Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)
1944-08-24 / 191. szám
mm ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 5.20, NE- i GYEDÉVRE 15.—, FÉL ÉVRE 30.—, EGÉSZ ÉVRE 60.— PENGŐ. — POSTATAKARÉK- | PÉNZTÁRI CSEKSZAMLA SZAMA 12148. HÜSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 191. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL E3 NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIOK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A ROMAN ARCVONALON ERŐS NÉMET TARTALÉKOKAT VETNEK BE * . . , X Tito és Péler extiráSy megegyezést kötöttek A V-L e&ész áradatát kiüdik a németek Londonra Erélyes Intézkedések történtek az esetleges párizsi zavargások elfojtására A BOLGÁR SZOBRANJET multheti ülése után újabb ülésre hívták össze. Bagrjanov miniszterelnök mondott beszédet. A bolgár miniszterelnök beszédével a Wilhelmstrasse szóvivője is foglalkozott é3 megjegyezte, hogy a beszédet „belpolitikai használatra szánták“ és ezért nincs miért részletesebben kommentálni. Draganov bolgár külügyminiszter a képví- selöházban mondott beszédet és azon arra a közös harcra emlékeztetett, amelyben Bulgária Németország oldalán vett részt, hogy megvalósítsa az összes bolgárok egyesülését. Nem annyira a fegyveres barátság, mint inkább az igazságtalan sors fűzi egymáshoz a két nemzetet. Törökországgal kapcsolatban Draganov kijelentette, hogy a két állam viszonya mindig jó volt. A bolgár külügyminiszter ezután utalt a szovjet iránti baráti •szempontokra. Draganov tévedésnek mondotta az angolszászoknak szóló hadüzenetet. De hangsúlyozta, hogy az ügyek ilyen alakulásáért kizárólag az angolok a felelősek. Végül Boris király politikájáról emlékezett még. Az elhunyt királyt európai színvonalú államfőnek nevezte és kijelentette, hogy a kormány folytatni fogja azt a politikát, amely a következő szempontok szerint igazodik. 1. Minden iigy békés szabályozása. 2. Egyetértés és megértés az összes szomszédállamokkal. 3. A háború elkerülése a Balkánon. Szófiai jelentés szerint Bagrjanov bolgár miniszterelnök megbeszélésre fogadta Kirsanov szófiai orosz ügyvivőt. * AZ ANGOLSZÁSZ és a szovjet sajtó hatalmas tudósításokban számol be a sikertelen varsói felkelés eseményeiről. Úgy Londonban, mint Moszkvában most már állást- foglalnak a kérdésben. Természetes, hogy London Moszkvát, Moszkva pedig az angol fővárost okolja a felkelés sikertelenségéért. A Morgen Tidningen cimü stockholmi lap londoni levelezője a hét elején hatalmas tudósításban számolt be a varsói forradalomról. A Morgen Tidningen munkatársa semleges, német, angol, orosz forrásokból állította össze az anyagát. A svéd laptudósitó megállapítása szerint a londoni emigráns csoport adta ki a felkelésre a parancsot és Bor tábornokot küldte Varsóba. Az úgynevezett Koszciuszko szovjetorosz rádióállomás már junius 2-tól kezdve rendszeresen lázitó tartalmú felszólításokat olvasott be, amelyekben Varsó lakosságát forradalomra hívta fel. Julius 3G-án a Koszciuszko rádióállomás a következő szöveget olvasta be: „Varsó lakói! Ragadjatok fegyvert. Támadjátok meg a németeket. A forradalomhoz mindenkinek csatlakoznia kell. Varsó 1 millió lakosából 1 millió katona kell váljék, akik meg kell szabadítsák a lengyel fővárost a betolakodóktól.“ így indult meg augusztus 1-én a felkelés. A varsói német parancsnokság felszólította a város polgárságát, hogy hagyja el a várost. A svéd lap szerint Varsó lakói nem engedelmeskedtek a felszólításnak. A német ellenintézkedések megindulása Után azonban úgy a londoni, mint a szovjet- orosz rádió feltűnő és cinikusnak mondható hangon foglalkozott a varsói lázadók ügyéivel. A Koszciuszko adó „vénasszonypolitlká- nak“, máskw pedig „katonai őrülteknek“ nevezte a varsói lázadókat. Minden adásában megállapította, hogy Idő előtt adták ki a lázadásra a parancsot. A svéd lap szerint a Kreml Mikolajczyknak is megígérte volt, hog fegyveres segítségbe részesítik a varsóiakat, ha fellázadnak. London megelégedett azzal, hogy néhány szállító repülőgépet küldött Varsóba. Ezeknek nagy részét azonban a németek lelőtték. A svéd lap szerin* természetes, hogy Moszkva cserbenhagyta a varsóiakat, akik a londoni kormányra hallgattak és a londoniak utasítását fogadták el. Ilyen hangnemben foglalkozik az üggyel a „Daily Mail“ is. A londoni lap nézete szerint a Szovjetunió szándékosan hagyta cserben a varsói felkelőket, mert ezek a londoni menekült kormány utasításai szerint dolgoztak és a Szovjettel ellentétes törekvéseket követtek. Moszkvai rádióleadók a varsói felkeléssel foglalkozva, többször Mikolajczyk nyilatkozataira is kitértek. Mikolajczyk kijelentette volna ,hogy a világ egyetlen hatalmának sem áll módjában a lengyel népre olyan kormányformát erőszakolni, amelyet az nem akar elfogadni. A moszkvai rádió szerint Mikolajczyk azt állította, hogy kizárólag azok jogosítottak Varsóban átvenni a hatalmat, akik ötesztendőn át a földalatti küzdelemben részt vettek. A londoni emigráns lengyel kormány a Tribune cimü angol folyóiratban cikket kö- zöltetett. A Tribune szerint a varsói felkelés sikertelenségéért kizárólag Moszkvát le- . hét okolni. A Moszkvában megjelenő Krasz- naja Szviezda cimü lap egyik legújabb számában gúnyos karrlkaturát közölt, amely londoni emigránstábomokokat ábrázol, akik Varsó térképe fölé hajolnak és kezüket á vértől mossák. Az egyik tábornok Sosn- kovszkyt ábrázolja. A Pravda nagy cikkben foglalkozik a varsói felkeléssel és élesen támadja a londoni emigráns csoportot. A Pravda szerint a londoni kormánynak semmi közössége sincs a lengyel néppel. * DITTMAR ALTÁBORNAGY a német rádióban az inváziós arcvonal eseményeiről kedden este a következőket mondotta: „A nyugati harci események az utóbbi hetekben a'akulásukkal újabb sulyos_ gondot okoznak a német népnek. Nem kételkedünk abban, hogy a nyugati arcvonalakat egyensúlyba lehet hozni. Arra akarjuk kényszeríteni az ellenséget, hogy újra magára vegye a harcnak egész terhét. Erről már a normandiai csaták is ízelítőt adtak. A kockázatot, amelyet az ellenségnek vállalnia kell. fokozottan emelik azok a fejlemények, amelyeknek kiérlelődésében bízvást hiszünk. Nem kétséges, hogy még szokatlan erőkifejtésre és halhatatlan eltökéltségre lesz szüksé giink.“ Az inváziós térségben a hetedik német hadsereg utolsó maradványai is kivágtál: magukat az angolszász gyűrűből. A német részről helyreállított hadműveleti szabadság révén olyan helyzet állott elő, amelyben a német hadvezetőség ténykedéseit a moz- góháboru szempontjából kell megítélni. Berlini katonai körök &, nyugatfranciaországi események legfontosabb mozzanatát abban látják, hogy a német hadvezetőség feladata a mostani helyzetben kizárólag az, hogy a döntés idejére fogja Össze a rendelkezésre álló erőket es Így nem ragaszkodik egyes helyek, vagy területek megtartásához. Max Krull véleménye szerint a normandiai mozgóharcok Párizs előtt és a Szajna középső és alsó szakaszánál a pangás sza ’ ászába léptek. Az amerikaiaknak nem sikerült Párizst villámháborüval lerohanni és most kénytelenek más megoldáshoz folyamodni. Az ellenség Llssieux és Evreaux térségéig hozta előre gyalogságát és ott kísérletezett támadásokkal. Támadásai a legkisebb mértékben sem sikerültek. A német arcvonal megszilárdult és további kötelékek bevetését biztosította. Párizstól északra egy hidfő mellett Nan tesnél az ellentámadások szintén sikeresen folynak. Germaintól, Versaillestől és Fontai- nebleautól nyugatra a német zárókötelékek feltartóztatták a gépesített amerikai erőket. Az el'enségnél három különálló hadműveletet lehet megfigyelni, az első a Caen —Archentan térségében megkísérelt bekerítés, ahol a német kötelékeknek sikerült kivágniok magukat. A második a Párizs elleni erősebb előretörés volt nyugat felöl, ezt feltartóztatták, a harmadik Orleanstól nyugatra, amelyet szintén megállítottak. Krull szerint az ellenség most dé're akar kanyarodni és igy eltávolodni a fő arcvonaltól. Az Interinf szerint Montes és Vetheuil között az amerikaiaknak a Szajna-kanya- rulatban, a folyó északi partján sikerült hídfőt létesíteniük. Az amerikaiak megkísérelték itt az előrenyomulást is, de sikertelenül. Párizstól délnyugatra kemény harcok folynak, Etampes és Malesherbes környékén. Ezeket a helységeket több mint 15 órás harc után ki kellett üríteni. A németeket itt be akarták keríteni, ez azonban nem sikerült. Provanceban az angolszászoknak sikerült behatolniok Toulon erődövezetébe. Toulonnál rendkívül nehéz harcok alakultak ki. A támadók a tengerről is súlyosan lőtték az erődöt, de a német nehéz partiütegek is válaszoltak. A délfranciaországi harctér más szakaszai közül csak Cannes- töl északra voltak nagyobb harcok. * A SZOVJETUNIÓ elleni hadműveletekre vonatkozóan a román hadijelentésre utalunk, amely szerint az egész román arcvonalon továbbra is súlyos küzdelem folyik. A keleti arcvonalon a harcok súlypontja a Szeret szakaszára tolóBERLIN, augusztus 23. Alex Smalfuss, a Német Távirati Iroda nyugati haditudósítója a következőket Írja: A beözönlési arcvonal északnyugati szakaszán a német kötelékek a Touques-sza- kaszon tervszerűen visszavonulnak. A brit- kanadai hadosztályok szorosan nyomonkö- yettk ökßfc miközben mindkét fia »asx dott át. A Szovjet itt harcba vetette a még tartalékban lévő gépesített rohamhadosztályait és számos kötelék feláldozása árán betörést sikerűit elérnie. A német elhárítás 200 páncélost semmisített meg. A román arcvonalon folyó küzdelemmel kapcsolatban berlini katonai körökben kijelentették, hogy erélyes német intézkedések vannak folyamatban és már is erős német tartalékokat vetnek be. A keleti arcvonal többi szakaszának helyzetét váltakozó sikerű harcok jellemzik. amelynek során a Szovjet sehol sem ért el számottevő területi nyereséget. A harcok helyi keretek között mozognak. Varsótól északkeletre már augusztus 21-én elkeseredett harcokra került sor. A szovjet csapatok bizonyos teret nyertek, a német arcvonal összefüggését azonban egyetlen fontos ponton sem tudták áttörni. Újból fellángoltak a harcok Vilkovisken térségében is, de ezek már nem érték el az előző napok csatáinak hevességét és kiterjedését. Vilkovis» kennél a szovjet csapatok egyetlen helye* törtek be átmenetileg, a németek azokban -—. az Interinf. szerint — a betörési ellentámadásokkal újból kisimították. Kaunas térségében a németek 1067 szovjet harckocsit, 1149 ágyút, köztük 219 nehéz gépesített tarackot és 1000-nél több gépfegyvert semmisítettek meg vagy zsákmányoltak. A Szovjet 53 repülőgépet vesztett. A németek 3000 foglyot szállítottak be, akik közül sokan önként szöktek át. Az északi arevonaion a németek helyreállították az összeköttetést a keleti német hadsereg északi szárnyával. Rigától délnyugatra, fekvő térséget is megtisztították a szovjet csapatok megmaradt ellenállási fé-zkeitől. * JASI, magyarosan Jászvásár szovjet kézre került. Jasinak, Moldva fővárosának 120.000 lakosa van. Fém-, textilipara fejlett, lalíói földműveléssel, bortermeléssel és nyersolajkereskedelemmel foglalkoznak. A városnak hires festőiskolája, egyetemének 4000 hallgatója van. Sok szép templom épült Jasiban, görögkeleti metropolita és római katolikus püspökség székel a városban. Jasi a moldvai Fo- mán irodalom és szellemi élet gócpontja. 1565-ben Lapusnyánu Sándor moldvai fejedelem Szucsavából Jasiba tette át székhelyét. 1686-ban Szobieszky lengyel király feldúlta,a várost. 1792 január 9-én Oroszország és Törökország itt kötötttek békét. Az orosz-török háború idején hol orosz, hol török fennhatóság alá került. veszteségekkel járó harcokat folytat. Az ellenség támadó élcsoportjai körülijeiül egy kilométernyire vannak a bombákat és gránátokat már súlyosan megsinylett Lisieux várostól. A Chartres tői keletre eső térségben a 20. amerikai hadtest Időközben megindította várt támadását Malesherbesen át ííomours ellen és Etwnps felöl FontainPá rlzgban a németek szigorú intézkedésekkel tarifáik fenn a rendiéi < Brefaone'ban deqaullisfák is (*«r tolnák
