Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-20 / 188. szám

1944. AUGUSZTUS 20.

KELETI _

MAGYAR UJSXG

5

Szent István nyomdokain

Az ősi magyar hit szerint a magyarság vezérei Isten küldöttei, akiket különös erővel és sajátságos tehetséggel ruházott fel a nép vezetésére. Régi krónikáink sokat he. szélnek erről. Bizonyára ez a magyarázata annak, hogy a magyar nép királyait, vezéreit és szabadsághöseit mindig olyan különös tisztelettel vette körül. Bennük a faj ősi szellemét tisztelték és becsülték, akit bántani nem lehetett, csak engedelmeskedni parancsainak. Legjellemzőbben ez Imre király esetéből látszik, aki ellen 1203-ban öccse fellázadt. A király egy pálcával kezében egyedül ment el a lázadók tájborába és senki nem akadt, aki egy ujjal is érinteni merte volna.

Talán innen származik az is, hogy első királyunk, Szent István napján a magyarság ma is a legnagyobb tisztelettel és hódolattal emlékezik meg a nagy országépi- tőről. Nincs az országnak az a nagy városa, vagy faluja, ahol ezen a napon magyar ember ne ülne ünnepet és ne hódolna legalább lélekben az ő emlékének. Mert a tudat alatt érzi mindenki, hogy ötvennégy királyunk közül egyik sem tett olyan sokat és olyan örökérvényűt a magyarságért és jövőjének biztosításáért, mint István király. S valószínűleg ez a tudatalatti érzés az, amelyik az első magyar szent glóriáját olyan sajátos magyar jegyekkel egészíti ki, hogy az ország protestáns lakói is csak a legnagyobbaknak kijáró tisztelettel beszélnek róla, habár nem tekintik szentnek.

Mi volt Szent István alkotásában az, ami ennyire- a magyar lélekbe véste az ő emlékét? Többféle szempontból sem lesz érdektelen, ha éppen az idei Szent —von

világítunk rá erre.

Az utolsó husz-harminc esztendő alatt, különösen a politika berkeiben rendkívül sokat emlegették Szent Istvánt. Úgyszólván nem volt nap, amelyiken ne hivatkoztak volna rá és ne appelláltak volna az ö munkájára. Valósággal külön Szent István kultusz és irodalom szöletett meg az évek alatt. S mégis, ha valami homályos ma a magyarság előtt, úgy az elsősorban éppen a sokat hirdßtett és még többet propagált szentistváni állameszme. Nem célunk most ezt a soha be nem fejezhető vitát elővenni 8 az amúgy is hullámzó felfogáson egy újabb fodrot felhajszolni. Amit mi most alkotásából és cselekedetéből ki szeretnénk hangsúlyozni, az valahogy más természetű, de hitünk szerint nem kevésbbé nacfy jelentőségű. a. magyarság életében.

Amit hosszas és meddő vitákkal el nem dönthettünk azt — úgy véljük — tökéletesen megérezte a nép a maga ösztönével és megérzi ma is. Ez pedig az, hogy ezt az országot, amelyet honfoglaló őseink Árpád vezérletével elfoglaltak s az utána következő fejedelmek alatt folytatott harcokká küzdelmekkel biztosítottak, István király a • magyarság örök hazájává és minden magyarok egyetlen otthonává alakította. Hogy egy hasonlattal fejezzük ki mindezt, Szent István ugyanazt cselekedte, amit a házigazda cselekszik, amikor. a kőmivesek felépítik a házat s ö azt nem csak megfesteti, hanem be is rendezi, kellőképpen felszereli, vagyis lakhatóvá teszi. A honfoglalást követő száz esztendőben a magyarság legnagyobb gondja a megszállás, a gyepük kiépítése és védelmének biztosítása, a szomszédokkal váló kiegyezés, ’ akár békességes módon, akár harccal. A vezérek hadjáratai elsősorban ezt a célt szolgálják és azt, hogy Európával tudomásul vétessék megérkezésünket, az Európában való életigényünket. A föld azonban' még csak megszállt föld, olyan, mint amilyeneken még sokszor megtelepedtünk vándorlásaink idején. Hogy úgy mondjuk nyersállapotban van. Szent István ezt a földet teszi országgá vagy jobban mondva hazává. Hazává, „amelyen kívül a nagy világon nincsen számunkra hely“, bármit is hozzon majd a jövendő. Az ö bölcsesége addig az országban még ide-oda hullámzó népnek kijelöli a lekhelyét, felossza meghatározott területekre, vármeavékre, kijelöli a templomok helyét s köréjük a falvakat és városokat. Egyszóval állandósítja a félévülést. A településhez megalkotja az első alkotmányosnak nevezhető törvényeket is, alapul véve a régi törzsi, illetve családi rendszer jogalkotásit és jogszokásait. Hogy milyen óriási nagy jelentőségű volt ez a munka, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az azóta eltelt ezer év. Akkor rakták lé ennek az ezer évnek az alapjait. 8 hogy jól rakták le, bizonysága annak, hogy ma élünk és vagyunk és hogy minden magyar ember előtt világossá lett, hogy e földön kívül csakugyan nincsen és nem lehet s~ám'""krn haln.

Pedig hányszor próbálták a századok viharában, roppant küzdelmében ezt az alapot j megingatni. Próbálták elvenni tőlünk ezt cl j földet és elvitatni. Volt úgy, hogy sikerült i is részben és ideig-óráig. Lerombolták j templomainkat, felgyújtották házainkat, le- mészárolták fiainkat, elhajtották barmain- I kát s vérrel öntözött szent -földünket ide- I genek között osztották széjjel. Igen, volt \

tatárdülás, törökdulás, Mohács és Trianon, amikor már-már úgy látszott, hogy vége mindennek. De ezekben a kritikus pillanatokban tudatosan vagy tudattalanul mindig rádöbbent a magyarság arra. hogy Szent István óriási hagyatéka az a kötelezettség, hogy ezt a földet és a rajta élő népet meg kell óvni, számára életet kell biztositani. Akármilyen áldozatokba is kerüljön ez a védelem és ennek az életnek biztosítása. S ilyenkor léptek az örökébe a IV-ik Bélák, a Bethlen Gáborok, Rákóczikţ Kossuthok és Horthy Miklósok. Es a nép, amely, ha máskor nem is, az utolsó pillanatban mindig megérezte, hogy életéről van szó és a régi vezéreknek kijáró tisztelettel és odaadással állott melléjük gigászi küzdelmükben. Mert Szent István üzent és a szentistváni hagyaték kötelezett. Kell-e. ennél nagyobb és örökéletübb gondolat vagy állameszme f Ezek jutottak eszünkben 1944. évnek Szent István napján. Azon a Szent István- napon, amelyen a magyarságnak még egy nagy és felejthetetlen emléke van. Horthy István hősi halála. A magyarok mai nagy Vezérének fia s ez országnak kormányzó- helyettese két évvél ezelőtt ezen a napon áldozta fel fiatal életét az örök maavar élet oltárán.

Kolozsvár, aug. 10. Szombaton délután 4 órakor tartotta meg a kolozsvári - Nemzeti Színház együttese báró Kemény, János főigazgató elnökletével társulati gyűlését. A társulati gyűlésen, amely a színpadon zajlott le* báró Kemény János főigazgató szólott a-tagokhoz:

>-* Egy uj, nagy felelősségek jegyében induló ' munkaév- • küszöbén, őszinte szeretettel és bizalommal köszöntőm mindnyájokat, —W kezdte megnyitó beszédét a főigazgató — majd így folytatta:

— Amióta nemzetté éS állammá forrott közösségben magyar élet feszül ezen a földön, a szellem nagyságainak lelkét felmutatni a magyarság előtt, ez volt egyik legszebb és legfontosabb magyar életcél s ebből a munkából a magyar színpad művészei mindig derekasan kivették részüket. Ma, amikor vérzivatar tombol a világ minden táján, az egyéb nagy nemzeti kötelesség teljesítése mellett nem szabad elhalványulnia egy pillanatra sem a magyar nyelv, a magyar zene, a magyar színpadi kultúra szolgálatára irányuló törekvéseknek. Arra kel] gondolnunk, hogy a magyar életnek minden megnyilvánulása ma egyaránt fontos s ha valamit elhanyagolnánk belőle, megtömök a nemzet életmegnyllvámilásának egységes képét. Ezért kell soha nem lankadó, meg nem rendíthető hittel és mnrikakedwel szolgálnunk a magyar szellem és a magyar színpadi művészet ügyét. Bennem minden komoly művészi szándék, minden nemes alkotó vágy őszinte pártfogásra talál, de elzárkózom minden olyan gondolattól és szemponttól, amely nem a közösség és a közös magyar cél érdekeit szolgálja.

Kemény János báró ezután elismeréssel nyilatkozott az együttes elmúlt sziniévadbeli munkájáról, majd igy folytatta:

— Egyetlen egy dolgot azonban ne várjon tőlem senki, ez az egy dolog pedig az, hogy bárki részéről is áldozathozatalnak tekintsem, hogy Kolozsváron szolgálja a magyar színpad művészetét. Magamra nézve a legnagyobb kitüntetésnek tartom, bogy itt, ebben az országban, ebben a városban szolgálhatom a magyar szónak, a magyar szépségnek ügyét. Itt, ahol valamikor a magyar színészet bölcsője ringott, ahol a házson- gárdi temető nagy magyar színpadi művészek hamvait őrzi. Itt, ahol színházat csinál, színpadon játszani, zenélni, Igéket szólni nemzeti cselekedetet, mindenkor szellemi honvédelmet jelentett... Tudom, hogy önök átérzik teljes egészében a feladat szépségét és .nagyságát ş ennek az érzésnek a jegyében kivánok .mindnyájoknak jó munkálkodást és. szép eredn^nyeket.

Kemény János főigazgató megnyitó sza- ' vai után Mihályfi Béla, a prózai társulat igazgatója szólott néhány lelkesítő szót az együtteshez, majd Farkas Ferencet, a kolozsvári Nemzeti Színház újonnan kinevezett opera tagozati igazgatót üdvözölte. Üdvözletére Farkas Ferenc a következő szavakkal

Horthy Istvántól sokat vártunk kormányzóhelyettessé történt megválasztásakor. Azt vártuk, hogy egyszer majd apja örökébe lép s tovább vezet bennünket az általa kijelölt utón. Tovább a szentistváni határok és állapotok elérése felé. Mi úgy látszik, nem láttuk olyan tisztán és világosan a mát, mint ö. Mert Horthy István tudta azt, amit mi csak ma kezdünk belátni és tudni: hogy ha a szentistváni határokat el akarjuk érni, ha a szentistváni állapotot, azt az állapotot meg akarjuk valósítani, amikor ismét magyar lehet a magyar ezen a földön nemcsak kötelességeivel, hanem teljes jogaival együtt, akkor először a hősök Útjára kell lépnünk. A hősök útjára, kardal, puskával, tankkal és repülőgéppel, mert ha nem, még azt is elveszik tőlünk, ami ma még a mienk. Ezért ment ki a frontra s azért dobta oda, szent me- mentóként életét az ellenségnek.

8 ha mi mai magyarok élni akarunk és életet akarunk biztosítani gyermekeinknek, csakis ezzel a kettős örökséggel: Szent István " és Horthy István örökségével és elhatározásával biztosíthatjuk. A tatárvésznél, törökdülásnál, Mohácsnál és Trianonnál is szörnyűbb véget Ígér nekünk ez a háború, ha nem járunk nyomdokainkon. És pedig haladéktalanul, mert a Kárpátok érc- kapuit döngeti már az 'ellenség'.

(ss. gy.)

válaszolt:

•— Nehéz Időket élünk. Olyan időben veszem át a színház zenei ügyeinek vezetését, amely nem kedvez a művészeteknek. Fokozott, áldozatkész munkát kérek munkatársaimtól, hogy fenntarthassam azt a sZinvo- - nalat, amelyet az elmúlt három' évben sikerült elérnünk..:- ‘

A társulati gyűlés a Himnusz eléáeklésé- vel végétért s hétfő» már meg is kezdődik a munka. Amint megírtuk, a kolozsvári Nemzeti Színház ünnepélyesen szeptember 11-én este, a „Cigánybáró“-val nyitja meg kapuit. Az első prózai bemutató "Jókai „Aranyember“ c. öt - felvonások: drámája lesz, amelynek a szereposztása már meg is történt.

Az alábbiakban egy kis izelitöt adunk a kolozsvári Nemzeti Színház müsortervezeté- ből. A hangsúly a magyar eredeti drámái bemutatókra esik. "A régi magyar szerzők közül megszólaltatják Csokonait (Karayő- né), Gvadányi Józsefet (A peleskéi nótárius), Csiky Gergelyt (Cifra nyomorúság), továbbá, amint említettük Jókait (Az árany- ember) c. darabjával. A külföldi szerzők közül Shakespearetől A vihart, Sophoklestől Oresteiat, Molleretől a Botcsinálta doktort, Schillertől a Haramiákat mutatja be a prózai együttes. De műsorra kerül Seribe Egy pohár viz, Ibsen Peer Gynt és Dumas Kame- liás hölgy c. darabja is. Az uj szerzők közül Bánffy Miklós Naplegendája, Asztalos István, Jékely Zoltán, Kemény János, Tamási Áron és Wass Albert alkotásai kerülnek sorra. Műsoron van Kerecsenül Kiss Márton Első c. darabja Páger Antal vendégszereplésével, Csathó Kálmán, Sült krumpli c. uj darabja és Vaszary János Szép az élet c. vigjátéka.

Gazdag müsortervezete van az operának is. Verdi Álarcos bál-ja, Leonvacallo Bajaz- zók-ja, Mozart Don Juan-ja, Thomas Mig- non-ja, Humperdinck Jancsi és Juliskája szerepelnek többek között az opera műsorában. Magyar szerzők müvei közül Kenes- sey Jenő az „Arany meg az asszony" és Pol- dini a Csavargó és a királylány c. müvek. De bemutatásra kerül uj fordításban a Cor- nevillel harangok és felújításra a Denevér is.

A balett négy jelentős bemutatót tervez. De Falla Háromszögletű kalapját, Csaj- kovszkitól a Diótöröt, Carl Orffúak Magyarországon először a Carmina Buraira c. balettjét és Veress Sándor Csodafurulya c. müvét mutatja be a balett.

sordh'rr^etések

feladhatók

Beák Ferenc - utca 42

szám alatti irodahelyiségben

„Senki ne tekintse áldozathozatalnak, hogy Kolozsváron szolgálja ■ a magyar színpad művészeiét"

— manűetta Kemény János báró főigazgató a kolozsvári Nemzeti Színház

társulati gyűlésén

Egv kis ízelítő a színház miÁsottervezetéből

Vigyázat!

A csijlogó víz vakít. De nem veszíti el biztonságát,min - den részletet jól felismer és a természet eredeti szít nőinek élvezeté- előscMtí az

ideális v é d ő ü vég KAPHATÓ IÁT SZERES Z * K N É L;

Vezérképviselet; GüíiwaHl István. Budapest, X„ Füzér-utca 34 a. Teletem 348-672.

Letartóztattak egy sebészfőorvost magzatelhajtás elkövetése miatt ,

BUDAPEST, augusztus 19. Márk látván dr. sebészfőorvos nőgyógyászt szombatos délután átkisérték az ügyészségre. Kémlelőjében kedden délután műtét közben meghalt Szabó Gyoláné 27 éves zenetanár.; A boncolás megállapította, hogy háláiét magzatelhajtás közben beállt embolia okozta.

A Keleti Magyar Újság tábori postája

Vitéz Mihály János tizedes a H. 799. tábori poataszároról üzeni sógorának, és nővérének Kolozsvárra, hogy jól van.-és egészséges* Szeretettel gondol egy, barna kislányra. Több levelet vár.

Ugyancsak-' a H. 799. tábóri,; poéta- számról üzen Görbe György? honvéd ?Gyi- mesbükftre szüleinek; rokonainak és ■ barátainak) hogy- ne aggódjanak érte. Jó? van és egészséges« Több . levelet vári •

A V. 214. tábori postaiszámról- Mennek: -,V 1 !■ ' V ' i ”T"

Demeter Albert honyéct Kolozsvárrá féleségének, hogy hé aggódjék, ínért nines aéiftmi- bája. Sok ézáíététteí' ’'csókolja. Rokonait ék ismerőseit üdvözli. Levelet vár.

Pálfy Mózes honvéd Kidére üzeni féleségének és gyermekeinek, hogy ép és egészséges, ne aggódjanak érte. Sokat gondol’ rájuk és mindnyájukat sok szeretettel csókolja. Kolozsvári ismerőseit üdvözli.

Molnár Istyán honvéd feilozsvárt , élő édesanyját és nővérét csókolja. Üzeni, hogy nincs semmi baja. Levélét vár./,

Balázs József honvéd KojozsvâiŢa. üzen feleségének. Egészséges, sokat gondol rá és szeretettel csókolja. ' / '

Pálfy Ferenc honvéd feleségének és kisfiának üzeni Kolozsvárra, hogy nincsen semmi baja. Levelüket nagyon .várja. Sok szeretettel csókolja mindnyájukat.

Tégen József honvéd üzeni Egeresre feleségének, rokonainak és ismerőseinek, hogy jól van, egészséges. Több levelet vár.

Molnár Márton honvéd Magyamagy- kapusra üzeni feleségének, gyermekeinek, szüleinek, rokonainak- és ismerőseinek, hogy egészséges, nincs- semmi baja. Mindnyájukat csókolja és üdvözli.,

. ■ - • ' , **•' V - 1 . -in. ■

Fiatal képzőművészek kiállítása a Milcsarnckhan

Kolozsvár, augusztus 19. A Barabás Miklós Céh néhány ismert, tehetséges, fiatal tagja, ,akik eddigi kiállításaik alkalmával is megérdemelt sikert és elismerést yiytak ki, csoportkiállitást rendeznek »a kolozsvári Műcsarnokban. A csopo,rtkiállitáson A hódi Nagy Béla, Andrássy Zoltán, Fülöp Antal Andor, Szoináy Sándor festőművészek , és Benczédy Sándor, Szervátülsz Jenő és Vida Géza mutatják be legújabb alkotásaiknak válogatott darabjait.

A kiállítást, melyet vasárnap, 20-án déli 12 órakor nyitnak meg, nagy érdeklődés előzi meg. A közönség a kiállítást minden nap délelőtt 10—1-/ 03 délután *3—7 órái* tekintheti meg.