Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-15 / 133. szám

Ära m fillér CsüforíSU 1944. június iS Keleti Magyar S3HH ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HöRA 4.S0, NE­GYEDÉVRE 12.40. FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 133. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG I SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS I NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. I TELEFON: 15-08. — POSTAFI6K: 71. SZ. ' KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ■E A „Keleti Ujsáfj*4 és „Magyar Ujsaţş“ elofizelc&iltez és olvasóihoz A háborús papirhiány és a szigorú anyaggazdálkodás miatt előállt helyzet­ben a „KELETI ÚJSÁG“ testvérlapja: a „MAGYAR UJSÄG“ a mai naptól kezdve szünetelteti megjelenését. Ez az intézkedés nem jelenti a „MAGYAR ÚJ­SÁG“ végleges halálát, mert mihelyt a kényszerű intézkedést kiváltó anyaggaz­dálkodási okok megszűnnek, reméljük és forrón óhajtjuk, hogy az erdélyi ma­gyar kisemberek érdekeit szolgáló „MAGYAR UJSAG“-ot ismét eljuttathatjuk hűséges olvasói asztalára. A „MAGYAR ÚJSÁG“ szüneteltetésének bejelentésével mégsem búcsúztat­juk az erdélyi magyar kisember sorsával a megszállás súlyos megpróbáltatásai­ban annyira összeforrott lapot. A „MAGYAR ÚJSÁG“ a mai naptól kezdve ösz- szeolvad testvérlapjával, a „KELETI UJSAG“-gal. Ez a magyarázata annak, hogy a „KELETI ÚJSÁG“ a mai naptól kezdve „ICeleti Magyar Uisâţg“ címen jelenik meg. A „KELETI ÚJSÁG“ és a „MAGYAR ÚJSÁG“ sorsában bekövetkezett vál- tozás a két lap szerkesztőségét és kiadóhivatalát is meglepetésszerűen érte. Há­borúban élünk, élethalál harc közepette küzdünk jobb jövendőnkért. Fegyelme­zetten és higgadtan kell tehát fogadnunk a magunk sorsában is bekövetkezett nagy változást, aminthogy kérjük mind a „KELETI,UJSÄG“, mind a „MAGYAR ÚJSÁG“ előfizetőit és olvasóit, hogy a két lap életében bekövetkezett sorsfordu­latot megértéssel és jóindulattal fogadják. A két testvérlap mind a múltban, mind ma egy akarattal szolgált egy célt! a magyar közösség szellemi és erkölcsi értékeinek, gazdasági érdekeinek védel­mét, gz egységben erőt nyerő magyar nemzeti öntudatot, a népi és szociális meg­újhodás eszméit, a megalkuvást nem ismerő harcot a magyarság létét és boldo­gulását fenyegető veszedelmek ellen. Amikor tehát a „KELETI MAGYAR ÚJSÁG megszületett, biztosíthatjuk mind a „KELETI ÚJSÁG“ és a „MAGYAR ÚJSÁG“ hűséges olvasótáborát, hogy érdeklődésüket és érdekeiket továbbra is a két testvérlap megalkuvást nem is­merő régi szellemben és lelkesedéssel szolgálja tovább. A két lap teljes ujságirógárdája még frissebb, elevenebb, tartalmasabb uj- Sággal kopogtat az előfizetők és olvasók ajtaján és megvan győződve arról, hogy a „KELETI ÚJSÁG“ és „MAGYAR ÚJSÁG“ hatalmas olvasótábora nemcsak megérti, hanem méltányolja is a kormányintézkedés szellemében végrehajtott lap­összevonást. A „KELETI ÚJSÁG“ ÉS MAGYAR ÚJSÁG" szerkesztősége és kiadóhivatala Az dlif oSszásiok ivt vAzlós haderejük egyharmadát, az amerikaiak a légi utón szállított csapatok felét már bevetették A német páncélosok az Orne-folyótói keletre mélyen betörtek az angolszász hídfőbe Brerille városát visszafoglalláic a nem«! páncélosok II keleti arcvonáson nem voltak ielentüsebh harci események \ finnek kiYédtélc a szovjet támadás első rohamát Uiabh U S ß-nifomăs AZ ORNE ÉS A VIRE FOLYÓK MEN­TÉN TOMBOLö CSATÁKBAN rendkívül nagyhorderejű döntések érlelődnek, állapí­totta meg Dittmár német ».'tábornagy, a német rádió katonai hírmagyarázója keddi ládióelöadásában. Ezek a most érlelődő döntések fordulópontot fognak jelenteni a harcokkal teli jelen katonai és politikai tör­ténésében. A mostani normandiai küzdel­mek csak a bevezető lépést jelentik a nagy döntések felé. Mindenesetre re ár moet megállapítható, hogy az ellenség az crödltméi.yeknrk Vitala Is jólismert erőssége miatt aránylag szűk területen volt kénytelen olyan erőket és esz­közöket harcba vetni, amelyeket máskülön ben hadműveleti szempontból sokkal szaba­dabban tudott volna felhasználni. Az ango- loknsk és az amerikaiaknak hallatlan áldo­zatokat kellett hózni ok, hogy az eddigi eredményeket is elérjék. Az ellenfél partra­szállása az általános helyzet szempont jából Inkább tehermentesítést, mint kiéleződést je­lent a német hadvezetés számára. Bizonyos az is, hogy az ellenié' sokkal többet várt első nagy inváziós vállalkozásától, máskü­lönben nem vetett volna harcba ilyen nagy érőket és nem vállalkozott volna Ilyen álóo- zatokra. A szerda reggeli berlini lapok megálla­pítják, hogy a szövetségesek normandiai vállalkozása nem tudott nagyobb eredményt elérni. A „Völkischer Beobachter“ hangsú­lyozza, hogy az angolszász hídfő szélessége tekintélyes ugyan, mélysége azonban cse­kély. A német védőmüveknek egész sora harcol még az el'enség háta mögött s ez a tény nagymértékben akadályozza a to­vábbi felvonulást és meghiúsítja az elszór­tan kialakított hídfők egyesítését. A táma­dók legnagyobb hátránya azonban kétség­telenül az, hogy nem sikerült kirakodásra alkalmas nagyobb hidfőt szerezniök. Németországban a hangulat a legtelje­sebb mértékben bizakodó. Schirach bircöal- mi vezető ezt legutóbbi beszédében a követ­kezőképpen fejezte ki: „Egész Németország­ban még soha sem hittek olyan szilárdan és rendületlenül a győzelemben, mint ma, ami­kor a háború látóhatárán már kezd kirajzo­lódni a döntés.“ Az inváziós haderő katonáinak lelkiálla­potát jól je'áemzi az a nyilatkozat, amelyet William Cook, egy leichesterl származású brit. utásztiszt tett fogságbaesése után. — Rettenetes veszteségeink voltak — mondta. — Mintha a halál kaszája vágott volna rendet katonáink oszlopai között, úgy fekiisznek az erődövezetben elesett brit és angol katonák. Az elesettek száma felülmúl minden eddigi elképzelést. Véleményem sze­rint a harehavetett angolszász erők kéthar­mada elesett, fogságba került, megsebesült, vagy eltűnt. Az európai nemzeteknek a harcok' eddigi lefolyása — amelyben még az angolszászok is elismerik súlyos veszteségeiket és a né­met fegyverek ütőereiét — mondotta Alaj­begovics horvát miniszter — biztosítékot nyújt arra, hogy a küzdelem végső kimene­telét a legnagyobb bizakodással szemlélje. Horvátországban — mondotta ezután saját országa helyzetéről — elmaradt az ellenség által várt pánikhangulat. A horvát nemzet helyét a hatalmas viaskodásban az állami függetlenség fentartásáért és a bolsevizmus elleni harc határozza meg. Ebben a két alap­vető tényezőijén teljesen egynek érzi magát a horvát nemzet a német szövetségessel, aki­nél mindig teljes megértésre és támogatásra talált. Egyre újabb hirek érkeznék arról, hogy a francia lakosság egyáltalában nem ült fel az angolszász rádió izgatásának és határo­zottan együttműködik a német véderővel. Jelentést tett a német parancsnokoknak az ejtőernyősök leugrásáról és az ellenséges katonák búvóhelyeiről. A csaták hevében gyakran felkereste a német katonákat gyü­mölccsel, üdítő itallal és cigarettával, 'el­szórt a fogolytáborok felé menetelő angol­szász „felszabadítókat“ leplezetlen gyűlölet­tel veszi körül. A Laval-kormánynak ilyen körülmények között nincs nehéz dolga. Demand államtit­kár a francia rendfentartó erőkhöz intézett felhívásában visszautasította a londoni rá­dió polgárháborúra uszító törekvéseit Ha­mis útra térne minden francia, ha a láza­dásra uszító Idegen szavakra hallgatna. Azok, akik Franciaországban a rendet fenn­tartják, nem csak a katonai becsületet men­tik meg, hanem Franciaországot óvják meg a legnagyobb szerencsétlenségtől. A hadszíntér elég közel esik a francia fő­városhoz. Ez a párisiak hétköznapi életén azonban nem igen látszik meg. Néha kisebb alakulatok vonulnak át a városon s a pá­risiak már többször láthatták a hires Tigris- páncélosokat. Az ellátás kissé nehezebbé vált, mert a vasútvonalakat elsősorban ka­tonai szállításokra veszik igénybe. Pária né­met katonai parancsnoka megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a város lakossága kifo­gástalanul viselkedik. Az inváziós arcvonal Helyzetét az Otue torkolattól keletre a német kezdemén-yetsö vállakózások, attól nyugatra az angolszász támadási kísérletek jellemzik. A német csa­patok az ellenséges támadásokat mindenütt visszaverték s egy átmenetileg elvesztett helységet újból visszafoglaltak. A Német Távirati Iroda ezzel kapcsolatban azt je­lenti, hogy Brevillet a britek kemény harc után páncélosok támogatásával átmenetileg megszállották, a németek azután azonban elienlökéssel ismét visszaszerezték. A házak között folyó közelharcban a britek 250-n« több halottat vesztettek. Az angolszász hadvezetöség újból kísér­letezett a megtizedelt csapatok légi utón való megerősítésével. St. Vaase és Cosque- ville között sok légi utón szállított egységet tettek földre s a nehéz hajóágyuk védelme alatt a tenger féld Is érkeztek csapatok. A németek azonban olyan eredményem*

Next

/
Thumbnails
Contents