Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-25 / 142. szám

1344. JUNTOS 58.

MAGVARUfSÄ35

5

Örök a vágyunk, hogy több legyen a magyar csalási, a bölcső, a kenyér és az erő a Dunamedencében

Vitéz iaross Ander belügyminiszter rádióüzenete a nyugati féltedén éld magyarsághoz

Budapest, jún. 24. (MTI). Vitéz Jaross Andor belügyminis'1'vr a magyar rádió rövidhullámú adámjan a szombatról vasárnapra virradó é.iszakán üzenetet intézett a nyugati féltekén lévő magyarokhoz. A belügyminiszter üzenetét szombaton este 20 óra 15 perekor Budapest I. műsorán is közvetítették.

— Amerikai magyar testvérek—kezdte beszédét a belügyminiszter. — Nagyon jól tudtuk, hogy a mérhetetlen távolság. a velünk szemben Is engesztelhetetlen propaganda, ködösítés és elferdítő módszerek teljesen téves beállításban képzeltet! el veletek a mai magyar sorsot Ti bizonyára úgy halljátok, hogy Magyarországon önkényuralom dühöng és a Német Birodalom háborús géoezete ráfeküdt, a mi országunkra is. Azt hiszitek, hogy a magyar nép vágyában egy demokratikus és marxista forradalom képzete él, amely végtelen elégedettlen ségben itt ízz;k, mint a zsarátnok a hamu alatt. Úgy érezzük, hogy szükséges ismét a valóság megmutatásával és az igazság szavávcl átvágni ezt a propagandából szövődő Vöd’ücírnnyt hogy onnan messze távolból tisztában legyetek az igazi magyar sorssal, a mi törekvéseinkkel és céljainkkal. Megdönthetetlen igazság az, hogy Magyarországon tökéletes nyugalommal, végtelen j biztonsággal és a győzelmi tudat meg- . Ingathatatlanságával figyeljük a hábo- I rá jelenlegi eseményeit. A nyugati in- I váziót hónapok óta vártuk. Aggódva I

gondoltunk arra, hogy megkísérlésétől el fognak tekinteni az angolszász hadvezérek és politikusok, mert ez a körülmény a háború idejét csak meghosszabbította volna. Csak az invázió ad lehetőséget a német Birodalom és szövetségesei haderejének, hogy az ellenség a szárazföldön döntő vereséget szenvedjen és az lEurópától téridegen hatalmak lemondjanak arról a törekvésről, hogy a jövő európai rendet önző okokból ők diktállak, összedőlt az az elképzelés, hogy a keleti arcvonalon kölcsönösen meggyengülnek az ellenfelek és így az Invázió csak ünnepi sétává szelídül és diadalmenetté formálódik. Az invázió ténye és az azt követő katonai események itt Magyarországon csak megszilárdították a győzelembe vetett hitet. Hetek óta ki voltunk és ki vagyunk téve az angolszász bombázók támadásainak. Magyar városok mnnkásnegye- del, kórházai, iskolái és kultúrintézményei ismételten estek áldozatul cinikus angolszász, zsidó és néger pilóták terrormunkájának. A bombatámadások Sorozatai jobban egybekováesolják a magyarság minden rétegét. Azóta mérhetetlenül fokozódott az ellenszenv az ilyen hadviselést meghonosító angolszász hatalmakkal szemben, hihetetlenül meggyökeresedett a minden magyart egybekovácsoló közösségi tudat és kiteljesedett a sorsunkat egyedül biztosítani tudó győzelmi akarat.

— Ti annakidején más MagyarorszáEitenséges gyuftsgatástől őrzik a termést a leventék

Figyelik és megakadályozzák a repülőgépekről végzett gyújtogatást, az ellenséges ejtőernyősök és partizánok rombolását

A Levente Hírközpont- jelenti: A lábonálló, beérő és rövidesen a már learatott termést az ellenség előreláthatólag Igyekszik elpusztítani. A repli'ögépekről ledobott gyűjtőeszközökkel vagy ejtőernyősök, esetleg partizánok segítségével végzett rombolás megakadályozására a belügyminls ériun országúé elhárító szervezetet állított fel. Ennek a szervezetnek a munkájába a honvédelmi miniszter rendelete értelmében belekapcsolódott a leventeintézmény, amely az ország legkisebb falujába, tanyájára Is elérő szervezetét, a leventeifjuság milliós tömegeit erre a szolgálatra rendelkezésre bocsátotta.

Leventék látják el a figyelő és jelentő szolgálatot. Elsősorban azokat a leventéket veszik igénybe, akik a mezőgazdaságban nincsenek elfoglalva: diákokat, Iparos és kereskedő tanoncokat rendelnek ki tüzflgye- lőszolgálatra. Ezek a figyelők kijelölt helyükről végigtekintik a határt, a keletkező tüzeket azonnal jelentik és a megszervezett riadó segítségével a tűzoltók és leventék azonnal közbelépnek. Ellenséges repülőgépek áthaladása esetén különösen ügyelnek, mert az áthaladó zavarógépek könnyen dobhatnak ki gyűjtőeszközöket, foszforos tárgyakat, amelyek a napsütésben, de már kisebb melegre — 15 fokon is — fellobbannak és tüzet okoznak.

A tüzílgyelők arra is ügyelnek, hogy nem jár-e a közelükben gyanús Idegen egyén. Ezeket Igazoltatják és szükség esetén bekísérik az elöljáróságra. A tüzfigyelök mellé jeleatöszolgálatos leventéket Is beosztanak, akik szükség esetén lovon, vagy kerékpáron értesítik a készenlétben álló tűzoltó- és leventeosztagokat.

A figyelés éjjel-nappal megszakítás nélkül tart őszig, a termés teljes betakarításáig. A leventeifjuság átérzi. hogy a ter- mésvédelem honvédelem és éberségével, ha ken, komoly munkájával megakadályozza. Bogy az ellenséges pusztítások kárt tehessenek az ország élelmiszerkészletében. Jj CHLK), §

r<

Szamosujvár, yunius 24. Szombaton délutánra a Hunnia-mozgóban az „Ópiumkeringö" filmet tűzték ki. A film főszereplői — mint ismeretes — Kartidi Katalin és Jávor Pál. Az is ismeretes, hogy Karádi Katalin még ezidőszerint is,'— alapos okkal — rendőri felügyelet alatt áll, Jávor Pált pedig az Színész Kamara — ugyancsak nyomós okkal — egyidőre. eltiltotta mindennemű színpadi és filmszereplés- től.

Az előadás egyébként zsúfolt ház előtt kezdődött meg. Alisrhogy megjelent azonban a vásznon Karridi Katalin, a „bugóhangu démon“ és partnere, Jávor Pál, a szamosu.ivári levente- és diák- ifjúság hangosan fütyülni kezdett, zseblámpákat irányított a vetítővászonra és vidám, katonadalok éneklésébe kezdett.

A jelenlevő ügyeletes rendőrtiszt rendre intette a levente- és diákif.iusá- got, mire azok a közönség túlnyomó régot hagytatok el, a szabadelvű elzsidó- sodott Magyarországot. Ma egy új Magyarország fejlődik és épül ki. Mi most a háború lázában visszaadjuk a magyarságnak mindazt, amit a Galíciából bevándorolt zsidóság Jelkvsmeretlensé- ge és kapzsisága önmagának megszerzett. Lehetőségeink természetesen nem olyan nagyok, mint a távoli Amerikában, de valóságos magyar otthonná akarunk átépíteni ezt az országot. Most egyszerre harcol és dolgozik a magyar és teszi ezt önszántából helyzetének világos felismerése folytán, senki által nem befolyásolva, senki által nem kényszerítve. Honvédeink csodálatos bátorsággal és ősi magyar hűséggel védik földünket a Kárpátokon túl. Biztonságunkat az európai védelmi keretben magunk szolgálunk, de közben gondolunk reátok, akik most egy távoli világban nehezen tudtok rólunk, az elhagyott magyar hazáról valóságos képet formálni.

— Ne higyjetek a hírverésnek, melynek szövevénye elborítja tisztánlátás- tokat. Magyar áll a vártán az ősi magyar földön, magyar virraszt az, éjszakában. A győzelem nektek Is otthont akar teremteni a régi földön, mert örök a vágyunk, hogy több legyen a magyar család, a bölcső, a kenyér és az erő a Kárpátok koszorúztn Duna-medencében.

— így élünk, így hiszünk. így harcolunk és ti is így gondoljatok reánk!

szétöl követve, akik velük közösséget vállaltak, rendben kivonultak a teremből. A kétségbeesett moziengedélyes élénken tiltakozott az öntudatos, nemzeti szellemű ifjúság, illetőleg közönség tüntetése ellen s felolvasta előttük . a f.ilmkölcsönző levelét, amelyben az arról tudatja, bogy a film játszását illetékes helyen engedélyezték s ha a filmet nem vetítené le. kártérítést kellene fizetnie a köVsö^-őnek. A rendőrtiszt megpróbálta „jobb belátásra" bírni a tüntető közönséget, de ugyanakkor méltányolta hazafias, nemzeti érzéseit s a filmmel szemben megnyilatkozott állás- foglalását is s ezért az „Ópiumkerinoő" vetítését további intézkedésig felfüggesztette.

Szamosujvár önérzetes magyar közönsége jóleső érzéssel tárgyalta a (szombat délután történteket s ünneplésben részesítette öntudatos levente és diákfiait.

Életbelépett a «»eiwdrendelet Kolozsváron

Tilos: lövöldözni, kurjongatni, nyitott ablaknál rádiózni és este

11 óra után kuglizni

Kolozsvár, junius 24. A m. klr. rendőrség kolozsvári kapitánysága a 39.820—1921. B. M. rendelet 38. §-a alapján a köznyugalom megőrzése érdekében a következőket rendelte el:

1. A város területén (utcákon, utakon, tereken, lakóházak, középületek közelében) nemcsak éjjel, hanem nappal Is tilos minden olyan cselekmény (lárma, éneklés, zaj, engedélynélküli zenélés stb.), mely a csendet, rendet és nyugalmat zavarja.

2. A nyilvánosság jellegivel bíró étkező, szórakozó és mulatóhelyek nyilt, vagy zárt helyiségeiben, bérházak és épületek közös használatú udvarán, lépcsöházakban és folyosóin, valamint a közönség használatára szolgáló egyéb helyen tilos a csendnek, rendnek zavarása.

3. Vendéglőkben, korcsmákban, kávéházak, szórakozó- és mulatóhelyiségekben nyitott ajtók, vagy nyitott ablakok mellett, valamint ezek udvari, vagy kerthelyiségeiben fúvó hangszerekkel, dobokkal működő ■ zenekarnak 23 óra után zenélni tilos.

Az említett étkező, szórakozó- és mulatóhelyiségekben nyitott ajtók, vagy nyitott ablakok mellett, valamint ezek udvari és kert- helyiségeiben 23 órán öjl CfiaMs vonós hang.

szerekből álló zenekarnak szabad játszani.

4. A város területén tilos olyan állatokat tartani, amely a lakók, vagy szomszédok nyugalmát zavarják.

5. A város beépített területén, magánlakásokban nyitott ajtó, vagy ablak mellett zenélni, gramofönozni, a rádiót hangszóróval működtetni, énekelni, vagy bármely módon zajt okozni csak 7 órától 23 óráig szabad, de akkor is csak a szomszédok nyugalmának megzavarása nélkül.

6. 23 óra után tilos minden olyan zaj stb., amely a szomszédok, vagy mások nyugalmát zavarja.

7. Bolt- és üzlethelyiségekben nyitott ajtó, vagy ablak mellett, vagy a helyiségeken kívül gramofonozni, hangszóróval rádiózni tilos.

8. A város lakott területén lőfegyverrel lövöldözni tilos.

9. Tekézni (kuglizni) nemcsak nyilvános helyeken, hanem magánházakban is csak 7 órától 23 óráig szabad.

10. Járómü és gyalogfargalomra rendelt útszakaszokon lármás játékokat játszani (fotball, labda, stb.) tilos

11. Aki a fenti rendelkezéseket meg- áaegí, £®ean»ben cselekménye sulyoaajbb

Szamosujvárovs fcifíifyuSfélc Karádi fCafalítif J4vor

rendelkezés alá nem esik. kihágást követ el s az 1928. X. te. 5. §-a értelmében 100 azaz Egyszáz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén 5 napig terjedhető elzárással büntetendő.

12. E rendeletbe ütköző kihágások felett első fokon a m. klr. rendőrség kolozsvári

kapitányságának vezetője, vagy helyettese a m. klr. belügyminiszter ur által rendőri büntetőbíráskodással megbízott tisztviselő, másodfokon a m. kir. rendőrség vidéki főkapitánya. harmadfokon a m. kir. belügyminiszter bíráskodik.

Ez a rendelet a kihirdetést követő 24 óra elteltével lép életbe és kifejezett megujitá? nélkül 1945. évi december 31-ig érvényes.

Tőke és munka

A hivatalos lapban a kormánynak: kőt rendelete jelent meg. A* egyik a nagyobb gyárak és ipari vállalatoknál munkaügyi előadó kijelöléséről, a másik ugyancsak nagyobb vá ’tálatoknál munkaügyi válását- mánv létesítéséről intézkedik. A két rendelet tartalmát az. ujeág-ok részletesen ismertették, Szász Lajos ipart igyi miniszter pedig külön rádióbeszédben foglalkozott a kormány két rendeletének jelentőségével. Elmondotta a miniszter, hogy a munka érdeké kívánja úgy a munkaügyi előadó alkalmazását. mind pedig a munkaügyi választaná nyok létrehívását. Hangoztatta, hogy úgy szociális, mint termelési szem pontba egyaránt áldásos lesz az aj intézmények munkája.

Ebben egy pillanatig sem kételkedhetünk! ha megismerkedünk a kormány két rendeletének Jelentőségével és céljával. A cS a tőke és munka egymás közötti viszonyának a nemzeti közösség hathatós szolgálata érdekében való szabályozása. Ismeretes, hogy a tőke és monka egymás közötti viszonyát a múltban két olyan Irányzat zavarta meg, amely mindkettő bizonyos osztálytagozódás alapján nem a nagy közösséget, hanem annak csak egy töredékének érdekelt szolgálta. A liberális gazdasági rend feltétlen tH a tőkét helyezte a munka fölé, viszont a nemzetközi szocializmus azzal lőtt tnl a célon, hogy a munka elsőbbségét vitatta a tőkévé! szemben. Áldatlan helyre* volt ez, mert H- szen a tőke és a munka a termelésnek nem egymás fölé, vagy egymás alá, hanem egymás mellé rendelt tényezői. Ezt litvánja az államnak, a nenizetcsaJádnak, mindnyájunknak érdeke.

Az alárendeltség vagy fölérendeltség kérdése volt a töke és a munka között az ütközőpont, fis ez okozta többnyire azt ts, hogy n termelés terén kiesések történlek, mert hiszen a megszervezett munka a tökével szemben azzal vélte saját érdekeit mstp védelmezni, hogy a .javak termelését a prin ■ denkori munkabérnek megfelelően mennyiség és minőség szerint, szabályozta és korlátozta.

A kormány két rendelete most a tffk6 és a munka között az egyedül egészséges mellérendeltséget, mondjuk, hogy egyenjogúságot kívánja intézményesen megteremteni. Abból az egészséges aiapelgon dőlésből inda) ki a kormánynak két rendelete, hogy üt tulajdonképpen elsőrendű szempont a nemzeti termelés, esek ezután következik a töke és a munka. Tulajdonképpen sem a tőka, sem a munka nem szolgálhat öncélt, ne*n tekintheti ridegen csak a saját érdekelt, A tőke Is, a munka Is arra hivatott, hogy a nemzetet gazdagítsa azokkal a javakkal, amelyeket közösen termel. Éppen ezért k*B megteremteni a töke és munka között a Treng» Delt. Az első Igen komoly lépés esznek megteremtése felé a kormánynak most megjelent két rendelete. Art Jelenti es a két rendelet, hogy a kormány a törvény erejével is a nemzetosalád szolgálatába akarja állítani az összes termelési témyenö- ket. Olyan törekvés ez, amely a magyar alkotmánynak minden tekinteti Mm megteld. Hiszen a ml alkotmányunk szerint ebben ae országban legfőbb tulajdonos, m'nden Jnvak fölött álló birtokos maga az á nemzeti közösség, amelyet a Szent Korona fogalma fejez ki. Ennek a nemzeti közösségi birtoklásnak keretein belül birtokolhat csupán az egyén.

Természetes tehát, hogy akkor, amikor az uj gazdasági vilárendet ebben az országban most. intézményesen megteremtik, meg kell találíü a módját annak, hogy a töke és a munka közötti Jogviszony a nemzeti közösség érdekeinek minden tekintetben megfelelően legyen szabályozva.

Jogg^ várjuk a kormány uj rendelkezéseitől a termelés fellendülését is,, mert ht- s-en teljesen Igaza van az iparügyi miniszternek, amikor a munkaadók és a munkavál lalók paritásos összemüködését teJdntt agy szociális, mint termelési szempontokból * legfontosabbnak.

Jó ABU ÉS Jó HIRDETÉS ALABJÂ A JÓ ÜZLETMENEaSíBS-