Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-22 / 189. szám

fiC e cf «I Í944. augusztus 22 KELETI Ára 20 fillér > ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 5.20, NE­GYEDÉVRE 15.—, FÉL ÉVRE 30.—, EGÉSZ ÉVRE 60.— PENG«. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKSZAMJLA SZAMA 72148. sz,n;«,«.r;sz,rosEtjr, HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 189. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ‘»UUIIJl V .A. A Amj NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA 'iV-S• W- / :-yV; Ó->•ff.. ’t y>9 V; • ■ /. \ ffijáhrsfi ó-LAit, * f-'j ■ 1 7 ' Szeptember 18-én megkezdődik Kolozsváron a tanítás EZERÉVES TÖRTÉNELMÜNK FOLYAMÁN —IBM 11' W 'ggiTO!IOT»NIMIWllMHWraWB3fflBSSHHH8g3SgaK MBB——MBWMM NEM ESETT FOLT A BECSÜLETÜNKÖN Kormányzó Urunk Szent István napján beszédet intézett a felavatott hadnagy akii az — A mai sorsdöntő Ülőben ti vágytól: a magyar jövő egyik legnagyobb re­ménysége. Erősítse meg sziveteket, Tel­keteket a magyar hősök szelleme, akik egy évezreden át védelmezték és védel­mezik ma is a drága magyar határt. Le­gyetek kemények, kötelességtudók, fe­gyelmezettek és mindenekelőtt lovagia- sak. Ez volt a hiriink mindig az egész világ előtt. Ha a helyzet nemismerése folytán csorba esett a jó hírnevünkön, majd visszaszerezzük azt. —* Magyarnak lenni sohasem voli könnyű. A Hunavölgyében a honvédelem mellett mindig európai hivatást is telje­sítettünk. Hazánk mindig országutia volt_ világtörténelmi viharoknak. Kelet és nyu­gat, észak és dél egymásra törő gyújtó­pontjában ma is helyt kell állnunk. Mi sohasem kívántuk a másét, senkitől egy négyzetmétert sem, csak ezeréves tulaj­donunkat, ezeréves határainkat védtük. Ezért küzdöttünk évszázadokon át, ezért harcolunk ma is. —- A Ti vezetésetekre lesz hízva a nem­zet szine-java. A vezetés legfontosabb parancsa a példaadás. Legyetek erősek a katonai erényekben, a bátorságban, hű­ségben és fegyelemben. Őrizzétek meg mindenekelőtt a honvédség belső egysé­gét és szánjatok szembe mindazzal, ami ezt veszélyeztetni szándékszik. Ne enged­jetek soraitok közé férkőzni semmi olyan törekvést, ami a magyart a magyartól elválaszthatja. — A nagy világégés sorsdöntő idejé­ben, amikor a nemzet létéről van szó, idehaza a belső fronton Is első, és leg­főbb feladat a rend fenntartása. Ezt minden körülmények között és minden­kivel szemben biztosítani fogjuk. — Ti részt vállaltatok mindannak a védelmezésében, amit a magyar erő, a Súlyos ellentét robbant ki Eisenhoower és Montgomery között Azonnali békekötést követel egy angol pacifista csoport Százezrek bünhödlek a varsói lelkiismeretlen klikk lázadása miatt Elkeseredett harcok Jasi térségében Budapest, augusztus 21. (MTI.) Szent István napjának, Magyarország egyik legbensőségesebb nemzeti ünnepének ki­emelkedő esemépye volt a hadnagyava­tás. Most történt elsőizben, hogy a kas­sai Horthy Miklós-repülőakadémia, a Lu- dovika; akadémia és a Bólyai-akadémia végzett növendékei együtt tették le hadnagyi esküjüket. A hadnagyavatási ünnepségnek külö­nös súlyt és jelentőséget adott az a kö­rülmény, hogy a legfelsőbb Hadúr, vi­téz nagybányai Horthy Miklós, Magyar- ország Főméltóságu kormányzója szemé­lyesen jelent meg az eskütételen és szó­lott a felavatott hadnagyokhoz. Délután háromnegyed 6 óra tájban ér­keztek egymásután a honvédség vezetői élükön csataji Csatay Lajos vezérezredes honvédelmi miniszterrel és vitéz Vörös János vezérezredes, a henvédvezérkar fő­nökével. Ott volt továbbá Puszkiczay Rüdiger Imre vezérezredes, a honvédelmi miniszter állandó helyettese, vitéz Bakay Szilárd altábornagy, a budapesti hadtest parancsnoka, valamint több katonai, pol­gári előkelőség. Délután 6 órakor kürtszó jelezte vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó érkezését. A gépkocsiból kiszálló Főmél­tóságu Urnái Csatay Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter és Vörös János ve­zérezredes, vezérkari főnök, valamint a három akadémia parancsnoka jelentke­zett a fogadásra és kisérte a magyar fo­lyami erők zenekara részéről intonált Nemzeti Himnusz hangjai mellett a dísz­sátorba. A diszemelvénnyel szemben so­rakoztak fel az avatandó hadnagyok. A Kormányzó Ur Főméltósága kíséretével együtt ellépett a felsorakozott diszszá- zad és a hadnagyok arcéle előtt. A díszsátor előtt Pósfav László rang­idős hadnagy tett hitvallást bajtársai nevében.-— Büszkék és boldogok vagyunk — mondotta, — hogy katonai pályánkat háborúban kezdjük meg, Ég bennünk a vágy, hogy nemsokára mi is harcolhas­sunk és fegyverrel a kézben védjük ma­gyar hazánk szent határait. Tudjuk, hogy ma tisztnek lenni munkás életet, ember­életekért való felelősséget, válságos hely­zetekben a végsőkig való kitartást s ha kell, dicső halált jelent. Hazánk, Legfel­sőbb Hadurunk iránti törhetetlen hűsé­günk és ragaszkodásunk jeléül ősi ma­gyar szokás szerint rántsunk kardot és kiáltsuk egy szivvel-lélekkel: „A Ha­záért mindhalálig!“ Az esküt tett hadnagyok ezután kar- dotrántva ismételték: „A Hazáért mind­halálig!“ Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Ma­gyarország kormányzója ezután mint Legfelsőbb Hadúr, a következő beszéddel fordult ifjú baitársaihoz: — Kedves ifjú Bajtársaim! — Hadnagya1vatástok inai magasztos és fiatal életetek kimagasló ünnepére el­jöttem, hogy halljam eskütöket, amely becsületre, hűségre és áldozatkészségre kötelez Benneteket. Tisztjei lettetek ez­zel a honvédségnek, amely egyetemes ma­gyar gondolat dicső hagyományaink hor­dozója. A legszebb, de a legnehezebb és legöazetí.eaebh pályát választottátok. A VARSÓI FELKELÉS részleteire fény derült. Augusztus 1-én délután 5 órakor Varsó városának összes részeiben forradal­mi megmozdulás indult meg. A forradal­márok Varsó hadifontosságu üzemelt száll­ták meg, továbbá a postaépületet, valamint számos katonai és középületet. Az épüle­tekbe bezárkóztak, illetve felvették a har­cot a német erőkkel. A forradalmárok má­sik csoportja elbarrikádozta magát az ut­cákon és a polgári lakosságot arra késztet­te, hogy ragadjon fegyvert a német csapa­tok ellen. A forradalmárok egyes épületek­ből meg is nyitották a tüzet és az egész város közlekedését megbénították. A Völkischer Beobachter részletes tudó­sítása az alábbiakat Írja: A német véderő azonnal megindította az ellenintézkedéseket a nagyszabású felkelés leverésére. Esősor­ban a hadifontosságu üzemeket szabadítot­ta ismét fel, a villamosmüveket, a vízmü­veket és felvette az utcai harcot a forra­dalmárokkal. Német részről erős zuhanó­bombázókötelékeket vetettek be a forrada’- márok főfészkeibe. Többemeletes paloták és utcasorok megsemmisülése után a forradal­márok makacsul tovább folytatták a küz­delmet és egyes pontokon az utolsó puska­lövésig kitartottak. A forradalmárok égő és bombák álta’ megsemmisített házakból lö- vö'döztek. természetesen most már kilátás­talanul, a német véderő tagjaira. Most már tudniok kellett, hogy nincs visszaút többé, segítséget sehonnan sem remélhetnek és a biztos megsemmisülés vár rájuk. így elvé­reztek és elpusztultak Varsó felkelői, mert sem Moszkva, sem Lo"4°n _ nem tudott, és , talán nem is akart rajtuk segíteni. A varsói forradalom politikai hátterét il­letően meg kell állapítani, hogy a forradal­mi csoportosulásban a legkülönbözőbb vi­lágnézetű és politikai pártállásu emberek Is egymásra találtak. Egymásra találtak, mert olyan erők irányították és vezették őket, amelyek az európai gondolat ellen gyü'ölettel viseltetnek. Azok a körök rob­bantották ki a varsói forradalmat, azok a körök érvényesítették akaratukat, akik 1939-ben Is magatartásukkal a német-len­gyel háború kitörését okozták. A varsói fel- 1 »'ést. tulkorán robbantották ki. Azt remél­ték ugyanis, hogy a szovjet csapatok né­hány nap múlva a városhoz közel kerülnek. A német erők azonban a Varsó ellen tá­madó szovjet csapatokat mindenütt megál­lították, sőt a harmadik szovjet páncé\s hadosztályt Varsótól keletre megsemmisí­tették. így a varsói forradalmárok teljesen magukra maradtak. A Visztulánál harcoló német gya’ogság és páncélos hadosztályok a varsói felkelés miatt semllyen bőwn-v sem szenvedtek. A .varsói forradalmárok el­len a német véderő a helyzet komolyságá­hoz képest könyöriiletet nem ismerőén lé­pett fel. A lengyel főkormányzóság más városaiban nem került sor felkelésekre, A hadifonosságu munka az összes városokban a fe'kelés idején és azóta is megállás nél­kül folyik. Berlini vélemény szerint a var­sói forradalom alatt a német véderő csak jelentéktelen veszteségeket szenvedett, Var­só polgársága azonban borzalmas vesztesé­gekkel bűnhődött a londoni és moszkvai lelki ismeretlenek ___ s^rnjjj^égeiórt, ­magyar munka, a magyar szeriem évszá­zadok hosszú során át alkotott. Halad­jatok az áldozatvállalás és kötelességtel- jesités ama dicsőségteljes utján, amelyen előttünk elődeink jártak. Ez az ut min­dig egyenes volt. Ezeréves történelmünk folyamán nem esett folt a becsületünkön. Bizalommal küldetek Benneteket az Alma Mater kapuin át az élet harcába, mert tudom, magyarnak és bátor katonának nevelt valamennyieteket. — A magyarok Istene vezessen a most kezdődő nehéz utón, amelyen szivem egész melegével kisérlek Benneteket. A Főméltóságu Kormányzó Ur beszé­dének elhangzása után a három rangidős heánagy a díszsátor elé lépett és a Kor­mányzó Ur kézfogással tüntette ki őket, néhány közvetlen meleg szót intézett hozzájuk és néhány percig elbeszélgétett velük. Ezután a Kormányzó Ur az ünnep­séget befejezettnek nyilvánitotta. krakkói jelentés szerint Varsóban a polgár ri lakosság sokkal nagyobb veszteségeket szenvedett, mint 1939 szeptemberében, ami­kor szintén százezreknek kellett lelkiisme­retlen klikk bűneiért életüket feláldozniok. Egy berlini jelentés az Aftonbladet cimü stockholmi lap cikkével foglalkozik, amely szerint a svéd lap megállapította, hogy Anglia nem volt abban a helyzetben, hogy Varsó forradalmárainak akármilyen módon is segítségére lehessen. Az Aftonbladet sze­rint egy angol repülőgép a felkelés leve­rése után Varsó fe'é repült és ott koszorút dobott a következő felírással: „Nagybri­tannia katonái a lengyel haderő küzdő baj- táTsainak.“ Ilyen tehát az angol segítség a valóságban. ■ A varsói forradalommal kapcsolatban természetesen az „Izvesztija“ is hallatta szavát. A vezető szovjet lap részletesen foglalkozott a varsói eseményekkel és is­mertette & német intézkedéseket is. A Kreml hivatalos lapja gúnyos hangon fog­lalkozott a varsói földalatti mozgalom idő előtt kirobbantott forradalmával, azt irta, hogy a felkelést „Sosnkovszky klikkje, ez a londoni emigráns reakciós banda“ robban­totta ki. Az „Izvesztija“ angol forrásokra hivatkozva megállapította, hogy a varsói felkelésre Londonban Sosnkovszky dolgozó- szobájában adták ki a parancsot. „Ez a reakciós szélhámos minden intézkedésében a Szovjetunió ellen dolgozik. Ilyen gyilko­sokat és gazembereket, mint Sosnkovszky és társai, hadbíróság elé kellene vinni“ —- Írja az „Izvesztija“. Á varsói felkeléssel a ,Wilhclm»trasse

Next

/
Thumbnails
Contents