Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-09 / 153. szám

1941. JULIUS 9. KELETI MAGYAR ÚJSÁG t Tények és álláspontok a mai török politikában Torok újságírók szerint ma is 520 fiac!oszláIy a német B rorfniom Iíb*«*imí ereje Ankara, július 8. (MTI). Az Interinf jelenti: Az elmúlt hét Ankarában Törökor­szágnak a szovjethez való kapcsolatai élénk megbeszélésének a jegyében állt. Erre az indító okot Rüstü Arrasnak, az egykori török külügyminiszternek és későbbi londoni követnék cikksorozata adta, amelyben megpróbálja hangsú­lyozni a török-szovjet kapcsolat kimé­lyítésének szükségességét. Mértékadó politikai körök feleslegesnek tartják e kérdés tárgyalását. A Newyork Times ankarai jelentésé­ben megállapította, hogy Törökország­ban mindinkább tért nyert a Szovjettel kötendő szövetség terve. Ezt a jelentést jólértesült körökben távolinak, lega'ább is elsietettnek mondják. Politikai kö­rökben Törökországnak a Szovjethez való viszonyát változatlannak minősí­tik. Egyúttal kifejezik azt a kívánsá­got, hogy a szovjet-török viszonyt Tö­rökország álcaláno politikájának és függetlenségének kereteiben továbbra is ápolni akarják. A Donauzeitung isztanbuli saját tu­dósítója feltűnéstkeltő tudósításban számol be lapjának a török közvélemény mai hangulatáról és határozott szovjet­ellenes állá foglalásáról. A török sajtó napirenden tartja az európai élethalál harc és az inváziós küzdelmek közötti összefüggéseket. Yalcsin neves török po­litikus és közíró az egyik nagy fel'ű- nést keltő cikkében arról ír, hogy mi­képp kell értelmzni a balkáni államok és a Szovjetunió közötti jövőbeni együtt­működést. Abban az esetben, ha a Szov­jetuniónak az lenne a törekvése, hogy az egész Balkánt befolyása alá gyűrje, nem számíthat semmi szín alatt sem Törökország rokonszenvére vagy együtt­működésére. Törökország számára a jö­vő Balkán-politikájában csak abban az esetben lehetséges termő Balkán-politi­kára gondolni, ha a balkáni térség né­pei szabadon és egyesült erővel egymás megbecsülésével uniószerű együttmű­ködésben dolgoznak. Ez az együttműkö­dés kizárja idegen imperializmusok be­folyását. Yalcsin, amint tudvalevő, a tőrök saj­tóban az angolszász orientáció eg ik legsúlyosabb képviselője. Ezért Balkán­politikára vonatkozó megalapításai kétszeresen esnek latba. A Tan című nagy török lapban ezzel ellentétes felfogás alakult ki. A Tan szovjetbarát főszerkesztője véleménye ^ szerint Törökország angol szövetségét i szovjet és amerikai szövetséggel kellene I kiszélesíteni. Ez a vélemény is nagy fel­tűnést keltett Törökországban. ^ Mind Yalcsin cikkét, mind a Tan vezércikkét hosszasan kommentálták és úgyszólván minden török lap hozzászólott a nagy horderejű kérdéshez. A hozzászólások közül elsősorban Sa- dak képviselő véleményét keli kiemel­nünk, aki a török külügyminisztérium szóvivőjének számít. Sadak kiemelte, hogy Törökország elsősorban békeszán­dékokat követ és ehhez a gondolathoz irányítja külpolitikai tájékozódását. A jószomszédi viszony megteremtése és megtartása a török külpolitika számára a legfőbb szempont. Törökország nem­csak új szövetségeket kíván létesíteni, hanem bizonyos közö-ségi érdekeket is meg kíván védelmezni. Töiökország kül­politikai vonalvezetésében keresi a Szov- jetoroszországgal való jószomszédi vi­szony helyreállítását, azonban szövet­ségről szó sem lehet, mert ebben az esetben Tö ökorezágnak a Szovjetunió oldalán kellene a háborúba belépni. A Szovjettel való szövetség gondolatát te­hát minden török haza fina i el kell uta­sítania. Ugyanilyen hangnemben ír a Son Te­legraph című török újság. Benidzse köz­író vezércikkben foglalkozik a kérdés­sel és egyes török lapoknak az sál a tö­rekvésével, hogy Törökország a Szó r v3 Hirdetések, I aproh.rde ése feladhatók Deák Ferenc - utca 42 szám alatti irodahelyiségben jetunióval is lépjen szövetséges viszony­ba. Benidzse nézete szerint is egy ilyen szövetség feltétlenül Törökországnak a Szovjetunió oldalán való hadbalépését eredményezné. Törökország azonban nem kíván hadbalépni és a török-angol szö­vetség ezt a követelést nem is támasztja Törökőr szaggal szemben. A török nép meg van elégedve mai helyzetével, azon­ban érdeklődéssel figyeli a politikai, katonai és diplomáciai élet legújabb fejleményeit. A török-szovjet szövetség gondolatát a Son Posta című nagy tekintélynek ör­vendő török lap is élesen elutasítja. Ez lap is azt han súlyozza, hogy Török­ország csak akkor lép be a háborúba, ha török nemzeti érdekek és jogok vé­delméről van szó, illetve ha ezek az ér­dekek és jogok sérelmet szenvednek. A Vakit című nagy példányszámban meg­jelenő idrök lapban Assim Us kö író foglalkozik a kérdéssel és megállapítja, bogy a Szovjetunió katonai célkitűzé­sei Tráciára, de mindenekelőtt a Dar­danellákra és a Boszporuszra is kiter­jednek. Peyamí Safa cikkében a katonai erő­viszonyokkal és a háború ki'átá-a:val foglalkozik. Arra emlékeztet, hogy még maga Churchill is 300 hadosztályra be­csülte a német haderőt, de Roosevelt egyik legbelsőbb munkatár a, Ho- kins, az ta is mindig 500 német hados tá - 1 beszélt. Török újságírók szerint azonban a német haderő ma is 520 hadosztálybó. áll. Peyami Safa cikkébea azt hargsú­lyozza, hogy a háború kimenetele szem­pontjából nemcsak a hadseregek száma a fontos, hanem elsősorban a katona lelk;ereje, okossága és leleményessége is. A háború szempontjából ezt az utóbbi A -Tpj; % JP U XgP Q£mV£'S Viszonteladóknak engedmény! Beszerzésről tájékoztál: I« NÖVÉNYVÉDELMI SZEREK ELOSZTÓJA 111 L I N G E R GVORGV. ÚJVIDÉK Az európai hangverseny Európa alkotóerőkkel telitett földrész. Ennek egyik legelevenebb megnyilvánu­lási formája és kifejező eszköze: az eu­rópai zene. » A német Európaaüók feladatukul tűz­ték ki, hogy Európa minden népének ze­néjét a háború ellenére is ápolják és ter­jesztik és ezt a kulturkincset az eljöven­dő nemzedékek számára megőrzik. Júniusban megindult egy uj adássoro­zat: iyAz európai hangverseny“ cimü. En­nek keretén belül nemcsak Bach, Beetho­ven, Schubert vagy Wagner müvei hang­zanak el, hanem más európai zeneszer­zők ismert müvei is. Hogy ezeknek a müveknek megadhassák eredeti zenei sa­játosságukat és elérjék a zene sajátos kultúrájában gyökerező valódi hatást: külföldi karmesterek és szólisták közre­működését kérték fel. ' Olyan nevekkel találkozunk az európai hangversenyen, mirt Furiivdngler, Men- gelberg, Dohnányi, Perlea, Haapanen, Matacic, Geory^scu. Minden adás egy-egy ország számára szól. Ezt a hangversenyt minden szerdán este hallhatja 22 óra 30 perctől 23 óra 30-ig (német "ári időszámítás) az Al­pesi adón (Aipen-Sender) a 338.6 mé­teren. Emigráns orosz irodalom Ha valamelyik történeti korszakkal kap­csolatban borzalmas és az egész világot megrázkódtató átalakulásról lehet beszélni, úgy az 1917-es «rósz forradalom az. Kétség­telen, hogy a cári korrupciónak nem volt meg az erkölcsi ellenállóereje ahhoz, hogy három esztendőn át, belső bajok nélkül áll­jon ellen a német és az osztrák—magyar haderő katonai mozdulatainak. De ami jött, az ke.etröl jött. Oroszország nyugat leigá­zására indított háborút, de amikor ebben a vállalkozásában ö omlott össze, önönmagáin bosszu.ta meg magát azzal, hogy felégetett maga mögött minden nyugat felé vezető utat. A cári Oroszország legértékesebb elemet, Írók, művészek, államférfiak, a változott körülményekben nem találtak talajra, sietve menekültek, nyugat államaiban kerestek boldogulást és indították meg a harcot: nem a régi Oroszország visszaállításáért, de nem is a bolsevizmus megmaradásáért, ha­nem egy uj, Európa felé tekintő, az európai művelődést nem lekicsinylő, hanem annak értékeit megbecsülő Oroszországért. Ezúttal az e aigráns orosz szellemi rétegből az író­kat, ufókat az Írókat mutatjuk be, akik munkáikban mindenkor élesen szembefor­dultak a nyugat ellen szervezkedő orosz despotizmussal. * Az emigráns orosz Írók közül a legna­gyobbak sorában ked említeni Leonid An- drejevet. Andrejevröl azt mondják, hogy szimbolikus. Valamikor, a világháború előtt, ő îs forradalmi témákkal foglalkozott, ue e fordult a forradalomtól akkor, amikor az * megvalósult. Külföldre menekült és onnan küldte segélykiáltásait a világba. A régi Oroszország összeomlott, porrá és hamuvá változott. Lassan az egész világ ér­deklődése Oroszország felé irányult. A bol- sevizált Oroszországban az uj korszak isten- telenséget, tagadást, lélek- és szellemtelen- eéget hozott. A. költeményből ezózagyvaság, a regényből vezércikk lett, a festmény pe­dig plakáttá züllött le. Sergej Jessenin (1895—1925), az utolsó nagy orosz lírikus, aki a falu levegőjét és érintetlenségét hozta magával, azt Irta, hogy undorral fordult el mindenfajta irás- mütől, amiben Marx keze is meglátszik. Meghasonlott önönmagával, talajvesztett lett a tőle és népétől idegen forradalomban, öngyilkos lett. Az ö példáját sokan követ­ték, mások pedig, a kicsik, ugyanakkor az uj világ csatlósaivá szegődtek, dicsőítették azt a világot, amely csak borzalmakat és csalódásodat hozott a nép számára. De nem is volt más választás e költő számára: vagy együtt üvöltenl az üvöltökkel, vagy félre­állni. A külföldre menekülők közül első helyen kell említeni Dimitrij Mereskovszkij-t, aki az elsők között hagyta el Oroszországot a forradalom kitörése után. Mereskovszklj már akkor nagy iró volt, (1865-ben szüle­tett) s munkássága nagyobbik fele Is a há­ború előtti időkre esik. A magyar olvasó- közönség Is Ismeri „Krisztus és Antikrisz- tus“ cimü regénytrilógiáját, amely első ré­sze az Istenek alkonya, vagy Julianus apos­tata címet viseli, Mereskovszkij előszeretet­tel foglalkozik olyan korokkal, amelyekben \alamely világnézet meglepő kialakulásának lehetünk tanúi. Ju.ian a kereszténységben veszélyt lát, minden érték és nagyság ta­gadását, a történelem szekerét visszafelé akarja fordítani, de annál nagyobb csalódás éri, mert meg kell győződnie arról, hogy az antik idők nemes szépsége eltűnt és nem térhet vissza többé. Mereskovszkij rokon- szenwel kezeli az antik szépségideáit, össze akarja kapcsolni és átkarolni a pogánysá­got és a kereszténységet. És azért kereste meg az alakot, akiben a két világ találko­zik, aki egyszerre képes borzalmas és fé­lénk, jó és rossz, alázatos és büszke, fény és árnyék, barátságos és könyörtelen lenni. Leonardo da Vinci a trilógia második hőse. A feltámadt Istenek, a renaissance sokszí­nűsége, kereszténység: de az antik világé­hoz hasonló szépségimádattal, a tudomá­nyoknak és a művészeteknek, a szellemnek szuverén uralmával. A harmadik alak orosz talajból született: Nagy Péter. Sok a hason­lósága Leonardoval: cár, de ért a fúrás-fara^ gáshoz, betegeket is gyógyít, meg fogat húz, az eldobált papírhulladékot Is felemeli és gyűjti, jól ért a bőrcserzéshez és a hajó­gyártáshoz és Indiát akarja meghódítani, imákat fogalmaz katonák számára, haris­nyáit sajátmaga foltozza, — takarékosság­ból, közben a filozófiában Is jártas. Uj em­bertípust akar teremteni, de a nép ellenke­zik, a nép konzervatív. Le kell,tehát törnie a népet, el kell nyomnia az ellenállást s a lázadókat kerékbetöretl és felnégyelteti. A nép körében azt mondják róla, hogy ö az Antikrisztus. A nagyvárosok utcáin éjsza­kánként hosszú sorokban viszik a szekerek a kivégzetteket, tízezreket száműz Szibériá­ba. Pétervár építésénél százezrek pusztulnak el pestisben és más betegségekben, s a kan­csukától. Pétervárt fából épitik, végül kitű­nik, hogy annyi fát termeltek ki az északi erdőkben, hogy három akkora város felépí­tésére is elég lett volna, a levágott fák ott maradnak és megrothadnak, közben a cár esténkint maga foltozza harisnyáit, takaré­kosságból. .. A második történelmi trilógiá­ban aztán méginkább előtűnik az analógia a leirt történelmi korszak és a jelenidö kö­zött. L Pál, I. Sándor, 1818 december 18, a trilógia három részének elmei. Axakcsejev miniszter alakja kitörölhetetlen nyomot hagy az olvasó lelkében, ö az, aki át akarja szervezni egész Oroszország lakosságát, az országot vonalzóval és körzővel osztja be kerületekre, egyenesen vonalakat és egyen­ruhás parasztokat akar... És ott vannak az utópista forradalmárok; röviden, Meres­kovszkij az orosz embert tárja Európa elé, ahogy ö látta és ahogy ő megismerte. Utol­só, 1921-ben megjelent regényében aztán politikai sikon is élesen az Antikrisztus uj birodalma ellen fordul. Az emigráns orosz Írók között előkelő he­lye van Iván Bunin-nak, aki 1933-ban a Nobel-dijat is megkapta. Mereskovszkij miszticizmusával szemben Bunin az apollói tiszta művészet és a klasszikus nyugalom költője. Szerelmi novellái a világirodalom legszebb remekei közé tartoznak. Az „örült festő“ cimü novellájában éles gúnnyal for­dul hazája politikai eltévejedése ellen. Iván Szmeljov 1922-ben hagyta ott hazáját. „Ha­lottak fényessége“ elmet viseli nagy népsze­rűségre szert tett regénye, mely telve van elkeseredettséggel és aggódással a forrón szeretett Oroszország szomorú sorsa miatt. Boris Zeicev Prágában él. Néhány nagysi­kerű regényt irt, Iván Nazivin és Peter Krasnov szintén az élvonalba tartoznak. * Értesítés. Nőgyógyászati Az Egyetemi Szülészet­Klinika Igazgatósága értesíti a város és vidék közönséget, hogy minden más híreszteléssel szem­ben, szülőnőket és nőbetegeket korlát­lan számban felvesznek. Biztos légol­talmi óvóhelyről is gondoskodás tör­téni megállapítást különösen foníos szem előtt tartani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents