Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-25 / 166. szám

4 1&44. JTTLÍÜS 25. KELETI ^ f MAGYAR UJSX& ' A bűnhődő London London — fantasztikus mennyiségű házaival, végtelen utcáival, szürke ko­mor zsibong ásóval, gőgös pompá jával és névtelen nyomorával, kiáltó pompá­jával, másutt egyhangú ürességével, óriás építmény, amely Európa és a nagyvilág között keresi a helyét túlnőtt saját keretein. Kikötő, vasúti gócpont, ut-találkozó, egy egész világbirodalom­nak középpontja. A város maga az an­gol szigetország közlekedési központja, ahonnan sokezer tonánnyi áru indul el, ahová felmérhetetlen mennyiségű áru érkezik, ahová sokmillió ember zsúfoló­dott össze különböző célokkal, különbö­ző társadalmi osztályokba, tagolódva. Ez a világváros napjainkban a legsú­lyosabb német megtorló fegyver támadá­sai alatt görnyed. Az „Encyklopedia Britanica“ szerint London a brit Empire fővárosa és a vi­lág legnagyobb városa Newyork kivéte­lével. A londoniak mindig bizonyos le­ereszkedéssel kezelték a Hudson mellett épült másik városszörnyeteget. Nagy- Londonnak a háború előtt 9 millió la­kosa volt. A város 700 négyzetmérföld területen fekszik. London lényegét ne­héz volna nehány szóban jellemezni. Nincsen benne egyöntetűség, az a tulaj­donság, amely az egész városra egyfor­mán jellemző. London sokoldalú város és kétségtelen, hogy sokoldalúsága ér­dekes is. Talán éppen ez a sokoldalúság a leginkább jellemző. Területi kiterjedé­se gigászi. London több város összete- vödéséböl áll. Olyan városokból áll, amelyeknek életnyilvánulasa a legkü­lönbözőbb. Ez a különbözősége és sok­oldalúsága volt különben az 1941-es lé­gitámadások idején egyik legnagyobb ellenálló ereje. Válamelyik városrész el­len intézett légitámauas mindig csak a részletet, a kis részt támadhatta, anél­kül, hogy az egészben mélyreható káro­kat okozhatott volna. Mindegyik város­résznek külön gáz-, villany-, viz- és te­lefonüzeme van. Más kérdés mosd már az uj fegyver bevetése után, hogy ez a tulajdonság segithet-c még mindigf So­kan ezt mondják, hogy az uj fegyver London Achilles sarkát fogja halálosan megsebezni. Rendes körülmények között az eddigi légitámadási módszerek ellen London úgy ahogy — de — tudott vé­dekezni. Ha valamelyik városrészben károk keletkeztek, a lakosság átköltö­zött a hatalmas és épen maradt terüle­tekre. Az uj fegyver bevetése óta min­den bizonnyal nem könnyű feladat Lon­don lakossága számára megoldást ta­lálni. Még a központja, a belterülete, az a rész, amelyet a nagyvilág a tulajdon­képpeni Londonnak ismer, az is hatal­mas kiterjedésű: tiz kilometer hosszú és öt kilométer széles hatalmas épület- halmaz. Ez a tulajdonképpeni főváros. Nyugaton a Hammcrchmith nevű város­résszel kezdődik és á Tower-hidig ter­jed. Ebben a térségben vannak London legnevezetesebb épületei és itt vonulnak a legpompásabb utcák. Itt laknak a po­litikusok, az úgynevezett közéleti embe­rek, itt legalább is, ha a körülmények megengedik, az a bizonyos londoni „fel­sőbb tízezer“. Rt kötnek üzleteket a milliomosok, akik a félvilág pénzügyeit tartják kezükben. A Hyds-park Corner nevű városrész megkülönböztethetően külön áll a város többi részétől. Ez az a terület, amely a tulajdonképpen kato­nai jelentőségű és haüifontosságu. Ezt a városrészt már 19íl-ben sem volt sza­bad semilyen jelentésben említeni. A Green Porkrtól északra terjedő város­részben külön kis város a Mayfair, ahol tízezernél több „előkelőség“ lakik. Aki­nek a névjegyén az állott, hogy Mayfsír­ban lakik, az biztos lehetett abban, hogy a társasági életben nyitott ajtókra talál. Az idők folyamán azonban olyan nagy lett a londoni előkelők száma, hogy nem mindenki kaphatott lakást ebben a vá­rosrészben és ezért sokan délnyugat felé, az úgynevezett Chelsea Embank- mentbe költöztek. Észak felé pedig a Marble Arche és az Oxford Streetre. A Belgravia nevű városrész a háború fo­lyamán az európai emigránsok találko­zóhelye lett, ugyancsak itt kaptak elhe­lyezést az emigráns „kormányok“ is. Az egyik londoni lap legutóbb arról pa­naszkodott, hogy ebben a városrészben a világ összes nyelvein beszélnek, csak éppen angolul nem. Az utóbbi időkben ,i londoni lapok arról is panaszkodtak, hogy a Mayfair-ba, a legdrágább lon­doni lakónegyedbe, ahol az angol „ru­ling class“ pompásabbnál-pompásabb lakosztályokban folytatja pia is henyé­lő életét, az Egyesült Államok több ka­tonai parancsnoksága is csak rekvirálás utján kapott helyet, A Park Lane, amely a világ egyik legdíszesebb séta­tere és arról nevezetes, hogy itt épültek London legjobb légvédelmi pincéi és ide menekültek azok, akik legjobban féltet­ték életüket a légitámadásoktól, — az utóbbi időben szintén amerikai hatáson esett át. De ott van a többi nevezetes, külföl­dön is ismert városrész a Piccadilly, a Leicester Square, o Trafalgar Square, a Charing Cross. Hatalmas egyedülálló embertömeg gyűrűzik, tolong és zsibong itt, jármüvek ezrei kergetik egymást, autóbuszok, villamosok és emberek han­gyasokasága. A Green Parktól nem messze a Buckingham Palace hatalmas négyszögben épült palotái emelkednek. Veszélyes közelségben a legnagyobb lon­doni pályaudvarhoz a Victoria Station- hoz, amely napjainkban az invázió s erők nagyrészét bocsátja ki Londonból. A pályaudvar már 1940-ben súlyos sérü­léseket szenvedett a bombatámadások következtében. A Piccadilly és Leices­ter Square között épültek a legdrágább szállók, a legfényüzöbb üzletek és üzlet­sorok: a Bond Street, a Regent Street, a St. Jamps Street és a Yermin Street. Luxus éttermek, éjszakai mulatóhelyek százai sorakoznak itt. Klubok, társasági szalonok, politikai találkozóhelyek, gaz­dasági és pénzügyi hatalmasságok láio- gatóhelyei. Az Oxfordstreeten sokssáz üzlet mellett rengeteg mozipalota, áru­raktár emelkedik a magasba, A Leicester Square és Coventgarden- től a bíróságok városrésze épült és azok az utcák, amelyekben a londoni lapok is készülnek. A tulajdonképpeni City of BUDAPEST, Julius 22. (MTI.) A m. jj kir. külügyminisztérium a román kor- ? mánnyal kötött megállapodás alapján 1200 ? főnyi, 18 évesnél nem idősebb elemibe vagy I középiskolába járó, úgyszintén az idén » érettségizett tanulók részére, akik tanul- Hiányaikat Magyarországon folytatják, de családjuk, illetve szüleik Romániában lak­nak, utazási Igazolványt ad, hogy a szün­időt családjuk körében tölthessék. K cél­ból tanintézetüktől igazolványt kell kér- Î niük, amely szerint tanulmányaikat a kér- * London talán a legforgalmasabb helye a világvárosnak. Itt van a legtöbb banképület, biztosítási vállalat, hajózási vállalat és itt helyezkednek el a legna­gyobb cégek irodái is. A Temze partján hosszú kilométere­ken át ismét üzletek sorakoznak, maga­zinok, végtelen sorokban, kikötőberen­dezések és más hajózási vállalkozások. Ugyancsak a Temze pariján terül el az a városrész, amelyről a londoniak az idegeneknek azt mondják, hogy meg sem érdemes nézni. MunkáslaJtások sok száz­ezernyi munkás és ipari alkalmazott számára. Szegénység, szürke kopottság uralkodik itt. A Trafalgar Square és Westminster- hid közölt a Wite-Hall-ban van az an­gol kormány és politikai élet központja. Alig nehány négyzetkilométerre össze­préselve, egymás mellett állanak a kü­lönböző minisztériumok, közigazgatási épületek, a parlament, amely már eddig is súlyos találatokat kapott■ Itt van az angol tengernagyi hivatal hatalmas épülete is, nevezetes térképiermével, ahol tíz angol flotta minden egységének és minden hajójának tartózkodási he­lyét pontosan jelzik, legyen az a távoli tengerek bármilyen részében is. Közelé­ben épült a hadügyminisztérium hatal­mas többemeletes palotája. Nem mesz- sze tőle katonai laktanyaépületek és a pénzügyminisztérium palotája áll. A Dovning Street, a miniszterelnök hiva­tali helyiségeivel és magánlakásával, a Foreign Office és az Indian Office, ve­lük szemben a Scot land Yard. Az invázió megkezdése után tulajdon­képpen egész London területe hadifel­vonulási tér lett. Londonnak légiuton való támadása ezért az inváziós hadmű­veletek hátráltatása szempontjából is rendkívüli fontosságú, London a V-I. német megtorlót egy ver bevetése után történetének minden bizonnyal legsú­lyosabb óráit éli át. London ma bűnhődik, de bűnhődnie is kell, mert nem csupán Anglia fővá rosa többé, hanem az angol-amerikai haderő Európa elleni felvonulásának egyik legfontosabb középpontja is. Nap­nap után olvassuk az újabb jelentése­ket London nehéz napjairól, a londoni lakosság kiürítéséről és azokról a sú­lyos károkról, amelyeket a megtorló- fegyver a városban okozott. A londoni hadijelentések a fegyver felhasználása után az első napokban még alig emlé­keztek meg az okozott károkról. Azóta az angol hadijelentés minden nap a következő lakonikus mondattal záródik: „Az ellenség repülőbombái az éjszaka folyamán és ma egész nap to­vább folytatták támadásaikat London ellen. Halálos áldozatokról és épületká­rokról érkeztek jelentések..." déses intézetben folytatják és családjuk, Illetve szülőik Romániában laknak. Az iga­zolványon feltüntetendő a helység neve, ahol családjuk, illetve szülőik laknak. Ezt az igazolványt a hely szerint illetékes rend­őrhatóságnál, illetve főszolgabirói hivatal­nál kell két fényképpel ellátni. Az igazol­vány benyújtása alkalmával a rendőrható­ság, illetve a főszolgabirói hivatal két kér­dőívet szolgáltat ki az érdekelteknek. Ezt azoknak ki kell tölteniük. A kérdőíveken az utasáé céljául szolgáló hsíy savéi ro­mánul kell feltünteted. Fel kell tüntetni azt a határállomást is, amelyen át, Romániába kívánnak utazni. A rendőrhatóságok, illetve a főszolgabiró- ságok az utiokmányokat az érdekelteknek a legrövidebb időn belül ki fogják szolgál­tatni. Az idén a román vizumot és más esetleges engedélyt nem az utazni kívánó tanulók, hanem a külügyminisztérium szerzi be hivatalból. Az egyes csoportokat a belügyminisztérium állitja össze és ezért az utazni kívánó tanulók oda és vissza csak azon a vonaton utazhatnak, amelyet ré­szükre a minisztérium kijelölt. JzamaSTrwtíi HEGYI LAJOS DR. t, aki egyidőben Dós város főjegyzője volt, a belügyminiszter Szatmár város polgármesterévé nevezte ki. Hegyi La­jos dr. nagy népszerűségnek örvendett Lésen, mert a város közellátását ő hoz­ta rendbe. Dés minden polgára erős ke­zű, de jószivü embernek ismerte s nagy sajnálattal vette tudomásul a városból való távozását, mert mindenki azt re­mélte, hogy a nyugalomba készülő K, Weress Jenő helyébe kerül, mint Dés polgármestere. * HÁROMSZÁZNÁL TÜBB MALOM volt zsidó kézen a Számos-mentén a vál­tozás előtt. A malmok egy idő óta lepe­csételve, elnémulva várnak sorsukra. Jellemző tünet, hogy a bezárt, állami tulajdonba átment malmokra közel fél- ezeren pályáznak a szőke Számos-men­tén, közöttük jómódú vendéglősök, sza­bók, sőt cipészek is. Hollósy Béla dr. főszolgabíró azonban nemcsak a cipész­nek tanácsolta azt, hogy „maradjon to­vábbra is kaptafánál“, hanem eltaná­csolta a többi száz és száz igénylőt is azzal, hogy a bezárt malmok közül leg­feljebb 5—6 malmot nyitnak meg majd újból, mert. közszükséglet szempontjából ennyi éppen elegendő... * -* A RENDKÍVÜLI KÖRÜLMÉNYEK MIATT Déson csak most tudták megrendezni a könyvnapokat. A könyvnapokon a leg­nagyobb érdeklődés a népi Írók müvei iránt volt. De számos példányban fo­gyott el László Gyula dr. díjnyertes mü­ve is, amelyet a honfoglaláskori ma­gyarságról irt, valamint Szabó Dezső uj kiadásban megjelent „Elsodort fa­lu“-ja. * ÁLRUHÁBAN akart átszökni Romániába Kiér man Izsák és felesége, akik a dési zsidó tá­borból szöktek meg. Szilágytő község­ben három gazdálkodótól falusi ruhákat vásároltak s arra kérték a falusiakat, hogy vezessék át őket a magyar hatá­ron. A falusiak 1200 pengőt kértek tő­lük, de mert nem volt annyi pénzük, meggondolták a dolgot és visszatértek a zsidó táborba, ahol azonban felelősség­re vonták őket. De póruljártak a falu­siak is, mert a zsidók elárulták őket és súlyos pénzbüntetésen kívül valameny- nyien fogházbüntetést is kaptak. * ARTISTÁK jelentek meg az egyik szamosmenti köz­ségben s estére egy csűrben előadást hirdettek. Az előadást falragaszokon hozták a falu népének tudomására, de ezenkívül egy elegánsan öltözött ficsur személyesen is felkereste a falu módo­sabb gazdáit, akiktől uj csizmákat és lehetőleg uj falusi ruhákat kért kölcsön az estélyi előadásra i úgyenjegy ellené­ben. A gazdák — számsaerint tizen — szivesen kölcsönöztek csizmát, harisnyát, kabátot s este a ficsurtól kapott ingyen- jegyekkel jelentkeztek az előadáson. Ott aztán kiderült, hogy a kölcsönkérő vá­rosi ficsurnak semmi köze nem volt az előadáshoz s nem is tartózik a „trupp­hoz“... A jegyek egyébként Budapesten készültek s azokat már használták még az elmúlt évben egy cirkuszi előadáson. A súlyosan megkárosított gazdálko­dók a szélhámos kézrekeritésóre tüwé- tatték az egész falut, de sehol nem ta­lálták meg s így bűnvádi feljelentést tettek ellene. (Sz, Lj JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS A Jó ÜZLETMENETE!®: Felhívás a délerdélyi származású tamilodhoz /

Next

/
Thumbnails
Contents