Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)
1944-08-18 / 186. szám
A v keleti ^ ßfAGYAJR tlfS/LG ATrGUS2TI7S 1S ERDÉLY MOZGÓ f9i A CIGÁNY' 1 5P Szigligeti Ede halhatatlan népszínműve filmen. Főszereplők: Rózsahegyi Kálmán, Zimonyi Márta, Adorján Eva, Bilicsi T, Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. Vasárnap 11-kor matiné. Macryarorsză g Nyugat védőbástyája A magyarság- ezeréves története bizonyltja a legjobban, hogy egy nép nemzeti létét csakis a fennmaradásáért folytatott állandó küzdelemmel és erejének folytonos megfeszítésével biztosíthatja. A történelem csakis az erőseket jutalmazza, azokat, akik a folytonos küzdelembe minden erkölcsi és fizikai erejüket bevetik. Az erőseknek azonban nemcsak a dicsőség, hanem a létfenntartásra irányuló küzdelemből adódó kötelesség és áldozat is osztályrészül jut. A sors a magyar nemzetnek a Kárpát- medencében olyan helyet jelölt ki, amelyen egyetlen más nép sem tudott magának nemzeti értelemben vett létet biztosítani. Egyetlen más népnek sem sikerült ezen a természeti kincsekben oly gazdag földön maradandóan megvetnie a lábát. Ebben a térségben egyedül a magyar honfoglalással alakult ki olyan nemzeti jellegű államalapítás, amely — épp a magyarság akaratereje és szilárdsága folytán — megfelelő helyet kapott Európa népei között. Ezt a helyet a magyarság a maga állama számára nemcsak kivívta, hanem az idők folyamán tengernyi küzdelem közepette meg is tartotta. Magyarország szerepe azzal, hogy ütközőpontjává vált Kelet terjeszkedési törek- vése'nek és Nyugat már korán kialakult kulturvllágának, történelmi jelentőségűvé Vált. Azzal a körülménnyel pedig, hogy Ma- gr gyarország ebben a fejlődésben a Nyugatra támaszkodott s hogy a nyugati keresztény- sécst vette fel, fontos felelősséget is vál- l"'-: fel kellett vennie a harcot Kelet be- ' rlyásai és terjeszkedési törekvéseivel szemben. Magyarországnak igen gyakran véres áldozatok árán kellett feltartóztatnia azokat a csapásokat, amelyeket tulajdonképpen nemcsak neki, de az egész nyugati kultúrának szántak. Magyarországnak ez a helyzete hozta magával egyúttal azt is, hogy a Kárpátmedence számos néptörzs lakóhelyévé vált. Viszont az egységes áRam- gondolat és a magyar államalkotó erő teremtette meg a népek békés együttélésének feltételeit; e nélkül az erő nélkül az immár ezeréves magyar állam fennmaradása lett volna veszélyeztetve! Magyarország a Nyugaté! Művészete, kultúrája, egész szellemi gazdasági és nemzeti élete a nyugati formákhoz igazodik. Magyarország, amely történelme során rendkívüli felelősség hordozója volt, egész Európa bizalmát élvezi! Ebben a pillanatban pedig, amikor Kelet idegen, ősi pusztító hatalmai — ezúttal a nemzetközi zsidósággal is szövetségben — Ismét Magyarország határai előtt állanak, a nemzetnek megint a régi harcot kell felvennie nemzeti léte, szabadsága és mindennapi kenyere érdekében. Ne feledjük el azonban, hogy ehhez a harchoz Anglia adta meg a jelt, az az Anglia, amely hallani sem akar az Európával való sorskozösségröl s amely a világuralomért folytatott küzdelemből épp ezért Immár ki is esett! BudaSiázi Fehér Miklós és Ofto Voigte* han"ver$enve az evangélikus templomban Kolozsvár, augusztus 17. Budaházi Fehér Miklós és Otto Voigtei klasszikus műsorral lepték meg szerdán este Kolozsvár közönségét az evangélikus templomban. Budaházi Fehér Miklós meleg tónusu, tiszta, a magas fekvésekben is tökéletes technikájú játékával ezúttal is bebizonyította nem csak azt, hogy kiválj koncertmester, hanem a hangversenypódiumra is hivatott hegedűművész. Vivaldi e-moll hegedűversenyének előadott második része ritka művészi élményt jelentett. Brahms hegedűversenyének lassú tétele, valamint Hubay hegedűversenyének második tétele Is minden szépségben bontakozott kl. Otto Voigtei kizárólag Bachtól játszott. A regiszterek merész, változatos megszólalásával rendkívül nagy fantáziáról tett tanúságot. Technikája egyensúlyozott, minden részletében kidolgozott. A fugák kontrapunktikus felépítését zenekar szlnbőségével érzékeltette. A nagysikerű templomi hangversenyt Kurt Gerlarh dr. a kolozsvári Német Kulturintézat lektora rendezte. A hangverseny bevételét p. bombakárosultak segélyezésére fordítják. Botrányos embercsempészés Letartóztatták Skultéty Sándort, a szegedi Idegenforgalmi Hivatal vezetőjét Szeged, augusztus 17. A határrendőrség egy páratlan arányú embercsempészésnek jött a nyomára. A csempészés szálai Szegedre vezettek. Itt rövid nyomozás után a rendőrség fényt derített az egész embercsempész társaság iizel- meire. A nyomozás során letartóztatták Skultéty Sándort, a szegedi Idegenforgalmi Hivatal vezetőjét, akiről korán bebizonyosodott, hogy egyik főbünöse az embercsempész bűnszövetkezetnek. A csempészésre úgy jöttek rá, hogy igen sűrűn állt a nagylaki állomás előtt egy szegedi jelzésű autó s ea feltűnt az egyik csendőrnek. Érdeklődött a soffőr- nél, kit vár és a vezető elmondta, hogy a szegedi vonattal jön egy ur és azt visszaviszi Szegedre. Miután ez hetenként két-háromszor megismétlődött, gyanús volt a csendőrnek. Megfigyelték, amint Skultéty 8—10 tagú társasággal érkezik vegyes ruházatban, férfiak, nők, apácáknak, papoknak öltözve. Amikor legutóbb elfogták Skultétyt, akkor is héttagú társaságot vitt és ebben volt a két gyilkossággal körözött egyén is, valamint két kiló arany és nagyobb összegű pénz. Skultéty egy hétig nem vallott. Azután bevallotta, hogy jó barátja, Iván Mihály felszólította telefonon: keresse fel, egy fontos ügyben beszélni szeretne vele. Amikor felkereste, előadta, hogy lengyel menekültekről van szó, ezeket kell a határon átcsempészni. Ezután megindult az embercsempészés üzletszerűen. Iván azt vallotta kihallgatásakor, hazafiasságból tette, hogy lengyel testvéreinket átmentse a határon. De a nyomozás egészen mást állapított meg. A héten megérkezett a döntés Szegedre és annak alapján elrendelték Iván Mihály rendőrségi letartóztatását is. Előzőleg csupán házi őrizet alatt állott. A letartóztatásakor, ügyvédje utján kérte magát katonai szolgálatra és azonnal a frontra szeretett volna kimenni. Ezt a kérését azonban nem teljesítették. Külön érdekessége Iván és Skultéty letartóztatásának, hogy az újonnan felépített modern szegedi rendőrségi palotának ők ketten voltak az első foglyai. A nyomozás befejése után nyomban az első éjjeli vonattal felszállitották mind a kettőjüket a budapesti gyüjtőfogházba OVAS Jó Áru és jó hirdetés^-alapja a jó üzletmenetnél I A kalászos terményeket már a legtöbb helyen betakarították s megindult a cséplés is, hogy biztosítva legyen a jövő év kenyere. Amint a jelentésekből kiderül, az idén jó termés volt. Elemi csapások sem tették tönkre a búzát, csupán a betakarítás körül voltak némi fennakadások. Kevés volt a férfi munkaerő. Ezer. pedig nem is lehet csodálkozni, hiszen háború van s ilyenkor a fegyverfogható férfiak zöme nem a búzamezőkön, hanem a harcmezőkön állja a vártát. És amint halljuk, most a cséplés körül vannak zavarok munkaerő hiányában. A szentesi határban például sok cséplőgépet leállítottak, mert nem találtak cséplő munkásokat. Sok munkás, akit felfogadott a tulajdonos, bizonyos idő eltelte után a csépUtgép felé se nézett azzal, hogy ö már megszerezte a maga és családja számára szükséges gabonát a jövő évre, öt tehát nem érdekli tovább a cséplés ... Ha pedig uj munkaerő után néztek a cséplőgéptulajdonosok a szentesi szegények között, azt a választ kapták tőlük, hogy ök munka nélkül is megkapták, az elmúlt évben liszt- és kenyérfejadagjaikat, tehát az idén se mennek olyan nehéz munkára. Igen, igy gondolkoznak a szentesi szegények a híradások szerint, de igy gondolkoznak sajnos az' ország más városaiban és falvaiban is. Ez eredményezte azt a fonák állapotot, hogy amig egy mázsa magyar buza hivatalos ára i0 pengő, egy arató napszámosnak az ország egyes vidékén S0, sőt 35 pengőt kellett adni, ha azt' akarta a gazda, hogy a termése ne menjen kárba. Hova vezetne ez a tarthatatlan állapot, ha a hatóságok még idejében nem lépnének közbe, mint például Szentesen és környékén is történt? Hiszen az ilyen gondolkozásmód komoly formában veszélyezteti nemcsak egyes cséplögéptülajdonos, vagy gazda érdekeit, de az ország érdekeit is. Éppen ezért a szentesi vármegyei munka felügyelőség szigorú intelmet intézett a munkásokhoz, figyelmeztetve őket vállalt kötelezettségeikre és arra, hogy a fennálló rendelkezések értelmében elveszik mindazoktól a kenyér- és lisztjegye- ket, akik nem hajlandók munkát vállalni. És ennek ellenére a szentesi határ több pontján a cséplőgépek továbbra is némák maradtak munkaerő hiányában. A vármegyei munkafelügyelőség erre átiratot intézett a rendőrséghez, amelyben intézkedést kért munkaerő biztosítására. A rendőrség radikális intézkedéshez folyamodott. Váratlan razziát tartott a strandfürdőkön, a ligetben, a piactéren, sőt a mozikban is. A razzia során pedig mindazokat igazoltatták, -kikről feltehető volt, hogy minden meghatározott cél nélkül ögyelegnek az utcákon. Mindenkitől megkérdezték, hogy van-e állandó munkahelyük és elfoglaltságuk? Akik ezt nem tudták elfogadható módon igazolni, csoportba terelték őket és bekísérték a rendőrkapitányságra, majd néhány óra leforgása alatt munkára szóló behivőjeggyel látták ál őket s még aznap megindultak a munkaerő hiányában elnémult cséplőgépek... A szentesi példából okulhat az ország valamennyi szegény“ munkakerülője. Mert vannak ilyenek nemcsak Szentesen, de Kolozsváron és az ország bármely zugában. Vannak olyanok, akik még ma is munka nélkül akarnak megélni. Vagy legjobb esetben csak annyit akarnak dolgozni, amivel biztosíthatják a maguk és Családjuk kenyerét, aztán jöjjön utánuk az özönvíz. Mások pedig egyáltalán nem hajlandók semmi munkát vállalni, hiszen a népmozgalmi hivatal nyilvántartója utján amugyis megkapják a szükséges kenyér-, liszt és egyéb közszükségleti cikkekre szóló jegyeiket, őket nem érdekli, hogy az ország háborúban von s megfeszített erővel kell minden vonalon küzdenie élete és biztonsága megmentéséért. Nem jut eszükbe az sem, hogy például a földműves, különösen a nyári hónapok alai-■ éjt nappallá téve dolgozik és veritékezik a mindennapi kenyér biztosítására. Pedig a gazda sem fogyasztja ám el mindazt, amit termel. ' X -Ţ * ' v> ’ ' • mert szigorúan meg van állapítva számára is a fejadag s a többit be kell szolgáltatnia, hogy annak is legyen meg a mindennapi kenyere, aki nem vetett és nem aratott. Miért van tehát az a lelkiismeretlenség az arató és cséplő gazdával szemben a napszámosok részéről, ami egy idő óta lépten- nyomon felüti fejét? ... Hány falusi családban csupán a gyermekek és asszonyok maradtak otthon, mert a családfő és a nagyobb fiuk katonai szolgálatot teljesítenek. Az asszonyok és az apróbb gyermekek arattak akkor, amikor annyi munkakerülő férfi napszámos munkerő süttette a hasát a nappal, vagy ott őgyelgett az utcákon s nem volt az a pénz, amiért hajlandó lett volna még a legszorgosabb munkaidő alatt se munkába állani. 0 amugyis megkapta kenyér és egyéb élelmiszer jegyeit.. . Vagy csak addig hajlandó dolgozni a cséplőgépnél, amig bére fejében kijön a kenyér a maga és családja számára. A többi embertársához semmi köze. Nem hajlandó senkivel közösséget vállalni még a legszigorúbb figyelmeztetések ellenére sem ... Nincs tehát más mód, minthogy ezekkel a dologke- rülökkel úgy eljárni, mint a szentesi hatóságok. Ideje már megértetni mindenkivel ebben az országban azt a régi magyar közmondást, hogy aki nem dolgozik, az ne is egyék. Sőt tovább kell menni. Aki nem dolgozik, azt ki kell rekeszteni a közellátásból, vagy pedig olyan helyre állítani munkába4 ahol szem előtt van. Ezt kívánja meg ma az ország és a közösség érdeke és aki ezt nem akarja megérteni, azzal meg kell értetni minden rendelkezésre álló eszközzel! Ró. és innen internálótáborba helyezik el őket. Iván Mihály jelentős szerepet játszott a város közéletében. Érdekelve volt az egyik szegedi lapnál is, amellyel kapcsolatosan most nagy viták merülnek fel a városban. A neve még a legutóbbi példányszámokon is rajta van. Sándor Imre püspöki ált. helytartó mond szentbeszédet Szent István napján a Szent Mihály-templomban A júniusi bombatámadás óta Kolozsváron sokan költöztek más városrészbe s csak kevesen tudják, hogy uj lakásuk körzetében hol kaphatnak legközelebb szentmisét. Ezek tájékoztatására közöljük, hogy vasárnaponként és minden parancsolt ünnepen Kolozsváron az alábbi helyeken és időben vannak rendszeres szentmisék a hivek részére: A Szent Mihály plébánia területén: i Szent Mihály templomban: fél hét, nyolc (honvéd mise), kilenc, tiz és fél 12 órakor. 10 órakor az ünnepélyes nagymisét és a Szent István napján nemzeti ünneppel kapcsolatos szentbeszédet Sándor Imre püspöki ált. helytartó fogja mondani. TSzen a szentmisén vesznek részt a hatóságok képviselői is. Az egyetemi templomban: hét, nyolc, kilenc, tiz és tizenegy órakor. Az Endre I király-ut 67. sz. alatti Napközi Otthonban: tizenegy órakor. A Tordai-ut 157. sz. alatti szükségkápolnában: tizenegy órakor. A Csokonai-utcai állami elemi iskolában: kilenc órakor. A Szociális Testvérek Rákóczi-ut 35. sz. alatti otthonában: hét és nyolc órakor. Az Alvernán: 10 órakor. A monostori plébánia területén: Plébánia templomban (Monostori-ut 12. sz.): hat, fél kilenc és tiz órakor. A Szent Péteri plébánia területén: Plébánia templomban (Magyar-utca): nyolc, kilenc és fél tizenegy órakor. Az íriszt elepi lelkészség területén: Trisztelepen (Zsigmond király-ut 187.): reggel 8 és este 6 órakor. Kerekdombon (Nagy Lajos király-ut 40.): reggel 9 és 3Ste 6 órakor. Kardosfalván (Molnár-u. T.): tiz órakor minden hó harmadik vasárnapján. Szigorú intézkedések a munkakerülő cigányok ellen Eger, augusztus 17. Az alkalmi lopásokból élő kóbor cigányok elszaporodása az utóbbi Időben egyre nagyobb mértékben veszélyezteti Eger város közbiztonságát, egészségügyi helyzetét. A közrend megóvása és a járványok elterjedésének megakadályozása céljából Pál Endre dr. polgár- mester elhatározta, hogy a cigánykérdést a város területén a lehető leggyorsabban megoldja. A polgármester az egri hatóságok képviselőiből bizottságot alakított, amelynek értekezletén elhatározták, hogy a város területén található összes cigányokat névjegyzékbe foglalják és valamennyiüket arcképes igazolvánnyal látják el. Az Igazolványok kiosztásának befejezése után a rendőrség razziát tart a városban, 3 akikről megállapítják, hogy arcképes igazolványuk nincs és seholsem állnak munkában, azoktól elvonják az élelmiszerjegyeket, megteszik ellenük a legszigorúbb egészség- ügyi intézkedéseket és internálják őket. Azok a cigánycsaládok, amelyek polgári kötelezettségeiknek eleget tesznek, ugyanazokat a jogokat élvezik, mint a város többi polgára, a hatósági intézkedések csak a ■munkakerülő^ csavargó cigányok ellen irányulnak. A bizottság egyébként azt java- soita, hogy a város területén található máa munkakerülőket is munkára kell kényszeríteni. Jávasolta végül a bizottság, hogy a polgármester keressen érintkezést a környékbeli községek elöljáróságaival, valamint az egri járás föszolgablrájával hasonló intézkedések megtétele céljából. — Három hónapra Ítélték szabálytalan« ságért a kézbesítőt. Désröl jelentik: Feketa Jenő lukafalvai községi kézbesítő egy kézbesítési Ívre ráirta Zegreanu Todor nevét, mintha az átvette volna a kézbesítendő iratot, holott, mint katona, az nem Is volt otthon abban az időben. A dési törvényszék háromhavi fogháza Ítélte a ktteoklrathamisltó kézbesítőt, de annak végrehajtását három évi própaidöre felfüggesztette, tekintettel a vádlott büntetlen előéletére. ,
