Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)
1944-06-06 / 126. szám
KnmUjsXG 4 / 1944. JUNIUS 6, Parasztok a sarló és kalapács árnyékában 17 Irta: NikoSaiew Péter + Magyarra fordította: Gaaí Olga Éjfél jóval elmúlt, amikor elértük a vasútállomást. A közeli erdőben szállást készítettünk magunknak éjszakára. Grisa elgondolkozva nézett a vasútállomás felé: — Ez a Bjelobrjuchov, magyarázta — nem csak állomásfőnök Itt, hanem egyben cseka-rnegbizott Is' Állandóan figyeli az utazó közönséget! Ez az ember mindkettőnket ismer. Tudja, azt is, hogy én a falu számüzöttjei közé tartozom, tehat semmi szin alatt nem lehat a pénztárhoz mennem. Te majd megváltod a két jegyet és én csak Utolsó percben bújok ki az erdőből, amikor már indul a vonat. vonat? Mindig úgy van az, hogy ha az ember a vonatra vár, akkor nern jön. De ide figyelj, ha végül is megunod a várakozást és visszatérsz Kotovkiba, akkor biztos, hogy bejön a vonat. Nem elégedtem meg a főnök salamoni bölcsességével és magam néztem egy menetrend után. Az elszakadt és megsárgult menetrendből kiböngéztem, hogy a vonat hajnali 5 órakor indult. Most félnyoíc, tehát arról a vonatról már lemaradtunk Minél jobban telt az idő, annál jobban nyugtalanított a helyzetünk. Az álloiuasíö- nök felesége végre felforralta az orosz állomások számára nélkülözhetetlen teavizet, amivel én is megtöltöttem a kulacsomat. Amikor az erdő felé vettem utamat, az asz-r szony kíváncsian nézett utánam. Grisa jóelőre megbeszélte Mark zsidóval, hogy számomra a személyi iratokat egyik felkelő segítőtárshoz adja le, egy másiktól pedig a revolvereket kapjuk meg. Ezután tehát hamis névvel szerepelek, csak a keresztnevem marad meg továbbra is Petjá- nak. Krisa is nevet változtatott. * Szorult helyzetünk ellenére szívből mulattunk az állomásfőnök felvilágosításán. A bolsevista rendszerben valóban lutri a vasúti utazás. Az ember csak akkor tud elutazni, ha különös szerencséje van. A küzdelem többnyire már a jegyváltásnál kezdődik. Mihajlovszkája jelentéktelen kis vasútállomás és ezért remélhetjük, hogy sikerül jegyet kapnunk. De a nagyobb állomásokon sokszor óra számra, sőt néha napokon át kell várakozni és sorbanállni, amíg jegyhez jut az ember. Ezt a nehézséget sokan kihasználják és a főnökkel összejátszva többszörös áron adják el a jegyeket. De a jegy megszerzése még mindig nem jelenti, hogy az ember utazhat is vele. A keleti részeken és Szibériában, — amint Grisa mesélte — annyi vagonra és motorra van szükség a fogolyszállitmányok részére, hogy néha napokon át szünetel az utasforgalom. Az utasok ilyenkor türelemmel várnak a pályaudvaron, amíg végre hajlandó felvenni őket valamelyik vonat. Valóságos népvándorlás folyt akkor szerte Oroszországban. (Folytatjuk.) 50.000 pengőt gyűjtöttek Budapesten a harckocsi zászlóaljak a bombakárosultak segélyezésére BUDAPEST, junius 5. A Magyar Távira« Iroda jelenti: Pest vármegye városi helyőrségeiben elhelyezett harci kocsi zászlóaljak tisztjel és lgénysége a harctéren a harcos pótlék egy részéről lemondva, 50.000 pengőt gyűjtött össze Pest vármegye, elősorban Budapest bombakárosnltjainak javára. \ főposta (elhívása a bomhaliáro^ulinhhoz KOLOZSVÁR, junius 5. A kolozsvári *1» számú postahivatal felkéri mindazokat, akik a légitámadással kapcsolatban lakást változtattak, hogy postaküldeményeik kézbesit- hetese érdekében régi és uj lakáscímüket levelezőlapon, vagy személyesen jelentsék be a föposta hivatalban. Ko#épi»lcoláS lányolt, je’enfitezzefel« ! Kolozsvár, junius 5. Középiskolás leányokat hívunk, akik a levente leányoknak a bombakárosultak érdekében végzett munkában segiteni tudnak. Jelentkezni kell Pé- terffy Emíliánál a kolozsvári kerület Leventeleány vezetőjénél, Honvéd-utca 38. Telefon 13-91. Minden segítő kezet hálásan fogadunk. EMKE és Levente vezető tanfolyam Szilágyságban Kolozsvár, junius 5. Május 81-töi junius 2-ig háromnapos vezetőképző taufolyamot tartott az EMKE és a Levente Egyesület Zilahon. A tanfolyamon réaztvettek Szilágy vármegye községeinek vezető emberei. A tanfolyamon igen értékes előadások hangzottak el időszerű tudnivalókról Erdély legkitűnőbb elméleti s egyben gyakorlaü előadóitól. Szerepeltek az előadók között így Han Elek ezredes, dr. Szűk Ödön titkár, Szöcs Lajos tanár, dr. Jablánczy László előadó. Majd Kászonyi ezredes magas szárnyalásu beszéde zárta be a tanfolyamot. Az egész tanfolyam a két egyesület 1* zötti szokásos bajtársi szellemnek megfelelően lett megtartva. Az előkészítés, illetőleg szervezés munkáját Faragó Béla népművelési titkár látta el alapos körültekintéssel. KI TUD KOLA 1 A terrorbombatámadáskor junius hó 2-án 9 óra után Szabó Zoltán levente, — MÁV esztergályossegéd, Szabó Lajos MÁV lakatos 20 éves fia — nyomtala. nul eltűnt. A Nagyboldogasszony-utca 38. szám alól azzal ment el, hogy mint leventetüzoltó a gyülekezőhelyre siet. Aki tud róla valamit, azonnal adjon értesítést a városi leventeparancsnoksághoz. (Honvéd-u. 46.) LEVENTÉKHEZ FELHÍVÁS A városi leventeparancsnokság nyomatékosan felhívja a leventék figyelmét arra, hogy bombázás alkalmával óvóhelyre (pincébe) húzódjon, a légnyomás és sérülés veszélye miatt- Csak a riasztás megszűntével kell minden leventének az előirt gyülekezőhelyre sietnie. — Honnan ismered te olyan jól a felkelőket? — kérdeztem ,Grisától. Kérdésemre elmesélte Grisa. hogy amikoi a szibériai fogolytáborból megszökött, heteken át téves utakon bolyongott és egy dé'- uralí városba vetődött. Pénze elfogyott, kél napja semmit sem evett. A város legelha gyatottabb és leghirhedtebb részén talál. - zott egy emberrel, aki először bizalmatlan tekintettel mérte végig. Valami besúgó alak, — gondolta. — óvatosan beszédbe elegyedtek és faggatni kezdték egymást. De kölcsönösen fukarkodtak a szóval. Az idegen férfi ekkor csomagot szedett elő zsebéből. Szalonna és kenyér volt benne. A felét odanyuj' tóttá Grisának, aki sóvárgó szemekkel nézte a finom eledelt. Meghatotta az idegen ember egyszerű jósága. — Csoda, hogy még mindig akadnak Oroszországban testvérien érző szivek! — mondotta neki. — Akad még néhány, — válaszolta halkan. — Segítenünk kell egymáson. Minden orosznak segítenie kell a másikon. A közö ellenség ellen is! ! ! — Tehát mégis besúgó, — gondolta magában Grisa. De később, amikor jobban öaszemeleged- tek, az idegen nyömban felismerte, hogy Grisa vagy földjétől/ megfosztott muzsik, vágy megszökött fogoly. Mindjárt gondoskodott Grisa szántára hamis iratokról, amelyeket egy zsidótól vásárolt és megigértette vele, hogy beáll a felkelőkhöz. Három rubelért vásárolta meg a hamis Írásokat a zsidótól, akinek a bátyja népbiztos volt és Így a pecsétekhez könnyen hozzájutott. A pénzt, amit a hamis iratokkal szerzett, testvériesen megfelezte népbiztos bátyjával. Néha egész halom hamis okiratot vitt a felkelők számára !— Na éfl nem félt a zsidó népbiztos, hogy ha rájönnek a dologra, kivégzik? Látod Petja, — válaszolta Grisa barátom — te nem Ismered a zsidókat. Ha üzletről van szó, ök sohasem hátrálnak meg. Ez már igy van náluk, ök a hataiom birtokosai az államban és mégis akadnak mindig olyan elemek közöttük, akik ezt az általuk teremtett államot minden percben elárulják es megcsalják, ha pénzt lehet keresni vele Elnémultam. így garáz iálkodnak a zsidók a mi hazánkban és igy nsákmányoljál; ki a népet! Először elveszik a parasztoktól a földet, házat, jószágot, hogy kétségbeesve a felkelőkhöz űzzék őket, majd jő pénzért ismét támogatásban részesítik ezeket az embereket, akik mind halálos ellenségeik, hogy végül is legyőzhessék Őket a vörösökkel, akiket teljes erejükből támogatnak! Ezzel a módszerrel kettős célt követnek a zsidók: először kiszipolyozzák és nyomorba döntik a népet, hogy aztán a testvérharcban önmagát eméssze fel... ' Hiába is kísérleteztem, hogy még egy órát aludjak. Az paşi r.eggel hűvös és nedves yolt. Dideregve húztam magamra a köpenyem. Lá baim nehezek voltak, mint az ólom. Számtalanszor jártam már ezen a vasutá.llobáson minden fát és bokrot ismertem. Azon gondolkoztam, hogy Bogomolov vájjon meglátogatta-e már házunkat a cseka embereivel7 • Ha úgy lenne, s engem nem találtak volna otthon, akkor már bizonyára nyomomban lennének a kopói. óvatosan körülnéztem. Grisa észrevette és nevetve nyugtatott meg: — Nyugodt lehetsz, én is gondoltam már rá, hogy Utánunk jönnek, de ha jönnek, akkor lóháton, vagy szekéren közelednek, s mindkettőnek hallanánk a zaját. Hálásan bólintottam és csodálattal néztem iá, hogy ilyen bölcs és tapasztalt. — A sok bujdosás és menekülés éles- eszüvé és körültekintővé teszi az embert, — mondta Grisa. A pénztárnál a főnök csodálkozva kérdezte tőlem: — Na mi az Petja, csak nem utazol? — A városba kell mennem, — válaszoltam egykedvűen — mikor jön be a vonat? — Jaj kisfiam, ha én azt tudnám! Ki tudná azt megmondani, hogy mikor fut be a « • A VILÁG TÜKRE 1. Szovjet konzulátus Jeruzsálemben 2. Libanon cseberből vederbe került 3. Négerek „repatriálása“ Jerui.s4,cuiben szovjet konzulátust állítottak fel. A kairól szovjet követség két vezető tisztviselője már hosszabb idő óta Jeruzsálemben tartózkodott, a jeruzsáleml konzulátus felállítása ezeknek az újabb tárgyalásoknak eredménye. Moszkva tehát most Palesztinában is erősebb aktivitásba kíván kezdeni. Stockholmi jelentés szerint a szovjet konzulátus felállítását különösen a zsidók követelték. Az arabok pedig csupán arra szorítkozhattak, hogy az angol hatóságok előtt tiltakozzanak a szovjet konzulátus felállítása ellen. Az arabok, mondja a jelentés, — attól tartanak, hogy ez a fordulat a palesztinai zsidók további előretörését eredményezheti. A kairói szovjet követség egyik vezetője, Szultanov, még április és május hónapban propagandaköruton vett részt és beutazta Szíriát, Libanont és Palesztinát. Szultanov többek között a közelkeleti államoknak a szovjet-örmény köztársasághoz való viszonyát tanulmányozta. Több egybehangzó jelentés állapítja meg, hogy rövidesen Da- maszkuszban és Beiruíban is állítanak fel szovjet követségeket. A főszervező itt is Szultanov lesz 2. Az arab államokban a szovjet diplomácia legelőbb Kairóban erősödött meg. Moszkva most azon fáradozik, hogy erős befolyást szerezzen az egész arab térségben. Ankarai jelentés szerint különösen Libanonban sikerült a szovjetnek egyes körökben népszerűségre szertcenni. Libanonban mind szellemi- segi rétegek, mind nagy munkascsoportok kommunista nejeteket vallanak es meggyőződésüket nem is titkolják. Szíriában az egyik kommunista újság, a „Sauont ul Chaab" kiadásában terjedelmes röpirat jelent meg, amely az 1928-ban alapított sziriai és libanoni kommunista párt főtitkárának, líheieü Bugdahe-nak azt a beszédét tarta mazza, amelyet a párt legutóbbi nagygyűlésén mondott. Bagdahe a közelkeleti arab kommunista pártok munkásságáról és célkitűzéseiről szól röpiratában. Kiemeli, hogy mindennemű munkásmozgalomban és sztrájkban, ami a franciák ellen irányult, a kommunista part az első helyen állott és ezekben a mozgalmakban tevékenyen vett részt. — Mi sziriaiak és libanoniak mindig a francia mandátum ellen voltunk. A mandátumot sohasem ismertük és azt a francia Imperiálizmus egyik burkolásának minősítettük. A legerélyesebben követeljük, hogy minden olyan törvényes Intézkedést meg kell semmisíteni, amely más á’lamnak arra ad okot, hogy a közelkelet államainak belügyei- be beleavatkozzék. — Minden olyan kísérletet, amely személyes és nemzeti szabadságunk ellen irányul, gazdasági szabadságunkat megakarja bénítani csak azért, hogy népünknek szenvedését, ínségét és nyomorúságot hozzon, a legesélyesebben meg kell akadályoznunk a jövőben. A röpirat további részében a szerző az ellen tiltakozik, hogy a francia mandátumot „bármilyen más elnyomással“ helyettesítsék. Tiltakozik a palesztinai angolmandátum ellen Is. A röpirat többi részében Moszava arab csatlósa elismerő szavakkal nyilatkozik a bolse.izmusról. Kiemeli, hogy a Szovjetunió már 1934-ben a Népszöyetség előtt is kijelentette, hogy semityen mandátnfnot sem ismer el. A szovjet, — az arab kommunista főtitkár szerint — minden arab függetlenségi törekvést a kgmesszehbmenően támogatott a múltban és a jelenben Is. A Szovjetunió minden „imperialisztikus törekvést e'lenez“ és az arab népek „felszabadítását" .űzte ki maga elé célul. - ■ Moszkva tehát erős iramban szervezi meg kommunista sejtjeit aa tub térségben jzxa1 ’ a nyilvánvaló céllal, hogy az angol gyarmati politikát, az amerikai gazdasági előretörést megbénítsa és minden vonatkozásban a maga malmára hajtsa a vizet. Moszkva a közelkeleti népek elégedetlenségét és an- goigytilöletét a saját maga imperiáiizmusa számára akarja felhasználni és az arab térség bolsevizálását készíti elő. .. 3. — Dakar amerikai város lett. Dakarban ma már semmi sem emlékeztet a francia uralomra. A továbbiakban kifejti — amint madridi híradás közli —, hogy az egész közigazgatást, a katonai és polgári irányítást az amerikaiak kaparintották magukhoz. Az angol a hivatalos nyelv, a gazdasági irányítás minden vonalon amerikaik kezében van, a franciák mindenünnen kiszorultak. A lakosság számára állandó angol nyelvleckéket rendeznek, a franciák is kénytelenek angolul megtanulni, hogy érintkezni tudjanak a hatóságokkal. A franciák közül sok a munkanélküli, ezeket azonban az amerikaiak munkaszolgálatra hívják be és közérdekű, illetve katonai természetű munkálatoknál használják fel, minden eUenszoi- galtatás nélkül. A francia tisztviselőket mindenütt amerikaiakkal cserélték ki, amiből a francia tiszt azt következteti, hogy a jenkik a háború után sem akarják az északafrikai térséget elhagyni, hanem végérvényesen szeretnének ott berendezkedni. Az amerikaiak, hogy a benszülött lakosságot minél gyorsabban az uj helyzethez szoktassák, az Egyesült Államokból néger munkavezetőket hoztak. Amerikában érdekes kísérletnek minősítik azt, hogy az afrikai származású, de Amerikában született és ott nevelkedett négereket az egykori őshazába akarják visszateiepitenl, hogy ott Amerika érdekeit képviseljék. A civilizált négerek munkájával és teljesítményével Amerika ugylátszik meg van elégedve, az amerikai világlapokban nap-nap után cikkek jelennek meg a néger munkavezetők és tisztviselők kitűnő teljesítményeiről. Az amerikai négerek dolgoznak, teljes erejükkel, Amerikáért, uj hazájukért és dolgoztatnak, kergetik, hajtják és munkára serkentik a ben- jzülötteket, hogy a dollárnak meglegyen a maga haszna, hogy 4a tengerentúli pénzvilágnak rentábilis legyen az északafrikai vállalkozás, francia Északafrikában, ahol ma már alig lehet francia szót hallani. Az üveg* és fémhulladékét kill? R'kill§ii keli csszegvüiíeni a romok eltakarításánál! KOLOZSVÁR, junius 5. A polgármester felhívja a Légoltalmi Liga, a Tizes Szervezet tagjait, a bombakárosultakat és mindazokat, akik a romeltakarításnál segédkeznek, hogy az üvegcserepeket külön kupacokba, a hulladékvasakat megint külön kupacokba hordják, mert ezek mint nyersanyagok újra felhasználhatók. Felhívás! Szeretettel kérjük mind a kerületi, mind a kolozsvári Református Nőszövetség tagjait, hogy minél többen tegyenek eleget a rádióban is elhangzott felhívásnak és jelentkezzenek Farkas-u. 6. sz. alatt (d. e. 9—12-ig), hogy testvéri szeretettel siessünk segítségére a bombakárosultaknak. Vásárhelyi Jánosne Báró Bornemissza Elemérné T
