Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-21 / 163. szám
1944. JtTLIÜS 21 KELETI MAGYAR ÚJSÁG 3 A Kormányzó Ur Rátz Jenőt, a miniszterelnök helyettesét saját kérelmére felmentette állásától BUDAPEST, julius 20. (MTI.) Magyarország kormányzója a m. kir. miniszterelnök előterjesztésére vitéz nagylaki Rátz Jenő m. kir. titkos tanácsos, nyugállományú viszonybell vezérezredest tárcanélküll m. kir. miniszteri állásától és egyben a miniszterelnök helyettesítésére kapott megbízatása alól saját kérelmére felmentette. Az erről szóló legfelsőbb elhatározást és kéziratot a hivatalos lap péntek reggeli száma közli. Augusztus 2. előtt nem várható semmiféle fontos esemény Törökország politikájában Ankara, julius 20. (MTI.) A török főváros a legnagyobb nyugalommal veszi tudomásul azokat a híreket, amelyek az egész világsajtóban forgalomban vannak a törökök hozandó döntéseivel és a törökök általános magatartásával kapcsolatban. Mint a háború folyamán már többször előfordult, a különböző ügynökségek legnagyobbrészt propaganda okokból a valóságos helyzettől eltérőleg kiélezik a küszöbönálló török döntéseket. Meg kell állapítani, hogy Ankarában, ahol feszült érdeklődéssel figyelik az arcvonalak eseményeit, pillanatnyilag nincs jele a nagy döntést megelőző feszültségnek. Tény, hogy a török kormány és a szövetséges kormányok között megbeszélések folynak, amelyeket bizonyos mértékben a télen megszakadt angol-török tárgyalások ujra- felvételének lehet tekinteni. Köztudomású, hogy félév alatt a török külpolitika, anélkül, hogy a háború eleje óta leszögezett általános vonalvezetésben bármilyen lényeges változást is tettek volna, az angolszászok irányában fejlődött. A törökök azonban mostani helyzetükben is határozottan hangoztatják, hogy a háborubalépés nem fér bele lehetőségeik keretébe. De azonkívül minden lehető segítséget megadnak a szövetségeseknek, mert a török kormány gondja továbbra is az időnyerés. Úgy látszik, Ankarában nem úgy Ítélik meg a helyzetet, mintha a török érdekek védelme szükségessé tenné, hogy Törökország belevesse magát a háborúba s most úgy látjiák, hogy szerződéses kötelzett- ségek sem kényszerítik erre az országot. Ha közben további taktikai lépést tennének a szövetségesek türelmetlenségének leszerelésére, ez a dolgok természetes folyomá- nya lenne és nem volna rendkívüli szenzáció, ha a Németországgal fennálló kereskedelmi kapcsolatok terén, vagy egyéb téren újabb intézkedések jönnének. Egyesek feltételezik, hogy a mostan Ankarában folyó tárgyalások nem is annyira a törökök közvetlen hadbalépése körül forognak, mint inkább a török részről teendő egyéb engedmények körül. Igen nagy kíváncsisággal találgatják, hogy az oroszokkal folytatott megbeszéléseken milyen kérdések kerülhetnek szőnyegre, de általában nemi Igen tartják valószínűnek, hogy az oroszok Törökország hadbalé- pésére különös súlyt helyeznének. Ha a körülmények megváltozása folytán később egyáltalán sor kerül Törökország hadbalé- pésére, addig még egy komoly másik ténykedés fog történni. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a Balkánon a helyzet egyelőre változatlan, különösen pedig a bolgár magatartásban semmi lényeges változás nincs, márpedig a török magatartás megváltozása talán elsősorban a balkáni helyzet megváltozásával hozható összefüggésbeKülönben a török nagy nemzetgyűlés, amely olykor nyári szabadságra szokott menrti, kedden csupán augusztus 2-ig napolta el üléseit. A kormány a nemzetgyűlés megkezdése nélkül semmi fontos dologban sem dönt, legkevésbé a háborubalépés kérdésében. Ezek szerint aügusztus 2. előtt semmi rendkívüli fontos eseményt nem lehet várni Törökországban. Vidéki városokra nem vonatkozik az OTI-tag szabad orvosválasztási joga Kolozsvár, julius 20. Az orv'osi'munkaerők leiszanálásának kormánybiztosa a fővárosi napilapokban közleménnyel fordult az OTI- tagokhoz és orvosaihoz. A közlemény szerint az Országos Társadalombiztosító Intézet biztosított, vagy annak igényjogosult családtagja, amennyiben illetékes körzeti orvos hijján Budapesten magánorvoshoz fordul, az igénybevett orvos által kiállított igazolás ellenében az orvosi kamarai díjszabásban megállapított összeg 75 százalékát az OTI a biztosítottnak megtéríti. Sppenigy lehetőség nyilik a magánorvos' ál- .tal irt recept ingyen kiszolgálására az Intézet terhére, vagypedig a gyógyszer árának utólagos megtérítésére. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan felvilágosításért fordultunk az OTI ügykezelésének egyik illetékes kolozsvári tényezőjéhez, hogy az intézkedés érinti-e és mennyiben az intézet kezelésre jogosult kolozsvári tagjait. Informátorunk a következőkben tájékoztatott: — A szóban forgó intézkedés — mondotta — csak Budapestre vonatkozik és az OTI- nál a fővárosban mutatkozó orvoshiány leküzdésére szolgál, amint hangsúlyozza Is, „ha magánorvost azért vesz valamely OTI biztosított igénybe, mert illetékes körzeti orvosa nincsen”. Kolozsváron azonban más a helyzet. Itt a város, társadalombiztosítás szempontjából, tiz körzetbe van beosztva és minden körzet megfelelő orvossal rendelkezik. A háborús helyzet következményeként természetes, hogy az egyes körzetek orvoslétszáma csökkent, de a rendelés ennek ellenére a meghatározott módon történik, habár a jelentkező betegek és kezelőorvosok viszonylagos arányszáma lényegesen kedvezőtlenebbé alakult is át, ez utóbbiak hátrányára. — A légitámadások elöl biztonságosabb vidékre távozott kolozsvári OTI-tagok esetleges kezelését ki látja el? — vetettük tö zbe. hatósági orvos van, a hatósági orvos vehető igénybe OTI igényjogosult kezelésére. Különben éppen nálunk az a helyzet, hogy a vidék jelenleg jobban el van látva hatósági orvosokkal, mint magánorvosokkal, akik eddig idegenkedtek a vidéki letelepüléstől, másrészt pedig honvédelmi célokra használták fel. Mindez a megállapitás természetesen csak a jelen helyzetre vonatkozik — szegezte le informátorunk. — Mert ha ez a helyzet nálunk is megváltoznék, akár meglévő orvosaink katonai igénybevételével, akár pedig esetleges újabb légitámadás következtében, természetesen valószínű, hogy a Budapesten már foganatosított intézkedéseket ide is kiterjesztenék a magánorvosod és az általuk előirt gyógyszerek igénybe ve- hetöségéröl, azaz a költségmegtéritést illetőleg. Előbbiekkel kapcsolatosan informátorunk kitért a társadalombiztosítás keretében éppen most felvetődött szabad orvosválasztás kérdésére is. Rámutatott arra, hogy a kezelőorvos megválasztása éppúgy előidézheti a rendelöorvosok túlterhelését, mint a mostani helyzet. Egyes orvosokat ugyanis esetleg olyan tömegben keresnék fei, sím egyáltalán nem volna kívánatos. Ezzel szemben a hasonló képzettségű orvostársaik lényegesen kevesebb számú kezelésre jogosulthoz jutnának. — Itt ismét felvetődik —• folytatta megállapításait — az orvosok javadalmazásának rendezése. Ez pedig a társadalombiztosítás közigazgatásának általános módosítására vezetne. Végső konklúzióként azonban megállapíthatjuk, hogy a háború alatt gyökeres reformot végrehajtani e téren s egyáltalán az ilyen hatalmas intézményeknél nem lehet, tehát legfeljebb átmeneti intézkedésekkel törekedhetünk a halaszthatatlanul égető kérdések megoldására. . i. — Erre vonatkozólag már törvényes in- .ézkedés yaa, mely szerint, vidéken, ahol Jő ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Sündermann birodalmi sajtófönökhelvettes az európai zsidók helyzetéről nyilatkozott Berlin, julius 19. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: A külföldi sajtó képviselői előtt Sündermann, a birodalmi sajtófőnök helyettese megállapította, hogy az ellenséges oldalról terjesztett ama állítások, amelyek szerint az európai zsidókkal való bánásmódban súlyos visszásságok történnének, nem más, mint célzatos hírverés és uszítás. Valahányszor Európában valami jogos rendszabályt visznek keresztül a zsidók elszigetelésére, az angol-amerikai lapok berkeiben vihar támad. Ezek a védelmi rendszabályok nagyon mérsékletes módon történtek. 1940. őszéig Németország lehetővé tette a zsidóknak a kiutazást. Csak 19íl-ben hozták az európai zsidók ellen az első intézkedéseket és ez a zsidó-csillag viseléséről szóló rendelet volt. Később ezt az első intézkedést kiterjesztették azzal, hogy tervszerűen elkülönítették őket és bekapcsolták a zsidókat az európai munkafolyamatba. Ezek az egyedüli rendszabályok, amelyeket a zsidók ellen hoztak. Az elkülönítést és a munkafolyamatba való bekapcsolást elrendelő intézkedéseknél egész csomó emberies szempontot tartottak szem előtt. Például minden öreg zsidóval kivételt tettek, valamint olyanokkal is, akik bizonyos érdemeket tudtak igazolni. Az ilyen, zsidókat hozzátartozóikkal együtt egy külön zsidó közösségbe fogták egybe, amelynek székhelye a védnökségben lévő Theresienstadt. Ezt a telepet csak rövid idővel ezelőtt látogatták meg a nemzetközi Vörös Kereszt kiküldöttei. A telepnek zsidó ön- kormányzata van és nincs munkakényszer. Az egész világgal levelezhetnek és csomagokat küldhetnek és kaphatnak, Portugáliából például csupán a mult hónapban mintegy húszezer 'csomag érkezett számukba. A többi zsidókat, akiket munkára lehetett fogni, egy nagy gyüjtőtáborban megvizsgálták, hogy milyen munkára alkalmasak. A munkaképtelenek egy úgynevezett családi gettóba kerülnek, a többieket hivatásbeli képzettségük szerint állítják munkába. Az az elv, hogy a házaspárok együtt maradjanak. Â zsidók elhelyezése és élelmezése rendes, mint más dolgozóké. A hozzátartozókkal való levelezés szabad. Tárgyalások folynak a Vörös Kereszttel, hogy ezek a zsidók is kaphassanak élelmiszerküldeményeket külföldrőlII légitámadás után fegyelmezetten viselkedjünk és ne beszéljünk feleslegesen Különösen a rémhirterjeszlökre vigyázzunk Budapest, julius 20. (MTI.) A junius 27-én lezajlott légitámadás után a székesfővárosban rohamosan terjedtek el á támadás méreteiről különböző hirek. A többi között azt is tudni vélték a j.óitájékozottak, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet Fiume-utcai székházából az ott tartózkodó közönséget a riadó elhangzásakor kiküldték, arra való hivatkozással, hogy az épületben nincs elegendő óvóhely. Ezek azután állítólag a rendőr őrszemek utasítására a Kerepesi temetőbe mentek, ahol a bombázás alatt a becsapódó bombák és a mélyen leereszkedő repülőgépek gépfegyvereinek tüze megölte volna őket. Minthogy az említett eseményekről nem érkezett hivatalos jelentés, az illetékes hatóságok még junius 27-én az ügyben vizsgálatot rendeltek el. A vizsgálat a következőket derítette ki: A közönséget nem küldték ki az OTI épületéből, sőt a riadó elhangzása után a kapu közelében tartózkodó idegenek közül is még igen sokat beengedtek. így az OTI szolgálatot teljesítő alkalmazottaival együtt a támadás alatt az óvóhelyen körülbelül 400 idegen személy Is tartózkodott. A Kerepesi temető junius 27-én, a támadás idején le volt zárva, mert a junius 25-röl 26-ra virradó éjszaka oda beesett néhány fel nem robbant ellenséges bombákat még nem hatástalanították. Ezért senkisem szaladhatott volna a Kerepesi temetőbe. Mégis a közelben levő Teleki-téren tartózkodó többezer emberből sokan átmásztak a temető falán és a sírok között kerestek menedéket. Az ellenség által ledobott bombák egyrésze a Kerepesi temetőbe esett és ott megölt 12 embert. A fentemlitett esetből az a tanulság, sokkal jobb, ha a légitámadás után fegyelmezetten viselkedünk, nem beszélünk feleslegesen és nem ülünk fel minden lelkiismeretlen rémhirterjesztönek. Müller Sándornak elég voll 30 év a bolsevista paradicsomból Kolozsvár, julius 20. Régen elsiratta már családja Müller Sándor volt váralmási lakost, aki 1914-ben, 21 éves korában az orosz trontra került s aztán nem is adott többet hosszú Időn keresztül életjelt magáról. Tiz év elteltével azonban újból levél érkezett a fogságba esett és régen halottnak hitt Müller Sándortól. Megírta levelében, hogy megnősült. Orosz nőt vett feleségül s mindketten egy gyárban dolgoznak. Azt is megirta, hogy semmi reménye nem lehet a hazatérésre, mert olyan a beosztása a bolsevista Oroszországban, ahonnan nem engedik el külföldre még akkor se, ha történetesen haza szeretne menni... Aztán később még jött egy levél Müller Sándortól, amelyben azt irta, hogy megszületett a kisfiúk is, akit Rudolfnak kereszteltek. Ez a levél még 1928 táján Íródott s aztán többet semmi hir nem erkezett a messzi földre szakadt magyarról. Abban az időben, amikor a német hadsereg elfoglalta Sztálingrádot, egy uj levelet hozott a posta Bethlendi Márton váralmási lakos einiére. A levelet Müller Sándor irta a 35.286. tábori posta számon. Megirta a levélben, hogy német fogságba esett családjával együtt. A németek Eeningrádból Nár- vába szállították. Kihallgatásra jelentkezett a német parancsnoknál s előadta, hogy magyar származású és Erdélyből került az orosz frontra még a mult világháború alkalmával, éppen tűzkeresztsége után. A németek alaposan leellenőrizték állítását s amikor meggyőződtek annak valódiságáról, közölték Müller Sándorral, hogy amennyiben a magyar kormány letelepülési engedélyt ad számára, semmi kifogásuk nincs hazatérése ellen. Müller Sándor tehát most uj levelet irt és arra kéri hozzátartozóit, szerezzék meg a letelepülési engedélyt falujába, ahol amugyis van egy kis földje és családi háza, amelyet annakidején még szüleitől örökölt, mert haza szeretne jönni családjával együtt: — Megelégeltem én már régen a bolsevista paradicsomot, — Írja levelében — és semmi egyéb vágyam nincs, mint újból hazajutni szülőföldemre, ahonnan 30 esztendővel ezelőtt elkerültem. Ne féljen attól senki, hogy otthon majd propagandát csinálok a szovjetnek, mert aki azt átélte, ha egyszer módja adódik rá, mint nekem adódhatna, ha sikerülne hazamennem, csak az igazságot hirdetném, amit csak ezzel a szóval tudnék kifejezni: szörnyűséges itt a ml életünk... Müller Sándor váralmási hozzátartozói most mindent elkövetnek, hogy a 30 évvel ezelőtt orosz fogságba jutott rokonukat ha- z.rsegitsék családjával együtt. Szépen megszövegezett kérésüket és Müller Sándor anyakönyvi kivonatát a vármegyén keresztül a belügyminiszterhez juttatják el, hogy az ügyben meghozza természetesen beleegyező döntését. Subasics csak Péter exkirálytól akar elfogadni utasításokat \ Zágráb, julius 20. (MTI.) A horvát hírszolgálat értesülése szerint a londoni jugoszláv emigráns kormány diplomáciai képviselői a Subasics-kormány kívánságaira való tekintet nélkül csak azoknak a rendeleteknek engedelmeskednek, amelyek egyenesen Péter királytól származnak. Péter volt király hozzájuk intézett üzenetében hangsúlyozta, hogy a Subasics-kormány csak átmeneti jellegű és alakítása Fotics, washingtoni jugoszláv követ Péter királlyal való egyetértésével történt-
