Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-27 / 194. szám

t KELETI . MAGYAR UfSJŰS 1944. ArerSTTTf. *) BWPSWmifJjPW. *BggBHfS2gg után a magyar-német barátság megerősödött Nyilvánosságra kerültek a a román árulás előzményei Ankarában folytak az előzetes tárgyalások A feltételek értelmében Románia egész katonai, politikai a Szovjetunió alá kerül A ff»a»ffalmait !*£nmánáál rg* lUzolgá?tatl4ál( & Ijíi?seTizimisnak \ román itetmeli 1 orm<r'nţ faqjaí mindent elltoTelne^, iiotfw iref;»4«n'sélt a? or§z:go> a hsiáios veSzélylől) — rf» a Voli*f scher Eeobachler nyerniök, de hiába kísérleteztek azzal, hogy a német védőket egymástól elválás»- szák és a támadással jelentős erőket lekös­senek. E harcokban számos helyen terro­rista csapatok támogatták a partraszálló- kat. * AZ INTERINF jelentése szerint a keleti harctér középső szakaszán továbbra is Var­sótól északnyugatra és Byallsztoktól kelet­re a Bovr szakaszon voltak a harcok súly­pontjai. Varsótól északnyugatra különböző arcvonalszakaszon és a különböző erőkkel végrehajtott szovjet előnyomulásokat a né­metek mindenhol visszaverték. Byalisztok térségében a szovjet csapatok megújították nagy támadásaikat és széles arcvonalon in­dítottak offenZlvát. A szovjet erőknek si­került a Byalisztok—Varső-1 ut mentén ke­mény, egész napon át tartó harcok után M7 sebb területnyereségeket elémiök. Ezek csupán három-négy kilométer szélességben húzódnak. A további támadások az ut mind két oldalán a német elhárító tűzben kudar­cot vallottak. OLASZORSZÁGBAN az arcvonal teljes hosszában megélénkült a harci tevékenység, jelenti az Interinf. Firenzétől keletre a né­metek több angol és indiai rohamcsapatot vertek vissza. Német roham csapatok sok foglyot ejtettek. Firenze mindkét oldalán a német légierő ellenséges átcsoportosító mozdulatokat figyelt’meg. Lengyel foglyok elmondották, hogy az Olaszországban harc- bavetett lengyel hadosztályok rendkívül nagy veszteségeket szenvedtek. Az angol­szászok a gyújtópontokon mindig őket ve­tik harcba. Wlllinek brit egészségügyi miniszter nyi­latkozott a V.-I. hatásáról. A veszélyezte­tett angliai vidékeken élő szülőket felszólí­totta, hogy távolítsák el- gyermekeiket Lon­donból. A szűTBket ne tévesszék meg, hogy most katonai eredményekről szóló Tiirek Is érkeznek. Nem lehet eltitkolni, hogy a meg­torló fegyverek bevetése tovább fog tartani. és gazdasági ailsnőrzése Anglia Romániát már régen latrta és a Szovjet kénye-kedvére bízta — állapítja meg valamennyi német lap. A -omán poli­tikai események tisztázódásától a berlini lapok egyúttal a helyzet tisztázódását is várják és nem leplezik azt a reményüket, hogy az uj román nemzeti kormány táláss még vissza tudja rántani Romániát az Br- vény széléről. (MTI). Román csapatok zárták korái a német követséget BERLIN, augusztus 26. Illet ékes német helyről közük tájékozta­tásul: A külügyminisztérium köreiben hire jár, hogy a bukaresti német követséget román csapatok és rendőrök körülzárták. Ilyen kö­rülmények között nincs meg a lehetősége a közvetlen- összeköttetésnek a német követ, illetőleg munkatársaival. A Wilhelmstrassen ezzel kapcsolatban kijelentik, hogy megfe­lelő eszközökkel arra törekszenek, hogy a német követség ellen román részről tett in­tézkedéseket kiküszöböljék. (MTI.) Számos külföldi román képviselet nem tekinti magát Mihály király kiküldőmének BERLIN, augusztus 26. Illetékes német helyről közük tájékozta­tásul : A WUhelmstrassen hire jár, hogy számos külföldi román misszió közölte az Illetékes német missziók vezetőivel, hogy nem tekin­tik többé magukat Mihály király képvise­lőinek. (MTI.) A román árulás A ROMÁN ÁRULÁS előzményei nyilvánosságra kerültek. Ma már bizo­nyossá vált, hogy az a kormányzat, amely Romániában megüzente a hábo­rút nemcsak Németországnak, hanem egyben az európai gondolatnak is, Né­metország és Európa ellenségei mellé állt. Berlinben szombaton sem tudtak semmi közelebbit a két Antonescuról, Antonescu tábornagy államvezetőről és Antonescu Mihályról, a miniszterelnök helyetteséről. Berlinben azzal a lehető­séggel számolnak, hogy a két állam­férfiút a lázadó csoport agyonlövette. A Wilhelmstrassen szombaton is bizo­nyos tartózkodással kezelték a romá­niai eseményeket, amely azzal magya­rázható, hogy a helyzet úgy politikai, mint katonai síkon nem eléggé kiala­kult még. Német részről folyamatban vannak az ellenintézkedések. Számunk­ra különös jelentőségűek a német sajtómegnyilatkozások, amelyek egy­öntetűen megbotránkozásukat fejezik ki az árulás felett és úgy Mihály ro­mán királyt, mint tanácsadóit erkölcs­telennek és szégyentelen bűnözőknek bélyegzik meg. A német sajtó különö­sen Maniu és Bratianu nevét emlegeti, de nem ntolsó sorban a kommunista Patrascanuét is. Német közírók megál­lapítják, hogy már ez a kormány is, bár Kerenszky jellege tagadhatatlan, már a mostani összetételében is kom­munista célokat követ. Berlini körök­ben megnyugvással állapítják meg, hogy a román nemzeti kormány meg­alakult. Az új román nemzeti kormány Románia nemzeti érzelmű és Európa- barát államférfiaiból áll, akik az euró­pai hatalmak oldalán kívánják a har­cot tovább folytatni a Szovjetunió el­len. Ezek a románok drámai erejű fel­hívásokat is bocsátottak közre és ezek a felhívások mindén bizonnyal nem maradnak hatás nélkül. A román király és az őt körülvevő politikusok árulása a keleti arcvonal déli szárnyán teljesen új helyzetet te­remtett. Az események katonai szem­pontból való tárgyilagos mérlegelésé­hez hozzátartozik, hogy a román had­sereg jelentős része a szerdai puccs kö­vetkeztében az ellenség oldalára állt és ezáltal a Pruth és Szeretb arcvonalon húzódó német védelmi rendszerben nagy rést ütött. Az áruló román cso­portnak terve szerint román csapato­kat akartak a. német hadosztályok há­tában összpontosítani, hogy az oroszok­kal egyidejűleg kétoldali támadást in­dítsanak a német csapatok ellen. Ez a szándék teljesen meghiúsult. Az oro­szok ugyan Chisenev térségében előha­ladtak a Dona-deltája irányában, de ezeket az előretöréseket csak kemény harcok után érték el. A Szovjet adó­állomások legutóbb is kemény harco­kat jeleztek ebből a térségből, amiből' nyilvánvalóan következik, hogy ezen a fronton a nemetek rendületlenül to­vább harcolnak A ROMÁN FOLD VÉ­DELMÉBEN és ebben a lázadó román c-anattostek sem tudják őket megaka­dályozni, Bukarest heves harcok színhelye. Bu­karestnek nem volt jelentősebb helyőr­sége és "így a város egy részét a fel­kelők kezükhe kerítették. A legnagyobb kérdés természetesen az, hogy Mihály király árulása mennyire hódított tért a román lakosság kötoben. Mihály ki­rály békét igért. Az első órákban a lá­zadó csoportnak tagadhatatlanul az a helyzetbeli élőn ve volt, hogy azzal az ígérettel, az átállással a háború a ro­mán nép részre végleg befejeződött, a háború hatodik évének küszöbén sok románt a maguk táboriba csalhatott. Azóta azonban kitűnt. hogy a „béke“ üres ígéret volt. úz ál'itótoo- oly „nagy­lelkű“ szovjet békefeltétolek, amelyek­ről egyâbk’nt a világ egyet1on hírügy­nöksége sem tud, — esak akkor bizto­sítják Románia számába a várvn-várt béke bekövetkezését — ha „a román hadsereg a nóm»4 hodosztátyokat a ro­mért ternl°tről kiűzi“. Bpbizoovosodett, bogv a roTpóntoi német erőket nnm Ehetett mtoden to­vábbi nélkül csak úgy egyszerűen „ki- űzni". Ezeknek a tényeknek tolisntobósae minden bizonnyal szörnyű kétséget éb­reszt a romén nén köréken. amHy sa­ját belátásából nem tud dönteni. A román forduiet kütoolit'kai síkon máris súlyos cs^torlnso’-to okozott Sa- nateseunak és Mnniunak. ök először békefeltételek elfogadásáról beszéltek, anélkül azonban, bogy ezeket az állító­lagos békeieltóteleket a román néx> tu­domására hozták volna. Azt sem tud­ták elérni, hogy Moszkva elismerje az új kormányukat, pedig sietve igyekez­tek néhány kommunistát is bevenni az áruló kormányba. A „szövetségnek“ pedig az lenne a legelső feltétele, hogy az egyik szövetséges elismerje a másik kormányát Anglia és az Egyesült Ál­lamok néhány semmitmondó frázison kívül érdemleges módon eddig egyálta­lán nem foglalkoztak Románia „meg­térésével“. A sötét árulás igen gyenge ellenérté­ke a Szovjetunió külügyi népbiztosá­nak Ígérete, amely szerint a szovjet csapatok minden tőlük telhető segítsé­get megadnak majd Északerdély visz- szaszerzésére. Mi, magyarok el voltunk készülve erre. Tudjuk, hogy a vörös hadsereg határaink egyik, vagy másik pontján megkísérli a hazánkba való betörést. Ezzel az Ígérettel semmikép­pen sem változott a helyzet. Tudtuk és tudjuk, hogy a szövetségesek győzelme ránknézve semilyen szempontból sem lenne előnyös. Elsősorban területi szempontból nem ringatjuk magunkat abban az illúzióban, hogy egy vesztett háború után London, vagy Washing­ton, vagy éppen Moszkva bennünket külön emebben előnyös elbánásban része­sítene. Maniunak az az elképzelése, hogy. a szövetséges hatalmak Romániát azon­nal egyenrangú társnak fogadják, nem­csak Berlinben és Budapesten, de Lon- ’donban és Moszkvában is szánakozó mosolvt kpltott. A nemzetek sorsát nem a sötét árulások, hanem a nemes érzé­Fék. P a ^ torság és kiállás döntik eL BECS, aug. 36. A „Neues Wlenes Tageblatt“ stockholmi tudósítója megvilágítja a román árulás előz­ményeit. Az előzetes tárgyalások Ankará­ban folytak. Itt léptek érintkezésbe a román megbízottak az angolokkal s az amerikaiak­kal. Moszkva azonnal bekapcsolódott az ügybe, majd azután csupán önmagát tar­totta Illetékesnek a tárgyalások további folytatására. Ez év áprilisában az angol, és az amerikai nagykövet közölte Mihály ki­rály megbizottaival a szovjet feltételeket. Ilymódon a nyugati demokráciák teljesen kiszolgáltatták Romániát a Szovjetuniónak, amitől a román megbízottak eleinte meg­riadtak. Csak később fordultak egyenesen Moszkvához. Stockholmban egyébként úgy tudják, hogy a feltételek azonosak voltak azokkal a feltételekkel, amelyeket az ango­lok és az amerikaiak annakidején Badoglio elé terjesztettek. A feltételek értelmében Romániát mint Berlin, augusztus 26. A román események tárgyalása minden más politikai eseményt háttérbe szőrit a berlini lapokban. A Deutsche Allgemeine Zeitung uatl arra, hogy miután a román kötelékek egyrésze feladta a harcot a bolse­viklek ellen és ennek következtében a né­met erők kénytelenek visszavonulni, máris román föld került a Szovjet kezébe. Mihály király azt Ígérte népének, hogy mihelyt le­teszi a fegyvert és nem harcol tovább, meg­kapja a békét. Molotov azonban semmit sem szól a békéről, hanem ellenkezőleg a harc beszünetésének áraként éppen azt kívánta, hogy a románok német szövetségesük ellen fordítsák a fegyverüket. Ebből a szovjet nyilatkozatból a Berliner Lokalanzeiger arra következtet, hogy Mihály király, amikor kik'áltotta a fegyverszünet megkötését, -é- pét tudatosan félrevezette. Lengyelország és a balti államok sorsára célozva valamennyi p berlini lap hangoztatja, hogy a szovjet nem is egyes román területek megszerzését tűzte ki cé'ul, hanem az ismert módszerek szv- rint e^ész Románia szovjet köztársaságként való annektálását. A lapok egyöntetűen kitérnek Churchill kijelentéseire, amelyek szerint á szovjet feltételek ^rendkitnU észszerűéit* éa rámu­A román árulás után a magyar-né­met fegyverbarátság mégjobban meg­erősödött. Egy szebb, igazságosabb és becsületesebb világrendért folyik itt a küzdelem és ennek érdekében a magyar nép emelt főval tekint a jövőbe. * AZ INYAZIOS HADSZÍNTÉR 'legjelentő­sebb eseménye a Páriáért fellángolt ember­telen küzdelem. Csütörtökön amerikai és gaullista hadosztályok több helyen betörtek az égő francia fővárosba. A harc tovább folyik, a német erők Páris számos részében hősiesen tovább állják a harcot. Az ameri­kaiak Páris külső negyedeiben terroristá­kat szereltek fel és nyílt felkelésre bujtat­ták őket a megszálló csapatok ellen. Utcai harcokra került sor. Először a külvárosok­ban, később azonban a harcok a belvárosra is kiterjedtek. A lázadók megtámadták a német csapatok állásait. A Luxemburg-po- lota környékén és az Etoile-téren, a Diadal­ív alatt, ahol az Ismeretlen katona sírja van, de a belváros több helyén Is nehéz harcok képződtek a német erők és a terro­risták között. A németek visszautasították a terroristák minden próbálkozását. A né­met állásokba nem sikerült benyomulniok. Súlyos harcok folynak. Páristól délre a har­cok kisebb hídfőállásokra korlátozódtak. A Szajnán lefelé a harcok súlypontja a Rouen- töl délre fekvő hídfőállás ellen irányult, különösen Eilbeuf-Hier térségében sikerült a német páncélosoknak az ellenség által végrehajtott többszöri támadásait elhárítani és az egy helyen keletkezett fronthézagot kiegyenlíteni. Mind Toulonban, mind Maisellleben to­vább tartanak a rendkívül elkeseredett har­cok a benyomuló amerikai erőkkel. A part- raszállóknak mindkét városban sikerült tért hadműveleti területet ki keü szolgáltatni a szovjet hadseregnek és a román hadsereg­nek azonnal együtt keü működnie a szovjet hadsereggel a német csapatok kiűzésében. A szovjet minden Jogot fenntartott magának katonai támaszpontoknak román területen történő létesítésére. A román területeket au­tomatikusan a szovjetnek adják át. Romá­nia egész katonai, politikai és gazdasági el­lenőrzése a Szovjetuni óalá kerül. Úgy látszik, — fejezi be a tudósító érte­süléseinek közlését — hogy a bukaresti áruló klikk egy még nem is létező fegyverszünet egyoldalú közlésével kísérelte meg, hogy jobb feltételeket biztosítson a maga szá­mára. De ennél a kísérletnél nem számított Moszkvára. Mint Moszkva mai hivatalos nyilatkozata mutatja, a Kremlnek semmi kedve sincs ahhoz, hogy előre meghatározott előfeltételétől, vagyis Románia katonai ki­szolgáltatásától eltekintsen. (MTI) tatnak arra, hogy Churchill valószínűleg már a tehéráni egyezményben vállalt kötele­zettségek szellemében ez alkalommal is o szovjet célok szolgálatában töltötte be sze­repét. Ha Mihály király és udvari kükkje arra hivatkozik, hogy Londontól és Washington­tól garanciákat kapott, akkor Churchillnek a szovjet feltételekre vonatkozó állásfoglalá­sa mindenkit felvilágosíthat arról, hogy BERLIN, augusztus 2 . A Német Távirati Iroda jelenti: A szombat reggeli német sajtó a Romá­niával kapcsolatos hivatalos szovjet nyilat­kozatból és abból az angol jelentésből, mely szerint ChurchUl jóváhagyta a szovjet kor­mánynak Romániával szemben állított fel­tételeit, azt a végső következtetést Vonj» le, hogy Molotov Románia hjaapjgáltntánát kivánja és a nyugati hatalmak beleegyez­tek abba, hogy Romániát kiszolgáltassák a holsevizmusnak. A román nemzeti kormány tagjai — írja a Völkischer Beobachter — mindent elkö­vetnek, hogy ebben a válságos szakaszban az országot és a népet a halálos veszélytől megmentsék. (MTI.) \ $zov;efunió Romániái szövgei k3zfáisa»áqkéni akarja annektální

Next

/
Thumbnails
Contents