Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-25 / 166. szám

1944, JULIUS 25. KEtETt MAGYAR UJ&AG i MunUäsulhotmAny Szász Lajos ipartigyi miniszter nagyíon- fontosságu nyilatkozatában ismertette azt a nagyjelentőségűi rendeletét, mely szabályoz­za ipari munkásságunk egységes szerveze­tét. Az ipariigyi minisztérium által elkészített rendelet radikálisán szakit a régi munkás- szervezetek rendszerével és ipari munkássá­gunkat valóban intézményesen a nemzeti termelés egyik döntő tényezőjévé emeli. A magyar munkásságnak ez a „Magna Chartha“-ja minden eddiginél átfogóbb, tel­jesebb gazdasági és szociális összefogást biztosit. A jövőben minden munkás, tartozzék bár­milyen szakmához is, kötelezően a MIMOSz, vagyis a Magyar Ipari Munkások Országos Szövetségének lesz tagja, amely a munkás­ság nemzeti célú egyetemes, egységes és' egyedüli érdekképviselete. Célja ős feladata gondját viselni a munkásság érdekeinek és ezért állandó és éber figyelemmel kiséri a munkásjóléti kérdéseket- Közreműködik a munkabérek megállapításánál, a mimkavi­fi Egyetem-mozgóban A magyar irodalom legkedvesebb | alakja: Ifârţf Janói Kodály Zoltán világhírű zenéje. A címszerepben: Páger Antal Többi szereplők: Dajka Margit, Bárczy Kató, Juhász József, Pethes Sándor éc Ferenc, Makláry Zoltán Ötlet Humor Szív és a legszebb muzsika Előadások 3,5 és 7-kor kezdődnek. szályok elhárításában és békés kiegyenlíté­sében, tanácsot ad, segélyez és jogvédelem­ben részesíti az arra rászorulókat. Részt vesz az ipari munkálok továbbképzésében, a szabadidő megfelelő felhasználásában és még sok más egyéb kérdésben is. Az egyetemes magyar munkásság « csucsszervezete távol áll mindenirányu párt- politikától. Az irányt mutató útjelző tábla nem foroghat szélkakas módjára. Valóban nem engedhető meg, hogy a magyar mun­kásság egységes érdekképviselete kicsinyes pártpolitikai célok labdajátékává, egyéni hiúságok és ambíciók ugródeszkájává vál­jék! „A pártpolitikának a gyárkapun és a szövetségen belül helye nincs“ — hangsú­lyozta emelt hangon Szász Lajos iparügyi miniszter abban a nyilatkozatában, amely­ben ismertette a nagy fontosságú szervezet célját és feladatait. A szervezet természetesen semmiképpen sem korlátozza a munkást politikai jogainak gyakorlásában, mint ahogy nem fosztja meg más egyesületekben, szervezetekben már előbb szerzett jogaitól sem. Igen, a munkás szabadon politizálhat továbbra is, de nem itt! Mert itt nem pártokért és nem politi­kai hatalomért folyik a küzdelem, hanem az egész munkásság munkajogáért és kenye­réért, nyugdijáért és üdülőszabadságáért, jóléti, egészségügyi, művelődési és. család­védelmi érdekeiért. A nyugateurópai ragy munkástarradalmak eredményei is azt iga­zolják, hogy az érdekképviseletek reformja csak politikamentesen oldható meg. 1848 a magyar tömegek előtt megnyitotta az alkotmány kapuit. A kormány, amikor gyors egymásutánban megjelent rendeletek­ben szabályozza és megoldáshoz juttatja munkásságunkat érdeklő nagy problémá­kat, egyúttal bevezeti a munkást a gazda­sági életbe is, ahol végre vaióban a nemzeti termelés egyik döntő' tényezője lesz. A ma­gyar munkásság, az őt megillető helyen gyümölcsöztetheti nagyszerű energiáit, a múltban Is sokszor meguyövánult kitűnő ké­pességeit, őaerejü tehetségét az egész nem­zeti közösség javára, saját ég családja bol­dogságára. Választmányi ülést tartott az EMGE Kolozsvár, julius 24. A mai rendkívül sú­lyos helyzetben különös érdeklődésié tart­hat számot az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület legutóbbi igazgatóválasztmányi ülése, mely az erdélyi magyarság legna­gyobb rétegének, a gazdatársadalom leg­égetőbb és legidőszerűbb kérdéseit tár­gyalta. Az ülésen Teleki Béla gróf elnö­költ, az alelnökök közül Lovcdi Lajos Bi- harpíispöki kisgazda jelent meg. A íöldmi- velésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsé­gét Solty Ernő dr. miniszteri osztálytaná­csos képviselte. A választmányi tagok közül Antal Dániel szoinokdobokai kirendeltség­vezető, központi felügyelő, k. Balogh Ferenc nagyszalontai kisgazda, Banff y Dániel báró ny. földmivelésügyt miniszter, vitéz Benkő Béia m. kir. vezérőrnagy, Vitézi Törzskapitány, Bethlen Béla gróf, Szolnok- Do boka-vármegye főispánja, dr. Bethlen László gróf, a „Szövetség“ Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központjának einöke, Borbély Kálmán lompérdi földbirtokos, Eeszierce-Naszód-vármegye főispánja, vitéz dr. Boga Alajos pápai prelátus, kanonok, felsőházi tag, Bodnár Sándor kisgazda, bi- hardiószegi gazdaköri elnök, országgyűlési képviselő, Biró Péter kisgazda, somkereki gazdaköri elnök, Farkas Árpád, a kolozs­vári Mezőgazdasági Főiskola dékánja, Gidó- falvy István dobokai földbirtokos, felsőházi tag; Hatfaludy Ernő kackói földbirtokos, illés Sándor nagyszalontai kisgazda, Kor- ponoy Kornél feketefalusi földbirtokos, fel­sőházi tag, Koppány Rezső, EMGE kiren- deltségvezetö Nagyvárad, vitéz Szász Ist­ván, az EMGE üv. álelnöke, Szakáls Zoltán bikafalvi földbirtokos, felsőházi tag, Szilágyi Ferenc földbirtokos, m. kir. gazdasági fel­ügyelő, Teleki Arctur gróf földbirtokos, Tancs, Török Bálint EMGE igazgató, Ugrón Pál földbirtokos, Fiátfalva, Venczel József dr. e. int. tanár, az Erdélj'i Tudományos Intézet ügyvezetője és Vita Sándor ország­gyűlési képviselő jelentek meg. Teleki Béla gróf elnöki megnyitójában üdvözölte Banffy Dániel br. ny. földmivelés- ügyi minisztert, aki mint az EMGE választ­mányi tagja továbbra is részt kivan venni Erdély gazdatársadalmi munkájából. Majd részletesen Ismertette Erdély mezögazdasá- ■gának mai helyzetét és legsürgetőbb pro­blémáit, továbbá az egyesület munkában lévő, vagy legközelebbi megvalósítás elé kitűzött céljait, övömmel állapította meg, hogy az általános háborús helyzet ellenére is nemcsak a mezőgazda, hanem a falu asszonya*. is a legnagyobb érdeklődést «*£» tátják a társadalmi munka iránt. Az EMGE nemrégiben megszervezett Gazdasszony Szakosztálya rövid néhány hónap alatt a legszebb eredményeket érié el. Különösen Csik-megyében és a többi székely vidéke­ken fejt ki. a Gazdasszony szakosztály pél­dás munkát. Az önkéntes hadigondozó munka terén szinte hihetetlen eredményeket mutat fel. A lakosztály ügyvezetése Szö- vérdi Ferenc főtitkárra volt bizva, akit azonban a katonai szolgálat szólított el munkahelyéről. Éppen ezért ügyvezetőnek Szilárd Mária gazdasági tanárnőt, mi|r tit­kárnak Pálos Irén tanárnőt ajánlotta, amit. az igazgatóválasztmány magáévá is tett. Ezután vitéz Szász István üv. alelnök hosszabb jelentésben számolt be az egye­sület félévi munkájáról és jelentette, hogy o szerveset tovább fejlődött és erősödött. az EMGE egyéni taglétszáma már a 61 ezer tagot is meghaladta, a gazdakörök szá­ma pedig 878, ami azt jelenti, hogy ennyi erdélyi magyarlakta faluban rakták le az EMGE szervezeti alapjait. A gazdakörökbe beszervezett gazdák száma elérte az egyéni taglétszámot. Erdélyi Imre, az EMGE növénytermesz­tési, Nagy Miklós az állattenyésztési, Deme­ter Béla a sajtó és szakirodalmi, továbbá a gazdaköri, Mayerffy Tibor a gyümölcster­mesztési munkásságról számoltak be. Antal Dániel a vasellátás kérdését ismertette, Bartha Árpád az Erdélyi Magértékesitö Szövetkezet helyzetéről és munkaeredmé- nyeiről tettek jelentést Különösen élénk vita fejlődött ki a gyapj"'. ^szolgái tatás, a vaselosztás, az állatigénybevétel, s cséplő­gépek űzamanyagellátása és általában a gazdanehézségek körül. Szakács Zoltán éles, de reális megvilágításban mutatott rá a fel vak helyzetére, különös tekintettel a ter­melési és értékesítési viszonyokra és azokra a feladatokra, amiket ezen a téren kor­mányzati vonalon a legsürgősebben meg kellene tenni. A felmerült kérdésekhez Illés Sándor, Bodnár Sándor, Borbély Kálmán és Bethlen Béla gróf szóltak hozzá. fi* * \ < ' • - ■ ■ i 'l A. . . -é ) ; I . a választmány elha­tározta, hogy Teleki Béla gróf, az EMGE elnöke ismételten feltárja a helyzetet az illetékes kormányzati tényezők előtt és több fontos kérdésben ujább felterjesztések- jam Jsés sirgásí - i Megjavult Kolozsváron a közúti a utóbusz Kolozsvár, Julius 24. Amint ismeretes, a mult hét hétfője óta Bizonyés változás állott be a kolozsvári közúti autóbuaziörgalom- ban. Míg a megelőző hetekben a meggyé­rült autóbuszvonalakon kizáriöag csak a VAV zöldszinü autóbuszai közlekedtek a J mult hétfőn megjelentek a Rákász kék au­tóbuszai is és megkezdték a szállítást az útvonalakon. Énnek következtében egy hé­tig az volt a helyzet, hogy bizonyos útvona­lakon egyszerre mind a két áutóbuszválla- lat autóbuszai közlekedtek. A közönség soraiban érthetően nagy ér­deklődést váltott ki a váratlanul megjavult közúti vasúti forgalom s a legkülönfélébb találgatásokra adott okot. A régóta vajúdó kolozsvári autóbuszközlekedéssel kapcsolat­ban a Keleti Magyar lijság munkatársa fel­kereste az illetékes hatóságokat és aziránt érdeklődött, hogy' mi a magyarázata az egyes útvonalakon tapasztalható túlzsúfolt autóbuszforgalomnak és az ezzel kapcsola­tos mendemondáknak. Feltett kérdésére illetékes hmyen a követ­kezőket válaszolták: — Amint annakidején a lapok is behatóan foglalkoztak a kérdéssel, emlékezetes, hogy bizonyos háborús nehézségekre való tekin­tettel, a közelmúltban változás történt a Ko­lozsvári közúti autóbuszforgalomban. A ne­hézségeket akkor úgy hidaltuk át, hogy a kevésbé zsúfolt útvonalakon leállítottunk bizonyos kocsikat, a többit pedig azókra az útvonalakra vezényeltük, ahol arra a köz­úti forgalom érdekében feltétlenül szükséges volt. Akkor a kolozsvári két autóbuszval- laiat között a VAV volt abban a helyzetben, hogy ezt a forgalmat elláss a lootakcben azonban javult a helyzet és a Bakasz vá&>,= latnál is megteremtődtek azok a feltételek, amelyek az autóbuszok f or gal on tban tartásá­hoz nélkülözhetetlenek voltak. Ennek kö­vetkezéseképpen a műit hét ro*yamáa az ideiglenesen beszüntetett Bakasz autóbusz forgalom is megindult s természetesen mind­azokra a vonalakra beállították a kocsikat, ahol előbb is közlekedtek. Ez volt a magya­rázata annak, hogy egy hétig egy és ugyan­azon vonalon mind a két vállalat kocsijai közlekedtek. A közúti közlekedési forgalom rendezésére kiküldött miniszteri bizottság az elmúlt hét utolsó napjain foglalkozott a ko­lozsvári autó buszforgalom kérdésével és ideiglenesen úgy döntött, hogy addig, amíg véglegesen megoldódik a kolozsvári autó. buszforgalom kérdése, mint a múltban, az­után is a két autóba« »vállalat bonyolítsa, te a közúti forgalmat. A mfoiszterl bizottság megállapította egyúttal azt is, hogy melyik vonalakon és milyen időpontban közlekedje­nek a szolgálatba beállt Rákász autóbuszok. Erre nézve azt a döntést hozták, hogy • VAV kocsik közlekednek továbbra is azo­kon a vonalakon, ahol a legutóbbi változás alkalmával közlekedtek és a lapok által is közölt időpontban. A többi, a múltkori ren­dezés folyamán kábítótt vonalakon felve­szik a forgalmat a Rákász autóbuszai, még­pedig a következő menetrenddel: reggel ** 7 órától 0 óráig és délután 14 órától -M óráig. Kivétel a szamosfalvi járat, amely rt.jjgei fél 7-tői 14 óráig és délután 17 Ará­tól Ä0 óráig közlekedik. Ezzel egy időié ideiglenesen megoldódott a kolozsvári au- tóbuszíorgálom kérdése — fejezték be tájé­koztatásukat illetékes helyen. Cseresznyeszüret a fronton (Orosz harctér, jnnius lur.) Boros Mihály honvéd, szol ah meg először; —- Éhes vagyok! Dombóvári őrvezető kontrázott ráz , —- Legközelebb azt mondd meg, mikor nem vagy éhes! — Jó, jó — válaszolt Boros. — Te is tu­dod, hogy itt a hegyekben nagyon megjön az ember étvágya és az a húsz deka szalá­mi igazán, nem sok. — Meg az a liter tej, amivel lenyomtai- tacl! — De nem arról van szó! — vitte tovább a vitát Boros. — Tudjátok, mifelénk piros­uk már a cseresznye ilyenkor. Bs lásd, ki vagyok én, szívesen ennék veled egy tálból cseresznyét. — Ha csak ez a kívánságod, segíthetünk rajta — avatkozott a vitába Birta tizedes. — Hogy-hogy? — ütötte fel fejét Boros is, meg Dombóvári is. — Egyszerű a dolog. Itt jobbra tölünk van két cseresznyefa. Igaz, hogy már túl van a vonalon, de mi az egy hegyivadász árkásznak ? — De a tejre nem is esne jól a cseresznye — változtatott frontot Boros. — Savanyú a szőlő...! — Hát azért is eszünk abból a cseresznyé­ből — mondja ki a határozatot Dombóvári. —- Hogyne, különösen, ha a cseresznyefa idejön, pukkédlit csinál és elénk szórja a gyümölcsét, hogy itt van, parancsoljatok... — akadékoskodott tovább Boros. — Nem úgy van az! — vágja rá Dombó­vári. —- Olvastam valahol, hogy ha a hegy nem megy Mohamedhez, hát Mohamed megy a hegyhez. — Mohamed is biztosan jőbbau szedette vona, ha a hegy indul el, —- Ne félj, félig úgy lesz, mert el fogjuk hozni a cseresznyefákat. A három jóbarát ezután úgy döntött, hogy még azon az éjjel, ha törik, ha szakad, de rne^ascSS: Elhatározták, hogy a tisztjeiket iá meg. kínálják cseresznyével, ez pedig csak úgy lehetséges ha a két fát kivágják és hátra- ventatják. Még néhány önkéntes vállalkozót toboroz­tok a cseresznyeszürethez és úgy, éjféltáj­ban elindultak a „kirándulásra". Ahogy nagy óvatosan lopakodnak előre, furcsa zaj üti meg fülüket. Megállnak... figyelnek... Hamarosan kiderül, hogy egy gondoiaioe voltak az oroszokkal, akik a terv kivitelé­ben már egy fokkal előrébb is voltak, mert a fákat már fűrészelték is kifelé. De ez nem keserítette el őket. Sőt... Bo­ros határozottan örült is, hogy igy alakult a dolog. — Nem kell legalább dolgoznunk! mondottált. és igaza lett* Mikor az oroszok éppen elvégezték man. kájukat, az elszánt kis társaság rajtuk ütött. A rajtaütés fényesen sikerült. Két orosz meghalt, négy fogságba esett. A foglyokat mindjárt fel Is használták a két fa hátra- vltelére. Egy csapásra Így két legyet is ütöttek. Foglyokat is ejtettek és csaknem az egész század jóllakhatott friss, ropogós cseresz­nyével... KONCZ ANTAL, haditudósító. Hősi halált halt Jeszenszky László alezredes tíármarossziget, julius 23. (MTI) Nemes kisjesaeni Jeszenszky László alezredes, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének tulaj­donosa a keleti arcvonalon zászlóalja élén harcolva hősi haláit hait. Nagy részvét mel­lett temették el a rahoi ewaagöikss tem-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents