalomemelkedést ért el az el­múlt esztendőben. Uj utakon jártunk, midőn házüpari tevékenységünket tovább fejlesztettük. Székelyföld szegénysorsu lakosságának megsegítésére több községben igen szép eredménnyel szalmaszövő tanfolyamokat rendeztünk. Kész szalmaáru beváltótele­peket létesítettünk Kőrispatakon, BöZö- dön és Vágáson. Az exportra készülő gyékényáruk termelésének fokozása ér­dekében Mezőcsáváson, Mezőfelén és Szabédon gyékényfeldolgozó telepeket szerveztünk. Telekfalván és Szolokmán 12—18 fogú gereblye, valamint favilla gyártását indítottuk be és ilyen módon a két község lakosságának pár hónap alatt Jf2.000 pengő keresetet biztosítot­tunk. Háromszék vármegyében Csomakő- rösön a faháncs strandkalap értékesíté­sét szerveztük meg. Itt az év folyamán 37.437 darab kalapot vásároltunk. Terményértékesítő alosztályunk jelen­leg már 50 szövetkezetét kapcsolt be a terményértékesitésbe. Ennyi szövetkezet vállalt „Futura“ bizományosságot. Nagy áldozatok árán tovább fejlesztet­tük a gyógynövénybeváltó szervezetün­ket. Tollértékesitő tevékenységünk szám­szerű értékben szintén emelkedett, bár az erdélyi gazdaközönség még mindig ide­genkedik ettől az üzletágtól. Értékesítési üzletágunk 1943. évben j összesen 6.974.440,46 P. forgalmat ért el. | Meggyesfalvi ipartelepünk az elmúlt esztendőben rendkívül komoly munkát végzett. összesítve a fogyasztási, termelési és értékesítési üzletág forgalmát, végered­mény 61.669.717,43 P. Ez az előző év forgalmához viszonyítva 57 százalékos forgalom emelkedésnek felel meg. 235 iskolaszövetkezet Minden módot megragadtunk, hogy az erdélyi falumunka különböző sík­jain dolgozó két társintézményünkkel, • az EMGE-ye 1 es a Szövetség Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központjával még a kisebbségi időben megteremtett együttműködésünket tovább építsük. Támogattuk a közös erővel elefreh ívott új erdélyi szövetkezeti intézményeknek, így elsősorban az Erdélyi Gazdák ÂI- latértékesitő Szövetkezetének és a Szárhegyi Lenfeldolgozó Szövetkezet­nek■ a munkáját, 100.000 P üzletrésszel léptünk be az újonnan alakult erdélyi tejértékesítő szervezetnek az Erdélyi Tejgazdasági és Tejértékesitő Szövet­kezetnek a tagjai sorába. Az erdélyi magyar iskolák az iskola- szövetkezetek útján közel egy évtizede készítik elő ifjúságunkat a szövetkezeti életre. Munkájukat az elmúlt év során hatékonyabban fokozták, az elért ered­ményeik az ifjúság szövetkezeti szelle­mének és szakismeretének erősbödésé- ről tesznek tanúságot. A „Szövetség“ Gazdasági és Hitel- szövetkezetek Központjával közösen fenntartott nevelési osztályunk, az Er­délyi Iskolaszövetkezetek Szövetsége kebelében 235 iskolaszövetkezet műkö­dött, amelynek keretében immár 14.000 üzletrészes szövetkezeti ifjú készül szakszerű irányítás és gondos nevelés mellett a magyar szövetkezeti életre. Az iskolaszövetkezeti tagok szövetke­zeti öntudatának fejlesztését segítette elő a havonként 1500 példányban meg­jelenő Iskolaszövetkezeti Közlöny. Az Erdélyrészi Hangyái Alkalmazot­tak Elismert Vállalati Nyugdíjpénztá­ra az elmúlt évben is tovább folytatta működését. Az Erdélyrészi Hangya Tisztviselők Kulturális és Soortegye- sülete alapszabályait az■ Országos Sport Központ jóváhagyta. Síit tett a Hangya alkalmazottaiért? December folyamán a tisztviselői kar továbbképzése céljából német, francia, angol, valamint gyorsíró tanfolyamo­kat indítottunk. Munkásaink számára több alkalom­nál ingyen színházelőad-ist bi-'tosítol­tunk, úgyhogy a színházjegyeket az egyesület vá’tota meg. A sportszakosztály a lehetőségek ke­retein bűül igyekezett a testedzésre is gondot fordítani. Munkásainkat pedig a nyári szabadidő mozgalom keretében kirándulásra vittük Görgénybe, Tus­nádra és az Isten székére. Az egyesü­letnek az a célja, hogy valamelyik er­délyi fürdőn az alkalmazottak részére nyaralót vásároljon és a kimerítő évi munka után lehetővé tegye a kisfize­tésű alkalmazottak részére is a megér­demelt nyári pihenést. A tisztviselő' egyesület keretében de­cember 1-én kezdte meg működését a Jóléti csoport, melynek az a feladata, hogy az adott körülmények között a tisztviselők megélhetési és beszerzési gondjait a lehetőség szerint könnyítse. A magános férfi és nőalkalmazottakon való segítés céljából felállítottuk az egyesület étkezdéjét, ahol az állandó ét­kezők napi 1.70-ért, akik pedig nem étkeznek ott állandóan, napi 1.80-ért kapnak ebédet. Munkásaink ingyen egytálételes. étkeztetését Meggyesfalván 1944 elején megvalósítottuk. A tisztviselők még 1942-ben megala­kították a Takarékosság Gazdasági és Hitelszövetkezetet, mely a tisztviselői hitelellátást van hivatva megoldani. A szövekezet zavartalanul fejtette ki mű­ködését. Segélyalapokból 4000 P össw- gű gyorssegélyt folyósítottunk a rá­szorultaknak. Ezután a mérleg ismertetésére tért át a vezérigazgató. A felügyelőbizottság jelentését Schul­ler Arthur bankigazgató, a felügyelő- bizottság elnöke ismertette. A földmivelésügyi kormányzat elismerése Batta Pál dr. földmivelésügyi állam­titkár, az Erdélyrészi Hangya közgyű­lését üdvözölte meleg szavakkal. Meg­UJrenduerű rugónélküll sirvkOtőh éjjeli és nappali hasz­nálatra. Nem mű­anyagból. Kérjen in­gyen „Sk“ árjegyzéket és mírtikibrát +KELETI Hr Budapest. IV., k eteti Stodor-u. 17 Főpo sta mellett). Telefon 188-013. említette, hogy nagy örömére szolgál az együttes munkának a jóért és közös célért való lelkesedésének és összetar­tásnak az a megnyilatkozása, amelyet az erdélyi szövetkezetek szervezetében mindig tapasztalt. Ez a szervezet oly sok olyan kérdést megoldott» amely rendkívül fontos. A hálózat ezután is számíthat a földmivelésügyi kormány­zat messzemenő támogatására. Az ed­dig végzett nemzetépítő munkáért a miniszter köszönetét tolniácsolta az el­nökhöz, a vezéigazgatóhoz, a tisztvise­lők és munkások csoportjához. Fekete János református lelkész a hit nagy erejét állította követendő célként a közgyűlés elé. Ezután négy lejárt igazgatósági tag­ság betöltésére került sor. A közgyűlés egyhangúlag újra választotta Balogh Vilmos dr. miniszteri osztályfőnököt, Pál Dénes unitárius lelkész felsőházi tagot. Uj igazgatósági tag lett Szo- györgy Domokos kisgazda és Űrmössy József unitárius püspöki titkár. A közgyűlés elfogadta öt falusi tag­szövetkezet indítványát arról, hogy a vásárlási viszatérítések egyik összegét fordítsa a központ újabb szociális cé­lokra és szervezze meg a taeszovetke- zetek alkalmaoztainak nyugdíjegyesü­letét. A rendkívüli viszonyok miatt szerény keretekben megtartott közgyűlés a Himnusz elénekléséyel ért véget. Csak a^ok a bolírár diákok kötelesek hazaulazní, akik nem tettek e?eget katonai kötelezettségüknek BUDAPEST, augusztus 28. A budapesti bolgár királyt követség sa jtóattaséja cáfolatot küldött arra a hírre vonatkozólag, hogy a Magyarországon tan uló bolgár diákok felszólítást kaptak a ha­zájukba való visszatérésre. Megállapítja, bogy ez a rendelkezés csak azokra az egye­temi hallgatókra vonatkozik, akik katonai kötelezettségüknek eddig még nem tettek elege*.. (MTI.) fi Keleti fircvonal Bajtársi Szövetség sürgönye vitéz Imrédy Bélához Hirt adtunk arról, hogy vitéz Imrédy Béla, a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség országos vezetője erről a tisztségéről le­mondott azzal az indokolással, hogy a köz­életben nemcsak a tények és szándékok, hanem a látszatok is szerepet játszanak. Az arcvonal vezetőségi tanácsa augusz­tus 24-én ült össze, hogy a beállott uj hely­zettel kapcsolatban meghozza döntését. Az ismeretes rendelkezések folytán az országos vezető megválasztására hivatott közgyűlés ma nem hivhatő össze s ezért a vezetőségi tanács úgy határozott, hogy amig ez a közgyűlés megtartható nem lesz, mégbizott vezetőt állit a Szövetség élére. A vezetőségi tanács egyhangú határozata folytán a Ke­leti Arcvonal Bajtársi Szövetség országos vezetője, dr. Ney‘Károly országos ügyveze­tő lett. A vezetőségi tanács ezután az a'áhbi táv­iratot küldötte a vidéken tartózkodó vitéz Imrédy Bélához: Nemzetes Urunk! A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség ma összeülő vezetőségi tanácsa mély sajnálat­tal vette tudomásul Nemzetes Urunk ne- mesindoku elhatározását, hogy a Szövetség országos vezetői tisztségéről lemond. Ez al­kalomból a Szövetség Vezetőségének és a bajtársiak összességének há1 áját, köszöne­tét tolmácsoljuk azért az önzetlen, a napi és pártpolitikán mindenkor felülemelkedő munkálkodásért, mellyel fiatal frontharcos bajtársaink ügyét — akikkel együtt harcolt a Don védőállásaiban — felkarolta és tá­mogatta. Azzal a biztos tudattal fejezzük ki ismételten, hálánkat és nagyrabecsülé­sünket, hogy a leghalálosabb ^veszedelem ellen vívott harcunkban Nemzetes Urunkat továbbra is' küzdő sorainkban tudhatjuk és a közös érövéi kivívott győzelmünk a ma­gyarság jövendő boldog életét és a felemel­kedés korszakát jelenti majd. Harc! fi iiivőHn iilemá! cs?k az H®, aki e’Öbb szakmájában munkáskén dolgozik — mondotta Mestsr Mi^ós államtitkár Ruwanfalfán SEPSISZENTGYoitGY, aug. 28 Mester Miidós dr. vallás- és közoktatás- ügyi államtitkár székelyföldi útja során Ru- gcnfalván meglátogatta szüleit, majd a köz ségben a következő nyilatkozatot adta: — Kíséretemmel meglátogatom a főisko­lai táborokat, s eUenőrzöm jelenlegi helyze­tüket. Úgy tapasztaltam, hogy a fizikai munka javukra válik az egyetemi hallga­tóknak. A jövőben rendszeresítjük a mun- katáborokat 4P elrelnddjtUţ hogy diplomát csak az kan, aki előbb szakmájában mun­kásként dolgozott. Ennek kijelentése után hangoztatta az ál­lamtitkár, hogy töretlenül az egyházi neve­lés álláspontján áll. Az erdélyi magyarság­nak — mondotta nyilatkozata végén — a , politikai megértés terén elől kell járnia. (MTI) Jó ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS AT.APJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
Thumbnails
Contents