Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-23 / 165. szám

1944. JULIUS 23. KELETI MAGYAR ÚJSÁG # InrCj nfe£s2aI>a«IiióL“; fsLofásgYermekeLel gépfegYverez^ az angolszász repülőbandifálc egy alsóc&tinai község Sí a tárái) an Berlin, julius 22. (MTI.) Mint a Német Távirati Iroda értesül, az északamerikai bombázók egyik legutóbbi berepülésükkor alsődunai terület fölé, az egyik »egymotoros bombázó mélyrepülésben fedélzeti fegyve­reivel lőtt. egy ' 70 iskolásgyefmekből álló csoportra, akik tanitóik felügyelete mellett az aratásnál segédkeztek. Hogy az ameri­kaiak gyáva rajtaütése nem kövételt áldo­zatot, csak annak köszönhető, hogy az is­kolások egy szűk völgyben menedéket ta­láltak. Az Interinf arról értesül, hogy az észak­amerikaiak eddigi jelentések szerint a julius 21-én Közép-Németország és a délmorva védnökségi célpontok ellen végrehajtott tá­madásaik során 68 repülőgépet, köztük 50 négymotoros bombázót vesztettek. Ezidö szerint még nem ismeretes, hogy hány gé­pet lőttek le azonkivül a légvédelmi ütegek. A német légierő a julius 22-re virradó éj­szaka is folytatta az elözönlési hajóhad le­küzdését. A Szajna-öböl felett működő né­met harcirepülögépek nagy űrméretű bom­báikat egész éjszaka több hullámban dobál­ták az ellenséges hajókra. Ezzel egyidejű­leg gyors német harcirepülögépek ellensé­ges csapatokat támadtak meg Caen térségé­ben bombákkal és fedélzeti fegyverekkel. Különösen páncélos készenléti állásokat és feldepitők által megjelölt esapattáborokat találtak el. Viíéz lams Eteigymlnlszler tájékoztatója a társadalsntóiztesitás terén végzett eddigi munkásságáré! Budapest, julius 22. A Magyar Táv­irati Iroda jelenti: Vitéz Jaross Andor belügyminiszter július 21-én fogadta a magyar sajtó munkatársait, hogy tájékoztassa a bel­ügyi kormányzatnak a társadalombizto­sítás terén eddig végzett munkásságá­ról és-a megvalósítás előtt álló ter­veiről. Vitéz Jaross Andor belügyminiszter rámutatott azokra a szempontokra, ame­lyek az uj társadalmi biztosítás reform­jának megvalósításánál a belügyi kor­mányzat szeme előtt lebegnek. A reform­munka, — mint a miniszter hangoztat­ta, — már megindult és több vonatko­zásban már is kiváltotta a közfelfogás teljes megelégedését. Az érdekeltek által sérelmesnek vélt egyik pont volt az 'öregségi biztosítás korhatárának magassága. A kormány belátta a panasz jogosultságát. Úgy ren­delkezett, hogy a korhatár általában a €0. életév legyen. A bányanyugbér biz­tosításban bizonyos esetekben az 55. életév elérése is jogosultságot jelent a szolgáltatásokra. Egy másik panasz volt a szolgáltatá­sok alacsonysága. Igazolta ezt a pa-r nászt a megélhetési viszonyokban bekö­vetkezett összetorlódás is, amely most már teljesen tarthatatlanná tette a havi 20—30 pengős járadékszinvonal fenntar­tását. Az eredetileg előirányzott 120 pen­Raktárvágáayokal, kitérőket veszek. ' Hlatky főmérnök, Astoria. gős összeget a négyszeresére, vagyis évi 480 pengőre kívánja emelni, ami havi ÍO pengős járadék-alapösszeget je­lent. Ehhez járulna még a fokozódó já­radékrész mintegy havi húsz pengővel. Bái* az így együttesen mintegy havi 60 pengő körüli összeg sem nevezhető a megélhetési költségekhez képest magas­nak, kétségtelen azonban, hogy az ilyen értelmű reform az érdekeltek számot- megerősítését fogja jelenteni. Ez az emelés már most is évi 16 millió pengő többletet ad a megrokkant mun­kásoknak, illetve azok özvegyeinek és árváinak. A magyar járadékbiztosításnak több mint egy évtizeden keresztül érzékeny hiánya volt a háztartási alkalmazottak biztosítási kötelezettségének függőben tartása. Eddig ugyanis a háztartási al­kalmazottak csak betegség-biztosítást élveztek. A kormány julius hó elsejével már be is vezette a háztartási alkalma­zottak kötelező öregségi és rokkantsági biztosítását. Az nj rendelkezés szerint egy-egy háztartási alkalmazott tízévi biztosítási viszony után havi 52 pengős, hgsz évi biztosítási viszony után havi 64 pengős, harminc évi biztosítási vi­szony után havi 75 pengős, 40 évi bizto­sítási viszpny után pedig havi 87 pen­gős öregségi, illetőleg rokkantsági já­radékot kaphatna, feltéve, hogy a bizto­sítási viszony szakadatlanul fennállt. A készpénzszolgáltatásokkal kapcsolatban a kormány legalább is azt szeretné elér­ni, hogy a biztosított nők terhességi és gyermekágyi segélye minden biztosító intézetnél elérje az átlagos napibér szá­zalékát. A kormány kezdettől fogva tervbe vette a magyar társadalom biz­tosításnak egy egységes szervezetbe való tömörítését. A kormány tisztán felismer­hető bizonyossággal halad a magyar be­tegségi népbiztositás eszményének meg­valósítása felé. Vargha Lajos dr. főispán meglátogatta Kolozs/ár hél faalss ipari üzemének munkásságát Kolozsvár, julius 22. Vargha Lajos dr, főispán meglátogatta Kolozsvár két legnagyobb üzemót, a Dermata-niüyoket és a Magyar Acélárugyárat. A főispán látogatásának célja az volt, hogy a két üzem munkásaival közvetlenül talál­kozzék, megtekintse őket munkahelyü­kön és érdeklődjék a munkásság sorsa felől. Ennşk érdekében a legegyszerűbb formák között történt meg a látogatás, minden ünnepélyes-égtől mentesen.- A munkásság nagy érdeklődéssel fogadta a körébe é' kező’ szociális 'gondolkozása főispánt és meleg szeretettel és közvet­lenséggel vette körül. Vargha dr. főispán a munkásság- cso­portjait 'kihallgatáson fogadta s hosz- szas, közvetlen beszélgetésben a sorsuk felől érdeklődött. A nmnká«küldöttsé­gek telje,s bizalommal ismertették hely­zetüket, munkájukat, családi és szociá­lis állapotukat. Rámutattak a háborús nehézségekre, a bérviszonyukra, kere­seti lehetőségükre és arra kérték n fő­ispánt, hogy tartsa meg őket érdeklő­désében és ahogy módjában van, legyén segítségére a nel éz munkát teljesítő magyar munkásságnak. A főispán nagy figyelemmel hallgatta a munkás­* ság előterjesztését és válaszában arra kérte őket, hogy azokkal az ügyeikkel, amiket módjában van saját hatásköré­ben megoldani, mindenkor a legtelje- i s bb bizalommal és őszinteséggel for- I dúljanak hozzá, úgy mint magyar em- ,í berek a magyar emberhez s amit csak i lehet, mindent igyekszik elkövetni ér­íj dakükben. Külön érdeklődött a főispán a junius 2. bombatámadás következtében karo­lj sült munkásság helyzete felől. Tájéko- i ződott arról, hogy a bombatalálat által I elpusztult kis munkás családi házak he- I lyett kaptak-e már megfelelő lakást s s kifejezésre juttatta azt az elhatározá- ? sát, hogy amennyiben ezen a téren bár­mi néven nevezendő megoldatlan kér­dés állana fenn, azt a legrövidebb ( időn belül a legigazságosabb és a leg- méiíányósabb formában igyekszik el­intézni. A munkássággal folytatott megbeszé­lés után Vargha Lajos dr. főispán meg­hallgatta az üzemek igazgatóságának a munkásság életének szociálisabbá té­tele érdekében megtett intézkedéseiről szóló jelentést és megtekintette az üze- ' mekben működő szociális iutézménya­cikóriakávé két. A hallottak és látottak felett a fő­ispán megelégedését fejezte ki. Az üzemek munkássága és igazgató­sága nafey szeretettel búcsúzott a láto­Erős ellenséges kötelék febbszárnya szállt el pénteken éjszaka a Dunántúl teleit BUDAPEST, julius 22. (MTI.) Julius 21-én a késő esti órákban egyes ellen­séges repülőgépek széles kiterjedésben délről észgk felé átrepülték az országot. Valószinüleg ugyanazok a repülőgépek a berepüléssel azonos vonalon 22-én haj­nalban dél felé tértek vissza. Eközben többszáz gépből álló támadókötelék jobbszárnya repült át a Dunán­túlon és bombatámadást intézett határunkon túl lévő városok ellen. Az országból sem bombázást, sem pedig kárt nem jelentettek, a, vadászok az átrepülési hatá­sosan zavarták. _ Miieden pártpolitikai tevékenység tilos a kárpátaljai hadműveleti területen BUDAPEST, julius 22. (MTI.) A m. kir. belügyminiszter tekintettel a hábo­rús arcvonal közelségére, a lakosság nyugalmának és a termelés zavartalansá­gának biztosítása céljából az északi kárpátaljai hadműveleti területen minden­nemű politikai párt tevékenységét betiltotta. Uj rendelkezések zlégitámadásoknál hajléktalanná váltak elhelyezésére Budapest, julius 22. (MTI.) A hivatalos lap vasárnapi számában jeleni!^ meg a bel: ügyminiszter rendelete, ame’y kiegészíti és módosítja a légitámadások folytán .hajlék­talanná vált személjek elhelyezésérről szóló korábbi jogszabályokat. Az uji rende' etnek egyebek között fontos rendelkezése, hogy megállapítja a légitámadásból kifolyólag, il­letve a légitámadások fenyegető veszélye miatt elrendelt kiürítés következtében haj­léktalanná vált személyek elhelyezése cél­jából magánszemélyektől igénybevett épü­leteknek, vagy/ “épületrészeknek (lakások, üzletek, műhelyéit,-irodák stb.) céljára szol­gáló he’yiségek elkülönített részeinek igény- bevételéért járó térités mértékét. A rendelet szerint a térités összege az igénybevett épület, vagy épületrész (üzlet, lakás, iroda) után az 1940. évre megállapí­tott házadó alapjául szolgáló nyers házbér. jövedelem vagy haszonérték 1/12 része. A lakásrésznek, vagy üzem céljára szolgáld helyiség elkülönített részének igénybevétele esetén a térités ennek az összegnek az ’arányiagos része. A bütor és felszerelés használ , iáért külön térítéseket kell fizetni, amelyeknek összegét a hatóság állapítja meg. Ez az összeg a berendezés és a felsze­relés helyiségének megfelelően a helyiségért járó térités összegének 15—30 százaléka. Ha közös világítás, fűtés és vízszolgáltatás^ a térités összegét ugyancsak a hatóság ál­lapítja meg. A térités összegét alkalmazni kell az igénybevételnek már eltelt időtarta­mára is. í gató főispántól s Ígéretet tett arra, « I hogy erejéhez mértén igyekszik min- i denkor .eleget tenni hazájával szembeni . ' kötelezettségének.

Next

/
Thumbnails
Contents