Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)
1944-06-25 / 142. szám
4 KELET? 1944. JÜSSÜS 2S. A* EMKE iakísroMaévi em es síitáig» Ezer c$ecsewr-¥á»f'3riíeiení¥ét készít az EMME s afiitál minden mesének szádat sd — 25.009 kitométer utat lett meg az EMKE vánrtorszereirtitye Kolozsvár, junius 24. Az erdélyi magyarság egyik legerősebb kultur-bástyája. az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Az volt alapításának kezdeti időszakában, ez volt a megszállás évei alatt s — ha ezt fokozni lehet — ez ma is ... A hazatérés után a nagymuitu egyesület életében nagyvonalú átszervezés történt s az eddiginél pezsdülöbb munka indult meg. Uj vezetőség került az egyesület élére, amelynek fáradhatatlan munkájával sikerült az egész erdélyi magyarságot az egyesület célkitűzéseinek szolgálatába állítani. A három év óta folyó szervező munka már annyira előrehaladt, hogy ma már nincs Erdélynek olyan területe, ahol az EU KB ne dolgozna. Három korszak ... Az EMKE, amely a jövő évben ünnepli fennállásának hatvanadik évfordulóját, a kiegyezés utáni időkben lendült igazán munkába, amikor az államépités bokros teendőiből mindenkinek ki kellett vennie a részét. Iskola és templomépités, az egyházak, az ifjúság felkarolása, tanügyi kérdések, a datkultura fejlesztése, könyvtárak létesítése, a hitelélet megteremtése, az elveszett magyarok sorskérdése volt nagyjában az a munkaterület, amelyen az EMKE szerepet Vállalt. De résztvett a nagy haza közéleti munkájában is. A budapesti és debreceni választmányok ezt a célt szolgálták, nemkülönben a budapesti EMKE kollégium életre- hivása, ahol évröi-évre sokszáz főiskolai hallgató végezhette gondtalanul tanulmányait. Az volt az első világháború előtti munka- terület. A megszállás alatt az EMKE annyira tétlenségre volt Ítélve, hogy még meg se alakulhatott. Ezt a helyzetet találta és vette át az EMICE uj vezetősége 1941. őszén. Teljes dermedtségből kellet az egyesületet életre- kelteni. A 25 éves elnöki jubileumát ünneplő gróf Bélái Kálmán az EMKE réfei barátainak táborából gyi' tötte össze rz elindulás elnő alapját és ezzel megteremtődött a harmadik korszak az EMKE életében. Ez a korszak szemünk előtt Indult el, előttünk bontakozott ki az egyesület nagyszerű munkája, amelyet a konok birálók és kávéházi „szakértők“ is elismeréssel kell tudomásul vegyenek. A megujhodott EMKE irányításában részt kérnek az egyházak vezetői, közéletünk jeles férflal, de minél nagyobb teret enged az egyesület az ifjúság érvényesülésének Is. Különösen tiszteletreméltó az ifjusálg bekapcsolódása az egyesület munkájába. Falvakat járják a munkára önként vállalkozó fiatalok és valóban apostoli munkát végeznek. Viszonteladóknak engedmény! Beszerzésről tájékoztat: A 2 EMKE eddigi működéséről és a jövő feladatairól beszéltünk Szathmáry Lajos dr. Ügyvezető alelnökiéi, aki az egyesület újjászervezése óta fáradhatatlan munkát fejt ki és akinek személyéhez fűződik a „harmadik korszak“ megteremtése. — Az EMKE alapszabályszerü működési körén túl ma az erdélyi magyarságot összefogó népi egységen dolgozik és halad — mondotta Reatlimáry dr. alelnök — gyorsított menetben a cél felé a rokon szervezetekkel. Az EMKE munkamezején ma már tízezrek menetelnek. JQszakerdélynek kétezer községében a magyar papoknak, tanítóknak, gazdáknak, iparosoknak és kereskedőknek és köztük a magyar fiú- és leányifjusdg- nak ezrei végzik az EMKE-wgnkát. Az elmúlt három év alatt az FMKE tisztviselői, akik közül ma négy teljesít katonai szolgálatot, legalább ezerszer fordultak meg a már eddig meglátogatott ötszáz községben. A még fel nem keresett községekben oedig a Kolozsvárról Irányított munka folyik. Minden falban őrszemei vannak már az EMKE-nek, akik a magyarságra vigyáznak és az elvesztetteket számontartják. — Milyen munkát végzett a közművelődési szerelvény, amely meseautóként ment át a köztudatba? — kérdeztük A közművel fél és! szerelvény teljesítménye — Egyetlen közművelődési szerelvényünk eddig már 25.000 kilóm Ster utat tett meg s 450 községbe vitte el a legkiválóbb faln- munkások: orvosok, tanárok, gazdásro1' népművelők, művészek és az ifjúság szájait. Több mint 30 keskenyfllrnet és nemzeti szellemű szórakoztató filmst vetített a falvak népének. — Hogy fogadja a falu népe a közművelődési szerelvényt ? — A fa’u népe — folytatta az alelnök — hátán az EMXfi-nek ezért a vá'la’kozáaáétt és az EMKE ezt azzal viszonozza, hogy a nyár végén elkészülő második rádiós, filmes szerelvényét áJlitja munkába, hogy miné1 gyakrabban szolgálhassa a falvak nevelésügyét. Az egyesület vezetőségének megvan a munkaterve arra is, hogy mind a 11 vármegye ei legyen látva ilyen közmüveMtlés' szerelvénnyel. Tisztán pénzügyi kérdés és anyagkérdés az egész a mai rendkivüU viszonyok között. Hogy a szerelvény 1944 e’ső félévének munkájáról képet alkossunk, csak röviden annyit kell mondanunk, hogy hat hónap alatt Kolosa, Bihar, Sznlnok-DoT-'-’m. Beszterce-Naszód, Szilágy, Csik és Udvarhely vármegyék felvált kereste fel és havonként húsz előadást tartott. Szo'nok-Do- boka vármegyének különösen gondozásra szoruló magyarsága részére még kü’ön t'z . darab vetltőkészü’éket szerzett be az EMTCE 5 a falumunka erősítésére. Az EMKE tisztV- selői ezeken az utakon, mint előadók Is ré^-rf—ettek és többszáz előadást ta’*"*' Gyermekvédelem — A közművelődési feladatokon túlmenően még milyen feladatokat tűzött ki ai egyesület maga elé? Heroint év munkája — Az EMKE a közművelődési feladatokon túl az uj idők szavára hallgatva, a közösségi gondolatot tettekkel szolgálja egyéb nufrikamenSkön Is. így a gyermekvédelemben most készítteti az egyesü'et azt az ezer dar-'b bahs-vásdorkosarat, amelyekből minden vármegyének száz darabot Juttat, hogy a szegénysorán magyar anyákon könnyítsen. Azután az ifjúság helyes irányba való terelése igen fontos • fiadat. A falu gyermekeit százával kiválasztja és Irányítja a kereskedelmi, Ipari, gazdasági és szellemi pályák felé s a falunak a faluból nevel vezető- réteget. Továbbá elősegíti az elszórt magyarok szociális védelmér, hanyatló öntudatát erősíti s igyekszik azokat bekapcsolni a nemzet életébe. Ebből a munkából csak azt említem meg, hogy 1943-ban a magyarság »ßay&l« NÖVÉNYVÉDELMI SZEREK ELOSZTÓJA fU LINGER GYÖRGY. ÚJVIDÉK romterületéről 15.000 3—12 eves gyermeket saadtünk össze és vettünk szellemi, testi és lelki gondozás alá. Nagyrészét fel is ruháztuk. Most van folyamatban tízezer tanköteles gyermeknek felruházása, hogy a hideg télben Is látogathassák az iskolákat. A szociális népmunka során elsősorban a hősi halottalnli és hadbavonult magyar testvéreink gyermekeit vesszük gondozás alá. A falu apraja mellett a gondokkal küzdő szülőkön Is segít az EMKE, amikor minden ügyes-bajos ügyének az elintézését előadói utján vállalja. Ahol egy kicsiny magyar sziget életjelt ad magáról... — Még milyen vonalon végez munkát az egyesület? — kérdeztük ezután. — Ahol bármily kicsiny magyar sziget életjelt ad magáról — mondotta az alelnök — oda harangokat, harmónlumobat, könyvtárakat, magyar lapokat küldünk, Ima- és kutturházalk, templomaik építésében és javításában kisegítjük. A sokgyermekes szülőket anyagilag támogatjuk, elősegítve tehén, ló, szekér és földvásárlásaikat. A falumun- kásrknak kerékpárokat, bakancsokat, egyházi felszereléseket veszünk. A főiskolás Ifjúságnak ebben az évben 12 egyenként 500 pengős ösztöndíjat tűztünk ki az erdélyi magyar sorskérdések tudományos feldolgozására. Az egyesület munkájának lényege a falu népének felkarolása, megsegítése. A városlakó magyarság nem veheti rosszné- ven, hogy az egyesület nem terjesztette ki munkaterületét a városokra is, mert a falvakban most sürgősebb feladatok várnak megoldásra, mint a városokban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a városokat teljesen kikapcsoljuk a munkából. A városok bekapcsolódására is snr kerül, mihelyt az egyesület anyagi viszonyai azt lehetővé teszik. Ennek akkor lesz meg az ideje, ha az EMKE ugyanazt a támogatást élvezi az állem és a társadalom részéről, mint a megszállás alatt az Astra élvezett. Az Astra erőforrásai. .. — Milyen alapjai voltak az Astrának ? — kérdeztük. — 1928-ban az Astra évi jövedelme 5 millió lej volt, amelyből a tagdíjakból 120 ezer lej, vagyis a jövedelém 3 százaléka volt. A jövedelem főrészét mozgószinházak kon- í cesszióiból és az állami támogatásból hozták össze. Ehhez járult a megszállás utolsó éveiben az a nagyszabású jövedelmi forrás, amely az idegennyelvü külföldi sajtótermékek behozatalának monopóliumából származott. Az 1926-iki román színházi törvény alapján az 1927-ben kiadott moziszabályrendelet a koncesszió kiadásánál előjogot biztosított az Astrának. Ezen az alapon a román közművelődési egyesületnek 125 moziengedélye volt. A moziengedélyek után 3 és félmillió lejes bevétele volt az egyesületnek, ami az évi 3 milliós államsegéllyel együtt az Astra évi jövedelmét 7 millió lej fölé emelte. Ezenkívül jelentős segélyeket kapott az Astra intézményektől, közületektől és magánosoktól is. A román kultuszminisztérium 2 millió, Anghelescu kultuszminiszter 600.000, a földművelésügyi minisztérium 200.000, a közegészségügyi minisztérium 300.000 lejjel támogatták évenként az As- trát. A városok és megyék közül: Nagyszeben 300.000, Brassó 250.000, Kolozsvár 250.000, Torda 40.000 lejjel, a színtiszta székely csikmegyei községek ~" .000 lejt adtak az egyesület céljaira — mondotta befejezésül Szathmáry dr. alelnök. Ha az EMKE újszerű nemzetvédelmi munkája ki fogja érdemelni és eléri ezt a ma- gasfoltu megsegítő figyelmet, akkor lehet állítani, hogy az országépités munkájából jelentős részt fog elvégezni történelmi hagyományaihoz, múltjához méltóan. . . VARGA LÁSZLÓ ReBílfeivSii nym féíév a budapesti Péter Tudantáiiyegveíein orvosi katän Budapest, jnuius 24. (MTI) A vallás- és közoktatásügyi miniszter a Budapesti Közlönyben kihirdetett rendeletével a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán azoknak az orvostanhallgatóknak, akik tényleges katonai szolgálati kötelezettségük első ■-"é >- k 'egkécÖbj 1P43. év nyarán r «"-»t tettek, vagy akik még nem léptek állítás- köteles korba, az 1944. évi junius 28-tól szeptember 30-ig terjedő Időben rendkívüli félévet létesit. A szabályszerűen elvégzett rendkívüli félév az V. orvosi félévnek számit. ha az orvostanhallgató a tanfolyamod szabályszerűen elvégezte és kollokvált. J o áru é s jő hirdetés »lapja a jő üzletmenetnek Szerbia megünnepelte a Szovjet elleni háború évfordulóié Belgrad, junius 24. (MTI.) Belgrádbar csütörtökön megölték a szovjet elleni háború kitörésének évfordulóját. Csütörtökön este a belgrádi rádióbap. Jontcs Velibor köz- oktatásügyi miniszter beszélt. Hangoztatta, a szerb nép megértette e harc igazi értelmét, ezért felveszi a küzdelmet a gonoszság megtestesítőivel, Tito bandáival szemben. A bolsevizrr.us ellen satasorba állított szerb nép a győzelem után az uj Európában elfoglalja az öt megillető helyet. FarVa^ok garázdálkodnak a Kárpátalján Ungvár, junius 24. A kárpátaljai Verho- vinán ismét jelentkezik a farkasveszedelem. Klenova község határában a hegyi legelőn szabadban éjszakázó lovakat farkasok támadták meg. Két csikót széttéptek és felfaltak, kettőt pedig súlyosan összemarcan- goltak. Farkasok felbukkanását észlelték a környék többi községében is. (MTI.) A* Erdély* Párt gyűjtése a bombakár a sutiakért Kolozsvár, junius 24. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatához újabban a kővetkező adományok érkeztek a bombakárosultak részére: Czillér Vincze, Szentegyház-u. 2. 50 P. Pusztay János droguista 300, Pvsztay Irán illatszertár 150, Burghardt Zoltán vaskereskedés 20, özv. Papp Béniné, Aílomás-u. 3. 5, dr. Czillér Andor 50, Szabó János Bánk bán-u. 7 1, Nagy Páiné Bánk bán-u. 7 1, Szilágyi Loránd, Döbraatei-u. 1. 3, Bálint Ferenc, Bánk bán-j 14. 3, Veres Ferenc Bánk bán-u. 14 1.50, Gál Miklós Ken- defi Adám-u. 18 2, Kiss Józsefné Bagoiy- utca 1 5, Sallay József N tdastorok-u. 5.3 1, özv. Szilágyi Józsefné Nádastorok-u. 53 1. Jeremiás János Fecske-u. 35 1, Nemes Sándor korcsmáros Ccaba-u. 48 5, Kiman József Ipar-u. 39 5, dr. Döry Béláné Esz- terházy-u, 12 5, Hickel János Hosszu-u. 32 5, Stop Lajos Pap-u. 37 20, Csendes Árpád Dézsma-u. 31 10, Láposi Ferenc Dézsma-u. 13 5, Alb Gábor Dézsma-u. 11 10, Valkai Istvánná 5, Balogh Ferencné Baromvásártér 11 10, Hirschfeld Kamilla Magyar-u. 82 1. Kiss József Kriza-u. 28 2, Weltner István Hosszu-utca 37 50, Ábrám Péter Csertörő- utca 17 10, Sándor Józsefné Liliom-u. 3 5, Gábos Józsefné Magyar-u. 101 10, Fazakas Andor Csertörö-u. 30 15, Veress Klára Esz- terházy-u. 11 4, Nemes Rózsa 3 P. Az eddigi gyűjtés összege 10.541.80. összesen: 11.316.3Q pengő.
