Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-24 / 191. szám

1944. AUGUSZTUS U KEien MAGVARWSJXG MŰID MÉM SQKfmESI PÁRBESZÉD Irta: Benito Mussolini Közöljük olvasóinkkal a Duce alábbi Írását, melyet az olasz lapok a napokban hoztak nyilvánosságra. — Kérdezted-e valaha magadtól micsoda a dicsőség?' — A dicsőség nézetem szerint egyike a legelragadóbb fogalmaknak és egyúttal nem Is a legnehezebb meghatározni. A dicsőség a nagyság kiváltsága és általános elisme­rése. — De akkor mi a nagyság emberi vonat­kozásban ? — Az, ami túllépi a megszokott, a normá­lis határait. A nagyság tehát és ezáltal a dicsőség a vallásban példának okáért a szentség; a művészetben a remekmű, a tu­dományban a találmány, a politikában az uralom, a háborúban a hősiesség. Van tehát művészi, vallásos, tudományos, politikai és katonai dicsőség. — Melyik dicsőség a legfontosabb, a leg- jelentöségteljesebb egy nép életében? — A válaszon egy percig sem tétovázom: a. katonai. — Úgy érzem, igazad van, de megma­gyaráznád, miért? — A katonai dicsőség együtt jár a hábo­rúval, és a háború a népek közötti viszony legfőbb próbája; a nagy összehasonlító vizsga. A háborúban megnyilatkoznak egy népnek erényei és hibái. A békeidők egy­hangúsága, amelyben mindenki középsze­rűen jó, altruista, becsületes, őszinte, a há­borúban megtörik: akkor lelepleződik egy nép belső összeállítása. Ha az alacsonyabb elem fölülhaladja a nemesebbet* egy nép sorsa eldőlt. Nincs más mód a háborún kí­vül, ami fölfedi egy népnek öncsalásait, sa­ját magára vonatkozóan. Azonkívül: a kato­nai történelem a veszélyben keletkezik, az összeütközésben, . amelynek vér az ára és ezért semmi sem ér fel a katonai dicsőség­gel, ami az egész történelemben állandóan szereplő csatákban születik. — Végül, de a magyarázat még tovább is folytatódhatna, a katonai dicsőség kollektiv jellegű: a tömeg együttes áldozatából ered és ezáltal a tömegre visszaverődik. — A katonai dicsőség nem váltakozik az idővel; az emberrel együtt született; a zene és a költészet magasztalják. Egy nép kato­nai dicsőség nélkül nem teljes. Nem nemzet. A katonai dicsőség mindenkit eltölt büszke­séggel és biztonságérzettel: a legmagasabb- tól a legkisebbig, a palotától a kunyhóig: A legutolsó katona, aki azt mondhatja ,én is ott voltam“, büszkévé lesz és meghatódik a hadjárat emlékére, amelyen résztvett. — Azt tartod, hogy a katonai „dicsőség“ okvetlenül a győzelemmel jár együtt?' — Nem. Egyáltalán nem. Lehet jól veszí ­teni: lehet rosszul győzni. Vannak dicsősé­ges vereségek és kétes győzelmek. Mikor egy nép a végsőkig kitart, mikor egy had­sereg küzd az utolsó emberig, dicsőség övezi zászlóit akkor Is, ha a szerencse nem kedve­zett a fegyvereknek. Mindig tisztelni fog­ják és megéneklik azokat, akik küzdöttek. A majdnem hagyományossá vált példát Idézem: Canne. Canne-nál legyőzték a ró­maiakat, de a vereség dicsőséges volt, mert a rómaiak ragyogó hősiességgel, elkesere­dett elszántsággal verekedtek: a konzulok­tól a szenátorokig, lovagokig, légionáriu­sokig mindenki. Zana kevésbbé „dicsősé­ges“ mint Canne. Vannak népek, akik egy- egy vereségüket meg is ünnepük, de, hogy ezt tehessék, azon a napon mindenkinek da­colnia kellett a halállal. Maga az ellenség, még ha győztes is, meg kell, hogy hajoljon a hősiesség előtt. — A modern történelemben is vannak ilyen példák? — Mondhatod, az egykorúban: ebben, ami­ben mi élünk. Vannak ebben a gépháború­ban is, amely kemény próbára teszi az em­beriség idegeit. Emlékszel Alcazar-ra? A nemzetiek védelme az ostrom egész ideje alatt magára összpontosította a világ figyel­mét és csodálatát. Emlékszel a németekre Narwich-nál? Witebskhél? Az oroszokra Stalingrad-nál, amit kerületről •'-r'üleíre, utcáról-utcára, házról-hí.-ra védtek? Az azt jelenti: itt helyben meghalni! .— Cassino! Az ami Szent .Benedek szent hegyén történt, maga elég volna arra, hogy a német hadsereget elárassza dicsőséggel. Es a japánoknak Atu? Ahol a helyőrség az utolsó emberig feláldozta magát?-— És Pantelleria ? — Különösen kényes és fájda! “s pontot érintesz. Az olasz níp azt várta hogy ott lesz az ő „Alcazar“-ja. Amikor a tenger­nagy, a sziget parancsnoka visszautasította az első felszólítást a megadásra, minden szív hevesebben vert. Végre; megállunk a Haza szélét képező első szigeten. Amikor -megérkezett a hir, hogy a második felszólí­tást is visszautasították, nem volt tovább semmi kétség arra nézve, hogy a parancs­nok el van szánva a végső ellenállásra. 3 Küszöbön áll az erdélyi közlekedésügyi viszonyok megjavítása Három erdélyi főispán eredményes akciója — Yargha városi főispán szerdán már tárgyait a kiküldött bizottsággal . KOLOZSVÁR, augusztus 23. A „Keleti Magyar Újság“ egyik előző számában röviden hirt adtunk arról, hogy Háromszék varmegye törvényható­sága Szentiványi Gábor dr. főispán ja­vaslatára foglalkozott az erdélyi közle­kedésügy nehézségeivel és kérelemmel fordult az illetékes kormánytényezők­höz a nehézségeknek a lehetőség hatá­rain belül történő orvoslására. Hasonló kérelemmel és javaslattal for­dult a hadműveleti területek kormány- biztosán keresztül az illetékesekhez Var­gha Lajos dr., Kolozsvár város főispán­ja is. Kérését és javaslatát még augusz­tus 4-én elküldötte vitéz Ricsóy Uhlaryk Béla kormánybiztoshoz. Amint újabban értesültünk, ugyanilyen kéréssel fordult a kormánybiztoshoz Csik vármegye fő­ispánja is. Vitéz Ricsóy Uhlaryk Béla kormány­biztos a beadott kérések és javaslatok alapján a MÁV vezetőségéhez fordult, hogy vizsgálják felül az erdélyi közleke­dési állapotokat s a lehetőség határain belül igyekezzenek kényelmesebbé tenui. A MÁV vezetősége értesülésünk sze­rint már ki is küldött egy bizottságot a kérdés megvizsgálására s a lehetőség sze­rint mindent elkövetnek majd a kérdés megnyugtató elintézése érdekében. A kiküldött bizottság szerdán a dél­előtti órákban megjelent Vargha Lajos dr. főispánnál s személyesen is letárgyal­ták a kérdést. A kérdés megvizsgálása és tanácskozások gyors ütemben tovább folynak. Remélhetőleg rövidesen uj rend­szert fognak megvalósítani az erdélyi közlekedési .útvonalakon, amely a hábo­rús viszonyok számitásbavétele mellett bizonyos javulást eredményez a jelenlegi helyzeten. fi Kormányzó ur Nagy Lászlót szófiai, Máriássy Zoltánt bukaresti követté nevezte ki Budapest, augusztus 23. A Hivatalos Lap szerdai száma közli, hogy a Kormányzó Ur a külügyminisztérium ve­zetésével megbízott m. kir. miniszterelnök előterjesztésére galántai Nagy László dr. rendkívüli követ és meghatalmazott minisz­tert a szófiai m .kir. követség vezetésével és a Bulgáriában való képviselettel követi minőségben megbízta. Vitéz hertelendi és vindorjalaki Hertelendy Budapest, augusztus 23. Augusztus 22-én késő este délről észak felé erősebb ellenséges kötelékek repültek az ország fölé. Egy északi városunkból bom­bázást jelentettek, ahol kisebb károk kelet­keztek. A vadászaink és légvédelmi tüzérsé­günk hatásosan működött. Több gép lelövé- sét jelentették. Augusztus 23-án hajnalban egyes ellensé­ges repülőgépek az ország délnyugati ré­szén beléptek, észak- és északkeleti irány ban átrepülték az országot. Ugyanakkor Í A kormány tagjai szerdán délelőtt 9 óra­kor minisztertanácsot tartottak. A minisz­tertanács rendeletet fogadott el a hadigon­dozási járulék elölegnyujtásának szabályo­zásáról és a hadigondozásról szóló egyes rendelkezések módosításáról. A tervszerű munkaerőgazdálkodás érdekében elhatározta általános munkaerő-nyilvántartás (munkás­Í kataszter) felvételére Irányuló munkálatok azonnali megindítását. Hozzájárult a keresz­tény kiskereskedők hitelellátásának kiter­jesztéséhez, az árhivatal egyidejű átszerve­I zésével, árkormánybiztosság felállításához és árkormánybiztos kinevezéséhez. Andor rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri cimmel és jelleggel felruházott I. osztályú követség! tanácsost a bukaresti m. kir. követség vezetése és a Romániára ter­jedő követi megbízatása alól felmentette. Helyette markos- és batizfalvi Máriássy Zol­tán rendkívüli követ és meghatalmazott mi­nisztert a bukaresti m. kir. követség veze­tésével és a Romániában való képviselettel követi minőségben megbízta. (MTI) északról egyes ellenséges gépek dél felé szálltak át. A berepülés zavaró jellegű volt, bombázásról nem érkezett jelentés. (MTI) Berlin, augusztus 23. Német Távirati Iroda. Az északamerikai bombázók a délkeleti német terület ellen hétfőn intézett támadásuk során az eddigi» nem teljes jelentéseit szerint 38 repülőgépet vesztettek. Ebben az elhárító sikerben a né­met és a magyar vadászok részesednek. (MTI) Több más időszerű kormányzati kérdés tárgyalása után 2 órakor ért véget. (MTI) R höziisa^tásí szolgálatukra beosz:otf tanítókat azonnal lel kel! lenteni Budapest, augusztus 23. n. k rendeletet adott ki, amelynek értelmében a közigazgatásban és egyéb aöz- érdekii szolgálatba beosztott községi és álla­mi tanítókat a szolgálatuk alól minden to­vábbi utasítás, megkeresés nélkül az illeté­kes szerv vezetőjének fel kell mentenie. (MTI) levált az uj riasztórendszer Alig egy héttel ezelőtt hozták nyilván nosságra a honvédelmi minisztérium lég­oltalmi csoport főnökségének az eddigi tapasztalatok tekintetbe vételével elké­szített uj rádió-riasztórendszerét. Az előzetes ismertetések után érthető érdeklődést váltott ki az uj rendszer a nagyközönség körében. Voltak, akik örö­müket és megelégedésüket fejezték ki már előre is, viszont természetesen akad­tak olyanok is, akik bizonyos aggállyal tekintettek az uj rádió-riasztó rendszer bevezetése elé. Leggyakoribb kifogás a légiveszélynek sziréna utján való jelzése körül csoportosul. Hiába hangsúlyozták az illetékesek, hogy lényeges különbség van a légiveszély és a légiriadó sziréna jelzése között, az aggödalmaskodók azt vitatták, hogy azt mégis nehéz lesz meg­különböztetni. De olyanok is akadták, akik a negyedóránkénti helyzetjelentést is kifogásolták. Állították, hogy az csak az idegességet fokozza. A találgatások, félelmek és aggodalmak azonban az an­golszász terrorfiuk jóvoltából csakhamar eloszlottak. Vasárnap a korareggeli órákban már bőségesen tapasztalhattuk, hogy mennyire helyes és megfelelő az uj rádió-riasztórendszer. A helyzetjelenté­sek nekünk, akik eléggé messzire estünk a berepülés útvonalától és irányától, megnyugtatólag hatottak. Az azóta el­telt napokban s különösképpen tegnap­este aztán az aggályoskodók is megnyit- godtak. A rádió még az \esti hírek előtt jelenteni kezdte az ország légiterében történt berepüléseket. A negyedóránkénti helyzetjelentések pedig pontosan közöl­ték a berepülés irányát is. Körülbelül egy óra múlva meg állapíthat ó volt, hogy a mi körzetünket is nemsokára légiveszély fenyegeti. Érdeklődéssel vártuk a sziréna felbugását, ami csakugyan nem sokáig váratott magára. Az udvaron, ahol la­kunk a többi családok már jórészt pihe­nőre tértek. A sziréna jelzésre az első pillanatban — vallomásuk szerint — ért­hető izgalommal ugrottak fel, de az egyenletes szirénabugásból csakhamar meg állapították, hogy Kolozs körzetre egyelőre csak légiveszélyt rendeltek él. Most már megnyugodva igyekeztek meg­tenni az előkészületeket a várható ria­dóra. Néhány perc eltelte után nyugodt- tan visszafeküdhettek az ágyba. Csupán az egyik férfi vett elő térképet a ne­gyedóránkénti helyzetjelentések alapján figyelte a berepülés irányát. Nemsokára megállapította, hogy riadóra nincs kilá­tás. így ő is megnyugodott s nemsokára a légiveszély elmúlását jelző szirénabu­gásra nyugodtan téri pihenőre. Ugyanígy történt a második légi-ve­szély jelzésekor is. Meghallgattunk egy­két helyzetjelentést s a veszély elmúltá­val egy fél óra'alatt meggyőződtünk ar­ról, hogy most már nyugodtan folytat­hatjuk az éjszakai pihenőt. Kolozsvárt már az első alkalommal ta­pasztalhattuk az uj rádióriasztó rendszer sok-sok előnyét. Annyi bizonyos s ezt most az aggodalmaskodók is beláthat­ják, hogy az uj rendszer mellett sokkal kevesebbet idegeskedünk s aránylag az éjszakát is nyugodtabban pihenhetjük át. Jö ÁRU fiS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Erdély három püspöke együttes tárgyalásokra utazott fel Budapestre fiz egyházfők egy héten keresztül az erdélyi egyházakat érintő fontos ügyeket tárgyalják meg KOLOZSVÁR, augusztus 23. Erdély három püspöke együttesen utaz ott fel Budapestre, hogy Erdély egyetemes magyarságának az életét érdeklő fontos kérdéseket a kultuszminisztériumban megtár­gyalják. Amint értesültünk, Vásárhelyi Já nos református püspök, Sándor Imre dr. római katolikus püspöki helynök és Józan Miklós unitárius püspök tárgyalásai a kul­tuszminisztériumban nem kevesebb, mint egyheti időt vesznek igénybe. A három erdélyi egyházfő együttes utazása és tárgyalása a kormánytényezőkkel, azokra a nehéz kisebbségi időkre emlékeztetnek, amikor Erdély három püspöke együt­tes pásztorlevelet bocsátott ki. Ezt a tényt egyébként Józan Miklós püspök is kife­jezte vasárnap, Szent István napján a szószéken, amikor a nagy király emlékével foglalkozva kijelentette, hogy nehéz idők járnak felettünk s ezekben a nehéz Időkben csak ugv maradhatunk meg, ha minden magyar összefog, de legszükségesebb a három történelmi egyház összefogása... „ ; • Egyik északi ▼árosunkat koronázták kedíleír» élszafca fi tervszerű imiEiliaerőgezdálkcilás érdekében munkáskatasztert állítanak fel Budapest, augusztus 23. * • ■sasrae • Iiiuzió! Huszonnégy órával később ugyanaz a parancsnok maga kérte a megadást és megadta magát. — Igazolják a veszteségek ezt a váratlan megváltozást ? Nem. A polgári lakosság vesztesége, ami a világ első földalatti repülő hangárjai­ba szokott menekülni, egy hónap alatt há­rom halott; a katonáké a vizsgálat szerint harmincöt, igenis haripincöt és vagy száz sebesült. A vízben nem volt hiány, — Hát akkor mi hiányzott?, — A parancsnokok „idegei“. Másképpen a „szellem“, örök igazság, hogy a szellem minden és mikor az hiányzik, az anyag pusz­tán semmis. Milyen kiábrándulás! Az ango­lok igy partraszálltak a szigeten. Kettő, igenis kettő sebesültjük volt.“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents