Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-21 / 163. szám

1944. JtTLIÜS 21 KELETI MAGYAR ÚJSÁG 3 A Kormányzó Ur Rátz Jenőt, a miniszterelnök helyettesét saját kérelmére felmentette állásától BUDAPEST, julius 20. (MTI.) Magyarország kormányzója a m. kir. miniszterel­nök előterjesztésére vitéz nagylaki Rátz Jenő m. kir. titkos tanácsos, nyugállományú viszonybell vezérezredest tárcanélküll m. kir. miniszteri állásától és egyben a minisz­terelnök helyettesítésére kapott megbízatása alól saját kérelmére felmentette. Az erről szóló legfelsőbb elhatározást és kéziratot a hivatalos lap péntek reggeli száma közli. Augusztus 2. előtt nem várható semmiféle fontos esemény Törökország politikájában Ankara, julius 20. (MTI.) A török fővá­ros a legnagyobb nyugalommal veszi tudo­másul azokat a híreket, amelyek az egész világsajtóban forgalomban vannak a törö­kök hozandó döntéseivel és a törökök álta­lános magatartásával kapcsolatban. Mint a háború folyamán már többször előfordult, a különböző ügynökségek legnagyobbrészt propaganda okokból a valóságos helyzettől eltérőleg kiélezik a küszöbönálló török dön­téseket. Meg kell állapítani, hogy Ankará­ban, ahol feszült érdeklődéssel figyelik az arcvonalak eseményeit, pillanatnyilag nincs jele a nagy döntést megelőző feszültségnek. Tény, hogy a török kormány és a szövetsé­ges kormányok között megbeszélések foly­nak, amelyeket bizonyos mértékben a télen megszakadt angol-török tárgyalások ujra- felvételének lehet tekinteni. Köztudomású, hogy félév alatt a török külpolitika, anél­kül, hogy a háború eleje óta leszögezett ál­talános vonalvezetésben bármilyen lényeges változást is tettek volna, az angolszászok irányában fejlődött. A törökök azonban mostani helyzetük­ben is határozottan hangoztatják, hogy a háborubalépés nem fér bele lehetőségeik ke­retébe. De azonkívül minden lehető segítsé­get megadnak a szövetségeseknek, mert a török kormány gondja továbbra is az idő­nyerés. Úgy látszik, Ankarában nem úgy Ítélik meg a helyzetet, mintha a török ér­dekek védelme szükségessé tenné, hogy Tö­rökország belevesse magát a háborúba s most úgy látjiák, hogy szerződéses kötelzett- ségek sem kényszerítik erre az országot. Ha közben további taktikai lépést tennének a szövetségesek türelmetlenségének lesze­relésére, ez a dolgok természetes folyomá- nya lenne és nem volna rendkívüli szenzá­ció, ha a Németországgal fennálló kereske­delmi kapcsolatok terén, vagy egyéb téren újabb intézkedések jönnének. Egyesek feltételezik, hogy a mostan An­karában folyó tárgyalások nem is annyira a törökök közvetlen hadbalépése körül forog­nak, mint inkább a török részről teendő egyéb engedmények körül. Igen nagy kíváncsisággal találgatják, hogy az oroszokkal folytatott megbeszélése­ken milyen kérdések kerülhetnek szőnyeg­re, de általában nemi Igen tartják valószínű­nek, hogy az oroszok Törökország hadbalé- pésére különös súlyt helyeznének. Ha a kö­rülmények megváltozása folytán később egyáltalán sor kerül Törökország hadbalé- pésére, addig még egy komoly másik tény­kedés fog történni. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a Balkánon a helyzet egyelőre változatlan, különösen pedig a bolgár magatartásban semmi lényeges változás nincs, márpedig a török magatartás megváltozása talán első­sorban a balkáni helyzet megváltozásával hozható összefüggésbe­Különben a török nagy nemzetgyűlés, amely olykor nyári szabadságra szokott menrti, kedden csupán augusztus 2-ig na­polta el üléseit. A kormány a nemzetgyűlés megkezdése nélkül semmi fontos dologban sem dönt, legkevésbé a háborubalépés kér­désében. Ezek szerint aügusztus 2. előtt semmi rendkívüli fontos eseményt nem lehet várni Törökországban. Vidéki városokra nem vonatkozik az OTI-tag szabad orvosválasztási joga Kolozsvár, julius 20. Az orv'osi'munkaerők leiszanálásának kormánybiztosa a fővárosi napilapokban közleménnyel fordult az OTI- tagokhoz és orvosaihoz. A közlemény sze­rint az Országos Társadalombiztosító Inté­zet biztosított, vagy annak igényjogosult családtagja, amennyiben illetékes körzeti orvos hijján Budapesten magánorvoshoz fordul, az igénybevett orvos által kiállított igazolás ellenében az orvosi kamarai díj­szabásban megállapított összeg 75 száza­lékát az OTI a biztosítottnak megtéríti. Sppenigy lehetőség nyilik a magánorvos' ál- .tal irt recept ingyen kiszolgálására az Inté­zet terhére, vagypedig a gyógyszer árának utólagos megtérítésére. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan felvilágo­sításért fordultunk az OTI ügykezelésének egyik illetékes kolozsvári tényezőjéhez, hogy az intézkedés érinti-e és mennyiben az in­tézet kezelésre jogosult kolozsvári tagjait. Informátorunk a következőkben tájékozta­tott: — A szóban forgó intézkedés — mondotta — csak Budapestre vonatkozik és az OTI- nál a fővárosban mutatkozó orvoshiány le­küzdésére szolgál, amint hangsúlyozza Is, „ha magánorvost azért vesz valamely OTI biztosított igénybe, mert illetékes körzeti orvosa nincsen”. Kolozsváron azonban más a helyzet. Itt a város, társadalombiztosítás szempontjából, tiz körzetbe van beosztva és minden körzet megfelelő orvossal rendelke­zik. A háborús helyzet következményeként természetes, hogy az egyes körzetek orvos­létszáma csökkent, de a rendelés ennek el­lenére a meghatározott módon történik, ha­bár a jelentkező betegek és kezelőorvosok viszonylagos arányszáma lényegesen kedve­zőtlenebbé alakult is át, ez utóbbiak hátrá­nyára. — A légitámadások elöl biztonságosabb vidékre távozott kolozsvári OTI-tagok eset­leges kezelését ki látja el? — vetettük tö zbe. hatósági orvos van, a hatósági orvos vehető igénybe OTI igényjogosult kezelésére. Kü­lönben éppen nálunk az a helyzet, hogy a vidék jelenleg jobban el van látva hatósági orvosokkal, mint magánorvosokkal, akik eddig idegenkedtek a vidéki letelepüléstől, másrészt pedig honvédelmi célokra használ­ták fel. Mindez a megállapitás természete­sen csak a jelen helyzetre vonatkozik — szegezte le informátorunk. — Mert ha ez a helyzet nálunk is megváltoznék, akár meg­lévő orvosaink katonai igénybevételével, akár pedig esetleges újabb légitámadás kö­vetkeztében, természetesen valószínű, hogy a Budapesten már foganatosított intézkedé­seket ide is kiterjesztenék a magánorvosod és az általuk előirt gyógyszerek igénybe ve- hetöségéröl, azaz a költségmegtéritést ille­tőleg. Előbbiekkel kapcsolatosan informátorunk kitért a társadalombiztosítás keretében ép­pen most felvetődött szabad orvosválasztás kérdésére is. Rámutatott arra, hogy a ke­zelőorvos megválasztása éppúgy előidézheti a rendelöorvosok túlterhelését, mint a mos­tani helyzet. Egyes orvosokat ugyanis eset­leg olyan tömegben keresnék fei, sím egy­általán nem volna kívánatos. Ezzel szem­ben a hasonló képzettségű orvostársaik lé­nyegesen kevesebb számú kezelésre jogo­sulthoz jutnának. — Itt ismét felvetődik —• folytatta meg­állapításait — az orvosok javadalmazásának rendezése. Ez pedig a társadalombiztosítás közigazgatásának általános módosítására vezetne. Végső konklúzióként azonban meg­állapíthatjuk, hogy a háború alatt gyökeres reformot végrehajtani e téren s egyáltalán az ilyen hatalmas intézményeknél nem le­het, tehát legfeljebb átmeneti intézkedések­kel törekedhetünk a halaszthatatlanul égető kérdések megoldására. . i. — Erre vonatkozólag már törvényes in- .ézkedés yaa, mely szerint, vidéken, ahol Jő ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Sündermann birodalmi sajtófönökhelvettes az európai zsidók helyzetéről nyilatkozott Berlin, julius 19. (MTI.) A Német Táv­irati Iroda jelenti: A külföldi sajtó képviselői előtt Sün­dermann, a birodalmi sajtófőnök helyet­tese megállapította, hogy az ellenséges oldalról terjesztett ama állítások, ame­lyek szerint az európai zsidókkal való bánásmódban súlyos visszásságok tör­ténnének, nem más, mint célzatos hír­verés és uszítás. Valahányszor Európá­ban valami jogos rendszabályt visznek keresztül a zsidók elszigetelésére, az an­gol-amerikai lapok berkeiben vihar tá­mad. Ezek a védelmi rendszabályok na­gyon mérsékletes módon történtek. 1940. őszéig Németország lehetővé tette a zsidóknak a kiutazást. Csak 19íl-ben hozták az európai zsidók ellen az első intézkedéseket és ez a zsidó-csillag vise­léséről szóló rendelet volt. Később ezt az első intézkedést kiterjesztették azzal, hogy tervszerűen elkülönítették őket és bekapcsolták a zsidókat az európai mun­kafolyamatba. Ezek az egyedüli rend­szabályok, amelyeket a zsidók ellen hoztak. Az elkülönítést és a munkafo­lyamatba való bekapcsolást elrendelő intézkedéseknél egész csomó emberies szempontot tartottak szem előtt. Például minden öreg zsidóval kivételt tettek, valamint olyanokkal is, akik bizonyos érdemeket tudtak igazolni. Az ilyen, zsidókat hozzátartozóikkal együtt egy külön zsidó közösségbe fogták egybe, amelynek székhelye a védnökségben lé­vő Theresienstadt. Ezt a telepet csak rövid idővel ezelőtt látogatták meg a nemzetközi Vörös Ke­reszt kiküldöttei. A telepnek zsidó ön- kormányzata van és nincs munkakény­szer. Az egész világgal levelezhetnek és csomagokat küldhetnek és kaphatnak, Portugáliából például csupán a mult hónapban mintegy húszezer 'csomag ér­kezett számukba. A többi zsidókat, akiket munkára le­hetett fogni, egy nagy gyüjtőtáborban megvizsgálták, hogy milyen munkára alkalmasak. A munkaképtelenek egy úgynevezett családi gettóba kerülnek, a többieket hivatásbeli képzettségük sze­rint állítják munkába. Az az elv, hogy a házaspárok együtt maradjanak. Â zsi­dók elhelyezése és élelmezése rendes, mint más dolgozóké. A hozzátartozókkal való levelezés sza­bad. Tárgyalások folynak a Vörös Ke­reszttel, hogy ezek a zsidók is kaphas­sanak élelmiszerküldeményeket kül­földről­II légitámadás után fegyelmezetten viselkedjünk és ne beszéljünk feleslegesen Különösen a rémhirterjeszlökre vigyázzunk Budapest, julius 20. (MTI.) A junius 27-én lezajlott légitámadás után a székes­fővárosban rohamosan terjedtek el á táma­dás méreteiről különböző hirek. A többi kö­zött azt is tudni vélték a j.óitájékozottak, hogy az Országos Társadalombiztosító In­tézet Fiume-utcai székházából az ott tar­tózkodó közönséget a riadó elhangzásakor kiküldték, arra való hivatkozással, hogy az épületben nincs elegendő óvóhely. Ezek az­után állítólag a rendőr őrszemek utasítására a Kerepesi temetőbe mentek, ahol a bombá­zás alatt a becsapódó bombák és a mélyen leereszkedő repülőgépek gépfegyvereinek tüze megölte volna őket. Minthogy az em­lített eseményekről nem érkezett hivatalos jelentés, az illetékes hatóságok még junius 27-én az ügyben vizsgálatot rendeltek el. A vizsgálat a következőket derítette ki: A közönséget nem küldték ki az OTI épü­letéből, sőt a riadó elhangzása után a kapu közelében tartózkodó idegenek közül is még igen sokat beengedtek. így az OTI szolgá­latot teljesítő alkalmazottaival együtt a tá­madás alatt az óvóhelyen körülbelül 400 idegen személy Is tartózkodott. A Kerepesi temető junius 27-én, a támadás idején le volt zárva, mert a junius 25-röl 26-ra vir­radó éjszaka oda beesett néhány fel nem robbant ellenséges bombákat még nem ha­tástalanították. Ezért senkisem szaladha­tott volna a Kerepesi temetőbe. Mégis a közelben levő Teleki-téren tartózkodó több­ezer emberből sokan átmásztak a temető falán és a sírok között kerestek menedéket. Az ellenség által ledobott bombák egyrésze a Kerepesi temetőbe esett és ott megölt 12 embert. A fentemlitett esetből az a tanulság, sok­kal jobb, ha a légitámadás után fegyelme­zetten viselkedünk, nem beszélünk felesle­gesen és nem ülünk fel minden lelkiisme­retlen rémhirterjesztönek. Müller Sándornak elég voll 30 év a bolsevista paradicsomból Kolozsvár, julius 20. Régen elsiratta már családja Müller Sándor volt váralmási la­kost, aki 1914-ben, 21 éves korában az orosz trontra került s aztán nem is adott többet hosszú Időn keresztül életjelt magáról. Tiz év elteltével azonban újból levél érkezett a fogságba esett és régen halottnak hitt Mül­ler Sándortól. Megírta levelében, hogy meg­nősült. Orosz nőt vett feleségül s mindket­ten egy gyárban dolgoznak. Azt is megirta, hogy semmi reménye nem lehet a hazaté­résre, mert olyan a beosztása a bolsevista Oroszországban, ahonnan nem engedik el külföldre még akkor se, ha történetesen ha­za szeretne menni... Aztán később még jött egy levél Müller Sándortól, amelyben azt irta, hogy megszületett a kisfiúk is, akit Ru­dolfnak kereszteltek. Ez a levél még 1928 táján Íródott s aztán többet semmi hir nem erkezett a messzi földre szakadt magyarról. Abban az időben, amikor a német hadse­reg elfoglalta Sztálingrádot, egy uj levelet hozott a posta Bethlendi Márton váralmási lakos einiére. A levelet Müller Sándor irta a 35.286. tábori posta számon. Megirta a levélben, hogy német fogságba esett család­jával együtt. A németek Eeningrádból Nár- vába szállították. Kihallgatásra jelentkezett a német pa­rancsnoknál s előadta, hogy magyar szár­mazású és Erdélyből került az orosz frontra még a mult világháború alkalmával, éppen tűzkeresztsége után. A németek alaposan leellenőrizték állítását s amikor meggyőződ­tek annak valódiságáról, közölték Müller Sándorral, hogy amennyiben a magyar kor­mány letelepülési engedélyt ad számára, semmi kifogásuk nincs hazatérése ellen. Müller Sándor tehát most uj levelet irt és arra kéri hozzátartozóit, szerezzék meg a letelepülési engedélyt falujába, ahol amugyis van egy kis földje és családi háza, amelyet annakidején még szüleitől örökölt, mert haza szeretne jönni családjával együtt: — Megelégeltem én már régen a bolsevista paradicsomot, — Írja levelében — és semmi egyéb vágyam nincs, mint újból hazajutni szülőföldemre, ahonnan 30 esztendővel ez­előtt elkerültem. Ne féljen attól senki, hogy otthon majd propagandát csinálok a szovjet­nek, mert aki azt átélte, ha egyszer módja adódik rá, mint nekem adódhatna, ha sike­rülne hazamennem, csak az igazságot hir­detném, amit csak ezzel a szóval tudnék ki­fejezni: szörnyűséges itt a ml életünk... Müller Sándor váralmási hozzátartozói most mindent elkövetnek, hogy a 30 évvel ezelőtt orosz fogságba jutott rokonukat ha- z.rsegitsék családjával együtt. Szépen meg­szövegezett kérésüket és Müller Sándor anyakönyvi kivonatát a vármegyén keresz­tül a belügyminiszterhez juttatják el, hogy az ügyben meghozza természetesen bele­egyező döntését. Subasics csak Péter exkirálytól akar elfogadni utasításokat \ Zágráb, julius 20. (MTI.) A horvát hír­szolgálat értesülése szerint a londoni jugo­szláv emigráns kormány diplomáciai képvi­selői a Subasics-kormány kívánságaira való tekintet nélkül csak azoknak a rendeletek­nek engedelmeskednek, amelyek egyenesen Péter királytól származnak. Péter volt ki­rály hozzájuk intézett üzenetében hangsú­lyozta, hogy a Subasics-kormány csak át­meneti jellegű és alakítása Fotics, washing­toni jugoszláv követ Péter királlyal való egyetértésével történt-

Next

/
Thumbnails
Contents