Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-25 / 166. szám

1944. JtfLItTS 25. KELETI _ MAOYAJR UJSXü 5 Fény a sötétben Este tiz óra tájban csak a tompított fé­nyű lámpák égnek a sétatéren s a Kioszk zenekara halkan zümmögi a slágereket. A fák árnyékában lévő padok ilyenkor tele vannak magyar és német katonákkal és fiatal párokkal. A padokon üldögélők cse­vegése, kacagása a zenével vegyülve, messze hallszik. Csak a szerelmes párok ülnek átszellemült csendben. Legfeljebb nagyon halkan suttognak. Rendszerint senki sem zavarja őket. Békés nyugal­mukat mégis megirigyelte valaki. Isten tudja honnan pottyant a sétatér közepére a rejtélyes garabonciás. Feltúrt galléru kabátot viselt és bizonytalan lép­tekkel imbolygóit. Ez egymagában még. nem lett volna baj. De ez a garabonciás elemldmpással felfegyverkezve járta şprra a padokat. Bevilágított a párok arcába, az­tán helyeslőén jegyezte meg: — Ezt már szeretem! Egy fiatalember felugrott szive hölgye mellől és gorombán kérdőre vonta az ijeszt getőt: — Mondja, hogy merészel... Az ijesztgető harsány hahotával vála­szolt. A kislány^ aki a pádon maradt meg­hökkenésében, most azt tanácsolta, hogy hagyják futni a himpellért, hiszen tök­részeg. Rosszul tették... A következő padnál újra kezdődött a jelenet. Itt a fiatalember gorombább volt. Nyakon ragadta az ijeszt- getöt és rázni kezdte. De csakhamar el is engedte megvetően: — Menjen a pokolba, hiszen maga tök­részeg ,.. Az pedig tovább folytatta szórakozását. Megjegyzéseit belefujta, beledörmögte a párok arcába. Akadtak, alcik nevettek rajta, mások szégyenlősen eldugták az ar­cukat, különösen a kislányok. A tántorgó garabonciás végigjárt vagy két fasort, majd leült egy padra. Zsebredugta lámpá­ját és cigarettára gyújtott. Fújta a füstöt és a borgőzt s közben dörmögött magá­ban. Nem vette észre, hogy a pad túlsó végén szintén ül valaki. Erről csak akkor, szerzett tudomást, amikor a férfi hozzá­lépett és tüzet kért. Az ijesztgető dör- tnögve tartotta cigarettáját a másiknak, miközben újra feltámadt kiváncsságának kielégítése végett előhúzta zseblámpáját és megvilágította a padot a rajta ülő hölgy­gyei együtt, majd a tüzetkérő arcába irá­nyította a fényt. A meglepetés mindkettő­jük részére igen nagy volt. — Ahá, Kovács ur, — dörmögte a ga­rabonciás, — magának csak tegnap törte be a félesége az orrát, még viseli a kötést és máris — mutatott aztán a hölgyre. Nem folytathatta, mert a kővetkező pil­lanatban kemény ököl csapott a saját orrára. Mire magához tért kábulatából, Kovács urat és hölgyét elnyelte a sötétség. Azóta a sétatér halk hangulatait nem za­varja senki és semmi. B. I. SzefpáFatos ^yósyszertára^ Fortuna gyógyszertár, Mátyás király-tér 38. sz. Telefon: 21-52. — Hygea gyógyszer- tár, Széchenyi-tér 32. sz. Telefon: 24-94. — Victoria gy ógyszertár, Horthy-ut 47. sz. Te­lefon: 15-69. — Opera gyógyszert;! >•, Hu- ^ nyadi-tér 1. sz. Telefon: 11-96. Iz elsötétítés időpontja A honvédelmi miniszter rendelet« értelmé­ben a lakóházak elsötétítése este 9 óra 45 perckor kezdődik és tart hajnali 4 óra 4ő percig. — Washingtonba érkezett lord Beaver- brook. Mint a brit hírszolgálat jelenti, pén­teken Washingtonba érkezett lord Beaver- brook vezetése alatt álló brit bizottság, amely részt fog venni a Jövő héten meg'a- öuló olajértekezleten. — Öngyilkos lett Crip angol őrnagy-. A Német .Távirati Iroda közli Ankarából, hogy isztanbuli értesülés szerint Chip angol őr­nagy vasárnap reggel 8 órakor lakásán agyonlőtte magát. Crip a katonai attasé se­gédje volt és elsősorban balkáni kérdésekkel foglalkozott. öngyilkosságának okát még nem állapították meg. * Kibombázott tűzharcosok ngyeünéne: Mindazok a kibombázott tűzharcosok, akik mind a mai napig valamilyen körü'mény folytán lakással még nem rendelkeznek, sa­ját érdekükben azonnal, de legkésőbb folyó hő 26-ig bezárólag a Főcsoport hivatalá­ban (Majális-utca 13. I. e.) okvetlenül je- iejitkeazenek* Megielent a rendelet a magyar ipari munkások egységes szervezetének felállításáról II munhásszervezetek a MIMOSz-ka olvadnak he Budapest, julius 24. (MTI.) A Buda­pesti Közlöny vasárnapi száma közli a minisztérium rendeletét a magyar ipari munkások egységes szervezetéről. A rendelet szerint a magyar ipari mun­kások nemzeti célú összefogása és egy­séges érdekképviseletének ellátása vé­gett Budapesten „Magyar Ipari Munká­sok Szövetsége“ elnevezéssel országos szervezetet, ennek tagjaiként az egy-egy ipari foglalkozási ágba tartozó munká­sok összeíogása céljából pedig Budapest székhellyel országos szakmai központo- ^ kát és az egyes helyi körzetekben fog­lalkoztatott ipari munkások részére he­lyi munkásegyesületeket keU alakítani. A szervezet feladata a magyar ipari munkás foglalkozásának körében a nem­zeti szempontok és a keresztény erkölcs követelményeinek érvény re juttatása és biztosítása, a magyar ipari munkások anyagi, szellemi jólétének előmozdítása, a foglalkozások tisztességének és jóhir- nevének megóvása, foglalkozásbeli és szociális érdekeik képviselete, a foglal­koztatásuk gyakorlásával járó jogok védelme és kötelességeik teljesítésének ellenőrzése. A szervezet az iparügyi mi­niszter főfelügyelete alatt áll. A szerve­zet politikai működést nem fejthet ki, a rendelet azonban az ipari munkásokat a szervezet keretein kivül politikai jo­gaik gyakorlásában nem korlátozza. En­nek az nj hatalmas munkásszervezetnek fokozatos kiépítése érdekében a rende­let átmenetileg felhatalmazza a minisz­tert arra, hogy egyelőre a szervezet fel­adatának ellátására bizottságot nevez­zen ki. E bizottság feladata ezenfelül az egységes szervezet előkészítése és kiépí­tése, valamint a már működő munkás* szervezetek irányítása és ellenőrzése. A kinevezett bizottság működésének bizto­sítására az iparügyi miniszter által jó­váhagyott munkásszervezeti tanácsadó­kat jelölnek ki. A rendelet hatálybalépésével az ezidő szerint működő munkásszervezetek a Magyar Ipari Munkások Országos Szö­vetségének tagjává válnak. Ezek a tag­egyesületek az iparügyi miniszter to­vábbi rendelkezéséig különállásukat megtartják. Végül az ezidő szerint mű­ködő ipari munkásszervezeteknek az egységes munkásszervezetbe beolvasz­tása céljából a rendelet megfelelő felha­talmazást ad az iparügyi miniszternek a munkásszervezetek szabályozására. A VILÁG TÜKRE 1S Mit mon«J a Labour Party és mit mond a Pravda? 2. Bonomi sam kap többet, mint Badogiio 3. Hojy vélekedik Amerika Angiiéról? í. Moszkva minden lépésével, amellyel Nyu­gat felé tör, egyre többét és többet kivan az európai területekből magához képcsőin! Egy kisszámú angol csoport, talán t em telik ei egyetlen nap anélkül, hogy a sajtóban, a parlamentben és az angol politikai élet más területein ne hívnák fel az angol közvéle­mény figyelmét az egész világra veszélyes szovjetorosz előretörésre. Az angol alsóház­ban heves vita fejlődött ki néhány nappal ezelőtt a Szovjetunió keleteurópai előretör é- séröl. Bár a vitáról meglehetősen sovány anyag került nyilvánosságra, a „Pravda" nagy cikkben szögezte le álláspontját. A Kreml hivatalos lapja éles hangon keit ki „egyes angol nacionalista körök" ellen. Ezek a nemzeti érzésű körók a „Pravda" hírforrásai szerint a feírtjelzett alsóházi vi­tában, oe a politikai élet más sikjain is ál­landóan és tervszerűen keleti német terü­leteknek Szovjetoroszországlioz való beke­belezése és keleti német területeknek Szov- jet-Lengyelországhoz való csatolása ellen tiltakoznak. Ezek az angol körök aggodal­muk kifejezésével a Churchill-ka'oluet állás- foglalását kívánják befolyásolni, illetve meg­másítani. A „Pravda" megbotránkozásának adott kifejezést azért, hogy ezek az angolok még mindig az Atlanti-egyezményre hivat­koznak, továbbá, hogy egy szabad Ausztria életképességét kétkedve fogadják. A „Prav­da" szószerint igy ír: „Az ilyen beállítás a tgheráni egyezmények szelleme ellen való és csak azt eredményezheti, hogy a szövet­ségesek között egyenetlenséget szít. Abban az esetben, ha ez a törekvés célhoz vezetne, az a legnagyobb káoszt jelentené Európá­ban és végülis uj világháború kirobbanásá­hoz vezetne!" A kertelés nélkül kimondott szor jetválasz, amely a legkonkrétebb fenyegetést tartal­mazza elsősorban Anglia fel arra az esetre, ha az nem tartaná tiszteletben a szovjet Igé­nyeket, újabb nagy viharhoz vezetett az angol alsóházban. Moszkva tehát fegyverrel fenyegetőzik azok ellen, akik kérdésessé te­szik a bolsevista igényeket és már most, a háború befejezése előtt nem csak, hogy előre iszik a medve bőrére, hanem már most har­madik világháborút helyez kilátásba kapita­lista „szövetségesei" ellen. Az angol alsóházban a „Pravda" cikke heves nézeteltérésekre adott alkalmat. Eden külügyminiszter különösen a Labour-párti képviselők széksoraiból feladott kérdésekre igyekezett megfelelő válaszokat adni, úgy, hogy megnyugtassa a kiváncsi képviselőket, a nagy „szövetséges" önérzetének megbán- tása nélkül. Bevan Labour képviselő act kö­vetelte, hogy az angol kormány azonnal hozza nyilvánosságra a Teheráni-egyez- ménynek a békeszerződésekre vonatkozó összes pontjait. Eden csak ennyit vála­szolt: — Nem lenne okos megoldás éppen a mostani nehéz időkben ezeket a határozato­kat nyilvánosságra hozni. Bevan nem elégedett meg a válasszal, interpellációja további során a „feltétlen megadás" elvét bírálta és támadta. Bevan * ezt a kifejezést „gyerekesének minősítette. í William Cove képviselő kifejtette, hogy á német nemzeti szocializmus tulajdonképpen a versaillesi békeszerződés utáni idők sze- js génységéből és nyomorából született meg. | Ha a szövetségesek, — győzelem esetén, — nem tudnak igazságosabb békét teremteni, úgy arra lehet számítani, hogy Németor- ságban ismét lábra kap a reakció". 2. A Bóhomi-kormány minisztertanácsot tar­tott, amelyen a délolaszországi olasz kor­mány és a szövetséges hatalmak közötti diplomáciai kapcsolatok felvételét tárgyal­ták meg. Bonomi kifejezésre juttatta fej­tegetéseiben, hogy a szövetségesek a dél­olasz kormány minden igyekezetét eddig visszautasították és kijelentették, hogy még nem érkezett el az idő a diplomáciai kap­csolatok ujrafelvételére. London és Washington szerint Olaszor­szág nem más, mint legyőzött állam, amely feltétel nélküli békét kért. London hajlandó­nak mutatkozott arra, hogy olasz „diplo­máciai összekötő tisztet, vagy pedig „poli­tikai megfigyelőt" ismerjen el. Az Egyesült Államok kormánya azonban ezt az elképze­lést is visszautasította. A Bonomi-kormány külpolitikai kérdése­ket illető vitáiban a gör ög-olasz háború ki­törésére terelődött a szó. Az „United Press" jelentése szerint Bonomi meghívására a gö-, rög emigráns kormány egyik képviselője is Rómában tartózkodik. Bonomi tanácskozá­sokat kezdett a görög menekültek kiküldöt­tével az 1940 —41-es háború görög kárainak jóvátételéről. Egy velencei jelentés szerint Bonomi elismerte, hogy az olasz—görög háború „olasz hibából tört ki“ és ha jlandó - aak mutatkozott jóvátétel fizetésére. 3. A „Time and Tide“ c. angol folyóiratban J. L. Hudson, az ismert angol köziró azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az átlag-angol­nak fogalma sincs arról, milyen támadások­kal illetik Angliát az Egyesült Államokban. Az USA újságjai — Írja Hudson — nap nap után előnytelen beállításban foglalkoz­nak az angol világbirodalom ügyeivel, barát­ságtalanok az angol kérdésekkel szemben. Amerika ellenszenve olyan tényező, mellyel számolni kell. London lakói bizonyára a „szemüket meresztenék", ha a „Chioago Tribune" egy-egy vezércikkét olvashatnák. Amerikai lapok megleckéztetik az angol politikusokat. Legutóbb az egyikről azt mondták, hogy „úgy gondolkozik, mint egy elemiiskolás". Az amerikai lapok azt állít­ják, hogy Anglia nem is demokrata állom, hogy politikusai pökhendiek, kereskedői ki akarják használni Amerika jóhiszeműségét. Anglia más népek vérével folytatja a hábo­rút, kizsákmányoló politikát folytat Indiá­ban és fyz inváziós térségben,is az emerikaia- kat engedik vérezni. Hudson szerint az ame­rikai sajtó még Churchillt sem kiméli. Több amerikai lap Churchillt szemtelennek nevez­te volna. Hudson az amerikai vádakra azzal próbált védekezni, hogy az angol katona zsoldja csupán egyharmadát teszi ki az amerikaiak zsoldjának és hogy Anglia élel­mezési helyzete sokkal rosszabb, mint Ame­rikáé. ti o ara és jó hírde alapja a jó ü let menetnek Máramaros vármegye emléket állít a hősi halált halt Hormáiiyzáhelyettes Urnák Mármarosssiget, julius 24. (MTI) Már- maros-vármegye törvényhatósági közgyűlé­se Székely Ákos dr. országgyűlési képviselő indítványára még 1942-ben elhatározta, hogy a hősi halált halt Kormányzóhelyet­tes Ur emlékét méltóképpen megörökíti. Az emlékmű, amelyet a 2305 méter magas Horthy-csucson állítanak fel, a felkelő nap sugarával repülő sast ábrázok A 11 és félmázsa súlyú emlékművet Fekete Géza budapesti szobrászművész készítette és az most érkezett meg Borsa községbe. A rendkívüli viszonyok okozta nehézségekre való tekintettel az ünnepélyes leleplezésre csak később kerül sor. Sárgadinnye, őszibarack, kákparadicsnn a piacon Kolozsvár, julius 24. A hétfői piacra nagymennyiségű sárgadinnyét hoztak fel, ezenkívül sok volt még sárgabarackból, nagyobbfajtáju borizü almából, fejeskáposz- m tából és paradicsomból. A sárgadinnye kg.- ját 300—400 fillérért árulták. A sárgaba­rack szebbjét 300—360 fillérért mérték. Az alma kg.-ja 200—400 fillér volt. Megjelent a piacon a ringlószilva, kg.-ja 500 fillér. Kék, husosszilvát 260—280 fillérért kínál­tak. őszibarackból iámét nagyobb mennyi­séget hoztak fel, kg.-ja 600 fillér volt. A hóstátiak piacán kicsi dézsákban málnát árusítottak dézsánkint 10 pengős áron. A cseresznye egészen eltűnt a piacról, megy- böl is kevés volt, kg.-ja 300—360 fillér. Sok volt még a körtéből 300—360 filléres áron. Rengeteg káposzta volt a hétfői pia­con, kg.-ja 90—100 fillér. Nagyobb meny- nyiségben hoztak még kelkáposztát, kg.-ja 80 fillér és fözőtököt, kg.-ja 30 fillér. Fia­tal zöldpaszulyt 40 fillérért árusítottak. Sok volt még egresből (140—200 fillér). Az ugorka kilóját 120 fillérért mérik. Pa­radicsomot 600—800 fillérért lehetett vásá­rolni. Újra volt kárfiol a piacon, ára vál­tozatlanul 300 fillér. Bontott zöldborsót li­terenként 160 fillérért, bontatlant kilónként 120 fillérért kínáltak. Az édespaprika da­rabja 30, a csípős 30—40, a karalábé da­rabja 6—8, a retek csomója 40—80, a hagy­ma csomója 2Q—30 fillér. Kevés kékpara­dicsomot iis lehetett venni, darabja 160 fillér volt. Majorságból csak libát hoztak fel a hét­fői piacra. Gombából hétfőn bő volt a vá­laszték. Több helyen árultak szegfügombát kilónként 600—800 fillérért. A hóstátiak piacán rókagómbát, kékhátugombát és másfajtákat kínáltak, csomónként 50—150 fillérért. A hétfői piac felhozatala minden­ben bő volt. — A kolozsvári rendőrkapitányság hirer. Ismeret en tettesek álkulccsal behatoltak Martinit Sándor Hidéivei-ut 10. szám alatt lakó csizmadiamester lakásába és onnan el­loptak 2000 pengő értékű hatóságilag ki­utalt lábbeliböranyagot. — Fülöp Gyuláné 38 éves, Bakamál-ut 38. szám alatti lakost hétfőn reggel eszméletlen állapotban talál­ták a járókelők a Magyar-utca végén. Fe­jén nagy, nyílt seb tátongott, amelyből öm­lött a vér. Helyszínre hivták a mentőket s a mentők beszállították a sebészeti klini­kát«.

Next

/
Thumbnails
Contents