Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)
1944-06-24 / 141. szám
4 keleti MACYAJR UJSAXi 1944. TONICS Î4. Parasztok a sarló és kalapács árnyékában 32 Irta: Kfkolajew Péter * Magyarra fordította: Gaal Olga De amikor behatoltunk a faluban, ott a legnagyobb béke és csend honolt. A lakosság jó része elköltözött belőle. Mit Jelentsen ez? Talán az ügynök?... Nem, az lehetetlen, hiszen ő egyike a vezér legrégibb és legmegbízhatóbb segítőtársainak. De a vezér ennek ellenére szigorúan felelősségre vonta. Az ügynök nagyon megbántva érezte magát és kijelentette, hogy ezt nem érdemelte meg. Ha a vezér már ném bízik benne, — úgymond — akkor már búcsút is mond... A vezér megszorította a kezét. — Látom, — mondta békítőén — hogy magad is csapdába kerültél. Nincs mit tennünk, tegyük túl magunkat a dolgon, Visz- szalovagolunk. . . Késő este vágtattunk keresztül az egyik falun. .. — Itt ugyan nem kell félnünk — mondta vezérünk. — A lakosság barátságos érzülettel viseltetik irántunk. Gyanútlanul lovagoltunk be a faluba... Egyszerre csak felszabadult a pokol. A kunyhókból és udvarokról gépfegyver- tüz zudult felénk. A vörösek megrohantak bennünket és véres bosszút ál'nak. állapota, hogy beszélni tudott, a vezér arra kérte, mesélje el harci élményeit. — Nem sok mesélni valóm van, — mondotta csendesen. — Csapatommal G. és M. között operáltunk. Az első időben csak a be- fészkelődött kommunista hivatalos közegekkel gyűlt meg a bajunk. Mindenütt megtisztítottuk tőlük a falvakat és a vörös lobogókat elégettük. A vörösök azonban egyre nagyobb agitációt fejtettek ki a nép között. Füt-fát Ígértek a szerencsétlen embereknek, akik nagy szegénységükben, nyomorúságukban legtöbbször hittek nekik... Néhány percig hallgatott Mark, majd kitört belője a keserűség; — öh édes Istenem, mikor lesz a mi hiszékeny népünk okosabb és ravaszabb? — Te Mark, — érdeklődtem most már én is lázasan. — Milyen a nép hangulata? Mit. várnak a jövőtől ? Tisztában vannak már vele, hogy kik a bolsevisták? — Igen, már régóta tisztában vannak, vele, — válaszolta Mark — de remélik, hogy majd csak beáll valami fordu at. Azt remélik, hogy öt-tiz év múlva a bolsevizmus is átalakul, hogy engedményeket tesz majd az orosz nép javára... így hiszik a szerencsétlenek. .. Nincs energia az orosz emberben! 2z az oka mindennek. Mindig fatalisták voltunk. .. és ezt a fatalizmusunkat alaposan kihasználták a zsidó Marx hívei. Van még a világnak egy országa, ahol a kommunista forradalmat úgy meg tudták volna szervezni. mint nálunk? Nincs bizonyos, hogy nincs! Azt mondják, hogy Oroszország ugródeszka keli hogy legyen a világforradalomhoz. .. Na, majd meglátjuk! . .. — De Németország, szólt kőibe a vezér. — Mit imák a lapok Németországiról ? Ott is egyre szaporodik a kommunista tagok száma a birodalmi gyűlésen. Legalább is azt Írják, fis a kommunisták mindenütt érvényesítik az akaratukat. Hiszitek ezt ? — Nem, — mondta Mark — ezt nem hiszem. Németország a világforradalom próbaköve, hangoztatják egyre. .. én nem hiszem. Mik vagyunk mi Németországgal szemben? A világháborúban az egész világ ellene fordult és mégis helyt állt. Németországban gondolkoznak, kutatnak és dolgoznak... . . .És mi? Mi csak beszélünk és tépelödünk! Beleássuk magunkat valami végtelenül mély szentimentális világfájdalomba... Itt van a hiba! Nem tudunk eré’yesen cselekedni, ha szükség van rá! Most is annyira belemerültünk mélységes nyomorunkba, amelynek végeredményben mi magunk vagyunk az okai, hogy a zsidók teljesen legyűrtek bennünket. .. így van ez! Mark elhallgatott. Mindannyian megren- * dűltünk önmarcangoló vallomásától. Hol van a régi gondtalan, jókedvű Mark, aki minden nehéz helyzetben felgyürte az inge ujját és keresztül verekedte magát? A vezér felállt és mélyet sóhajtott. Mark folytatta: — fis azt hiszitek, hogy Németország tőlünk, vagy a mi zsidainktól átveszi majd a bolsevista tanokat a saját országa számára? Tiazta nevetség! Éppen ellenkezőleg. Németország számára elrettentő példa Oroszország helyzete. A többi mind csak a moszkvai sajtó-zsidók koholmánya. Mark kimerik t a heves beszédtől. És egyikünknek sem tűnt fel, hogy a harci élményeiről nem is szólt semmit... * Mark csapatának megérkezése után ismét élénkebb és mozgékonyabb lett az élet nálunk. Vezérünkből mintha teljesen kihalt volna a bátorság és a vállalkozási kedv. Le- verten és magábaroskadtan ült naphosszat. Mi lesz ennék a vége ? A felkelők között is lazult a fegyelem. Aggódva gondoltam arra a napra, amikor az egész csapat elszéled. Nem tudtam megállani, hogy ne beszéljek Markkal erről a dologról. Elmeséltem aztán neki, hogy a bolsevisták váratlan megroha- násának csapatunk zöme áldozatul esett, s a vezér azóta tétlenül ül a hegyekben. — Vájjon tényleg elveszett volna a mi ügyünk ? — kérdeztem Marktól. — És akkor van-e még egyáltalán értelme, hogy együtt maradjunk? Mert örökké csak ülhetünk Itt a hegyekben elrejtőzve a bo'sevisták elől? Hiszen itt felemésztjük mágiinkat és elpusztulunk! — Ez a vezér dolga —1 szakította félbe Mark. — Neki kell szivén viselnie embereinek sorsát. (E'oly tatjuk.) adásokat és mindent elhisznek, amit csak nekik mondanak. Ez a nép magasabb igényű, mintsem ezek az urak gondolnák. Tavares azt is kifogásolta, hogy Északamerika sokezer olyan tisztviselőt szabadított a déli államok nyakába, akik nem feleltek meg a várakozásoknak és visszaéltek a beléjük helyezett bizalommal. A rossz tisztviselők sokat ártottak az Egyesült-Államok presztízsének. Az USA tisztviselői, — mondotta Tavares, — tulnagy fizetéseket kapnak, botrányosan viselkednek, költekező életmódot folytathatnak, nem egyszer botrányosan viselkedtek részeg állapotban. Körültekintéssel kellene a jövőben azokat a tisztviselőket kiválogatni, akiket az USA külföldre küld. Német lapok az Egyesült-Államok és Délamerika közötti ellentétekre vonatkozóan megállapítják, hogy Északamerika imperialisztikus szándékkal fordul La- tinamerika felé. Az USA gazdasági és poétikai nyomással akarja térdrekény- szsriíeni a déli államokat, légi és tengeri támaszpontokat követelt és szerzett meg magának és ma már ezek a légi és tengeri támaszpontok az egész déli térséget behálózzák. Délamerika keményen ellenáll ennek a bekebelezési politikának. Röviddel ezelőtt Hull is nyilatkozott a déli támaszpontok ügyében és meg akarta nyugtatni a közvéleményt. Berlini körök Hull nyilatkozatával kapcsolatban kiemelik, hogy maga sem Ígérte a délamerikai támaszpontok visszaadását a háború után. A támaszpontok kérdését a háború után kell újra szabályozni, de mindenképpen, a mostani helyzetet a békekötés nţ*n csak mindkét fél beleegyezésével lehet fenntartani. F réirr Mí?$pre?j tkjainak és alaWattfrofc hss?*!! ás olásával í'apcsotetos 'innivalók Kolozsvár, jutiius 23. Az erdélyi hadműveleti terület m. kir. kormánybiztosa közli; Adott esetből kifolyólag a kormánybiztos tudomására jutott, hogy a német katona egyének, illetve alakulatok beszállásolása következtében keletkezett térítések és egyéb költségek megfizetése tekintetében az érdekeltek nincsenek előre tájékoztatva. Ezért a kormánybiztos elrendelte, hogy a szállásadók egyének vagy alakulatok eltávozása alkalmából a beszállásolásról elismervényt kérjenek. Az elismervénynek tartalmaznia kell a beszállásolás időtartamát és annak feltüntetését, hogy hány fő nyert beseállá- s Iáét. Kolcz /ár területén a szállásadó az igy kapott elismervényt a város polgármesteréhez kell benyújtsa, valamint Jelentse be az esetleges világítási áram folytán fölmerült költségét is. Minden esetben megtörténik a szükséges kivizsgálás és a hadtestparancsnokrág intézkedik a térítési dijak íneg- fizetése iránt. Az érdekeltek kéréseikkel ne forduljanak a hadtestparancsnoksághoz, hanem kizárólag a polgármesteri hivatalhoz, amely a kormánybiztos rendelkezésének megfelelően intézkedik. Ez irányban tehát teljesen céltalan akár a polgári, akár a katonai hatóságokat zaklatni, mert mindenkinek jogos kérése elintézést nyer. JÓ ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A Jő ÜZLETMENETNEK Láttam, amint a felkelőink egymásután hulltak el, még mielőtt feleszmélhetünk volna. A halál kaszása szörnyű módon aratott. .. A vezér, — mintha villámcsapás érte volna — úgy állt, amikor soraink már ingadoztak. — Meneküljön, aki tud, — kiáltotta valaki és csapatunk hanyat-homlok menekült. .. A vezér a. falu mögött számolta össze megmaradt csapatát, amelynek legnagyobb része elpusztult.. Itt tehát valóban elsáncolták magutóat a vörösök és jövetelünkre vártak s mi a karjaikba rohantunk. A vezér mellettem lovagolt. Fáradtan és tulfeszült idegekkel ült a nyeregben. A faluban történt szörnyű katasztrófa óta már negyednapja lovagoltunk. És pihenésre még mindig nem gondolhattunk. — Tovább kell mennünk, — mondta a vezér — be a hegyekbe. Most, amikor a legnagyobb szükség van ránk, meg kell menteni magunkat! — Meg kell menekülnünk! Értitek! ? —• kiáltott ránk, noha senki sem mondott ellen neki. — Ott uj erőket kell gyűjtenünk és tovább harcolunk, — tette hozzá csendesen. A vezér csak ritkán ejtett egy-egy' szót. Enni is alig evett valamit az egész Idő alatt. Olyan volt, mintha hirtelen bennünk is megrendült volna a bizalma és önmagában sem bíznék többé. Sapkáját elvesztette, amikor a faluból menekültünk. A széltől szét- torzolt haja csapzottan hullt a homlokára. Komoran nézett maga elé... Miért ih menekültünk meg? — kérdeztem magamban. — Miért nem talált el a golyó, engem is őt is ?! Grisára gondoltam, vájjon látom-e még? Itt volt valahol a közelben csapatával, talán már nem is él ? És ugyancsak Mark. .. Minden véletlen az életben! Nincs értelme a töprengésnek! Nehéz napok következtek a fe'kelőkre. Hosszú hetekre kénytelenek voltunk visszahúzódni a hegyekbe. A vezér elborult arccal ült órákon keresztül. A vörösek előnyomulása most már elzárta elölünk az utat és igy nem tudtunk visszavonulni a nádasban lévő szigetünkre. Az emberek kedélyére ránehezedett a végzet. Reményvesztett, csüggedt szavakat hallattak. É3 a szörnyű tétlenség, amelyre kárhoztatva voltunk, széttépte az idegeinket. A felkelők zúgolódni kezdtek. Már az élelmiszerünk is fogytán volt.-ft Egyik nap lovas osztag közeledett felénk. A vezér elövette távcsövét és felismerte a mieinket. Mark tért meg csapatának maradékával, ő maga is láb övést kapott és mivel lova- kolni nem tudott, két ló között készítettek számára ideiglenes fekvőhelyet. Amikor a vezér meglátta, kicsordult szeméből a könny. — Mark, — kiáltott fel — kedves barátom! — és végigsimogatta sebesült bajtársának arcát. Ilyen meghatottan csak akkor láttam még vezérünket, amikor ott a kis szigeten bemutatta nekünk újszülött fiát. De most talán, hogy itt van Mark, újra felvidul egy kicsit, ha ugyan a mindig derűs és optimista Mark is e nem vesztette életkedvét. Nikolaj, aki Mark csapatában volt, a sebesült fölé hajolt. — A nehezebbjén már túl van, — mondta — nem életveszélyes a sérülés. Amikor Marknak már annyira javult az • ♦ A VILÁG KIKRE 1. Palesztina és a janusarcu brit politika 2. Svájc végre szint vallott 3. Tavares «fr. a latinamerikai helyzetről % * A közelkeleti területeken, amint ismeretes, nagy versenyfutás indult meg a két szövetséges, Anglia és Amerika között. Elsősorban az olajkérdés érdekli mindkét hatalmat. Az amerikai imperializmus előretörése sok gondot ad Angliának. Ankarai jelentés közli, hogy az eddigi ellentétek most komoly nézeteltérésekben robbantak ki. Röviddel ezelőtt ugyanis Amerika a britektől palesztinai területek és földbirtokok átengedését követelte abból a célból, hogy meg lehessen építeni a rég tervezett olajvezetékeket, amely Szandi-Arábiából Palesztinán át vezetné az olajat az amerikai támaszpontokig. London a palesztinai területek átengedését kereken megtagadta azzal a megokolással, hogy ilyen jogot egyedül a Népszövetség adhat. A brit vétó a Közelkeieten nagy feltűnést keltett, — mondja az ankarai jelentés, — annál is inkább, mert ha amerikai követelésről volt szó, szovjet igényekről nem is beszélve, Anglia mindig meghajolt és megalkuvó álláspontra helyezkedett a „szövetséges fegyvertárssal“ szemben. Washington a legnagyobb meglepetéssel vette tudomásul a brit választ és a — zsidókhoz folyamodott. A palesztinai zsidó sajtó nagy cikkekben kezdett foglalkozni az amerikai olajvezeték kérdésével és megragadta az alkalmat, hogy a palesztinai angol jánus-politikát is kellőképpen kidomborítsa, minden vonatkozásban Amerikának adva igazat. A Mich mar cimü zsidó lap megírta, hogy amikor a palesztinai „zsidó haza“ megteremtéséről lett volna szó, Anglia sohasem kérdezte meg a Népszövetséget. Most, amikor angol érdekek védelméről van szó, A.ngliának egyszerre eszébe jut, hogy még Népszövetség is létezik, csak azért, hogy gyarmati politikájának érdekeit ilymódon rejtse el. Az üggyel az angol sajtó is sokat foglalkozik. A Times véleménye szerint aggasztó az a körülmény, hogy a palesztinai zsidóság Amerika pártjára állott az olajvezeték kérdésében. A svájci közvélemény különösen az utóbbi eszténdőkben az Európára nehezedő bolsevista nyomást és a fenyegető szovjet veszedelmet állandóan kicsinyítette, baloldali törekvéseknek szabad utat engedett és menedékjogot nyújtott nagyszámú emigránsnak, akik szovjetbarát állásfoglalásra hangoltak egyes társadP1mi rétegeket. Zürichben egy Zellweger revü ügyvéd él. akinek a névjegytábláján ez á'l: , Sn»eia,: *k\ a ko-^mOnistáknak a bíróság el‘"*ti védőim'ken.“ Zeilwe^er az egyik lapnak adott nyilatkozatában azt követelte, hogy Svájcban fel kell függeszteni a kommunisták számára hozott intézkedéseket. A nyilatkozat nagy felttünést keltett Svájcban, Von Steiger szövetségi tanácsos is megszólalt az ügyben és kijelentette, hogy a hozott intézkedéseket semmi szin alatt sem lehet visszavonni. Az intézkedéseket nem a munkásság ellen, de még a szocialisták ellen sem hozták, hanem kizárólag a kommunisták ellen. „A komminis- ták és anarchisták az állam létét alá akarják ásni, a fennálló rendet meg akarják semmisíteni, hogy a bolsevista diktatúrát idegen hatalom erejével szervezhessék meg. A. kommunista vészéi' talán sohasem volt olyan nagy, mint éppen napjainkban. A Komintern feloszlatása senkit se tévesszen meg. A feloszlatás nem változtatta meg álláspontunkat, sőt még inkább megerősítette,“ — mondotta. A szövetségi tanácsos kiemelte azt is, hogy Svájc a mostaniaknál is szigorúbb intézkedésekkel kivan fellépni a kommunisták ellen. Tavares dr., az Egyesült-Államokban a délamerikai kérdések előadója és szakembere, aki röviddel ezelőtt érkezett visz- sza Washingtonba latinamerikai körútjáról, az USA több városában előadásokat tartott a déli helyzetről. Tavares bi- ráló szavakkaal nyilatkozott az Egyesült Államoknak a spanyol nvelvü államokban folytatott politikájáról. Az előadások egyes részeit több amerikai és angol ie- len'és is közölte, hozzánk a lopdoni Times cikkéről érkezett jelentés Madridon át. A londoni lap bizonyos malidéval ir Tavares előadásáról és az Egyesült-Áramok által Délamerikában teremtett helyzetről. Tavares kijelentette, hogy az USA és a délamerikai népek közötti viszony napról-napra feszültebb lesz. Olyan tény ez, amelyet északamerikai sajtószemlékből is igazolni lehet. Az ellentéteknek számos oka van. Elsősorban a faji különbség az Egyesült-Államok könyörtelen imperialisztikus törekvése és a déli népek szerénysége. Délamerika aggodalommal tekinti a brazíliai USA támaszpontok létrehozását. Általános az a vélemény, hogy az Egyesült-Államok a háború után is meg akarja tartani ezeket a támaszpontokat. Délamerika gazdasági helyzetével foglalkozva Tavares dr. kijelentette, hogy a helyzet ezen a téren több, mint ross". Egyes helyeken a legnagyobb Ínség és pangás tárul a figyelő szemei é’é. A nélkülözések oka elsősorban az USA ipari politikája cs az a könyörtelen kereskedő- szellem, amit különösen Brazíliával szemben alkalmaz. Az Egyesült-Állámok mindent elkövet, hogy rokon'--envet ébresz- szen a maga számára a dé’amerikai közvélemény előtt, ezek a törekvések azor>- kn ezideig teljesen sikerteleneknek mutatkoznak. Ez a megállapítás különösen az úgynevezett rövidhullámú Dékmcri- kának szóló adásokra vonatkoznak. Tavares véleménye szerint az USA rádiószerkesztői úgy gondolják, hogy Délame- rikában «félhülyék“ figyelik a rádiói©-
