Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)
1944-08-20 / 188. szám
9 KElETt 1944. ÄÜÖtTSZTUS 20. 4 / Gondolaton a Kárpátokban (Valahol a Kárpátokban, Szent István királyunk emléknapján.) Haragos zöld erdő között vitt gépkocsink. Többről balra hatalmas erdők. Békés csend uralja még a Kárpátok előterét. A felkelő napsugár bujócskát játszik a fenyvesek között. Megsimogatja a némaság az ember lelkét. Csak a gépünk zakatol és küzdi magát kapaszkodva a magasba. Néha-néha tompa morajlás hallatszik. S a föld álmából feljajdul. Amint tovább száguld gépkocsink a Kárpátok bércein, úgy egyre erősebben tépi szét az erdők csendjét a gránát robbanása. Kárpátok keleti lejtőjén dúl a harc. Már-már megkülönböztetjük a különféle tűzfegyverek vészes hangját. Zakatol, zug, jajong a gránát ébresztő ... és a föld mélyen felsóhajt. A fenyvesek vigyázzállásba merevednek. Nem hajolnak meg senki előtt. Dacosan kémlelnek a messzi orosz steppékre. Valami küliönös erő sugárzik ki ebből a hajnali, reggeli harci zajbál. Vgy érzem, Szent István szelleme suhan itt végig a Kárpátok ormán. A magyar mult beszél minden magyar honvédhez! A magyar honvéd lelkében él a szent köteleség. Vérben fogamzik a mi jövendőnk! Ez a harc: a mi vérszerződésünk a második ezeresztendővel! A győzelem a mienk lesz a vér és áldozat jogán! Nem hiába állunk itt a vártán. Nem hiába hullanak véreink. Magyar vér öntözi a Kárpátok bérceit, örök testamentumot hagynak ránk. Tanulja meg minden magyar a maga kötelességét. Ez a kötelesség: a legszentebb harca, nemzetünkért, népünkért! Harc és harc! Fegyverbe magyarok! Fel kell készülni ifjak és öregek! A magyar honvéd vérével Írja ebben a pillanatban is az örök magyar történelmet, itt a Kárpátokban. Mi az igazság harcát vivjuk. egy igazabb, magyarabb, nemzetibb, szociálisabb és keresztényibb Nagy-Magyarországért! ' Ez a harc a megiffödött nemzetek harca. Azoknak a nemzeteknek a küzdelme, akik felszámolták a régi világot. Uf élet fakad « Kárpátok ormán! Figyelsz-e magyar erre, aki ma talán pártpolitikát játszóit Figyelsz-e nemzetem fiaidra, akik ezért áldozzák életüket, hogy magyarok és szabadok lehessünk f Mi, katonaeszményünk: Zrínyi utján járunk. Elemünk a harc, a küzdelem. Védjük a magyar falut, a muskátlis kicsiny házakat, s a benne lakó apró emberkéket, a gyönge, törékeny édesanyákat, a tehetetlen öregeket, szerető hitveseinket. Védjük templomainkat, ... a mi oltárainkat és éppen ezért vérünket öntjük a nemzet oltárára. Szivünk égő mécses marad a magyar nemzet szentélyében, hadd élesztgesse „a gyarlókat és gyengéket“: a magyar hitre, kötelességre! Harcolunk a magyar iskoláért, ahol: magyar múlt és jövendő él. Ahol megtanítják gyermekeinket: a magyar imádságra, a magyar Hiszekegyre... Harcolunk ezeréves kultúránkért túl a Kárpátok lejtőjén. Inkább elveszünk egy szálig — ez a mi katonai hitünk! — de ezt a harcot végig kell harcolnunk! Ezzel tartozunk a magyarok Istenének, magyar fajunknak és az uj szociális Európának. Ezt becsülettel megtartjuk. Lelkünk ebben az ádáz, kemény küzdelemben acélosodik igaz magyarrá. Mi nem veszhetünk el. A magyar nem vész el soha. Egynek kell mindenkinek lenni! Nincsen pártpolitika! Csak egy van: magyarnak lenni és a kötelességet teljesíteni. Ezt parancsolja a nemzet lelkiismerete! Aki nem igy gondolkozik, az hazaáruló! Az pusztuljon! Ezen gondolatok szaladnak At telkemen, Vélem, hogy sok magyar emberén, főképpen a honvédekén. Gépkocsink lassan megáll célunknál. Gyönyörű reggel... Vgy tűnik fel, mintha otthon készülnék a vasárnapi misére. Csak ... mégis másképp van. Lelkem megtalálja katonásan a helyét abban az örök magyar harcban. Vezényszavak ... Sorakozó ... Indulás tábori misére. Gyönyörű fenyvesek között... Egyszerű oltár, amit a természet díszít fel vadvirágaival. Katonák minisztrálnak, magyar honvédek... Az arcokon Ahitat és hit. Tiszt és honvéd egyformán mélyen magába néz... és beszélget Istennel. Beszélgetnek csendben a magyarok Mindenhatójával. A lelkek mesz- sze kóborolnak, . .. hazaszállanak és megsimogatják szeretteiket, a kicsiny Csabákat ... Ibolyákat, a könnyező hitvest, a meleglelkü édesanyát és a kérgeskezű jó édesapát... Látom, ma a zászlóalj az Istennel és otthonnal találkozik. Csengetnek Urfelműtatd.sra Térdrehull a magyar honvéd. Térdrehull a magyar lélek! Találkozik a harctér és az otthon!... A térdeplő sorokban egy szikár, erősen keménynézésü katona zubbonya zsebéből olvasót vesz elő és morzsolja. Zrínyi, Rákóczi katonája ez a nemzedék, — nem veszhet el! A tábori szentmise végén ének szárnyal. Boldog Asszony Anyánk ősrégi dallamát Intőnél ja a tábori lelkész. Egybeolvad a zászlóalj. Nagyasszonyát kéri, ne hagyja el a magyarok fegyverét... áldja meg és vezesse győzelemre. Vgy érzem, soraink felett őrködik Szent István, Szent László szelleme. S végül nemzeti imádságunk száll az Egek Urához. Vigydzzba mered a természet! A büszke magyar fenyők örtállanak az imádkozó magyar honvédek felett.. • BUDAPEST, augusztus 19. (MTI.) A kormány rendeletet adott kt a részvénytársasági és szövetkezeti közgyűlések elhalasztása tárgyában. A rendelet értelmében, ha a részvénytársaság vagy szövetkezet közgyűlésének az alapszabályokban előírt határidőben való megtartását elhárithatat- lén akadály gátolja, a részvénytársaság Mind a mai magyar iroda’om, mind a mai magyar nemzetpolitika szempontjából fontos és nagyjelentőségű alkotással ajándékozta meg uj regényében Nyirö József a magyar szellemi életet. A „Néma küzdelem" hatodfélszáz lapos vaskos kötete nemcsak lé’ekbe marko’ó Írás, nemcsak egy kiváló alkotó művész remekbe készült szellemi építménye, hanem egyben a népe és fajtája sorsáért mély felelősséggel tartozó lelkiismeret harsány segélykiáltása. Ezt a könyvet lehetetlen csak olvasni, mint ahogy a könyveket általában olvasni szoktuk. Az uj Nyirö-regény nem ringat el, mint a „Havasok könyve", nem mosolyogtat és nevettet, mint „Uz Bence", nem vetíti elénk az egyéni tragikum olyan állomásait, mint amit az „Isten Igájában" lapjai elénk állítanak. Ez a könyv uj állomás Nyirö Józsefnek az elmúlt években bizonyos oldalról sokat hánytorgatott Írói pályafutásában. Uj állomás, amelyre az iró csak a két évtizedes idegen megszállás lelki nyűgeinek felszámolása után, az újra megtalált magyar é’etközösség minden megpróbáltatás közepette is életakarattal teljes légkörében juthatott el. S ebben az életközösségben az egyén és annak sorsa, a táj és annak szi- nel már pem jelentettek művészi feladatot annak a Nylrő Józsefnek, aki a havasok életének szlnorgiáiban, Uz Bence figurás, mókás világában Is Erdélyt és Efdé'y népét látta. Bizonyos, hogy a tájnak, színeknek, mókáknak abban a régebbi, csupa derű, a derűben elrejtett székely dacosság mókázó világában Is tisztán látta Nylrő Jórsef azt a nagy feladatot, amelyet el kell végeznie, hogy alkotói hitvallását tisztán és a félremagyarázás lehetősége nélkül megmutassa. S most, sokévi munka és sok évtizedes élményanyagának művészi öntudattal formába öntött eredményeképpen megszületett a „Néma küzdelem", az erdélyi magyarság első nagy közösségi regénye. A szamosmenti „szórványmagyarok" életét irta meg ebben a könyvében Nyirö József. Hozzányúlt ahhoz a kérdéshez, amely a magyar sorskérdések között itt, Erdélyben a legfájdalmasabb és legkényesebb. Már maga az a körülmény, hogy Nyirö József olyan, nagy és kényes kérdést tett meg uj könyve anyagának, jelzi az a'kotói tudat bátorságát, de jelzi egyben azt a felelősséget Is, amely lassan-lassan egyre jobban indítéka lesz a magyar szellemi alkotásoknak. Maga a mű pedig a tárgy választásában rej’ő bátorság és felelősség tényezői mellett igazolja Írójának művészi készségét, töretlen erejű alkotói hivatottsá- gát és részleteiben Is, egészében is merőben uj Nyirö Józsefet Aliit birálók és olvasók elé. Az uj Nylrő-regény, hogy tarta'mát néhány szóban érzékeltessük, azt mondja el. hogyan és miként kallódott el a nemzetségi tengerben rengeteg magyar és miképp küzdött az elmerülés veszedelme el’en az a maradék, amelyet már évtizedek óta „szór- vámunagyar" néven tart nyilván közigazgatás, egyház, iroda'om és — nemzetpolt- tka. Gróf ttnőkeöv Imre birtokán vagyunk. A gróf családi kötöttségek, az arisztokratikus életforma nemzetfö'öttl szintjén ne.it is tudja, hogy azok, akiknek munkájába' a főúri élet kifinomult és megtörhetetlen törvényeit tartalom tölti meg, magyarok, akiknek magyarsága halálos veszedelem torkába ; .JjOtt. Csak egy éhes, kopott léviA lélek megtelik ujult erővel a küzdelemre. Vájjon mit csinálnak most a hivalkodó, nagyképü, ezerarcú, szalonemberek, akik egyéni kis érvényesülési harcot hirdetnek akkor, amikor lángol a Kárpátok előtere, s amikor a magyar katona vérével menti hazáját. Magyarok legyünk!! Merjünk áldozatot hozni: életünkkel, halálunkkal, vérünkkel! BVR.IAN GY. zászlós. vagy szövetkezet közgyűlésének megtartására a részvénytársaság, illetve a szövetkezet székhelye szerint Illetékes pénzű ^igazgatóság a szükséghez képest esetleg ismételten is megfelelő halasztást engedélyezhet. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. talelkésszel való találkozása ébreszti fel. Attól kezdve aztán utána néz a kérdésnek. Meglátja népe sorsát és keresi a módot, amellyel a veszedelmet meg lehetne állítani. Csak egy lehetőséget lát: földhöz juttatni a nincstelen, elhagyott, elsorvadt magyarokat. Kész is arra, hogy segítsen, de a segítséggel elkésett. S amíg a derék öreg gróf viaskodik a nagy problémával, amely minden részletében, vonatkozásában és következményében úgy bontakozik ki előtte, mint János előtt az Apokalipszis, faluja magyarjai Is megvívják a maguk nagy csatáját: maradjanak-e meg koldusoknak, mindenkitől elhagyatottaknak, valósággal halálraítélteknek, vagy hagyják el hitüket, nemzetüket a nemzetiségi terjeszkedési hullám céltudatos csábításaiban. Nyirö József Íróként is, nemzetpolitikusként is egyaránt nagy mértéktartással és felelősségtudattal nyúlt a súlyos témához. Komor színekkel festi meg á ka'lódó magyarok cseppet sem könnyű életét, de nem túloz sem színben, sem a gondolat vonal- vezetésében, amikor a román népi terjeszkedés fogásait érzékelteti. S ez a szép és nemes mértéktartás erőpróbája az Írói nagyságnak. Mily könnyű lett volna ott, ahol a részletek önként kínálták az erőteljesebb ecsetkezelést, erős és rikító színekkel még jobban kihangsúlyozni, még nyomatékosabban kidomborítani Coetea pap és Csira tanító földosztásának részleteit! Nylrő tudatosan és megfontoltan elhárította a túlzásokat s amilyen mélyen és őesin- tén emberivé tudta rajzolni kallódó magyarjainak viaskodásait a napi élettel és a nemzeti közösségbe való tartozás, vagy kiválás tudatával, éppúgy művész és ember maradt ott is, ahol az antagonista folyamat fejezeteit felépítette. Ez a könyvnek első nagy értéke és érdeme. A művészet tiszta eszközeit tudta alkalmazni következetesen, ahol az elbeszélt történet egy-egy vonatkozásában az emberábrázoló művésznek magától értetődő kötelessége lett volna a szót a politikusnak is átadnia. Hiszen éppen ez a lenyűgözően érdekes és értékes Nyirö uj könyvében: az e'sösorban nemzetpolitikai feladatot jelentő anyagból ragyogó művészi alkotást teremtett az iró s megtámadhatatlsnul nemes művészi készülettel tett szellemi közktnccsé egy évszázadok óta némán tűrt magyar sorskérdést. Alakjainak megmintázásán érezi meg az olvasó, mily me’eg szeretettel és féltő gonddal építette fel Nyirö József ezt a hatalmas regényt. Akár az öreg gróf, akár Fátyol János uradalmi cseléd, aká.r a jegyző, akár Costea pap és Csira tanító, akár Zweig ur, vagy a fiatal, megszállott 'évitalelkész alakját vizsgáljuk, látnunk kell azt a kivételes műgondot és alaposságot, amellyel Nyirö József megfestette a „Néma küzde'em" komor körképét. Nincs fe'esleges szó, vagy mondat ebben a könvyben! Minden a maga helyén van: szó, jelző, Ige, mondat, fejezet. Tiszt,a, egyszerű nyelve ta'án szegényebb színben és tűzben, mint a régebbi Nyirő- könvyeké. Ára ez a nyelvezet tudatosan 'íven. A féken tartott stílus, amely régebben oly szívesen tombolt a színek és izek orgiáiban, most mé'tóan hozzásimult a komor fenségü tárgyhoz. Figyeljük meg néhány tájlelrását. Ahogy sötét, vigasztalan színeiből kibontakozik a szamosmenti táj és benne a kallódó piagyarok kenyérben szűk. gondban oly fölösen gazdag élete, látjuk és elismerjük: a tájt és annak magyarjait csak olyan nyelvezettel lehetett érzékeltetni, ahogyan szénrajzaln az erdélyi tájat és az erdélyi embert a maga tragikumának teljességében látó és ábrázoló Nagy István festőművész rögzítette fehér rajzlapon, fekete szénnel. De látnunk kell azt is, hogy mily gazdag Nylrő tolla erőben és színben ott, ahol a tulajdonképpeni epikumot, a kallódó magyarok sorsát és lelkét magyarázó nemzetpolitikai adatok bőséges tárházát bontja ki. Nem tudom, hogy a mai magyar Irodalmi élet nyilvántartói hová szortírozzák el Nyirö Józsefet. Nem tudom, gondolnak-e arra, hogy van-© köze a népi irodalomhoz s ha van, hát mennyi? Bizonyos azonban, hogy a „Néma küzdelem“ a maga mértéktartó hűvösségével, tiszta művészi eszközeivel, emelkedett szemléletével valahol ott helyezhető magas polcra, ahol az iró hivatást egynek tartják a népért való szolgálat kötelességével. — fz — Kí'erjeffi'eHék a rendőrség fegyverhasználat! jogál , Budapest, augusztus 19. A m. kir. minisztérium 2330—1944. M. E. sz. rendeletével a m. kir. rendőrség fegyverhasználati jogának a budapesti főkapitányság illetékességi területére való kiterjesztését rendelte el A kormányrendelet értelmében a budapesti főkapitányság egész illetékességi területén, vagyis a székesfővárosban, Újpest, Kispest, Pestszenterzsébet, Rákospalota, Budafok, Pestszentlőrinc, Pestújhely, Csepel, Albertfalva. Nagytétény, Budatétény, Mátyásföld, Clnkota. Rákosszentmihály, Kistarcsa, Sashalom, Soroksár nagyközségekben a m. kir. rendőrség oly esetekben és oly módon használhatja fegyverét, mint a m. kir. csendőrség. A megjelölt területen tehát a fellépő rendőr első felszólítására mindenkinek azonnal meg kell állania, mert ellenkező esetben, különösen pedig akkor, ha valaki felszólítás után menekülni igyekszik, a rendőr a meg nem álló, vagy menekülő ellen lőfegyverét használni köteles. Kedvetlen banditatámaclá? ogy horvát személyvonat ollen Zágráb, augusztus 19. (TP.) Most derült ki, hogy augusztus 11-én Blinski-Kut közelében a partizánok megtámadtak egy személyvonatot, amely a sínek közé rakott aknára futott. Kifosztották az utasokat és magukkal hurcolták őket, a vonatot pedig felgyújtották. Néhány utast megöltek, másokat az égő kocsikba dobtak. Zöldségpiac Kolozsvár, aug. 19. Szombaton igen gok körtét, almát, édespaprikát és fejeskáposztát hoztak fel a kolozsvári piacra. Érkezett még egy vagon burgonya, amelyet 40 filléres hatósági áron osztanak majd ki. A gyümölcsök közül bő választék volt körtében, kg-ja aszerint, hogy milyen fajta 200—360 fillér között váltakozott. A szilva ára 80—200 fillér volt. Drágult az őszibarack, kg-ja 500—700 fillér. Szőlőt legolcsóbban 360 fillérért, legdrágábban 600 fillérért lehetett venni. Görögdinnyét 140—150 fillérért kínáltak. Édesalmát 180, nagyobbfajta vaj-, fátyol és csíkosaimat 160—300 fillérért árultak. A _ sárgadinnye ára 80—120 fillér. Kiuglószil- vát 160 fillérért lehetett venni. A paradicsom ára napok óta nem változik, kilóját 100 fillérért árulták. Fiatal karóspaszulyt 30—40 fillérért lehetett venni. Bontott szemespaszulyt literjével 160—200 fillérért kínáltak. A kékparadics'om darabja 80—100 fillér volt. Kelkáposztát 60 fillérért, piroskáposztát 80 fillérért, édeskáposztát pedig 40—50 fillérért mértek. Salátának veié ugorkát 60—40 filléres áron, kovászolni valót 100 filléres áron kínáltak. A bontatlan zöldborsó kg-ja 100—120 fillér, a bontott zöldborsó literje 140—180 fillér., A sárgarépa, petrezselyem, hagyma csomója 16—20 fillér. A paprika kilója 150—160 fillér, darabját 10—15 fillérért kínálták. Majorságot nem hoztak fel s zomba- ton. Gombát a hóstátiak piacán árultak csomókban többféle fajtát, ezek közül a rókagomba csomója 160—200, a szegfűgomba csomója 100 és a keserngomba csomója 50 fillér volt. A viszonteladók': nál egy helyen volt még rókagomba, kg-ját 600 fillérért kínálták. A szombati piac zöldségben is, gyümölcsben is bő ißlt Kormányrendelet a részvénytársasági és szövetkezeti közgyűlések elhalasztásáról Nyirö Jőzsef: Néma küzdelem — P®gény A Révai kiadása —
