Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-07 / 127. szám

1944. JUNTOS 7.

s

KamOnse

Tivolinál összeomlottak az angolszász támadások

Berlin, junius 6. (TI) A német véderő főparancsnoksága jelenti:

Olaszországban az ellenfél Rómából kiindulva több hiábavaló előretörést intézett biztosító erőink ellen a várostól nyugatra és északra. A várostól keletre az egész napon át tartó összpontosított erővel indított támadások elkeseredett küz lelem után Tivolinál és attól nyugatra összeomlottak. Vadászrepülőink és légierőnk légvédelmi tüzérsége Észak-Olaszország fölött nyolc ellenséges gépet lelőttek.

Róma csak tehertétel az angolszászoknak

Berlin, junius 6. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti:

Róma kiürítésével kapcsolatban írja az Ausland Informaziones Dienst:

Róma kiürítése a német hadvezetőséget jelentékeny előnyökhöz juttatta. A város élelmezése most nem a németek dolga, hanem a szövetséges katonai hatóságoké Ez lényeges könnyebbülés, mind a közép- és északolaszországi élelmiszerraktárak, mind a német szállítások hálózata szempontjából A Badoglio-párt számára a szövetségesek

bevonulása Rómába szinte meg oldhatatlan politikai nehézségek kezdetét jelenti. Viktor Emánuel király kénytelen volt ígéretét va- Ióraváltani és lemondani, fiát pedig legjobb esetben csak helytartóvá nevezik, ki, semmi esetre sem királlyá. Király nélkül pedig Délolaszországban is megszűnik az olasz királyság.

Az angol híriroda jelentése szerint Ba- doglio hatálytalanította az 19!f 0-ben kötött olasz—francia fegyverszüneti szerződést..

Jasstól északnyugatra tovább küzdöttek magukat előre a németek

Berlin, Junius 6. (MTI) A Német véderő főparancsnoksága jelenti:

Keleten a német—román csapatok erős német—román repül ölíötelékek hathatós támogatásával ,1 asitól északnyugatra kemény- harcokban szívós ellenséges ellenállással szemben tovább küzdötték magukat előre és visszaverték a bolsevisták ismételt ellentámadásait. Légiharcokban 39 repülőgépet lelőttünk. A keleti harctér többi szakaszáról csak a vitebazki harci térről jelentenek helyi jelentőségű tevékenységet.

Horvátországban a hadsereg és az SS csapatai Kendulic vezérezredes parancsnoksága alatt erős harci és csatarepülőgépkötelékek

támogatásával rajtaütöttek Tito bandaesapatainak központján és napokig tartó súlyos harcok után szétverték. Az ellenség előzetes jelentések szerint 6240 embert vesztett, ezenkívül sok mindenfajta fegyvert és ellátó berendezést zsákmányoltunk. E harcokban kiválóan megállta helyét a Kumm SS föcso- portvezetö vezetése alatt álló 7-ik Princ Eugen hegyivadász hadosztály és Rybka SS fö- rohamvezetö vezetése alatt harcoló 500-ik SS ejtőernyős vadászzászlóalj. Néhány ellenséges repülőgépről az elmúlt éjszaka bombákat dobtak Osnafcrückre. Két repülőgépet lelőttünk.

De GauSSe Londonban fárgyai

Lisszabon, junius 6. (MTI! A brit hírszolgálat jelentése szerint De Gaulle tábornok, aki már néhány napja Angliában tartózkodik, megbeszélést folytatott Churchill miniszterelnökkel és Eisenhower tábornokkal.

Megbeszélése tisztán katonai vonatkozású volt. ‘ A francia közigazgatás és a francia nemzeti felszabaditási bizottság státusának kérdése nem ke'ült szóba.

Isitaabul, junius 5. (MTI) A Néniét Távirati Iroda jelenti:

A Yenizabd cumi török lap foglalkozik a szövetséges négy nagyhatalom újvilágot teremtő javaslataival és megállapítja, hogy ez a négyes szaza a politikában kezd éppoly szerencsétlen számmá válni, mint a 13- as.

A Tan c. lap Törökország helyzetével foglalkozik és a szövetségesek terveivel kapcsolatban megjegyzi, hogy a* irántuk való bizalmatlanság miatt Törökországnak józan tartalékolásra és takarékosságra kell telkészülnie és az önellátásra kell berendezkednie.

„Samut11 elintézte a mmef testvét

Valahol Oroszországban. 1944. évi május

hő. A régi, cirádás fatemplom mellől már látni lehet az orosz állásokat. Innen keskeny szekérút vezet a második zászlóalj állásaihoz. Vezetőnk, a zászlóalj fiatal segédtisztje megindul az esőtől ázott, süppedő földúton. Lassan baktatok utána s a környéket figyelem, amely párában úszik, de feljebb, a távolról ide kékki hegyek felett már bő sugárral ontja tüzét a nap, s a szántatlan földek felett lassan kerint két karcsú gólya.

Csuszkálva, botladozva haladunk. Rossz itt a föld, agyagos, nedves. Kétoldalt a mező aknával van tele s a szélső cserjés mentén megpillantunk bét kilőtt orosz harckocsit.

— Ezek a „Samuk" se lőnek többét — veti oda a vezetőm.

,,3&mű‘-nak hívják a harcíkocsit. A rakétákat pedig „Jóskádnak.

— Jönnek-e ma éjjel a Jóskák? — kérdi az öreg baka s az eget kémleli, tiszta-e vagy felhős?

A „SAMUK"

Csendesen baktatunk. Egyszerre távo'i, gyenge zugás üti meg a fülünket. Vezetőm megtorpan és fülel.

A kövei ke-?ő pillanatban felhangzik a 'ólismert vijjogás. Hasra vetjük magunkat és arcunkat be'enyomjuk a fekete földbe.

Irtózatos csattanás, egymásután kettő.

— Csim-bmn! ... — jegyzi meg egy honvéd a szomszédos állásból.

Az volt bizony. Alig pár méternyire vágódott ie mellettünk s ahogy felegyenesedünk, megpillantjuk a cserje mentén a két ellenséges „Samut". Félelmes látvány, amint közelednek. Az emberben egy kicsit meg-i torpan a sziv. S a szörnyetegek gépágyújának hosszú csöve lassan emelkedik.

TOL IÉBT

EHERB ESSEM A SE Lí.TI tUfSASBAM

— Fedezés1 — ordítja egy zászlós. S már vágódik le az újabb lövedék. Aztán jön egyik a másik után.

As, utolsó a levegőben robbant, korai volt az Időzítése.

De erre már ráfelelnek a német páncélgránátok. öt lövés dörren gyous egymásutánban. A jobboldali harclssocai oldalából fekete füst csap ki, robbanás vág a levegőbe s a szdmyegteg lángolva megáll, mintha géptestéből elszállt volna a lélek.

— Hurrá! — ordítják a bakák — ezt Jói elintézte a német testvér,

KÖZVETLEN KÖZELRŐL

Ahogy elhagyjuk az erdősarkot, borsokban bújva közelitjük meg az első századot. Girbe-gurba, lerombolt temető sarkán ásták be magukat a magyar fiuk. S az ut utolsó oldalán, alig 150 méterre az oroszok fekszenek.

Felemelkedem. Abban a pillanatban az arcom mellett süvit el a lövés.

— Ne tessék felállni, hadnagy ur — ránt vissza egy tizedes. — Fákról lőnek a büdösök ...

Lehuzódom. Az ördög vigye el, nem s«a- natórium ez.

Fejemre huzom a sisakot s mégis csak kipislogok. Az ujságiró-kiváncsiság nem hagy nyugton. S ahogy figyelek, egészen szipsn hallom az orosz beszédet. Egyszerre f'tünik odaát egy félmeztelen katona. Nincsen azon még trikó sem, csak a fején magasuk a szórós kucsma. Egyszerre öt magyar puska veszi célba és a fickó úgy ugrik vissza, mint a gumilabda

— Bolond ruszki — szólal mtg egy debreceni baka —, bé van ez rúgva

—- Hát van italuk? —7 kérdem.

— Folyton isznak ezek. Aztán esténkint már dalolnak is. TokrCşzegek. Hanem ilyenkor már baj van. Ha nagy a danolás, tudjuk, hogy támadni fognak. Alikor felkészü- lödünk. Mert ezek csak részegen támadnak. S akkor olyan tömegben jönnek, mint a hangyák

TÚRI TfTPc'ONYI ANDRAS

liüs.- !

Mert ezt a lappi az ORSZÁG egész VEVÓRÉPES KÖZÖNSÉGE olvassa

Hivatalos felemiés a hétfő éfszakai ellenséges zavaróreipásiésről

BUDAPEST, junius 6. A Magyar Táv irati Iroda jelenti:

Egyes ellenséges repülők május 5-én a kora esti órákban keleti irányból Erdélyen át délnyugati Irányban átrepülték az ország légi terét. Valószínűié- ugyanezek a gépek május 6-án kora hajnalban a berepülés nt vonalán visszatértek.

Az átrepülés zavaró jellegű volt. Bombă zásról vagy kárról nem érkezett jelentés.

Bt perc külpolitika

Róma feladása után

Az Örök Város elfoglalásával az angolszász főparancsnokság junius 4-én végre sok hónapi késéssel meg tudta valósítani azt, a főleg erkölcsi szempontból jelentős célját, hogy az egyik ellenséges ország fővárosából kiűzhesse az ellenséges csapatokat. Maga Róma bevétele ugyanis nem számíthat katonai sikernek, mivel a német hadvezetőség több okból jónak látta a badászatilag kitünően védhető várost inkább feladni, mintsem a biztos pusztulásnak kitenni. Cassino példája még eléggé élénken él mindenki emlékezetében ahhoz, hogy lemérhessük, tisztán katonai szempontból milyen nagy áldozatot vállaltak a németek ezzel az elhatározással. Azonban éppen az áldozat nagysága kitűnő bizonyítéka a német erőnek. Egy állam, amely katonai szempontból nézve rossz helyzetben van, semmiesetre sem engedheti meg magának még annyira fontos kulturértékek miatt sem, hogy stratégiailag könnyen védhető állásokat önként adjon fel, amikor ez a feladás még egyben bizonyos presztizsnyereséggel is jár az ellenségre nézve.

Ami a következményeket illeti, Róma bevétele az angolszászoknak a többi tekintetben valóban inkább veszteséget jelent. Rómában mostan Ugyanis jóval több, mint másfélmillió ember tartózkodik, akiknek élelmezése a rendes körülmények között csak egymillió lelket számláló városban még békében is alig megoldható feladatot jelent. Ez a feladat vasárnaptól kezdve az angolszászokat illeti, akik az utánpótláshoz az erősen megrongált utakra való tekintettel igen sok hajóteret lesznek kénytelenek igénybevenni. Az uj védelmi vonalak helyére egyelőre még körülbelül sem lobet következtem, annyi azonban már bizonyos,' hogy az utóvédek önfeláldozó és eredményes harcai révén teljes ép ségben kivont német csapatok az uj védelmi vonalakban a legjobb kilátásokkal veszik fel a harcot a sok és súlyos veszteséget szenvedett ellenféllel.

Mig a németek Róma feladásával * ezáltal a város értékeinek megkimété- sével a kulturnemzetek csodálatát és a pápa elismerését keltették fel, addig a pápa a legnagyobb aggodalommal kisérte az angolszász hadvezetés semmire tekintettel nem levő rendelkezéseit és

eredményeit. Nem nehéz kitalálni, mi lett volna Róma sorsa, ha a pápa által meghatározott „anyagyilkosok“ dühének tették volna ki a várost. Az örök város elleni angolszász támadás okozta pusztítások mindennél világosabban mutatják, mit jelent az angolszászok szemében kétezeréves kultúra hangtalan vétója és mit a szent város és az egyház földi helytartójának meg-meg- ujuló tiltakozása. Semmi sem használt volna: Róma sorsát megpecsételte volna az angolszász pusztító szellem. Hogy mennyire nem tudnak határt vonni az angolszászok a politikai és egyházi szempontok között, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy megtagadták a. Vatikán flottahajózási engedélyét, valamint nem járultak hozzá a vatikáni élelmiszerszállítások átengedéséhez, amelyeknek rendeltetése a római szegények és a kibombázottak megsegítése lett volna. Pénteki beszédében a Szentatya egyébként eléggé félreérthetetlenül közölte véleményét az angolszász mentalitásról a háború utáni terveikkel kapcsolatban, amikor a „gonosz és hamis felfogások visszatéréséről“ beszélt.-*

De Gaulle tábronok feltűnő elhatározása, amelynek értelmében az algíri bizottságot az elmúlt hét végén a „francia köztársaság ideiglenes kormányává“ nyilvánította, az angolszász fővárosokban a meglepetés erejével hatott. Ismeretes, hogy De Gaulle már néhány, hete Londonba készült, hogy ott egyes fontos kérdéseket, közöttük elsősorban éppen a bizottság átalakítását és átnevezését megbeszélje- Ismeretes azonban az is, bogy angolszász felelős körök nem nagyon akartak ehhez a tervhez hozzájárulni- Ha De Gaulle mostani londoni ntazása előtt mégis saját hatalmából megtette ezt a lépést, semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy ezt csakis Moszkva támogatásával tehette. A Kreml tehát megint „önáüó“ politikái folytat a földközitengeri térségben és még attól sem riad vissza, hogy szövetségesei akarata elleniére egyenesen beleszóljon a francia bélügyekbe. Kelet- Európa után Olaszország következett, most Franciaország volt soron, tehát nem nehéz kitalálni, hogy a következő állomás már maga Anglia lesz.

Ennek nyílt bevallására azonban a Szovjet a háború után is ráér még.

Ái érdeklődés jegyében felt el a második kdoisvári könyvnap is

Kolozsvár, junius 6, A kolozsvári könyvnapok második napja a rendkívüli viszonyokra Való tekintettel nem hozott éppen akkora sikert, mint az előző éviek. Azért a főtéren felállított sátrak körül állandóan tolongtak a vevők, ami azt mutatja, hogy bármennyire megviselték is az emberek idegeit az utolsó napok, mégis meg volt az érdeklődés a magyar könyv iránt. Nem egy embert láttunk, aki egész öl könyvvel távozott a sátrakból. A második napon is általában azokat a könyveket vásárolták nagyobb mennyiségben, amelyek már az első napon is nagy keresletnek örvendettek. Különösen sok példány fogyott el László Gyula „A honfoglaló magyarság“, Nyirő József „Néma küzdelem“, Karácsony Sándor „Magyarok kincse“, Sinka István „Fekete bojtár vallomásai“ és Surányi „Egyedül vagyunk“ eimü könyvéből.

Második napra megjelent az erdélyi fiatal Írók szerkesztésében negyedévenként megjelenő ^Termé^' eiiaü folyóirata is. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő folyóiratot úgyszólván elkapkodták. A (megcsappant érdeklődés egyébként minden valószínűség szerint azzal is magyarázható, hogy az idei könyvnapokról elmaradtak az Írók, akik általában mindig nagy érdekődésnek örvendettek.

A kedd estére hirdetett irói est, melyet a Méhkas diákszövetkezet A magyar könyv ünnepe cimen a könyvnapok alkalmából hirdetett meg, a rendkívüli viszonyokra való tekintettel elmaradt. Az előre megváltott jegyeket a pénztár kedden délután visszaváltotta.

Hirdetések, apróhirdetések feladhatók Peik Ferenc -utca 41

asám. alatti irc t

\

Törökország nem bizik „a négy szövetségesben”