Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-02 / 147. szám

Vasárnap 19 4 4. Julius 2 Ára 3G fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30,- NE­GYEDÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 147. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-Ü. 7. TELEFON: 13-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Hősi helytállásról számol be a honvédvezérkar főnökének legújabb jelentése Cherbourg támaszpontéi még tüzelnek, Tillynél német ellentámadás indult Megszilárdult Minszknél a német arcvonal Á svéd szociáldemokraták megtagadták a finneket Földalatti támaszpontról indítják Anglia ellen a német robbanó meteorokat Szemet szemért, fogat fogért A MAGYAR HONVÉDSÉG HŐSIES HARCAIRÓL újabb hadi jelentést adott ki a honvéd vezérkar főnöke. Eszerint a magyar katona továbbra is kemény hő­siességgel állja a harcot a Kárpátok lej­tőin. A Kolomeától délre húzódó arcvo­nalon élénk ellenséges felderítő tevé­kenységet jelentenek. Az ellenség táma­dásai egyre gyakoriabbakká váltak, a magyar arcvonal azonban szilárdan ki­tart. Hadijelentésünk kiegészítője, ismét több magyar hős nevét sorolja fel, akik az ellenség legnagyobb harckocsijai ellen küzdöttek eredményesen. A magyar hadijelentés beszámol arról a hősi küzdelemről is, amit a magyar légelháritás, a vadászrepülök és a légei­ként ó alakulatok folytatnak a Magyar- ország területére berepülő hatalmas fö- lényü ellenséges repülőkötelékekkel. Aki valamennyire is tisztában van azzal, hogy milyen rendkívüli feladat a légi­harc akkor, ha az ellenség fölényes erők birtokában van, tudja, hogy milyen el­szántság és hősiesség kell ahhoz, hogy a magyar vadászvédelem szembeszálljon az ellenséges kötelékekkel. S hogy a hon­védkötelékek eredményesen szembe tud­nak ,szállni a terrorrepülök hullámaival, ez fölényes tudásukat, harcedzettségüket bizonyltja. A magyar katona, aki több mint ezer esztendő óta szerzett magának becsületet a harc mezején, most a kor­szerű háborúban, a levegőben bizonyítja be, hogy ősi harci erényeit megtartotta. * TILLY NEVE BELEKERÜL A HÁ­BORÚ TÖRTÉNETÉBE, — állapítja meg a Német Távirati Iroda egyik haditudó­sítója. A helység és környéke, melyet az invázió első napjától kezdve páncélosok ostromolnak, tele van megsemmisített harckocsik roncsaival. Ennek ellenére az angolszászok mindegyre megpróbálják itt kierőszakolni az áttörést, hogy Caen vá­ros átkarolásával az Orne alsó szaka­száig hatoljanak előre. Az ellenséges tá­madások, amelyeket a legerősebb tüzér­ségi tűz, nehéz hajóágyuk és repülőgé­pek támogatnak, a német katonáktól a legnagyobb}okú vitézséget követelik. A. németeknek eddig kemény, váltakozó harcokban mindig sikerült minden betö­rést elreteszelni és az ellenséget ellen­lökéssel visszaszorítani. A legújabb je­lentések szerint a Caen ellen irányuló 48 órás angolszász páncélos offenziva, amelyben az összes rendelkezésre álló angol erőkön kívül egy amerikai páncélos hadosztály is résztvett, 2 kilométeres te­rületnyereség' kivívása után ellanyhnlt. Igen figyelemreméltó a Nemzetközi Tájékoztató Irodának az a jelentése, amelyik összefoglalja azokat az eredmé­nyeket, amelyeket az invázió kezdete ó;: a német légihaderő ért el az ellenség ha­jóparkjában. Ez több mint félmillió ton­na, aminek jelentékeny része egyenesen az inváziós hadműveletek céljára épített különleges partraszálló hajó, aminek c pótlása ha nem is lehetetlen, de bizonya ra igen nagy nehézségekbe ütközik. * A KELETI ARCVONAL KÖZÉPSŐ SZA­KASZÁN, bár az oroszok rendkívül nagy erőket vetettek be, lassan kezd kialakulni a többé-kevésbbé szilárdnak tekinthető arc­vonal. Ez az arcvonal nagy félkört alkot, Minszk középponttal. Az arcvonalba eső helységek közül Polock, Bor iszov, Cserven német, mig Lepi orosz kézen van. A harcok középpontjában különben pillanatnyilag Oszipovicsi és Sluck áll. ahol most utcai har­cok folynak. Illetékes német katonai helyen az arc­vonal ilyenképpen való alakulásával kapcso­latban megjegyzik, hogy még néhány nap­pal ezelőtt a középső szakasz helyzetét drá­mainak lehetett nevezni, addig ez a kifeje­zés ma már nem fedi a helyzetet. * VERNON BARTLETT, a nagyhírű angol köziró a „News Cronicle“-ben cikket irt az első számú német megtorlófegyver lélektani hatásáról. „Ezeket a repülöbombákat való­színűleg minden angol éppúgy gyűlöli, mint én. Ezek a pilóta nélküli bombák azt a be­nyomást keltik bennünk, mintha embertele­nül kegyetlen gyorsasággal éppen felénk kö­zelednének. Az embernek az az érzése, hogy teljesen tehetetlenül áll szemben ezzel a fegyverrel. Ez pedig mindenkit még idege­sebbé tesz.“ Ezek után Vernon Bartlett az­zal a megállapítással fejezi be cikkét, hogy Angliának azon kell lennie, hogy ismét meg­szerezze 1940—41 évi ellenálló erejét. Igen érdekes az angol körök magatartása a V—I. pusztításaival szemben. Lisszaboni szövetséges körökben hangsúlyozzák, hogy most „a legfontosabb, hogy a V—I. tényle­ges hatásáról a lehető legkevesebbet tudjon meg a világ.“ Nagyon fontos, hogy a pusz­tításokat a lehető legjelentéktelenebb szín­ben tüntessék fel még akkpr is, ha esetleg közben néhány komoly tény napvilágra is jutna. Nem szükséges, hogy London lakói tudják, milyen kár keletkezett Plymouthhan és Portsmouthban és fordítva. A kormány mindent el fog követni a lakosság védelmé­re, de intézkedéseit feltűnés nélkül, talán in­kább lassabban hajtja végre, hogy pánik látszata ne keletkezzék. Már meg is kezd­ték a gyermekek vidékre költöztetését min­den feltűnést kerülve. Lisszaboni körökben úgy tudják, hogy Az angol légügyi minisztérium postája az utolsó napokban rendkívül megnövekedett. Rengeteg azoknak a száma, akik javasla­tokat küldenek be az uj német titkos fegy­ver eredményes leküzdésére. A stockholmi Allehanda tudósítója szerint a V.—I. ellen az egyik önkéntes szakértő azt indítványoz­ta, tegyenek valamit, hogy a bombák út­közben megforduljanak és az mditókra zu­hanjanak vissza. A másik azt gondolná cél­ravezetőnek, hogy homokot szórjanak a szárnyasbambákra, hadd romolják el a haj­tószerkezet. A harmadik biztosra veszi, hogy ha ejtőernyőket bocsátanak a pokol kutyáinak útjába, azok belegabalyodnak a kötelekbe és a cél előtt lezuhannak. S valóban, a legújabb jelentések arról számolnak be, hogy London előtt körülbelül 180 nagy záróléggömböt bocsátottak fel 2—3000 m. magasságba, nyilván a V.—I. ellen való védekezésül. Hogy ezek az ötletek és hogy a londoni léggömbzár mit ér az uj német titkos fegy­ver ellen, azt majd eldöntik az eredmé­nyek. Addig is azonban figyeljünk fel Hans Thyssennek, az Europapress Sszakfrancia- orszagba kiküldött tudósítójának arra a je­lentésére, amely szerint a francia partvidé­ken, ahol a Csatorna kb. 60 km. széles, az európai parton, Boulogneban is megérezték V „’éVjiigbl tengerpartra zúdított, szárnyas bombák légnyomásának erejét. Iszonyú erő, eddig ismeretlen e%«rgia ha- 'ását érzi most Albion fővárosa és Délanglia ’akossága. Ellene nincs védekezés. A pokol kutyáját sem légvédelmi ütegek, sem va- üászrepü'őgépek nem tudják lelőni. A po­kol kutyáját nem lehet füttyszóval, kocka­cukorral visszatérésre bírni, hogy aztán gaz­dájába marjon. Sem ejtőernyő, sem homok, sem léggömbzár nem állitja meg útjában ezt az iszonyú erőt. Morrison angol belügyminiszter kijelen­tette, hogy „az uj német fegyver tagadása mindannak, amit eddig háborús jognak ne­veztünk. és ezt az angol nép nem fogja el­fedtem“. De ne gabalyodjunk bele a részletekbe. Lássuk a lényeget. Arról van szó, hogy az angol nép valóban jól emlékezetébe vésse és soha el ne feledje azt, ami ma vele törté­nik. A totális légi hadviselés elvét és gya­korlatát Anglia zúdította rá Európára. An­gol és amerikai repülök, angolszász vezér­karok térképei felett kidolgozott utasítások a'apján terítették rá Európa városainak la­kónegyedeire hirhedt bombaszőnyegüket, ők árasztották el a városokat foszforral, ők kezdték meg a templomok, zárdák, iskolák céltudatos bombázását. London és Washing- ‘■oii lt-gi banditái kezdték gépfeg.,'»erezni \/ előlük menekülő polgári lakosságot. XII. Plus pápa könyörögve kérte az an­golszász szövetségeseket, vessenek véget ennek a gépesített barbárságnak. Hitler ve­zér maga is többször figyelmeztette a tuisc oldalt, hogy egyszer bejtje lesz enneK ~i vé­re:, tüzes farsangnak. Süket füleknek pré­dikáltak. Hamburg felgyujtása, a kölni dóm lerombolása, Berlin rombadöntése, a délolasz városokban és a Vatikán kapui előtt robbanó bombák szörnyűségei, Cassino üszkös falai London és Washington uivunuk szemléletében a jogos és szükséges had/isc- lés „hőstettei“ voltak. A franciák, belgák, hollandok, szerbek, görögök, Albion régi szö­vetségesei már mind megizlelték, mit ér az angolszász „garancia" és mit jelent az ő „felszabadításuk“. Halált és romokat. Mi magunk, magyarok sem maradtunk ki azoknak sorából, akik ellen az angolszászok a „jogos és szükséges“ légi hadviselés to­tális borzalmaival támadnak. Gépesített bérgyilkosok légiói zúdultak Európa minden négyzetkilométerére s Lon­don és Washington cinikus ridegséggel biz­tatta őket mentői eredményesebb munkára. Németország tűrte és szenvedte ezt a gya­lázatos harcmodort. Tűrte és szenvedte az uj Európáért harcoló népek arcvonala a dől'árcsekkel fizetett gengszterek aljassá­gait. De egész Európa tudta és tudja, hogy Churchill és Roosevelt hadviseléséért egy­szer keményen, irgalom nélkül vissza fog ütni. Hitler vezér bejelentette, hogy a meg­torlás nem marad el és az egész világ előtt figyelmeztette Londont, olyan leckét kap az angol nép, hogy „belevakul és belesike- tül“. London és Washington ural cinikus hitet­lenséggel mosolyogtak. „Blöff!“ — mondot­ták és egy könnyed vállrándítással újabb utasításokat adtak a londoni Soho sikáto­raiból és Csikágó banditalebujaiból tobor­zott légi gyilkosaiknak. K°t héttel ezelőtt aztán a pokol zuduit rá Londonra és Délangliára. Elindultak rejtel­mes búvóhelyeikről a szárnyas bombák, a pokol kutyái. Délangliában megrendült a föld, Londonban házsorok, háztömbök tűn­tek el az elszabadult Infemo tűz és vaseső­iében. London két hete nem alszik, csak ro­mokat takarít, halottakat temet, sebesülte­ket kötöz és oltja a ködös égre felvilágitó lángtengert. Két hete tart ez a modern is­tenítélet Anglia felett. Minden illetékes né­met tényező hangsúlyozta: ez csak meg a kezdet és az első számú titkos német fegy­ver bevetése csak a nyitánya a megtorlás­nak. A Birodalom vezetői abból sem csinál­nak titkot, hogy a V.—I. mellett még több titkos fegyver várja bevetését az angolszász hadviselés bűneiért történelmi leckét szol­gáltató megtorlás rendjén. A nagy pillanat elérkezett: valakinek fi­zetnie kell Churchill és Roosevelt bűneiért. Sem a kölni dómot, sem Monte Cassinot nem lehetett büntetlenül elpusztítani. A da­rabokra szaggatott európai nők, gyermekek, az égő fáklyává változtatott német polgá­rok, a magyar munkások életének, kunyhó­jának pusztulása vérbosszúért kiált. A megtorlás megkezdődött. Morrison hiá­ba háborog, az angol közvélemény hiába sandit a Vatikán bronzkapui mögé: Angliá­nak fizetnie kell. Európa hallja, hogy Mor­rison ur most kétségbeesve és tanácstalanul hivatkozik a hadijogra, de Morrison is hal­lotta, hogy Európa is appellált már az em­beriesség törvényeire. Ahogy Londonnak sü­ket volt a füle' akkor, most Európa sem veheti figyelembe Morrison fellebbezését ahhoz a joghoz, amelynek szellemét és gya­korlatát épp az angolszász cinizmus zill- lesztette üres fikcióvá. A tűz és a borzalom langfüggónye most fellebbent Anglia előtt és a V.—I. irtózatos tüzesapásaiban Anglia fizet, meri Angliának fizetnie kell. Szemet szemért, fogat főjére!... — jó­maga a kormány is fel van készülve arra, hogy az Anglia élleni támadások ereje a kö­zeljövőben még fokozódik és Németország eddigi kijelentése nem üres fenyegető sza­vak. FINNORSZÁG a mostani háborúban kizárólag önállóságát és szabadságát vé- f delmezi — szögezi le a szociáldemokra­ták országgyűlési csoportjának nyilatko- | zata. Ezek szerint a katonai és politikai | események, amelyek a napokban Finn- ; országban bekövetkeztek, nem ingatták 1 meg a párt következetesen követett alap- | vető felfogását. Az országgyűlési csoport éppen ezért felszólította a kormányban helyet foglaló tagjait, hogy maradjanak helyükön, mert Finnország megvédése a fenyegető veszély ellen most a'legfonto­sabb feladat és ezt a nép minden rétegé­nek támogatnia kell. Ugyanekkor felhív­ták az összes munkásokat, hogy támo­gassák a véderőt. Ugyanilyen értelmű határozatot hozott a Linkomies-kormány két svéd néppártba tartozó tagja is. Ami Finnország és az Egyesült Álla­mok közötti szakítást illeti, finn hivata-

Next

/
Thumbnails
Contents