Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-11 / 130. szám

1944. JlTNirS 11. S KuítiQjsXG A lésoltalmi hitirilési kormánybiztos felhívása a fokozottan veszélyeztetett területek lakóihoz BUDAPEST, junius 10. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A légoltalmi kiürítési kormánybiztos njból és nyomatékosan felhívja a fokozottan veszélyeztetett területeken lakók figyelmét a következőkre: » Úgy nemzeti, mint egyéni érdekből mindazok, akiket a hatósági előírás helybemna- Z-jáera nem kötelez, a nyári időszakban bekövetkezhető súlyosabb légitámadások ve­szélye miatt mielőbb költözzenek o résziükre kijelölt kevésbbé veszélyeztetett területre. Ugyanez vonatkozik a helybenmaradásra kötelezettek családtagjaira is. Ne várja meg senki, amíg lakásából ki bombázzák. Nemzeti és egyéni szempontból egyaránt fontos, hogy életét és vagyonát mindenki igyekezzék megvédeni. Mindenkinek elsőrendű érdeke, hogy nyugoettabb időben költözködjék el, akkor, amikor a hatóságok részletesen tudnak foglalkozni az egyes elköltözni szándékozókkal. Számolni kell azzal, hogy egyes vasútvonalak megrongálódnak, az átázást lehetőségek megnehezülnek és csak hosszabb késedelem után kerülővel, átszállásokkal közelíthető meg a jövőbeni lakóhely. Kolozsvár városa eddig az étkezésen kívül 700.000 pengő gyorssegélyt fizetett ki a bombakárosultaknak Kolozsvár, junius 10. Kolozsvár városát ért terrortámadás részleteiről már részle­tesen beszámoltunk s közöltük azokat. a veszteségeket, amelyeket a váxos emberélet­ben és anyagiakban szenvedett. Most az újjáépítő ég mentömunkának egyes részle­teiről akarunk beszámolni, arról a munká­ról, amely már a terrortámadás utáni na­pon dr. Vargha Lajos főispán és dr. Vá­sárhelyi László polgármes.sr Irányításával megkezdődött g amelybe azonnal bekapcso­lódtak a város különböző egyesületéi, In­tézményei, elsősorban a Vöröskereszt, a különböző nőegyletek és felszólítás nélkül jelentkeztek adományaikkal magánosok Is. Itt az első vonalban áll a Baross Szövet­ség kolozsvári szervezete, amely eddig Is értékes és eredményes munkát fejtett ki azirányban, hogy Kolozsvár piaca magyar és keresztény jelleget kapjon. Tulajdon­képpen nem Is Indítottak mozgalmat és mégis az első napon mintegy tizenöt tag mfegjetebt a szövetség elnökségénél és 14.000 pengővel siettek a bombakárosultak megsegítésére. A Kolozsvári Takarékpénz­tárnak a bankok, és takarékpénztárak kö­zött megindított gyűjtése is igen szép ered­ménnyel zárult és valóban megható, hogy egy kis éttermi összejövetel, amelyet „Szenzációs asztaltársaság* <-nak neveznek s tagjai jórészt íparosemberek, 500 pengőt fizetett be a város pénztárába. Kolozsvár tehát ezúttal is — és ezt hangsúlyozni kell — megmozdult és min­dönki igyekezett alátámasztani a katonai és polgári hatóságok emberfeletti mentő és segítő munkáját. A honvédség és a város­ban lévő német katonaság mentő és se­gítő mutfkájáről csak a legnagyobb elisme­réssel és tisztelettel lehet megemlékezni. Természetesen sok baj van még a bom­bakárosultak elhelyezése körül. Minder it azonban fegyelmezettségre és nyugalomra Mvmak fel az Illetékesek, akik arról is gondoskodnak, hogy a zavar első napjai­ban történt visszaéléseket és önkényeskedé­seket a legszigoruban megtorolják. Sajnos, akadtak emberek, akik kihasználták a helyzetet, de ezek, mint az ország minden résaáben, Itt is elveszik megérdemelt bün­tetésekét. Kolozsváron öt légoltalmi menedékhely ran a ezeket látogatta meg dr. Streicher Andor alispán, az Országos Szociális Fel­ügyelőség elnökhelyettese dr. Csizmadia Andor városi tanácsnokkal, a város népjó­léti osztályának vezetőjével s e sorok Író­jával. Dr. Streicher Andor először a „ld- bombázott“ városrészeket tekintette meg, majd azokat a gyorsan felállított Intézmé­nyeket, amelyeket Kolozsvár városa tart fenn, legnagyobb részben a város népjóléti osztályának tisztviselőinek bevonásával. Az Országos Szociális Felügyelőség elnökhe­lyettese mindenütt arról győződött meg, hogy a városi segélyhelyek tisztviselőnői —; -nagyobbrészt ugyanis nők teljesítenek szolgálatot — hivatásukat átérezve: a ká­rosultak ügyét azonnal elintézik, és a hoz­zájuk fordulókat testvériesen kezelik. Rövid beszámoló a kétórás kőrútról A legnagyobb légoltalmi menedékhely a Varga-kávéház egyik helyiségében van s Itt volt, ha Iliik ezzel a kifejezéssel élni, a legnagyobb forgalom. Itt 1321 család és 727 magános vette igénybe a hatóság se­gítségét. A háztömbparancsnok, vagy a Tizes Szervezet Igazolása alapján a,zonna! Intézkednek a kirendelt tisztviselők. Pro­tekció njnes, sem aktagyártás. Ezen az egy helyen öt nap alatt 450.000 pengőt fizettek ki gyorssegélyként. Vissza­élés, mint említettük, előfordult, de'iöbben viszafizették a jogtalanul _ felvett pénzt, mért tartottak a súlyos . következmények ­től. Ugyanitt Igénylik a szállításhoz szük­séges jármüveket és a; Igénylőket jelent­kezés serrendjében elégítik ki. Ennek az „első számú“, men a* .„helynek dr. Kovács Margit, várm.c;. íi . 'ceiálls szakelőadó a yeztője. A Magyar-utca 38. szám alatt, a r. kát. teológia helyiségeiben Létay Klára városi szociális gondozónő vezetésével működik a segélyhely, ahol öt nap alatt 1160 esetben intézkedtek és kifizettek gyorssegélyként 80.000 pengőt. Az írisz-telepen levő Ráskay elemi isko­lában Farkas Margit szociális körzetvezetö közölte velünk, hogy eddig 726 károsult ügyét intézték el, A Na yy Lajos király- utcában lévő menhelyet Bt icze Teréz leány­gimnáziumi tanárnő vezeti. Ezt a munka­helyet vették legkevésbé igénybe, amint a kimutatásból megállapítottuk, összesen 209 jelentkező volt, ebből 121 személynek mint­egy 50.000 pengőt fizettek ki. A károsultak étkeztetése a kiutalt jegyek alapján történik. Ezt is a város intézi. A Farkas-utcában lévő gyermekkonyhában állították fel a menekültek konyháját, en­nek a felügyelője báró Mansberg Margit, aki kora reggeltől késő estig a helyén van, intézkedik és ellenőriz mindent. A rászo­rulók ebédet és vacsorát kapnak és naponta félklló kenyeret. Megnéztük a konyhát és megállapítottuk, hogy onnan Ízletes, tápláló ételek kerülnek ki a károsultak asztalaira, Az első napi ebéd paradicsomleves volt tarhonyával, másnap babfőzelék füstölthus- sal, harmadnap gulyás.., A károsultak nagyrésze nem itt étkezik, hanem kerüle­tenként teherautó szállítja részükre az élelmet. Naponta 1200—1500 károsultat élelmez a város. Rend, fegyelem, tisztaság mindenütt. Ennek IgT is kell lenni. Ez a legbiztosabb ellenállás a belső fronton. TÓTH SÁNDOR A Kolozsvárt ért bombatámadásban min­denüket elvesztett lakosság megsegítésére a hivatalos tényezők mellett azonnal segít­ségre sietett a város minden áldozatkész testvéri szeretettől áthatott polgára. A tá­madás Estéjén már nem egy ember juttatta el adományát a városi főispánhoz, hogy a befolyó összegekből azonnal segíteni lehes­sen a rászorulókat. A főispán! hivatalhoz e^dig befizetett összegek a követkelők: 1000—1000 pengő összeget, fizettek: Vargha Lajos dr. főispán, Muntyán P. Fiai temetkezési vállalat, Szakács Lajos dr. nagykereskedő, Dunky Jenő kereskedő, Táncz József kereskedő, Inczédy Joksman Ödön vm. főispán, Bauch Ernöné kereske­dő, Szűcs Elemér gyárigazgatő, Mínérva írod. és Nyomdai Müintézet Rt. 5000 pengőt fizetett a Kolozsvárt Hús­árugyár. 3000 pengőt fizetett: Scherg Vilmos és Tsai Rt. fiókja, Kuck divatáruház, Rigó Lajos kereskedő. 4886 pengő és 34 fillér a -Keleti Újság-1 és „Magyar Újság“ gyűjtéséből. 500-—500 pengőt fizettek: Dr. Buza László Rektor Magnificus, Kovács Béla vendég­lős, dr. Novák Ernő egyetemi tanár, Bodor Sándor kereskedő. 420 pengőt fizetett a M. kir. Rendőrség kolozsvári parancsnokságának tisztikara ős legénység®. 400 pengőt fizetett Imre Kálmán dr., a Minerva vezérigazga pja. 100—100 pengőt fizettek: Zathureczky Gyula, az ,JSllenzék“ ■ szerkesztője, özv. dr. Pap Jóaeefné, Lalik Ferenc, a Szövetség aligazgatója. Az eddig befolyt adományok végösszege ezek szerirl 30.406 pengő 34 fillér. * Itt e.. ........ meg, a kolozsvári bankok a bombákéi osuítak részére küldött adomá­nyának nyugtázásából kimaradt a Mező- gazdasági Bank 2000 pergő» adománya. A város népjóléti osztály«, az adományt kö­szönettel nyugtázza. Hogyan létesíthetünk gyorsan és kevés költséggel szükségóvóhelyet? I. MEGLEVŐ PINCE KIVÁLASZTÁSA Óvóhely céljára a legmegfelelőbb pincét, vagy pincerészt keli kiválasztani. Fontos, hogy az óvóhelyhez vezető útvonal 100 mé­ternél hosszabb ne legyen. Az óvóhely ak­kor van a legnagyobb biztonságban, ha azt sorházszerűen összeépített épületek határ- falai mentén (és nem a két határfal között valahol középen) helyezzük el az épület leg­több emeletű része alá. Az óvóhely lehetőleg közel legyen a Iep- csőházhoz és közel a vészátjárókhoz is. Azok a pincék, melyekben vízvezetéki, vagy gázcsövek vannak, kevésbbé alkalmasak óvóhely céljára. A befogadóképesség megállapításánál sze­mélyenként 0.60 m2 alapterületet és 2.50 m3 légtérfogatot kell számításba venni. Lehetőleg olyan pincehelyiséget válasz- szunk ki óvóhely céljára, melynek falai a belmagasság *4 -nél többet nem emelkedik ki a térszipt fölé. A dongaboltozatos pincék általában job­ban megfelelnek, mint a síkfödéműek. A dongaböltozatosok sok esetben nem is szo­rulnak alátámasztásra s ezért a dongabolto­zatos pincék már eleve félig kész óvóhe- | lyeknek tekinthetők. A dongaboltozatok kő" f zül az a megfelelőbb, amelyiknek íve ke- » vésbbé lapos, s a kisebb támaszközű bolto­zat általában jobb, mint a nagvob támasz- S közü. A síkfödémü pincék közül óvóhely céljá­ra alkalmasak: a vasgerendák közötti téglaboltozatosak (poroszsüveg boltozattal), vasgerendák közötti íves, vagy síkfödémü vasbeton* szerkezetűek és végül a vasgeren­dák nélküli vasbetonlemez födéműek. Óvóhely céljára nem felelnek r eg azok a födémek, amelyek üreges l ól ké­szültek. II. SZÜKSÉGSZERŰ ÖVC uY- RÖGTÖNZÉSEK Óvóhellyel eddig el nem látott épületek- ben, ha egyébként alattuk pince van, riadó; ; kor oda kell levonulni. A kisfesztávolságú j 'dongaboltozatos, a vastartók közö*f> boltozató (poroszsüveg) és a vas':’ nyezetű pincék általában aitamaszta., ;...• kül is viszonylag nicgn; ugtató védelmet * nyújtanak. Külvárosok és községek vfzszis- j tss épületeiben a. pincehelyiségek:, mag I vészkijárat nélkül is, mindig a legvédettebb helyek. (A szomszédok azonban ismerjék egymás tartózkodási helyét és annak nyí­lásait. Ez esetben az összedőlt földszintes épület alól az el torlaszoltak rövid idő alatt kiszabadíthatok.) Ha az épület egynél több emeletes, célszerű a vasgerendákat középen alátámasztani. Ügyelni kell az alátámasz­tások egymás közötti kimerevítésére, hogy a robbanások rázkódtató hatására az alá- ducoíás el ne dűlhessen. Földszintes épüle­tek alatti pincék mennyezetét általában nem kell alátámasztani. A szabad terület felé eső nyílásokat,- a szellőztetés lehetőségének megtartásával, minél vastagabb földfeltöltéssel, homokládák­kal, vagy szükségszerű (kövei, fával) szi­lánkbiztossá kell tenni. A fal síkjához kí­vülről. az ablakkáva szélére jó támaszkodó, lehetőleg erős deszkákat helyezünk el és a szilánkvédő szerkezetet ehhez támasztjuk; — a légnyomás ugyanis, ennek hiányában, a szilánkvédelemre összerakott köhányást, téglarakást stb. az óvóhelyre belökheti. Szomszédos ház pincéjébe vezé.tö vészátjáró hiányában, a bejárattól legtávolabb eső ab­laknyílást képezzük ki vészkijáratnak. (Pl. befalazott vasrácsos pinceablakról a vas­rácsot el kell távolítani, vagy nvithatóra át kell alakítani, á szűknyilást legalább 70 cm széles és 50 cm magasra kell kibővíteni stb.) A pincehelyiség nyílásait lehetőleg tö- rnitsük el, hogy a’gyujtóbornbák okozta tü­zek füstje, az esetleg leqmló épület porfel­hője és az esetleg alkalmazásra kerülő harc­gázok ellen is védve legyünk. Ez a tömítés a légnyomás ellen is messzemenő védelmet nyújt. ' A szükségszerűen óvóhelynek használt pincében még fokozottabb jelentősége vana szerszámfelszerelésnek (bontórúd, véső, ka­lapács, csákány, lapát stb.) valamint a ho­mok és víz tárolásának. A térszintből kiálló óvóhely falát, lehető­leg földfeltöltéssel a. mennyezet magassá­gáig meg lehet erősíteni. A hiányos, vagy rossz szilánkvédelmet szükség szerint, de mindig kellő vastagságú homokzsák, kavics­torlasz, tégla vagy kőfalazással lehet pó­tolni, illetőleg kiegészíteni. Fontos, hogy a szilánkvédő szerkezet a légnyomással szemé­ben is nyújtson bizonyos fokú védelmet Szükségszerű Ód5 tekinthetők: Í00—139 cm. laza föld, Jelentős oblosuveş nagy- kereskedő eég keres önálló üzletvezetésre dotnton'sz«kemberí aki ezen minőségben többévi szak' mai működést tud felmutatni, a magyar piacot jól ismeri, a magyar és német nyelvet tökéletesen birja és a leszármazásra vonatkozó tör­vényes követelményeknek megfe­lel. Részletes személyi adatokat tartalmazó és az eddigi működést Feltüntető ajánlat, fizetési igé­nyek, referenciák és belépési idő. pont megjelölésével, lehetőleg fénykép melléklésével „Komoly állás 16272* jeligére BLOCKNER hirdetőbe küldendők. Budapest IV. Városház-utca 10. 50—70 cm. döngölt föld, vágj' homok (pallók között), 40—50 cm. kavics (pallók között), 40—60 pm. fa, 51 cm. habarcs nélkül rakott tégla, vagy kő, az ablaknyílás falára támaszkodó, leg-, alább 10 cm. vastag deszkafal mögött. Vészkijáró és vészkijárók létesítéséi min­den lehető irányban a szomszédos épületek pincéjébe is ki kell terjeszteni ügy, hogy a hozzávezető út egyike törmelékbiztos le­gyen. A fentiek szerint készített régiházi óvóhelyek törmelék, gáz és szilánkbiztosak, de nem bombabiztosak. A bombabiztos óvó­helyek létesítése csak igen nagy költséggel valósíthatók meg, azért ilyenekkel csak rit­kán találkozunk. III. RÖGTÖNZÖTT ÁROKÓVÓHELYEK Az árokóvóhely legalább 2 m, mély, al­ján 0.60—1 m. széles, felfelé szélesedő egy­szerű árok. A talaj minőségétől függően, óvóhely hiányában az udvarban vagy kert­ben menedékes oldalú óvóárkot kell ásni. Tömör, kötött talajban az árók oldalfala le­het meredekebb. A kitermelt földét ne köz­vetlenül az árok szélén halmozzuk fel, mert ennek nyomása következtében az árok ha­mar beomlik. A nyitott óvóárok nem sokat ér. Esőben, hóban a benritartózkodás ké­nyelmetlen és a megfázás veszélyével jár; a szilánkok elleni védőképessége csak rész­leges; hátránya még, hogy az esős S az ol­dalfalakat és a fenéket átáztatja, megboly­gatja és rövid időn belül magától is össze­dől. Csak köves vagy kavicsos, általában tehát szilárd talajban lehet az óvóárok ol­dalfalát kiducolás és kibélelés nélkül hagy­ni; — a lefedéséről azonban ebben az eset ben is gondoskodni kell. Az árokóvóhely ál­lékonyságát és közeltalálattal szemben való védőképességét nagyban növeljük, ha 1—1,5 méterenként kiducoljuk és az árok oldalát kibéleljük.. Ha nem áll rendelkezésre elegendő erős­ségű (6—6 cm.) botfa vagy palló, hanem csak vékonyabb deszka vagy rozsé, akisen- ezekkel kell a nyílást áthidalni és -csak annyi földet rárakní, amennyit elbír. Az óvóároknek törtvonalú megépítésekor ügyel­jünk arra, hogy a legbelsőbb részektől a bejáratok felé az ároknak esése legen. A bejáratnál, vagy a bebújó nyílás mellett faráccsal fedett víznyelő gödröt kell létesí­teni. • „. Ha csak 3—4 személy elhelyezéséről van szó, négyszögletes alaprajzú vagy kerek veremszerű óvógödröt létesíthetünk. Ehhez nem kell menedékes vagy lépcsős lejáró. A befedésben hagyott búvónyíláson keresztül legcélszerőbb létrán lemenni. A bebujónyí- lást csapóajtóval kell zárhatóvá tenni. A lejáratot mind az óvógödörhöz, mind az óvóárokhoz megtört vonalban kell • megépU teni. Ha a hely nem engedi a megtört vo­nalú lépcsős lejáró megépitését, akkor az óvóárokból kiásott földből a lejárat elé szi­lánkfogó gátfalat kell emelni. Mindkét végén bejárattal készített meg­tört vonalú fedett óvóároknál kívánatos bár­milyen rögtönzött ajtót is készíteni, mert az ott képződő léghuzam igen kellemetlen lehet. Egyes személyek megóvására kerek lyuk, — ú n. kútóvóhelyet — is készíthetünk s ha ebbe megfelelő nagyságú hordót sül­lyesztünk és fölé vastag deszkafödelet al­kalmazunk, úgy viszonylag jó védettséget biztosíthatunk. Hirdetések, spréhirdetések P«r:ns»Bfa 4i alatti irodahelyiségbe” ssssF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents