Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-18 / 186. szám

1944. AUGUSZTUS 18 KELETI MAGYAR UFSJtíG 3 Az iskolaépületek felszabadulása után azonnal megkezdődik a tanítás Kolozsváron n tanintézetek növendékeinek összevonásával és a tanári karok köicsiuiäs segítségnyújtásával indul meg a tanítás Kolozsvár, augusztus' 17. A' vallás- és közoktatásügyi miniszter, mint már jelen­tettük, a minisztertanács előzetes hozzájá­rulásával rendeletet adott ki az 1944—1945. Iskolai év megkezdéséről. A rendelkezés szerint a közép- és középfokú iskolákban, a szakiskolákban és az iskolai jellegű tan­folyamokon, valamint a népiskolákban ' az Iskolai évet a lehetőséghez képest 1944 szeptember hó első napján meg kell kez­deni. A miniszteri rendelkezés nagy feladat elé állítja az iskolák vezetőit és az egyházi főhatóságokat. Különösen nagy nehézséget jelent az iskolai év megkezdése Kolozsvá­ron, ahol az összes iskolai épületeket hon­védelmi célokra vették igénybe. De nemcsak az iskolaépületek igénybevétele, hanem a tanerőhiány is szinte leküzdhetetlen nehéz­séget jelent. A tanügyi hatóságok feladata most már, hogy a tanév megkezdését az is­kolaépületek szabaddátételével és a tanerő­hiány megoldásával lehetővé tegyék. Az iskolai év megkezdésével kapcsolat­ban beszélgettünk Illés Gyula dr. tankerü­leti főigazgatóval, aki kérdésünkre a követ­kezőket mondotta: — A tanév megnyitásával kapcsolatban kiadott vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet végrehajtási utasítását egyelőre még nem kaptam kézhez és ilyenformán pozitiv adattal a tanévnyitásról nem szol­gálhatok. A miniszteri rendelet úgy intéz­kedik, hogy az iskolai évet a lehetőséghez képest szeptember elsején meg kell kezde­ni s ennek megfelelően mindent elkövetünk, hogy az iskolai év megnyitása elé tornyosuló akadályokat eltüntessük és a rendeletnek érvényt sze­rezzünk. Ebben az ügyben egyébként hétfőre érte­kezletet hívtam össze az összes középisko­lák igazgatóit és az egyházi főhatóságok tanügyi előadóit, hogy velük részletesen lé­té rgyaljam azokat a kérdéseket, amelyek a tanév megnyitásával összefüggnek. Addig is érintkezést keresek Vásárhelyi László dr. polgármesterrel, valamint a katonai ható­ságok vezetőivel, hogy az igénybevett is­kolaépületeket legalább részben szabaddá tegyék, mert ez az első feltétele annak, hogy a tanévet megkezdhessük. A taneröhiány kérdése már nem okoz nagy nehézséget, mert a tanintézetek növendé­keinek esetleges összevonása s a különböző inté­zetek tanárainak kölcsönös segítsége megoldja a kérdést. Annál nagyobb feladatot jelent a benntlakó tanulók elhelyezése. A felekezeti iskolák növendékei jobbára bennlakók s ezek elhe­lyezése igen nagy gondot okoz, ha nem tudjuk az igénybevett iskolaépü­leteknek legalább a felét szabaddá tenni. — Mikor kezdődik a tanitás a kolozsvá­ri tanintézetekben? — kérdeztük ezután. — Attól függj — mondotta Illés dr. fő­igazgató — hogy az iskolaépületek mikor szabadulnak fel. Mindenesetre intézkedünk, hogy szeptember elsején az összes tanintézetek utolsó évfolyamain megkezdődjék a tanitás, mert fontos, hogy a növendékek jól felkészüljenek az érettségire. A beiratkozásokat, valamint a javító- és magánvizsgákat szeptember első napjaiban tartják meg a tanintézetekben s erről az iskolák igazgatói külön hirdetményben köz­ük az érdekelt növendékekkel. A tanév megnyitására vonatkozóan külön utasítást kapnak a középiskolák és külön kapnak rendelkezést a népiskolák. Végül még aziránt érdeklődtünk, hogy a tankerületi főigazgatóság területén hol je­lent nehézséget a tanévnyitás? — Kolozsváron kívül — válaszolta a fő­igazgató — még Désen és SzUágysomlyón van nehézség. Reméljük azonban, hogy a katonai hatóságok megértésével a nehézsé-» geket ki lehet küszöbölni és szeptember el­ső napjaiban .megkezdődhetik az oktatás. egész magyar színházi világban. Feladata a legmagasabb értelemben vett nemzet­nevelés. Hangsúlyozta, hogy tiszteletben kívánja tartani az ország első színházának nemes hagyományait, de ez nem szabad kerékkö­tője legyen az egészséges müsorpolitikának és a művészi fejlődésnek. Nagyvonalú mü- sorpolitikát, szines és gazdag játékrendet, stilus tisztaságot, a színészi játék kiérlelt precizitását, az együttesek egybecsiszolt- ságát s a magyar nyelvnek, mint a színész hangszerének mindig művészi megszólalta­tását kell mindig szemelött tartani. De ezek mellett elevenen bele kell kapcsolódnia a nemzeti élet nagy áramkörébe, mert Anél­kül azonnal megbénul s hivatását sem telje­sítheti tisztán és maradéktalanul. A Színháznak olyan szellemi szigetnek kell lennie, ahol az iró és a színész egy­mástól gyulnak, mert enélkül nem lehet megteremteni azt a légkört, mely a művé­szetnek és a tehetségnek igazi műhelye lehetne. Ezek után hangsúlyozta, hogy a színház és az üzem nem egy és ugyanaz- De nem is kísérleti hely, ahol hazafias amatőrök kí­sérletezhetnek. Ha hiányzik a magyar drá­ma, azt éppen a Nemzeti Színháznak kell segíteni kialakulásában. Éppen ezért a Nemzeti Színház hívja és várja a magyar Írókat annál is inkább, mert meggyőződése szerint a legjobb müsorpolitika is csak az élő irodalom erejének bekapcsolása által ké­pes a tömegekre hatni. Kovách Aladár végül beszélt még a drá- mabiráló kritikai bizottság munkájáról, a színészek utánpótlásának kérdéséről és ne­veléséről, valamint arról, hogy a ^színházat soha sem szabad összetéveszteni a politikai szószékkel. Végül fegyelmet kért és egymás megbecsülését és szeretetét s beszédét a következő szavakkal végezte bei — Lehet, hogy egy óra múlva épületünk sincs, itt állunk az öreg rommal Európa zo­kogó dómjai között. De akkor is élünk és dolgozunk, mert a mi feladatunk az, hogy szuggeráljuk a szépet, amiért élni és em­bernek lenni érd'-----­A NEMZETI SZÍNHÁZ UJ TAGJAI. Vendégrendezök: Heinrich George, Oláh Gusztáv, Nádasdy Kálmán, Tompa Miklós, Szijts István, (az Emberek a havason) rendezője, Tüdős Klára, Tárgyalások foly­nak még Gustaf Gründgens-szel. Díszlettervező és szcenikai felügyelő: Varga Mátyás. Színészek: Dayka Margit, Szelecztey Zta, Vaszary Piroska, Turay Ida, Pápay Klára, Fábián Eszter, Fülöp Kató, Zala Karola, Török Erzsébet, Szllassy László, Toronyi Imre, Gárday Lajos, Bánhidy Lás2ló, Kosz- toláényi Bronlszláv, Bessenyei Ferenc, Sza­kács Miklós. Állandó vendégek: Mihályfi Béla, Görbe János. Ezenkívül további szerződtetések várhatók. M­A Nemzeti Színház uj igazgatójának szerződtetéseivel kapcsolatosan figyelemre­méltó Tompa Miklósnak, a kolozsvári Nem­zeti Színház fiatal rendezőjének szerződ­tetése, aki vendégrendezőként fog Budapes­ten dolgozni. Emlékezetes, hogy Tompa Miklós az idei év tavaszán tárgyalt a buda­pesti Vígszínházzal. Ez a megoldás, hogy továbbra is Kolozsváron marad s közben az ország első színpadán is dolgozhatik, két­ségtelenül előnyös úgy a színház, mint a fiatal rendező számára. A kolozsvári Nemzeti Színház számára a legfájdalmasabb ^kétségtelenül Varga Má­tyásnak, a színház nagy ahetségü díszlet­tervezőjének budapesti szerződtetése. Varga Mátyás a kolozsvári Nemzeti Színház meg­nyitása óta dolgozik nálunk s ezek alatt az évek alatt a nagyszabású és művészi el- gondolásu szinpadképek egész sorozatának megvalósításával bizonyította be kivételes képességeit. S ha a kolozsvári Nemzeti Színházzal kapcsolatosan itt-ott emeltek is egyesek kifogásokat, azt kivétel nélkül mindenki elismerte, hogy Varga Mátyás munkája a legkényesebb művészi igényeket is kielégíti. Távozása éppen ezért Igen nagy veszteség, reméljük azonban, hogy a kitűnő díszlettervező ezután is módot fog arra ta­lálni, hogy mint vendég, továbbra is dolgoz­zék Kolozsvár számára. A szerződtetett tagok között szerepel még két kolpzsvári vonatkozású név. Az igen tehetséges Fülöp Kató, akit az elmúlt ’évadban bocsátott el váratlanul a kolozsvá­ri Nemzeti Színház és Szakács Miklós, ak! ugyancsak a kolozsvári színház tagja volt egy esztendőn át. , Az állandó vendégek, Mihályfi Béla és “ Görbe János ugyancsak a kolozsvári szín­ház tagjai, akik bizonyára öregbíteni fog­ják a kolozsvári együttes jó hírnevét. JŐ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK Felhívás a hadbavonultak hozzátartozóihoz KOLOZSVÁR, augusztus 17. A polgár- mesteri VIII. ügyosztály felhívja a hadise­gélyben részesülő hadbavonultak hozzátar­tozóit, hogy folyó hó 25-ig a birtokukban levő hadisegély felvételére jogosító határo­zatot a Hadisegély Irodánál (Farkas-utca 4. sz.) kifüggesztett levélszekrénybe dobják be. A határozatot kijavítva postán az iroda visszaküldi és Így szeptember 1-én a fel­emelt hadisegélyt vehetik fel az adóhiva­talnál. Felkéri az ügyosztály azokat a hadi- segélyezetteket, akik lakást változtattak, hogy uj lakáscímüket a határozat külső ol­dalára Írják rá, hogy a címváltozás miatt a határozat kikézbesítése késedelmet ne szen­vedjen. V . Bő volt a felhozatal a csütörtöki piacon KOLOZSVÁR, aug. 17. A csütörtöki piac­ra nagyobb mennyiségben érkezett alma, körte, fejeskáposzta és sárgadinnye. A kora reggeli órákban cgv vagon burgonyát osz­tottak ki 40 filléres hatósági álon. igen sok­féle fajtájú és áru körtét árultak csütörtö­kön, motyókörtét 200 fillérért, Lörinckovács körtét 200—200 fillérért, s a többi aprőbb- nagyobb fajtájút 120—340 fillérért kínálták. Sok volt apró sárga szilvából, kg-ja 100 fil­lér, húsos kékszilvűt 200 fillérért lehetett venni. Napról-napra olcsóbb lesz a szőlő, bár nincsen sok belőle, csütörtökön kg-ja 400—400 fillér volt. őszibarackot szépet hoz­tak fel, kilóját 500—600 fillérért mérték. Almából is nagy volt a választék, többféle fajta kerül eladásra, a szebbjét 340—360, n gyengébb minőségűt 100—200 fillérért ad­ják. A görögdinnye kg-ja 140—160 fillér volt. Sárgadinnyét 100—140 fillérért kínál­tak. A káposzta ára a nagyban árusítók piacán emelkedett, kg-ja 60—70 fillér volt, a hós- tátiak piacán azonban olcsóbban is lehetett venni. A kelkáposztát 50—60 fillérér mér­ték. A paradicsom általánosan 60—,0j fillér mindenütt. Nagy mennyiségben van zöldpap­rika is, darabját 8—10 fillérért kínálták. Kékparadicsomot 46—80 fillérért árulnak darabonként. Szép paradicsompaprikát árul­tak egy helyen 20 fillérért. Á salátának való ugorka 40—60 fillér, a kovászolni való 80— 100 fillér. Olcsóbb lett a csöveskukorica, párját 30 fillérért kínálták. A szemesbab li­iere 160 fillér, a fiatal karós zöldbab kg-ja 20—40 fillér. Bontott zöldborsót literjével 160—200 fillérért lehetett venni, bontatlant kg-jával 100—120 fillérért. A karfiol á;a újra emelkedett, kg-ja 280—300 fillér, A piac legolcsóbb áruja a főzőtök, kg-ja 10 fillér. Szép piroskáposztát kínáltak a hóstá- tiak piacán 80 fillérért; Majorság kevés volt csütü ■>, mind­össze néhány kacsát és libát ír fel. Ró­kagombából kilójával árultak j fillérért, csomójával 150—200 fillérért. Szegfügomhát 100, keserügombát 50 fillérért adtak csomó­jával. A csütörtöki piac felhozatala igen bő vol Ne®?5^*iîîiic 9 >íGoHaiini riasztóügyeleti szolgálat BUDAPEST, aug. 17. (MTI) A Hivatalos Lap pénteki számában megjelenő hon­védelmi miniszteri rendelet a lakóházak riasztóügyeieti szolgálatát további intézkedésig megszünteti és az erre vonatkozó rendeletet hatályon kívül helyezi. Szent István király napjára virradó éjszaka éjféltől kezdve nem kell lakóházi riasztóügyeieti szolgálatot tartani. Maon/ar Anyák ünnepe Kolozsváron Vargha Lajos dr. városi főispán osztja ki az ajándékokat a sokgyermekes anyáknak KOLOZSVÁR, augusztus 11. Az örven­detes felszabadulás óta minden törvény- hatóságnak legszebb ünnepei közé tarto­zik a Főméltóságu Asszony kezdeménye­zésére megrendezett Magyar Anyák nem­zeti ünnepe. Ezeken a megható ünnepe­ken válóban azokat ünnepeljük, akik a legtöbbet tettek és tesznek a nemzet jö­vőjének biztosításáért: a sokgyermekes magyar anyákat, tekintet nélkül arra, hogy milyen társadalmi osztályhoz tar­toznak. A Főméltóságu Asszony néhány évvél ezelőtt a magyar életnek az áldo­zatot nem ismerő, törékeny lelkületű, de erős hivatástudatu asszonyai felé fordí­totta az ország közvéleményének a fi­gyelmét s arra hívta fél, hogy a lehető­ség szerint igyekezzünk meghálálni nekik ezt a hivatástéljesitést. Ennek eredmé­nyéképen minden esztendőben .számbave- szik a törvényhatóságok területén azo­kat a sokgyermekes anyákat, akiknek legalább hat vagy ennél is több gyerme­kük van s szép ünnepély keretében mél­' tátják a hazának tett szolgálatukat S a körülményekhez képest megajándékoz- .zák, hogy ezáltal is kifejezzük megbecsü­lésünket és szeret etünket. Augusztus 20-án vasárnap délelőtt fél 12 órakor rendezi meg Kolozsvár város társadalmi munkaközössége immár a ne­gyedikszer a Magyar Anyák nemzeti ün­nepét. Az ünnepélyt a Mátyás király Diákházban tartják a következő műsor­ral: 1. Himnusz, énekli a MÁV „össz­hang“ énekkara. 2. Vargha Lajos dr. fő­ispán ünnepi beszédet mond és a Főmél­tóságu Asszony nevében kiosztja az aján­dékokat az ez évben kitüntetett sokgyer­mekes anyáknák. 3. Szábó, Mihályné a sokgyermelces anyák nevében beszél. If. Szózat, énekli a MÁV „összhang“ ének­kara. Az ünnepségre a Munkaközösség pla­kátokon is és ezúton is meghívja Kolozs­vár város egyházi, katonai és polgári hatóságait, valamint a város egész kö­zönségét. fi budapesti Nemzeti Színház feladata a legmagasabb értelemben vett nemzetnevelés — mondotta Kovách Aladár Igazgató Újonnan szerződtetett tagok: Dayka Margit, Fülöp Kató, Szakács Miklós és Varga Mátyás Az utóbbi hónapokban végbement) nagy- őrségváltás során az egész ország nagy ér­deklődéssel figyelte a színházak életében bekövetkező változásokat. Különösen sokat szerepelt a különböző találgatások során a budapesti Nemzeti Színház sorsa. Végelát­hatatlan találgatásokban, bejelentésekben és visszavonásokban .szinte hétről-hétre uj és uj igazgatót állítottak az ország első színpadának élére. Végül aztán megoldódott a kérdés. A kultuszkormányzat a távozó Németh Antal helyére Kovách Aladárt ne­vezte ki igazgatónak. Kovách Aladár eddigelé mint iró, mű­fordító és a budapesti Nemzeti Színház dra­maturgja volt ismeretes a közönség előtt. Mint ilyenről, mindenki tudta, hogy komoly tehetség s munkáját kiváló szakértelemmel és nagy hozzáértéssel végezte. Egyik drá­máját, a Téli zsoltárt Kolozsvárt is nagy sikerrel mutatták be. Éppen ezért a közvé­lemény megnyugvással vette tudomásul, hogy Kovách Aladár lett a Nemzeti Szín­ház uj igazgatója s érthetően nagy érdek­lődéssel és várakozással tekint munkája elé. Az uj igazgató, mint Budapestről értesü­lünk. szerdán hívta össze az uj évadot meg­nyitó társulati ülést. Az ülésen, amelyen Mester Miklós kultusz államtitkár is részt vett, Kovách Aladár röviden ismertette ter­veit és célkitűzéseit az uj évadra. Beszédé­ben mindenekelőtt megállapította, hogy a Nemzeti Színház nem kiván részt venni a bulvár színházak versenyében. A Nemzeti Szinháznak elsősorban rÉfcnöségi színháznak keil lennie, amely egyúttal értékmérő, az.

Next

/
Thumbnails
Contents