Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)
1944-06-06 / 126. szám
1944. JLTNÍtíS 1 MeietíUjstíg KaloMvár elfemelle m pé ni elei Serrorlárai^tlásí bősí faalollfaii Koxmy, néma dac és g ülőiét izzóit a gyászoló tízezrek szemében Vargha tír. főispán: „Sohasem nrugetíhatnnk bele abba, hogy bérgyilkos gazemberek oitoiták ki életeteket A házsongárdi temetőben elvirágoztak a gesztenyefák. Vtrágfürtjeik, amelyeket május gyertyácskáinak Is neveznek, egy egész hónapon át világítottak. Most az akácok nyílnak. Ártatlan fehérségük ragyog a napfényben és gyengéden világit az éjszakában. Ezek a virágok, színük, illatuk a magyar tavasz ajándékai. A házsongárdi temető vén gesztenyefái alatt hétfőn a föld virágzott ki. Gyalulat- lan deszkából ácsolt egyszerű koporsók, rajtuk virág, koszorú s körülöttük a kérlelhetetlen enyészet messze terjengő szaga. így virágzik és illatozik a házsongárdi temető magyar földje abban a tavaszban, amit az angolszász cinizmus zúdított Európára. A házsongárdi temetőben és Kardosfalván hossza sorban állnak az angolszász tavasz szörnyű virágai, a pénteki bombatámadás halálos áldozatainak koporsói. Hétfőn délután sorakozott fel ez a tragikus magyar arcvonal, az orvul legyilkolt mártírok százainak glédája a borongós tavaszi ég alatt. Nem vétettek senkinek, nem támadtak senkire, mégis megölte őket az az angolszász hősiesség, amely másfél évszázad óta csak mindig kisnépek kijátszásával, gyarmati bennszülöttek legyilkolásával, igáhahajfásával, kiontott vér Iszapjával épített huilahe- gyeken át hágott a világuralom magasságába. Most úgy véli, hogy magy ar vértanuk holttestei is szükségesek lépcsőnek ahhoz, hogy megmaradhasson a régi magaslaton. Ha Albion hin, elbizakodott, cinikus és ostoba politikusai ezt hiszik, mi, az ártatlanul megtámadottak bizonyossággal tudjuk, hogy halottjaink koporsói s azokban több mint háromszáz kolozsvári magyar vértana enyésző holtteste valóban lépcső, csakhogy azokon lefelé, a bukás felé vezet az angol világbirodalom átkozott útja. Mert átok és szenvedés kisérte mindenütt a világban a brit oroszlán útját. Anglia ma mindent megtett és semmit el nem mulasztott arra, hogy a szenvedés és az átok soha el ne maradjon mellőle. Most a ml szenvedésünk, a mi átkaink csermelye is beletorkollik a gyűlöletnek és bosszúvágynak abba a nagy óceánjába, amely, népek véréből, nemzetek könnyéből gyűlt meg s amely tovább nem hajlandó megtűrni habjain Albion gályáit. Háromszáz koporsó sorakozott feJ Kolozsvár magyar ege alatt a hétfői temetésen. Beláthatatlan embertömeg sorakozott fel némán az orvul legyilkolt magyarok néma arcvonala körül. Minden temetést sirás és könny jellemez. A mi hétfői nagy temetésünkön alig szivárgott könny. Szárazok voltak a szemek, a gyászolóké éppúgy, mint a résztvevőké. Nem a búcsú fájdalmát enyhítő könny izzott bennük, hanem a felháborodás, a gyűlölet és a bosszúvágy száraz, égető lángja. Láttuk ezeket az emésztő, parázsló tüzeket Kolozsvár magyarjainak szemében. Ilyen tüzek égnek, lobognak ma minden európai jzemben. Ez a tűz addig ki nem alszik, amíg a tűz törvényének parancsát nem teljesítette mindnyájunk jobb jövendőjéért. Gyásszertartás a hizsongárdi temetőben Kolozsvár, junius 5. Hétfőn délután 4 órakor óriási részvét mellett temették el a kolozsvári bombatámadás halá'os áldozatait. A több, mint 300 halottat a város a maga halottainak tekintette s gondoskodott eltemetésükről. A halottak egyrészét a Házsongárdi temetőben, a hősi halottak temetőjének közelében megásott sírokba helyezték örök nyugalomra, a másik részét pedig a kardosfalvi temetőben. f Pontosan 4 órakor érkeztek a temetőbe a városi és vármegyei polgári és katonai előkelőségek, a különböző testületek kiküldöttei, a szövetséges német birodalom és a német hadsereg díszes küldöttsége, az olasz konzul és a különböző felekezetek lelkészei. A hosszú sir sort akkorra már a város lakosságának tízezrekre menő tömege vette körül néma megilletödöttséggel és tisztelettel. Négy órakor feizugtak a város minden templomának harangjai s a síró harangok hangja mellett kezdődött meg az egyházi szertartás. Elsőnek Baráth Béla dr. kanonok-plébános lépett a sírok mellé hattagú papi segédlettel. Megkezdődött a katolikus egyházi szertartás komor circumdedéruntja. Az egyházi szertartás után Baráth Béla dr. komoly meghatódott szavakkal vett búcsút egyháza nevében a város halottaitól. A katolikus szertartás után a magyar görög katolikus egyházi szertartás következett s Farkas Gyula lelkész búcsúzott hiveitől. Majd a három protestáns felekezet lelkészei léptek a sir mellé. A protestánsok részére együttesen végezték a szertartást, mintegy ezzel is dokumentálva o magyarságnak a felekestek felett való egységét. A legsúlyosabb megpróbáltatásokat átszenvedett városrész református lelkésze, Biró Mózes olvasott szent igéket s mondott rövid, mély meghatódottsággal telt beszédet. Utána az unitárius egyház részéről imát mondott Székely Gyula lelkész, majd Járási Andor föeeperes, teol. m. tanár, a lutheránus egyház lelkésze fejezte be a szertartást a Miatyánk, a Hiszekegy elmondásával és az áldással. A magyar protestáns szeitartás után Alberti Richárd német evangélikus lelkész lépett a sirhoz s rövid német nyelvű beszédben emlékezett meg a bombatámadás ártatlan áldozatairól és kért Istentől örök nyugodalmat az elhunytaknak. Végezetül a görögkeleti egyház lelkészi kara végezte el a román nyelvű szertartást. Az egyházi szertartások elhangzása után Vargha Lajos dr., Kolozsvár város főispánja lépett a sirhoz s megrendültén, de 3zilárd magyar akarattal és elhatározással vett búcsút a város nevében a bombatámadás ártatlan áldozataitól. ‘— A fékevesztett állati ösztönök, a rombolás ördöge, a gátlás nélküli emberi al- jasaág és határtalant cinizmus tobzódtak Kolozsvár felett *— ndotta Vargha dr. icispâa. — Ae -er 1 e est: néma koporsó, békés polgárok, gyenge asszonyok és ártatlan gyermekek kiontott vére. — örökre elnémult drága magyar testvéreim, megtört szívvel és könnyes szemmel búcsúzunk tőletek. Az emberi gonoszság életeteket vette és nekünk, akiír mindent odaadnánk, hogy Titeket az élők sorába visszahozzunk, kimondhatatlan fájdalommal kell bele nyugodnunk a változ<athatatlanba. Oktalanul kiontott életetek azonban bosszúért kiált fel az égre. Nem lenet iMgy az Isteni Gondviselés, mely a bűnösöket megbünteti, ne torolja meg a Ti mártír halálotokat Hisszük, hogy ounteUi keze most is le fog sújtani a gazemberekre, akik a Ti védtelen életetekre törtek. — Tudjuk, hogy a Ti halálotok csak akkor nem volt hiába *e m mi életünk csak akkor méltó a Ti hősi halálotokhoz, ha minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy a megtorló Gondviselés eszközei lehessünk. Szenvedéseitek, feldúlt békés családi tűzhelyeitek romjai mind arra köteleznek minket, hogy értetek bosszút álljunk. — ígérjük, drága hősi halottaink, ártatlan gyermekmártiraink, hogyha eddig lehe tett is közöttünk széthúzás és egyenetlenség, e nyitott sirok szájánál szerető testvéri közösségben forrunk össze mindnyájan, kolozsvári magyarok. Amint Ti, Erdély fővárosának hősi halottal, elöljártatok a már- tiromságban, aképpen akarunk mi életben- maradottak elöljárni a hazafias elszántságban, hogy igaz ügyünkért addig küzdjünk ameddig kegyetlen hóhéraitok ki nem ejtik kezükből a halálpdllóst. — Jöjjön reánk bármilyen nyomorúság, ml akkor is kitartunk, mert elhatároztuk, hogy lerombolt hajlékaitokat fel fogjuk építeni, árván maradt gyermekeiteket fel fogjuk nevelni. Ezt pedig csak akkor tudjuk megvalósítani, ha majd akkor vesszük . kezünkbe az épitöszerszámokat, amikor a könyörtelen gálád ellenség kezéből már kiütöttük a gyilkos fegyvert. Különben mi is csak a Ti sorsotokra jutunk és nem lesz, aki Nektek elégtételt szolgáltasson. — Kolozsvár városát átért nevezték el régen várnak, mert kőből épült várfalak védték az ellenségtől. Máról kezdve azért fogják várnak nevezni, mert a szerető testvéri összefogásnak, a lelkek egységének legyőzhetetlen acélvárán fog a légikalózoknak minden mesterkedése megtörni. — Pihenjetek nyugodtan, drága hősi halottatok, édes magyar testvéreink. Mi, hátramaradottak ismerjük kötelességünket és Ígérjük, hogy azt becsületesen és férfiasán teljesíteni is fogjuk! A főispán mélyről jövő szavai után fellendült a zenekar gyászindulója. A. gyász- induló hangjai mellett lépett a sírokhoz a magyar és német hadtestparancsnokság vezetője és hatalmas élövirág koszorút helyezve a sírokra, némán tisztelgett. Utána a különböző katonai és polgári alakulatok koaaoruelhelyezésére került 3or. majd ennek végeztével dübörögni kezdett a föld Kolozsvár tragikusan elhunyt ártatlan magyarjainak koporsóján, hogy ez az annyi magyar vérrel megszentelt drága föld még szentebb legyen s még keményebben kösse magához a megszámlálhatatlan koporsók erős láncával ezt a sok vihart és szenvedést átélt népet. Megrázó vég tisztesség a feardo^JaSvi temetőben A kardosfalvi temetőben százhúsz egyszerű fakoporsó sorakozott egymás mellé. Virágok, koszorúk borították el a pénteki bombatámadás itt eltemetett áldozatainak koporsóit. Már a kora délutáni órákiban megkezdődött a környék lakosságának za- rándoklása a hősi halált' hált áldozatok végtisztességére. A szááhusz fakoporsó körül beláthatatlan embertömeg sorakozott fel. Akárcsak a halottak, ök is mind a külvárosok egyszerű dolgozó emberei, akik most ismerték meg, mi az a kultúra, mi az a civilizáció, mi az a szellem és mi az az erkölcs, amely a szovjet zsotojaba szegődött angolszász-zsidó plutokráciákat jellemzi. A hatalmas embertömeg néma falként vette körül a védtelenül legyilkolt áldozatok koporsóit. Tekintettel a halottak nagy szá mára, a koporsókat még a gyászszertartás megkezdése előtt behelyezték a katonás rendben megásott sírhelyekbe. Megrendítő volt, hogy számos olyan koporsót helyeztek sírba, amelyen két név is volt. Legtöbbször anya és kisgyermeke volt az áldozat. Az egyszerű emberek megrendültén, szemükben könnyekkel és a mindenre elszánt dac füzénél nézték a nagy temetés előkészületeit. A gyászszertartás délután '5 órakor kezdődött. Ekkor kondult meg a szomszédos kápolna harangja, jelezve a gyászszertartás kezdetét s attól kezdve kongott egészen addig, amig az utolsó halottra is ráhelyezték a rögöket. A harangszó megkondulásakor Vargha Lajos dr., Kolozsvár város főispánja lépett a .tömegsírok előtt felállított egyszerű, fadobogóra és mondotta el megrázó gyászbeszédét: — Pénteken, a szép júniusi reggelen meglátogatott minket a nyugati plutoksácia zsoldos különítménye. Nyomába" bor- -Tow békés polgárok, védtelen ríffitjan gyermekei-: párta*- . he ... — Drága magyar testvéreink, kiknek' néma koporsói előtt a végtisztesség megadására gyülekeztünk össze, könnyes szemmel és fájdalomtól megtört szívvel búcsúzunk tőletek. Tudjuk, hogy bele Ítéli nyugodnunk az isteni rendelésbe és ez ellen nem zúgolódunk, de sohasem nyugszunk bele abba a ténybe, hogy bérgyilkos gazemberek oltották ki életeteket. Mától kezdve félreteszünk minden kicsinyes személyeskedést és egy szívvel, egy lélekkel azon nyV* igényű, hölgyek tudják hogy apróbb fájdalmak is öregítenek. Ezért használják fájdalmak, rossz közérzet ellen * TABltTTAT lessünk, hogy a Ti mártír halálotokat megtoroljuk és hogy hátramaradott hozzátartozóitok feje felől a hasonló sorsot eltávolit- suk. — Vértanú halált halt édes magyar testvéreink, kik most már az igazságos Biró itélőszéke előtt álltok, mi tudjuk legjobban, hogy a Ti bűnötök mindössze az volt, hogy magyarok voltatok és ragaszkodtatok e szent röghöz, amely titeket el fog takarni. AzCit oltotta ki életeteket az emberi aljasság, mert nem kellett nektek Sem a keleti pogányság, sem a nyugati pénzhatalmak rabszolgasága. .— Hazánk védelmében, mint annyi sokan előttetek, Ti is hősi halált haltatok és nekünk, életbenmaradottaknak nem lehet szentebb kötelességünk, mint az, hogy egy nagy magyar megújhodásban és egységben összeforrva, fegyverrel, épitöeszközökkél, sőt ha kell fogunkkal és körmünkkel megvédelmezzük azt, amelyért Ti már legdrágább kincseteket, életeteket adtátok. A főispán beszédét hangos zokogás kísérte. Az asszonyok hangosan sirtak, a férfiak könnyek nélkül zokogtak. A néma sírokban elhelyezett koporsók fölött azután Ebner Jenő dr. katolikus lelkész igét olvasott, majd beszédet mondott. Btró Mózes református lelkész a felekezeti egyházak megegyezése szerint imát mondott és vigasztalást. bátorságot öntött a lelkekbe. Búcsúztatót Járosi Andor teológiai magántanár, evangélikus esperes mondott. Ezután működni kezdtek az ásók és a rögök hulltak az egyszerű koporsókra. A hatalmas tömegből még egyszer fájdalmas zokogás tört fel. Szinte dübörögtek a, rögök, elzárva örökre a legyilkolt szülőt, gyermeket és testvért. Az öt hosszú tömegsír elébe nemzetiszínü zászlót tűztek. A gyászolók virágokat dobáltak a rögök közé és zokogásuk közepette lassan beborította a föld a koporsókat. Szerdán temetik a három hősi halált hall diakonisszát A Református Diakonissza Intézet tudatja barátaival, hogy a bombatámadáskor — kötelességük teljesítése közben — elhunyt Kocsis Júlia, Vatzek Lujza és Bethlen Erzsébet Orsolya-testvérek temetése szerdán délután 1 órakor lesz a nagytemetóben. bejáratnál háromnegyed 1 Gyülekezés órakor. Kolozsvár hősi hafoilainah 111»! névsora Ebben a névsorban azoknak a neveit közöljük, akik a szombatról vasárnapra és a vasárnapról hétfőre virradó éjjel a klinika különböző osztályain a bom- batámadás alatt elszenvedett súlyos sebesülésük következtében .meghaltak: Névsorunkban szerepelnek azok is, akiket az éjjel-nappal folyó ásatási munkálatokkal a telitalálat következtében összeomlott óvóhelyek mélyéről kiástak, valamint azok, akik a volt zsidókórház kórtermeiben haltak meg: Lajosfalvy Lajos tisztviselő, Bogya Mihály' parketlező, Lénárd Imre 11 éves tanuló, Lénárd József 7 éves tanuló, Tóth Lajos szobafestő, Kézműves Lászlóné háztartásbeli, Fodor István postaaltiszt, Kosa Mihály autóvezető, Földes István pincér, Szabó Sándor munkás, Pilbák István munkás, Kiss József munkás, Tóth Erzsébet háztartásbeli, Ziszovits László mérnök, Csiklódy József munkás, Fejes József szobafestő, Muresán Jánosnó háztartásbeli, Dán Ákos gépkocsivezető. Szása Lajosáé, Engelbrecht Margit, Jakab Pali Istvánná, üdvardiné sz- Bükkös Margit, Kiss Erzsébet, Székely Miklós, Knrbucz Lajos, Pákay István, Székely Fprencné, Székely Ferenc, Ferenc János, Csalóka Erzsébet, Kozma Klára, Yaesek Lajos- né, Bethlen Orsolya, Füzy András, Kelemen Istvánná, Kelemen Tibor, Lakatos Attila, Darabont Kóza, Vajda Györgyné, Jánosy M. Mártonné, Üveges Anna, Oláh Magda, Oláh Péter, Oláh Ibolya, Nagy Béla, Déesey Endre, Farkas Jánosné, Farkas János, Mátis József, Szász Zoltán, Kiss Lajos, Kónya István, Takács Szilárd, Bencze Éva 3 éves Bánik Gyuláné, Tóbiás Józsefné. Ezenkivül nyolc ismeretlen holttestet sikerült megtalálni, köztük két gyermekét . Személyazonosságukat még nem sikerült megállapítani. «o ara es jé Mpdetés^r alapja a |ó II. ■
