Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-09 / 153. szám
3 KELETI _ MAGTARUJSXG 1944. JULIUS 9. II háború hadirokkantjait vissza kell vezetni abba a környezetbe, amelyben azelőtt éltek — hangsúlyozta vitéz Bonczos államtitkár az Országos Hadigondczó Szövetség közgyűlésén Magyar nép és magyar föld A Turul kiadásában most jelent meg Doros Gábor dr. egyetemi rk. tanár vaskos kötetet kilevő tanulmánya: „A magyarság életereje“ címmel. Doros professzor minden párt, vagy politikai szempont tökéletes mellőzésével a józan és hiivös tudomány szemszögéből vizsgálja meg azt a nagy L dést, hogy miképp lehet és kell a magyar jövő legfontosabb feladatát, azaz a magyarság népi ütöerejét számban, minőségben, szociális és gazdasági síkon a hozzá méltó tényezővé emelni. Müve ismertetésére még visszatérünk. Addig ív mutatóban közöljük a tanulmány egyik kis fejezetét, amely a népszaporodás és a földbirtokpol'Uka egymáshoz való viszonyára mutat rá a napi politika mindin elfogultságától mentesen: Egyik Irányelv az, hogy a magyarság fajtiszta alaprétegének földhöz juttatása és ® földbe gyökereztetése a fajerösités elenged- jí| hetetlen feltétele, a másik az, hogy a föld- 5 hözjuttatásnak a családvédelmi érdekek n százszázalékos érvényesítésével kell történ- |j nie. A magánkézben lévő - mammuth-föld- § birtok csökkentése, valamint az idegenek H kezébe csúszott magyar föld visszavétele H ma már olyan magától értetődő remzetpoli- ja tika, amelyben az ellenkező álláspont elve- W téscvel minden igaz magyar embernek egyet i kell értenie. A fajbiológiának ebben az életbevágó magyar sorskérdésben mégsem lehet egyéb útmutatója, mint a hűvös mérlegelés és a napi politikától mentes tárgyilagosság. Irányelvként mindenesetre le lehet szögezni, hogy o nagybirtok gyorsabb ütemű megkisebbitése, illetve a magyar parasztság nagyobbmérvü földhözjuttatása a fajerösités céljait döntő súllyal támogatja. Nem lehet kétséges, hogy helyes eljárás a nincstelen földmüvesréteg minél nagyobb részét földhöz rögzíteni, mert ilymódon szociálisan megerősödik, faji öntudata és fajtájához való hűsége pedig megsokszorozódik. Emellett az is vitán felül áll, hogy a földbirtok nagy nemzeti és társadalmi megrázkódtatások idején legbiztosabb helyen a magyar kisemberek kezén van. A fajbiológiának is nyomatékosan fel kell hivnia a figyelmet arra a tapasztalatra, hogy minden esetleges idegen invázió elsősorban a tiagybirtokokat fenyegeti. A történelmi sors fordulása és a hadiszerencse változása időszakonként minden nemzetet olyan helyzetbe sodorhat, hegy területének egyes részeit hosszabb-rövidebb időre elszakitják. Esetleges invázió idején az egy kézben lévő nagyba tokok a feloszlás..a és idegenek letelepítésére rendkívül alkalmasak, viszont a röghöz nőtt paraszttól elkobozni a kisbirtotyait, úgyszólván kivihetetlen feladat. Fajbiolőgiai szempontból tehát azt az irányelvet lehet felállítani, hogy a szomszédság által veszélyeztetett minden nagybirtokot fokozatosan át keit engedni a magyar parasztságnak. Ha a gazdaságpolitika bebizonyítja azt a sokat hangoztatott tételt, hogy a nagybirtok (állami vagy magánkézben valói fennmaradása parancsoló közigazgatási államérdek, mert a kisgazdaságok megfelelő mennyiségű és minőségű terményfelesleget nem tudnak produkálni, — az esetben ezt a szempontot természetesen el kel! fogadni. A fajvédelem mindenek fölött álló érdeke azonban azt Írja elő, hogy a nagybirtok centrálisán, a külellenség által legkevésbbé elérhető területen feküdjenek és az esetleg veszélyeztett övezetekben fokozatosan kű parasztbirtokká alakuljanak át. Ha mos egyenesen feltesszük a kérdést, hogy az állampolitikai, ke 'gazdasági és szociái io vo- natkozásoktól eltekintve, pusztán a fajerő- sités és a népszaporodás elősegítése szempontjából a nagybirtokrendszer teljes felszámolása és a kisbirtokrendszer maradéktalan bevezetése helyénvalónak látszik-e, vagy sem, ez esetben mai ismereteink mellett e kérdésre nemmel kell felelnünk. A fajbiológia eddigi tapasztalatai szerint hazánkban a legtöbb sokgyermekes magyar családot a nagybirtokokon élő mezőgazda- sági cselédek és falusi napszámosok között találjuk. A születéskorlátozást az agrárnépességben az a körülmény inditja meg, hogy a nincstelen parasztságnál a földbirtokhoz jutás a fokozott mérvű családi munkát (mely annál eredményesebb, minél több gyermek van) fölöslegessé teszi és a család kisebb munkaerővel történő, kényei mesebb megélhetését biztosítja. Ehhez „járul aztán a földbirtoknak az örökösödés általi felaprózódásától való félelem, ami végső fokon az agráregyke kifejlődését eredményezi. A magyar parasztság mai életrendszere mellett a nagybirtok teljes megszüntetése (ami szociális szempontból kívánatosnak látszik), a magyarság alaprétegében a születéskorlitozás vészes elhatalmasodását eredményezhetné. A magyarság biológiai erőforrásait képező sokgyermekes néprétegek életmódjának gyökeres megváltoztatásához csak igen nagy megfontoltsággal és a szükséges biológiai prevenció alBudapest, julius 8. (MTI.) Az Országos Hadigondozó Szövetség julius 7-én, pénteken tartotta közgyűlését, amelyen vitéz Horthy Istvánná, a kormányzóhe- helyettes özvegye is megjelent, mint a Szövetség védnöke. Vitéz Bonczos Miklós államtitkár, az Országos Hadigondozó Hatóság elnöke „A korszerű hadigondozás“ cim..:al tartott előadást s abban vázolta a hadigondozás feladatait. Hangsúlyozta, hogy a háború hadirokkantjait vissza kell vezetni abban a környezetbe, amelyben azelőtt éltek. Az életkedvüket kell visszaadni, erkölcsi és szellemi felemelésük révén. A hadirokkantak kiképKolozsvár, július 8. Kolozsvár városának területét félkör alaktan veszik kö rül a hóstáti kisgazda telkek és földek. Régen a Horthy Miklós-úton, a Szamos hídjánál és a Magyar- és Honvéd-utcák elejénél, az egykori Trencsén-térnél kezdődtek a hóstáti telkek, de a város fejlődésével mind kiljebb szorullak. Ma a vasúton túl, a Hidelvén, a Magyar- és Honvéd-utcák Végén, azokat összekötő mellékutcákban és a határban épített tanyákon laknak. Ha azt akarjuk, hogy a sokat emlege- tett egységes magyar élet kialakuljon, úgy azoknak is meg kell isinerniök a kisgazd ;k életét, áldozatkészségét, felelősségvállalását, háborús nehézségeit és kívánságait, akik a földmívelő néptől, annak gondolatvilágától és munkakörétől távol élnek. A nagyközönség csak a Zöldségpiacon kérész ül ismeri Kolozsvár őslakóinak ezt a tőről-metszett ágát. Évtizedek és évszázadok alatt jöttek-mentek, változtak körülöttük az emberek, de ők itt voltak, itt vannak és itt maradnak ezután is, mert őket a föld ide köti ehhez a városhoz, ennek rögeihez. Sok vihar, szenzáció és heves vita zajlik le a várisi életben, társadalmi, politikai és világnézeti kérdésekben, amikről a hóstáti kisgazda csak baj zát megsodorva vesz tudomást és folytatja tovább szótlanul munkáját. Úgyis tudja, hogy ha komolyra fordul a dolog cs tettre kerül a sor, sok mindenben hozzá fordulnak. Mikor pedig rákerült a sor, a józanul fontolgató hóstáti kisgazda tudta mindig és tudja ma is, hogy mi a kötelessége gazdasági, szociális, politikai, kulturális téren egyaránt és aszerint cselekszik is. Ahhoz, hogy bepillantást vethessünk az ő életükbe, kimentünk közéjük és megkérdeztünk néhány nagyobb és egy néhány szegényebb sorsú kisgazdát helyzetük, véleményük és kívánságaik felől. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy a hóstáti kisgazdák kivétel nélkül templom járó, jó reformátusok. Előbb magyarok és azután reformá lusok, de ez nem történ'k vallásos érzésük rovására. Évszázadokon keresztül megőrizték nép« viseletűket itt bent a városi élet ezerarcú csábításai, olcsó és cifra rongyai között is. A hóstáti férfiak, feleségeik, fiaik és leányaik versenyt dolgoznak a gazdaságban és otthon napkeltétől sötétig. Este, ha kell, lámpánál készítik elő a másnapi piacra a zöldséget és mezei munkához az eszközöket. A Hóstátban nem ritka 4—6—8 gyerek. Ma sok helyen az apa a fiával, vagy fiaival együtt katona. A kiskorú fiúk leventék vagy légo-szolgálatot tejesíte- nek. Gazdasági cselédjük szintén bevonult. Ezenkívül még meglévő ló és ökörfogataikkal állandó közmunkát teljesítenek, zésének alaposnak kell lennie. A hadiözvegyeket anyagi előnyöket jelentő elhelyezéssel teljes mértékben támogatni kell. A hadiárvák nevelését illetően az intézeti nevelés nem felelt meg a hozzáfűzött várakozásoknak, mert nem tudta pótolni az otthon, a családi élet melegét. A jövőben a legszűkebb mértékre szorítják az intézeti nevelést és a családban tartást anyagi támogatással segítik elő. Ezután a társadalmi hadigondozás feladatairól hangzottak el ismertető előadások, majd időszerű kérdéseket tárgyaltak az ügymenet további rendjén. olyan árak mellett, amelyet ők egy gyenge napszámosnak fizetnek. Mindazt, amit a hazáért személyesen vagy anyagiakban kell szolgáltatni, a legsz'gényebb kisgazda is szívesen, zokszó nélkül adja, mert tudja, hogy az mindnyájunknak mindenkor tartozó kötelessége. Ha valami kívánság vagy sérelem merül fel a gazdák körében, azt a Kolozsvári Gazdasági Egyesület kebelében tárgyalják meg és iu.ézik el. A legkisebb, félholdas gazda is tagja az egyesületnek. Itt tanácsot, útbaigazítást, vetőmagot, közös használatra gépet, vasat, zsákot, stb. közösen szereznek be. Az egyesület két üpes telkét a tavaly egy házas leiekkel cserélte e', amelyre még ugyancsak a tavaly egy gyümölcsszeszfőzdét épített és azt üzembe is helyezte. Az idén pedig a gyümölcsfeldolgozó telepét is üzembe helyezi, mindkettőt a M. kir. Földművelésügyi Minisztérium Erdélyi Kirendeltsége támogatásával. A kolozsvári hóstáti kisgazda társadalom jól szervezett egységben ék Legnagyobb testületén, a KGE-en kívül van hitelszövetkezete, Szarvasmarhát Tenyésztő Egyesülete, amely az éves pró- bafejések alapján a legjobbnak talált tejelő teheneket törzskönyveli, három kölcsönös állatbiztosító társulata, három egyházi dalárdája, két temetkezési társulata, melyek az ország legrégibb intézményei közé tartoznak, amennyiben több mint 400 éves múltra tekintenek vissza. A Kolozsvári Gazdasági Egyesület két könyvtárat tart fenn, melyekben a legmodernebb gazdasági szakkönyvek, történelmi tárgyú és más olvasmányok vannak. Bajtársi Szolgálatot szervezett az egyesület a hadbavo- nultak földjének megmunkálása érdekében. Most van alakulóban a Kolozsvári Gazdák Legeltető Társulata, Mindezek a szervezetek az idén egy szövetségbe tömörültek és közösen óhajtják megépíteni a béke első éveiben a kisgazdák gazdasági otthona után a kisgazdák alsóvárosi kultúrházát. A híd- elvei kerületben a Kalandos Társulatnak külön knltúrháza van, amelyet bombatalálat ért ugyan, de Isten segítségével azt is rendbehozzák és újból átadják rendeltetésének. A Hős tát a város éléskamrája, mert a Hóstát látja el legnagyobb részben egész éven át a város fogyasztóközönségót tejjel és zöldséggel. Becsüljük meg ezért városunknak a munkában és harcban edzett acélos iz- mú és lelkű földmívelő népét. Aki nem ismeri közelről életüket és munkájukat, nem is tudja értékelni. Ök családtagjaikkal együtt naponként nem 8, hanem 16 órát dolgoznak, hogy biztosítsák a hadsereg és a mi ellátásunkat. Ha van sérelmük, panaszuk, nem mennek a piacra azokkal, hanem a maguk körében intézik el. Legnagyobb bajuk ma az, hogy nincs kalmazása mellett szabad hozzányúlni, ha nem akarjuk, hogy amit egyik oldalon helyes szociális elgondolással cselekszünk, azt a másik oldalon végzetes biológiai tévedéssel romboljuk le. Éppen ezért — úgy vélem — a különböző, egymástól többé-kevésbbé eltérő irányú szempontok összevetésével o fajerösités irányelvéül nyugodtan kimondhatjuk, hogy a magyar parasztság szociális megerősítése és a külellenség által veszélyeztethető nagybirtok földterületeinek a magyar emberanyaghoz való lekötése céljából a perifériásam fekvő nagybirtok felosztása, — a közgazdasági többtermelés biztosítása és a meglévő sokgyermekes gazdasági cselédrétegek biológiai fenntartása céljából viszont a centrális fekvésű nagybirtokok megtartása kívánatos. Az a dolog természetéből következik és bővebb hangsúlyozást nem Is Igényel, hogy mindenféle földhöz juttatásnál (földosztás, földszövetkezet, házhely) fokozottan kell érvényesíteni a családvédelem szempontjait, a töpb- gyermekesek és a házasulandók előnyeit a A kolozsvári Hóstát a háború viharában Boldog, munltás sziget, ahol az egységet nem prédi Icálják, hanem gyakorolják győz szemben mozdu- gyorsan felismeri. A színhatás fokozása által zavartalan éles látást biztosít úgy a játékos- a nézőnek. Vezérképviselet: Gottwald István. Budapest X., Flizér-utca 34 a. Telefon: 348-672. munkaerő. Éppen ezért hadimunkások behívását kérte a hatóságoktól az egyesület. Az első férfi és női munkáscsoport gazdákkal együtt julius 6-án tette le a honvédelmi esküt az egyesület Honvédutcai székházában. A mezőgazdaság a legfontosabb hadiüzemek egyike. Ezt tudja a Gazdasági Egyesület minden öntudatos kisgazda tagja és ennek megfelelően szervezi az egyesület a háború belső gazdasági frontját a köz javára. \ Két kolozsvári gyár munkásai kiváltak a Nemzeti Munkaközpontból Kolozsvár, julius 8. Köztudomású, hogy a Nemzeti Munkaközpont kolozsvári szervezetének vezetőségében bizonyos változás történt a közelmúltban. A tagozat két vezetőségi tagjának lemondására az országos elnökség ideiglenesen ügyvezető elnököt nevezett ki a kolozsvári tagcsoport élére. A kinevezés után olyan személyváltozások történtek, melyekkel egyes munkáscsoportok nem értettek egyek Attól tartanak ugyanis, hogy a foganatosított intézkedések ismét pártpolitikai befolyást érvényesítenének az egyesületben, éppen ezért az Orion-fémmüvek és 8. Ra- vag fémipari üzemek munkásai testületileg bejelentették kilépésüket a Nemzeti Munkaközpontból. Ennek következtében a szervezet vezetőségének két szakmabeli tagja, Szőllősy István, a vasas csoport elnöke és özüassy Gyula, a vasas csoport alelnöke is lemondottak tisztségükről és bejelentették a szervezetből való küépésüket. Értesülésünk szerint a kivált munkáscsoportok egyelőre nem keresnek kapcsolatot más szakmai szervezettel, hanem az iparügyi miniszternek a gyári munkaügyi előadókról és a gyári munkaügyi választmányról szóló rendelkezéseit tanulmányozva a várakozás álláspontjára helyezkednek, hogy aztán ennek megfelelően egységes keretek között szakmailag szervezkedjenek. Hirdetések) aorú hirdetések feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben fajerösités érdekében. A fajbiológia tanulságai nyomatékosan utalnak arra, hogy bármilyen természetű földreform csak az esetben fogja a magyarság életében történelmi szerepét eredményesen betölteni, ha a magyar nép föld utáni vágyát, ezt a nemzetpolitikai hajtómotort olyképpen tudja élő energiává változtatni, hogy az a szociális szempontok bölcs érvényesítése mellett mindenek fölött az aktiv népszaporodás, a fajerösités és a magyar jövő céljait szolgálja.
