Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-30 / 171. szám
8 KELETI MAGYARUJ&ÄG 1944. JULIUS 30 A VILÁG TÜKRE 1. Az olajháboru keresztmetszete 2. Ahogy a német hadifogoly látja... 3. A három áruló í. Reuter jelentés szerint az angol-amerikai kőolaj-konferencia július 25-én ült össze Washingtonban- Az Egyesült Államok kormányát Cordell Hull államtitkár, az anyai kormányt Beaverbrock lord képviselte. Angol megállapitás szerint Ickes olajfelügyelőnek egy éyvel ezelőtt elmondott beszédében kifejezett aggodalma nem bizonyult helytállónak. Az Egyesült Államoknak nincs semmi oka arra, hogy az olajtermelés lényeges csökkenésétől féljen. Az amerikai olajtermelést nagyrészben a magántőkének engedték volt át, Roosevelt a háború alatt sem kifogásolta az úgyszólván ellenőrzés nélküli, magánkezdeményezésü olajdifogoly így felelt:\JVrefcfeíc több repülőgépetek és több páncélosotok van. De nekünk “ óbb a hitünk.“ 3. Berlinben hivatalosan közöltél annak a három tábornoknak a nevét,' akik résztvettek a Führer ellep ázott összeesküvésben. A három tábornok közül Németországban is a nagyobb nyilvánosság csupán Ludwig Beck vezérezredes nevét ismeri. A 64 éves tábornokot már 1938. október 31-én elbocsátották. A beavatottak előtt menesztésének oka nem volt titok. Beck nehéz helyzetekben idegösszeroppanást és sirógörosöket kapott. Amikor Beck megtudta, hogy a Führer elleni merénylet meghiúsult — sirógörcsöt kapott. Amikor le akarták tartóztatni — ' revolverével főbelőtte magát. Az összeesküvés fonalait Fridrich Olbricht gyalogsági tábornok tartotta kezében. Róla közölte tiöbbels dr., hogy a hadvezetésben csak azzal tűnt ki, hogy minden nagy döntést szabotálni igyekezett. Olbricht tényleges szolgálatban volt. Az 56 éves gyalogsági tábornokot julius 20-án éjszaka a Bendler-strassei épülettömb udvarán a rögtönitélő bíróság halálra Ítélte és kivégeztette. Ă harmadik összeesküvő Höppner vezérezredes volt, akit már 1941 végén a keleti arcvonalon végrehajtott gyáva visszavonulása miatt kitaszították a véderő kötelékéből. Az 57 éves tábornok Ugyanúgy, mint Beck és Olbricht, vezérkari tiszt volt. Höppner > z első világháborúban sem harcolt a lövészárkokban, hanem ve jr’-rri tisztséget töltött be. termelést. Német források megállapítják, hogy a világ olajtermelése, amely már 1942-ben visszaeső tendenciát mutatott, az elmúlt évben csak növekedett. A „szövetséges“ tábor egyes államai természetesen hírverők! szempontokból sokszor félrevezető Adatokat hoznak nyilvánosságra, a szakemberek azonban megegyeznek obiban, hogy az olajtermelés lényeges módon eseti; vissza. Német szakemberek véleménye szerint az egész világ olajtermelése már 1942-ben 20 millió tonnával volt kisebb, mint 1941-ben, 307 millió tonnáról 287 millió tonnára esett. A legújabb termelési mennyiségről természetesen egyre nehezebb lesz pontos és megbízható adatokat megtudni. Az olaj- termelés állásáról a háború alatt, egyetlen állam sem hozott adatokat nyilvánosságra és ha hozott is egy-két a háború viharából kimaradt állam, még azok az adatok sem megbízhatóak. A szükségletekről szóló jelentésekből, szállítási számokból azonban nagy általánosságban következtetni lehet. Az Egyesült Államok olajlmmelésé- ben, bár csak 5 százalékkal esett vissza 1942-ben az előző é$ termeléséhez képest, nehézségek inkább szállítási és hajótér- szempontból mutatkoznak. Elsősorban Középamerika államaiban termelnek olajat, de már az Északamerikába való szállítás is nehézkes. A háború előtt ezeket a szállításokat külön olajszállitó vállalatok bonyolították le, az egyik amerikai szállító vállalat közleményéből kiderül, hogy a szállítások a hajó- térveszteség miatt áthidalhatatlan nehézségekbe ütköznek. Szakemberek megáliaipitása szerint az amerikai olajtermelés lényeges visszaesést mutat és ez elsősorban a háborúnak tulajdonítható. Venezuelában már 1942-ben 37.5 millió tonnáról 21.5 millió tonnára esett a termelés, ami "23 százaléknak felel meg. A háború viszontag-- ságai természetesen a Szovjetunió, Hoi- land-India és Irán olajforrásait sem hagyták érintetlenül, amelyek az USA és Venezuela forrásai után rangsorban következnek. A Petroleum Times jelentése szerint a. Szovjetunióban 1943-ban a három legnagyobb forráshelyeken, Bakuban, a Volga-Ural környéki forrásoknál és Grosnyban összesen 25.5 millió tonna olajat termeltek. 1942-ben ezzel szemben 27 millió, 1941-ben 29.7 millió volt ezeknek a forrásoknak összho- zama. Az Egyesült Államok 1943-ban, amint .ismeretes, elszánt és könyörtelen harcot indii ott az angol olajlelőhelyek megszerzése érdekében. Amerikának sikerült is az angolokat kiszorítani Észak- és Dél am erikából. A közelkeleti olajforrásokról szintén kiszorulóban vannak az angolok, a jogutód a két „s:; ", a Szórj •> Is Amerika. 2. (ki., a - amerikai Unitéi’ unka társa ciiíket irt a göteboi gi iwtoske- delmi és tengerészeti szemle c. lapban arról a beszélgetésről, amelyet egy német hadifogoly drezdai származású, a nemzeti szocialista pártnak nem t^gja. 1 Ezeket mondotta: — Minden német a legnagyobb hátú- I rozotlsággál tudja, hogy a háborúi meg * kell nyerni, bármilyen áron. Elkövet ke- | zik a nap, amikor a szövetséges ered- 1 menyek semmissé válnak, és mi ismét | megkezdhetjük a megsemmisítő offenzi- & vát. Szó sincs arról, hogy a német had- 1 seregeket megverték volna és arra a I jövőben sem kerülhet sor Arra a kérdésre, hogy milyen erők- 8 kel. akarnak a németek a szövetségesek I támadásainak ellenállni,, a német ha- I Es mégis lesz g/3s„ ... Ida t Bíró lánofi Á kis vendéglőben már csupán4-* egyetlen lámpa égett. A vendégek régen eltávoztak a csöndes vacsorázóhelyről s csupán a vendéglős és néhány törzsvendége szomorkodott még az egyik asztalnál. A vendéglős megszólalt: Úgy ülünk itt, olyan Szomorúan, mint egy virrasztóban. Igyunk meg még bár egy liter bort. Van idő rá záróráig. Ne vesse meg maga se a társaságunkat —szólt át a vendéglős az asztalomhoz, ahol egyedül ültem. — Jöjjön ide közelebb egy kortynyi borra. Qdahuztam tehát én is a székemet. És bor is került az asztalra. Kissé karcos, savanyu bor, amolyan valódi borissza embereknek való. Én ugyan nem tudtam lenyelni belőle azt a kortynyit sem, amit a tisztesség kedvéért kitöltöttem a poharamba s ezért bizony kissé szégyenkeztem is a társaságban.-r- Na, de azért inkább ilyen bort, mint orvosságot inni, — mondta hehe- részve a vendéglős. - - Adja csak ide a poharát, mert* ez már izleni fog. De az sem Ízlett. Mégis hamar felmelegedtem a hangulattól, mert egy-kettőre olyan békebeli hangrflát kerekedett ( az asztalnál, hogy öröm volt részese lenni \ még a szemlélőnek is. A vidám embe- | írek mégtárgyaltak mindent, amit komoly és felnőtt férfiak megtárgyalhatnak boros asztalnál. Per-ze politizálással kezdődött a dolog, de aztán 'rátértek égy s más családi dolog megbeszélésére. A kövér kőmivés a sovány szabóval élcelődöttj de az nem nagyon értette a tréfát, mert felugrott s továbbment. A vendégek egymásután el szállingóztak s a végén ketten maradtunk a vendéglőssel. —• Na, hála Istennek, legalább már én is ember lehetek, mielőtt lefeküdnék, — mondta a vendéglős. — Az ember gürcöl kora hajnaltól késő éjsza-. káig s azt se tudja, hogy miért ş kinek? Húsz éve már. Belefáradtam ebbe a robotba. Most hazamegyek s lefekszem. Reggel 1 dkelek • s újból kezdem. Hajnaltól éjfélig ez igy megy. Csak azt 1 tudnám, hogy űrért s kinek?... Ha sikerül, akkor jó lesz. Ha azzal a két gyerekkel sikerül, hogy örökbevegyem őket. — Hát magának jiincs gyermeke, édesgyermeke? — kérdeztem a vendéglőstől. — Nincs. Pedig volt. Két szép gyermekünk volt s most egy sincs. Meghal- | ták. Élőbb a fiú balt meg. Kicsi Andris, az Isten nyugtassa meg. De nem volt több szerencsénk a leánykához „ sem, aki később született. Volt nekem , egy vendéglőm a másik városrészben. j Egész kint a külvárosban. A kertjében I volt egy kút. Nem termett ivóvizet, de | azért mégis használtuk. Különösen nyá- I ron, nagy mosásokkor. Már tipegett a | fiúcska, már bement a kertbe egyedül || is. Éppen ribizkeéréskor történt, hogy 1 sehol nem találtuk, akármerre keres- « tűk. — Jaj, biztosan a kertben van! — J kiáltotta kétségbeesetten a feleségem. !; — Istenem,*mcg beleesik a kútba ... j — Hála Istennek, nem történt semmi J baja. Csakugyan-ott volt a kertben, egy ? ribizkebokor alatt és olyan édesen sze- melgctlq.a ribizlit. De a kút csak barom lépés távolságra volt tőle s csak a jó Isten őrizte meg, hogy bele nem esett. Mert, olyan kerti kút volt az, nem i volt neki még gárgyája se, Ha hármat | lép, talán bele is szédül. A feleségem szegény óbégatott s hálálkodott, hogy mégis milyen jó az Isten, megőrizte kicsi Andrist, de aztán most már én is csináljak ám kávát a kútnak. Még holip csinálok, mondtam, mert akkor már este volt. Azt el is felejtettem, hogy másnap, el kell utaznom borügyben. Kora hajnalban utaztam el s ki is ment ti fejemből, hogy hivassak ácsot s csináltassak kávát a kútnak. És harmadnap, aţii kor hazakerül tem, szegény kicsi Andrist holtan találtam. Belefulladt a kútba... A korcsmáros szeméből két nagy könnycsepp hullott a tarka asztalterítőre s aztán tovább folytatta: — A temetés után nem kávát csináltattam én a kútnak, mert többét úgy se használtuk a vizét, hanem rátettem egy huszu. lt pitvarajtót s arra földet hordtam. Nem sokat, csak éppen aunyit, hogy ai ajtót ellepje s bevetettem fűmagul. Csak az fájt már, hogy halott a. fiunk. ' Imádkoztunk bizony sokat, nemcsak az ő, hanem a mi lelki üdvösségünkért is. A feleségem is, meg én is, bogy bocsássa, meg a jó Isten könyn.yelmü mulasztásunkat. Mert a törvény úgy találta, hogy ártatlanok voltunk, csupán mi nem tudtuk feloldozni magunkat Sokszor elbeszélgettünk a feleségemmel arról, hogy csak akkor hisszük el Isten megbocsájtását, ha ,uj gyerekkel áld meg minket... És három esztendőre megszületett a megboesáj- tás... Kicsi leányka volt. Olyan szép, mint egy kicsi angyal. És úgy ügyeltünk ré., mint a szemünk világára, N itt, szépen nődögéit s örvendett a lelkünk. ha ránéztünk. Csak akkor rezzentünk össze, ha a kert felé közeledett. Pedig már azt se. tudtuk, höl a helye annak a régi kútnak. Mondom, még a fü is kizöldült rajta. Kicsi Anna — mert igy hívták a gyereket, — egyszer éppen úgy eltűnt, a láthatárról, akár annakidején az a másik gyerek, amelyik a kutbaveszett. — Jaj, Istehem, a kút, a kút — kiáltotta a feleségem. — Keressétek meg hamar, mert belebolondulok... Keressétek meg. mert mindjárt itt halok meg... — Kerestük mindenfelé. Felkutattuk az udvart, a kertet, de sehol nem találtuk. A kút felé pedig nem is mertünk közeledni. Úgy éreztem, hogy mindjárt kilel a hideg, pedig forró nyár volt... Visszajöttem a kertből az udvarra s a cselédet küldtem el, hogy nézze még egyszer végig a kertet. A kút körül is... És a cseléd, mint egy eszelős rohant ki a kertből s valósággal vinnyogva, nyöszörögve mondta: — Kicsi Anna is belefulladt a kútba... Igen, igy történt. Mert az ajtó, amivel lefödtem volt a kutat, elkohradt. Felül föld volt, alul viz, megették. A gyermek rálépett s beszakadt alatta. Amikor kimentettük, még élt. Sőt még hat hétig élt. De végül csak belehalt szegény. Tüdőgyulladásba. Mert azt kapott a kis ártatlan attól a hideg víztől, Már másnap eladtam a vendéglőt mindenestől s ide költöztünk. Azóta itt élünk és dolgozunk. Emlékezünk és gyászolunk. Ez az életünk... — Két házat szereztünk már — folytatta. — Két szép kis családi házat, igaz, hogy nem itt a belvárosban, de azért szép kis házak azok. Szépek és értékesek. Az Isten .valahogy, úgy, rendezte, hogy se nekem, se a feleségem” nek ne legyen senki közelebbi hozzátartozója. Se nekem, se neki nincs senkije* Itt vagyunk mi ketten, a szép vagyonnal s már előre irtózunk át ól, hogy majd meg kell halnunk s azt se tudjuk, kire maradnak a házak. A vagyon. Amit eddig gyűjtöttünk s majd ezután gyűjtünk. És még mindig elég fiatalok vagyunk ahhoz,# hogy előreláthatólag sokat emésztődjünk emiatt. Ezért határoztuk el, hogy mégis lesz gyerekünk. Még pedig kettő. Egy kisfiú, meg egy kisleány. Úgy gondoltuk, hogy a fiú olyan legyen, akinek az apja a haza védelmében esik el. Hadiárva. A leány pedig olyan, akinek a szüleit bomba érte idehaza. Meg is találtuk már mind a kettőt, csak még a formaságok hiányoznak, hogy örökbefogadhassuk őket. Ha ez is megtörténik, akkor tudom, lesz értelme a munkánknak s aggódásunknak. Erre igyunk még egyet. Arra, hogy a jó Isten segítsen meg feltett szándékunkban. Na, igyék. Ne bánja, amiért olyan savanyu ez a bor. Csak az első pohár sav anyu, a többi már úgy e úszik,, mint az olaj. JmmsŞmmţi SOLYMOSSY SAMUEL igei' éljiaképe volt a magyar néptanítónak. Alsóiiosván fejtette ki áldásos működését a legutóbbi napokig, amig el nem szólította a halál. Már a régi békeévekben kitűnt úszó magyar fajszeretetével, a magyar nemzeti gondolat hirdetésével. A megszállás során nem igen juthatott katedrához, de azőrt nem csüggedt el. Ha nem volt iskolája, & mezön, a házában, az utcán és ott, ahol lehetett és ahogy lehetett oktatta emberségre és magyarságra kicsi faluja népét. Az ilos- vai dalárda, amelyet ő szervezett meg és 6 vezetett, messzeföldön hires volt. Hét gyermeket nevelt fel, akik közül egyik ma középiskolai tanár. Utolsó útjára hatalmas tömeg kísérte el. Behintették sírját a szeretet é3 az emlékezés soha el nem hervadó viráv ■ ■!. DÉSAKNÁN, a d: tartózó kis bányáfközségben is bemuiuuák a dési műkedvelők Darvas József „Szakadék“ c. népi színjátékét. Az egyszerű bányászemberek és föidmüvesek meg- illetödve ültek, a nézőtéren. Megérezték, hogy róluk van szó, az ök sorsukról. Nem szórakoztak, de a darab szereplőivel ők magúk is végigélték magúkban, azt. amit a színpadon láttak. Az előadásnak olyan nagy sikere volt, hogy valószínűleg újból megismétli;: majd a derék dési műkedvelők. * KALÁKÁBAN kes.„é.: iég Ctchegy reformátusainak tem. plomép tését. A félezer hívőt befogadó templom kor a őszre kész is lesz s október 31-én, a reformáció emlékünnepén fel Is szentelik A templomépltö kalákából alaposan kivúszt részét a dé"i magyar ifjúság is, amely a rekkenő melegbe®, ott dolgozik a falu egyszerű fiaival, csakhogy minél hamarabb készen álljon az uj magyar templom az egykor e V uult harangok földjén. 4*5», M l-MUSOROK ARPAD-mozgó: Muzsikái a mait. Vasárnap d. e. fél 12-kor matinéi CORVIN filmszínház: Magyar Sasok, Fősz. Szemese Vera, Kertay Lih, Perénji* László, Pethes Sándor, Makláry Zoltán és Cse lényi József. Előadások kezdete K6, 1Í8 órakor. EGY ETEM-mozyó: Szűcs Mana házassá r x Föez.: Simor, Szörényi, Páger, Perényi. ERDÉLY-njozgó. Muki. Fősz.:, Szilágyi Pelsöczy, Lat a bár és Turay. MATYAS-mozgó: A nuntaférj. Vígjáték. í\ szereplők: Hans Moser, Theo längen, Heu wig Bleibtron. Magyar és Ufa világba adók. Előadások 3, 5, 7 és vasárnap d. e. ' 11 órakor. RAK0CZţ-mozg0: Kölcsönadott éMt. Fftev • Muráti Lili, Borsovai, Lengyel László Uosvay Katalin. Műsor előtt a legujabo Magyar és Ufa híradók. J é Ara As I* alapja m jó
