Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-03 / 174. szám

Csütörtök 1944. augusztus 3 KELETI Ára 20 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: I HORA 5.20, NE­UE EDÉVRE 15.—, FÉL ÉVRE 30 __, EGÉSZ ÉVRE 60.— PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKSZABILA SZAMA 72148. HÚSZON HETEDIK ÉVFOLYAM 174. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSEK«, niADoniTnxnu HH NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VTSSZA • • ___ »• TÖRÖKORSZÁG MEGSZAKÍTOTTA GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI KAPCSOLATAIT NÉMETORSZÁGGAL A Bc-sxkidttk-hágó felé előretörő orosz erőket visszavetettük Varsó környékén is erősitik a németek ellentámadásaikat Mannerhefm tábornagy elnökké választása a finn erőkifejtés fokozását Jelenti Üzen a magyar búza Szert« az országban immár befejezé­séhez közeledik az aratás. Csak hegyes, hűvösebb éghajlatú peremvidékein az or­szágnak késtünk meg annyira, hogy jú­lius végén, augusztus elején akaszthat» tűk bele a kaszát, a sarlót az érett ga­bonába. De ha később is fogtunk az ara­tás nehéz munkájához, ma is ugyanaz az áhitat, ugyanaz a mély érzés fogja el lelkünket, mint Pétcr-Pálkor, amikor az Alföld végtelen búzatábláiban csendült fel az aratók éneke. S mint ahogy ott állottunk a magyar gazda mellett tavaly Ősszel, amikor levett kalappal a pacsir­tadalos égre fohászkodott, lélekben most is ott állunk mellette s vele gyönyörkö­dünk a kérges tenyerében kifejteti kövér buzaszem áldott valóságában. Ma a háború ötödik esztendejének sorsdöntő napjaiban, amikor Európa csa­taterein szörnyű orgiával arat a halál, ezerszeiesen sokat jelent nekünk a ma­gyar mezők áldása, a buza. Nem csak a mindennapi kenyeret jelenti, amelyet gyermekeink kinyújtott, kérő kezébe ad­hatunk. És nem csupán a becsületes ma­gyar munkáskéz rendíthetetlen erejét, minden vihart elbíró szilárdságát és ha­tározottságát, hanem jelenti a magyar­ság legyőzhetetlen életerejét és életaka­ratát is. A sárga buzaszem ma magát a küzdelmes, szenvedésekkel és örömmel, könnyel és bizakodással tele magyar éle­tet jelképezi. Azt az életet, amelyért nem fölösleges s nem hiábavaló a verejték, a vér és az áldozat. Még akkor sem, ha né­ha kegyetlen vihar, jég és aszály pusz­títja a termést. Az idők legmélyebb bölcsessége szól ma különös nyomatékkai hozzánk, ma­gyarokhoz a buzaszem mosolygásából. Az a bölcsesség, amelyet valahonnan a ti­tokzatos őstörténelemből hozott magá­val az ember drága örökségként. Ez a bölcsesség pedig arra tanii és arra kell tanítson ma minket, a háború legször- nyübb pillanataiban éppen akkor, amikor a pusztító ellenség ennek a szent föld­nek kapuját kezdette döngetni, hogy az élni akaró ember és nemzet gondolkozá­sában és érzésében nincs helye a halá. gondolatának. Nincs helye annak, hogy c maga áldozatának fölösleges és hiába való voltára gondoljon, bármit mutasson is a háborusjósok prognózisa. A magyar gazda akkor is beleakasztja ekéjét a földje, ha a százéves jövendő­mondó pusztító fagyot jósol a. május' vetésnek. Mert előtte nem a halál, nem a pusztulás képe lebeg, hanem az életé.: Munkáját és elhatározását az élet indít­ja útjára és az élet folytonosságának biz­tosítása határozza meg. Nincs és nem le­het olyan esztendő, amelyik ne teremné meg, a jövő évi vetéshez szükséges vető­magot. S ha éheznie, szenvednie kell is ezért a vetőmagért, ha falatka kenyeret se tud biztosítani egész évi munkájával, eimek a vetőmagnak akkor< is meg kell lennie, ha újból elérkezik a vetés ideje. Évszázadok, évezredek felbecsülhetetlen munkájának, féltésének és aggódásának eredménye az a iHizassem, amelyet apái­A NEMET TÁVIRATI IRODA AZ AN­KARAI RÁDIÓ JELENTÉSÉT KÖZLI, amely szerint a török nemzetgyűlés elfo­gadta a kormány javaslatát, hogy Török­ország szakítsa meg gazdasági és politikai kapcsolatait Németországgal. Törökország történelmében ezáltal fordulóponthoz érkez­tünk. Törökország a második világháború­ban rendkívüli helyzetet biztosított semle­gessége révén magának. A török független­ség egyik legfőbb alapköve éppen a török semlegesség volt. A törökök az utóbbi idők­ben semlegességüket olykor nem hadviselő állapot gyanánt jellemezték. Máskor hozzá­tették, hogy Törökország Anglia szövetsé­gese ugyan, de Németországgal szemben vállalt kötelezettségeinek is megkiván fe­lelni. A török—angol szövetséget a német— török barátsági szerződés a legutóbbi időkig kiegyenlítette. Kétségtelen, hogy ennek a szerződésnek köszönhette Törökország, hogy kívül maradhatott a német—orosz viszá­lyon és tekintélyét, mint a közel Kelet egyik vezető hatalma, egyre csak növel- j hette. A török nemzetgyűlés határozata for­dulópontot jelent a török nemzet életében. Az is bizonyos, hogy a török lépés elsősor­ban az angol kezdeményezésnek engedett. Amerika nyilvánvaló okokból tartózkodó magatartást tanúsított a török politikával szemben. Anglia igyekezetét elsősorban a Szovjetunió támogatta. Bizonyos, hogy a Németországgal való gazdasági és politikai kapcsolatok megszakítása előjátékául szol­gál további követeléseknek, amelyeket augusztus 2-a után elsősorban a Szovjetunió fog támasztani Törökországgal szemben. A kapcsolatok megszakítását talán támasz­pontok átengedése követi az angolszász ha­talmak részére. Keleteurőpa és a Balkán népei számára azonban ma nagy jelentőség­gel bir az a körülmény, hogy Anglia és Amerika részére átadott támaszpontok ma­gától- értetődően a Szovjetunió számára is támaszpontokat jelentenek. Különös hang­súllyal bir ebben a vonatkozásban az a kö­rülmény, hogy ezek a támaszpontok Török­országnak azokon a területein vannak, amelyeket Oroszország évszázadok óta ma­gának követel. A török támaszpontoknak a szövetségeseknek yaló átengedése Törökor­szágot a háborús övezetbe vonja. Ezzel kap­csolatban különös hangsúllyal bir a német Auslands-Informationsdienst néhány nappal tói átvett s amelyet gyermekeinek, a jö­vő nemzedéknek kell átadnia. A végtelen történelmi folyamatnak megszakadnia nem szabad és nem lehet. Csak aki ismeri a magyar íöldmives társadalmat, az tudja megérteni és megérezni ennek az ősi törvénynek a megfellebbezhetetlen voltát. Aki ettől a törvénytől eltér, az hűtlen lett apáihoz s a földhöz, amely- bői vétetett, és amelyik nemzedékről nemzedékre táplálta őt. Annak el kell pusztulnia, ki kell vettetnie az életből ş ezelőtt kiadott jelentése, amely szerint a háború ebben az esetben Törökországra nézve akkor sem fejeződnék be, amikor Németország és a két angolszász hatalom, valamint a Szovjetunió közötti háború véget ér. Törökország hadszíntér lesz, mégpedig nemcsak évekre, hanem valószínűleg évtize­dekre, — mondja a német vélemény. Minden kétséget kizáróan meg lehet álla­pítani, hogy a török nép és a török kor­mányzat a legutolsó pillanatig is körömsza­kadtáig védelmezte Törökország semleges­ségét. Egy ankarai jelentés szerint Sza- radcsoglu miniszterelnök és külügyminisz­ter még kedden is ilyen értelemben mon­dott beszédet a török köztársasági néppárt parlamenti csoportja előtt. Szaradcsoglu miniszterelnök ezúttal is hangsúlyozta, hogy Törökország minden igyekezetével azon van, hogy érdekeit megvédelmezze és kiviU maradjon a viszályon. Törökország Angliá­hoz fűződő barátsága — mondotta Sza­radcsoglu még kedden — arra inditja a török kormányt, hogy a nemzetgyűlés elé terjessze Angliának az Egyesült Államok részéről támogatott indítványát. Az Indít­vány úgy hangzott, hogy Törökország sza­kítsa meg gazdasági és politikai kapcsola­tait Németországgal s nyissa meg a szö­vetségesek részére a Dardanellákat. A török lépéssel kapcsolatban a német külügyi hivatal sajtóértekezletén a török nemzetgyűlés ismert határozatára utalva, amely szerint megszakították a politikai és gazdasági kapcsolatokat a német biroda­lommal, illetékes német helyen tájékoztatá­sul azt közölték, hoj^y a török Intézkedés tekintetében e pillanatban nem lehet még állást foglalni. Erre csak akkor kerül sor, ha Berlinben hivatalos jelentés és a lépés indokolásáról szóló megfelelő szöveg birto­kában lesznek. i y > * A TÖRÖK LÉPÉS UTÁN a magyar ol­vasó számára is tanulságos egy-két adatot feleleveníteni Törökország katonai és gazda­sági erejét illetően. Törökország területe 732.736 négyzetkilométer. Ebből a nagyobb terület Kizsázsiában, a kisebb 24.000 négy­zetkilométer Európában fekszik. Területileg Törökország kétszerakkora, mint Norvégia, vagy Finnország és valamivel nagyobb, mint Chile. Törökországnak 16.5 millió lakosa van. Törökország agrár állam, de meg kell állapítani, hogy a török ipar- és nagyipar, különösen az utóbbi időkben hatalmas fel­lendülésnek indult. Bort, vasat, papírt, üve­get, cukrot, kémiai és elektrotechnikai cik­keket korszerű körülír»öryde Irjzött sport­nak. Az utóbbi húsz é/oen a török vasutak is kiépültek. Törökország ma 7900 kilomé­ter hosszú vasútvonal és 38.000 kilométer ut és müut felett rendelkezik. Ankarának, az egykori Angorának, Törökország főváro­sának csupán 125.000 lakosa van. Ankara tehát körülbelül akkora város lehet, mint Kolozsvár, Isztanbulban 745.000, Izmirben 175.000 ember- lakik. A török hadsereg tényleges létszáma 130 ezer ember, az egész haderő háborús létszá­mát 1.5 millióra becsülik. A török flotta a háború előtt 1 hadihajóból, 2 cirkálóból, i rombolóból, 2 torpedónaszádból, 8 tenger­alattjáróból, 4 aknakutató hajóból és 1 ten­geralattjáró kisérő hajóból állott. Törökország valamikor a legerősebb ke­leteurópai nagyhatalom volt. Az első világ­háborút mindvégig hősiesem a központi ha­talmak oldalán küzdötte át. Az 1920-ban megkötött sevresi béke után is aránylag ha­talmas területet mondhatott magáénak. Ke- mál Attatürk az elvesztett háború után is hatalmas gazdasági lehetőségeket teremtett 1923-ban a nagyhatalmak befolyását majd­nem teljesen megszüntette. Attatürk gya­korlati politikai okokból Szovjetoroszország- hoz közeledett. 1934-ben azonban a Balkán- államok és Kisázsia államai felé is kapcso­latokat épített kj. Inonü, a későbbi elnök Angliával és Franieaországgal kötött egyez­ményt, amely a törők—angol—francia föid- közitengeri kapcsolatokat szabályozta azzal a kikötéssel, hogy: „Törökország a szerző­dés ellenére sem akart Oroszországgal há­borút viselni semílyen körülmények között." A török köztársaság felelős államférfiai azóta is mindig hangsúlyozták, hogy Török­ország nem keresi a kalandos vállalkozáso­kat határokon kivül és az olyan megoldást is kerüli, amely idegen haderőknek az orszá­gon keresztül való átvonulását eredményez­né. A háború kitörése után minden minisz­ter / különösen kiemelte azt a körülményt, hogy Törökország csupán megfigyelője és semleges szemlélője a hatalmas világégés­nek és minden igyekezete a török érdekek megóvására és a semlegesség megtartására £&B a közösségből, aunak minden következ­ményével együtt. A mai napok fárasztó küzdelmében és az égre boruló felhők sötét Ígéretében sokan megfeledkeznek ma erről a böl­csességről. Pedig a történelem vasekéje töri már a jövendő ugarát. Ez az ugar egyelőre tele van még dudvával, tövissel és konkollyal. És sokan vannak, akik az éjszaka leple alatt ma is konkolyhintés- sel foglalkoznak. De eljön az idő és nem­sokára el Lek jesutié, amikor Európa szörnyen feltört ugarán az élet magvető­jének kell munkába indulnia. És arra a magvetésre is érvényes az örök ige: „Ki mint vet, úgy arat!“ A nagy pillanatban pedig nekünk, magyaroknak is vetésre kell majd indulnunk, ha azt akarjuk, hogy a jövendő magyarjainak arató örö­me legyen. Ezért kell ma meghallgat­nunk és megértenünk a magyar buza beles üzenetét Mert csakis ez a megér­tés lehet az alapja a magyar életnek és a magyar jöv€»dő.nek, ^

Next

/
Thumbnails
Contents