Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-14 / 109. szám

KeietiUjsüg 4 1944. MÄTÜS 14. Hé!yen íagozofí véde!mi óüások tartoztatják fel ez cícsicíszcgi angolszász támadást Be, Un, május 13. (MTI) Az Iuterinf. jelenti az olasz tue vonal helyzetéről: A lirreni-teng érpárt és Cassino tér­ségé közölt a harcok nagyon hevesekké válnak. Az 5. amerikai hadsereg és a 8. brit hadsereg erős kötelékei, amelyek hatalmas anyagtartulélckal rendelkez­nek, a német elhárító övezetnek azokat a'fő reteszállásait igyekeztek birtokuk­ba keríteni, amelyeknek birtoklása tá­volabbi terveik számára hadműveleti támaszper,dvkat nyújtanának. Magatar­tásuk a Minturno, Castel Forte, Ban Ambxozio és San Angéllo, valamint a nyugati tengerparti ut körzetében égé* szén a Cassinotól délre fekvő forrás­vidékig lévő súlypontokban, világosán arra enged következtetni, bogy az el­özönlő csapatok egyidöben erős támadó nyomással széles arcvonalon remélik el­érni céljukat, miután minden korábbi támadásuknál az egyes lökések megkez­désekor veszteségteljcs vereséget kellett szenvedniük. A csütörtök esti harcok folyamán az elözönlő csapatok legalább annyit felismerhettek, hogy a német kö­telékek az elhárítási övezetet időközben mélységben még jobban kiterjesztették. A korábbi biztosító és ellenálló vonal helyére egy más, rendezett védelmi gyű­rűt alkottak, amely a német csapatok­nak lehetővé teszi, hogy elhárítósufeat nagyobb térségben kényszerítsék ki, anélkül, hogy azt helyenként meggyen- f gitsék. Már most is meg lehet annyit f állapítani, hogy Alexander tábornok | további terveivel szemben a célnak meg- | felelő német ellenintézkedésekkel kell 1 számolnia. Amennyiben a nyugati ten­gerpart és a Cassino közötti hadmüve- : let a német erők lekötését célozzák, cél­jukat mindenesetre máris eltévesztették. Ezzel összefüggésben jellemző a Times- nek már az első támadási nap utáni az a megállapítása, hogy az uj olaszor­szági offenziválól nem szabad csodát várni. Az olaszországi déli arevonal nyugati szárnyán az angol amerikai offenziva első ÍO órája után megállapítható, hogy bár a támadók rendkívül erős tüzérsé­get használtak fel és igen. nagy bomba­vető kötelékeket vetettek harcba nagy számszerű fölényben lévő csapatokon kivül, nem tudták elérni sem a remélt áttörést, de még egyáltalában emelites- reméltó kezdeti sikert sem. A német ál­lásokban lévő csapatok mindenütt le­gyűrték őket, úgyhogy a Minturnonál, Castel Forténál és San Andreánál ki­alakult csata súlypontjánál nem is kel­lett a fő állásokból barcbavetni a be­avatkozásra szá..ú tartalékokat. A partvidéki szakaszon az inváziós csapatok, miután a tengerpart közelé­ben meghiúsult az előretörésük, lemon­dottak a megközelítési kísérletezésről és a minturnoi német állásokra összponto­sították erejüket. A helységtől nyu­gatra már az előtérségben ismételten visszaverték őket, sőt ettől északra a Monte Carlo Infanto hegyet, amelyet előretolt német csapatok átmenetileg feladtak, egy ellenlökés visszaszerezte a németeknek. Castel Forténál az ellenlö­kés a felvonuló amerikaiakat visszave­tette a völgy szegély ékből és rendkívül nagy vérveszteségeket okozott nekik. Amellett kétszázharmincnál több fog­lyot ejtettek. A hegyek pereme ellen intézett minden későbbi amerikai tárna* dóst visszavertek. Castel Fortétól észak­ra a Monte Faito többször cserélt gaz­dát. E harcok közben egy német előtéri parancsnokság különösen kitüntette ma­gát. A Monte Faito egyébként nem tar­tozik a tényleg döntő állások közé, mert a német nehézfegyverek az északnyu­gati szomszédos 940 méter magas hegy­láncról uralmuk alatt tartják az előtér­ben lévő síkságot. Enpon ezért a síksá­got Andrea környékéig harc nélkül ki­ürítették. A níhányszSz méterrel nyugatabbra meg- j szállt magasabban fekvő állásokból pénteken délután és szombaton a reggeli órákban nem kevesebb, mint négy ezrednyi erejli inváziós csapatokkal véghezvitt támadást utasítottak v ••<». knr'-'.s tüzér««'-"! előkészítés­sel jártak együtt. A parlvidéki hegyek és Cassino között az inváziós csapatok erős gya- , logsági s páncélos erőkkel a Rapidon átt fel- 1 vonultak. Pignatore vidékén. A német bizto- j siló csapatok rendkívül heves harent ben. * amelyek során szétlőtték az amerikaiak 17 páncélos harckocsiját, mcgaKadalyoztak min- i den áttörést. San Angellónál egy helyi be- j| törést, amelyről már volt jelentés, időközben 1 eireteszcltek és ugyanitt a német térség erő- | teljes tüzesapása szétugrasztotta a brit páncé- : los erők készenlétét. Cassino térségében az egykori községtől délre az indus segédcsapatok előretörését azonnali ellenlökéssel visszavetették és be- ■ szállítottak 94 foglyot. Cassinóaól nyugatra L két inváziós ezredet átmeneti helyi betörés f után hasonlóképpen ellenlökéssel verttok vissza j 1 egészen kiindulási állásaikba. Ezek is hátra- ) I hagytak a 300 halotton kivül sebesülteket és I foglyokat. Az olasz arcvonal többi szakasza- Î ról nem jelentetitek különösebb harci cselek- J ményt. Korménybistosok vették át az OTI és a HABI vezetését fiz Öli kormánybiztosa dr. SzombdtíalYi-Majtlíényi Miklós, a MüBl-é dr. Szakáll Aladár BUDAPEST, május 13. (MTI.) A m. kir. minisztérium dr. Szombatfalei-Miij- tényi Miklós nyugalmazott országos társadalombiztosító intézeti igazgatót az Or­szágos Tásadalombiztositó Intézet, dr. Szakáll Aladár, a Magánalkalmazottak Biz­tosító Intézetének aleinökét pedig a Magánalkalmazottak Biztositó Intézete elnö­ki és kormánybiztositó teendőinek ellátásával megbízta. Pénteken este zavaré szándékkal ellenséges gépek repültek át az ország légiterén BUDAPEST, május 13. A Magyar Távirati rroda jelenti: Május 12-én este a Duna—Tisza közén cs a Tiszától keletre lévő légltérbc több út­vonalon több ellenséges gép délről északi irányban átrepülte az ország légiterét. Bombázás­ról eddig nem érkezett jelentés. Valószínűleg u ynnazok a gépek 13-án kora hajnalban ugyanezen az útvonalon északról déli iránj ban repülték át az országot. Az átrepülések zavaró jellegűek voltuk. Családi pótlékot kapnak a közalkalmazottak a gyermekmenheiyrői örökbefogadott gyermekek uíán Budapest, május 13. (MTI). A ,,Budapesti Közlöny'1 május 14_i száma közli a kormány rendeletét, amely 1944 május 1-től biztosítja a családi pótlékra való igény jogosul -ágot az olyan alkalmazottnak és nyugdíjasnak, aki az állami gycrnickmenhely kötelékéből bevett gyermeket családja kötelékébe. A rendelet biztosítja toiábbá a nevelési járulékra való igényjogosultságot az ilyen örökbefogadott árva részére is. Fon los intézkedése a rendelet­nek, hogy a családi pótlékra való igényjogo­sultságot biztosítja azok rszére is, akik a légitámadások polgári, áldozatainak árváit » j < ! 1 i fogadják őrökbe. A rendelkezés jelentős mértékben elősegíti a légitámadások polgári áldozatainak árvái­ról való gondoskodási. A MEFSOK kétnapos atlétikai versenyének első részét^ szombaton délután bonyolították ! le a BEAC sporttelepén szépszámú közönség j előtt. A 100 m-es síkfutásban Marjay (LASE) j 11.5 mp-el győzött, 2. Kőszegi 11.5 mp. 3. 1 Moll (KEAq 11.6 mp. § 4 „filléres * elindult a tárcsái legelőre A kolozsvári földészek fiatal szarvasmarháinak nagy napja Kolozsvár, május 13. A marhavásártérről a ! szél messze hozza a tehenek bőgősét, lovak nyeritését. Az elkerített karám előli szekerek állanak s gazdák teheneikkel, nagy csoportban. Jobbra a lóvizsgálat folyik, amit minden év­ben egyszer megejtenek. Most már csak az elmaradt gazdák hozták el felülvizsgálatra lovaikat s így nincsnek sokan. Az állatorvos mindegyik lónak meenézi a fogait, orrlyukát, azulán feljegyzik a ló ada­tai« « a e izda lovával már mehr« is. A vizsgálatot vezető tisztviselőtől megtudjuk, hogy nincs az egész országban olyan ló, ame- j lyikröl ne tudnának. Ha például egy lovacska ' gazdái cserél, akkor az előző tulajdonos kő- j teles ezt bejelenteni s lia például más városba j vitték a lovat, akkor az illetékes ható-ág őrlésiti a/ oltani hatóságot erről. Egy gazda j jön most a behivójeggvel, de lovat nem hoz. I — Hát a ló hol van? — kérdezik tőle. — Azt eladta a komám, mert S helyette jöt- * lem — mondja a gazda. — Eladta, még mi­előtt bevonult. 0 most a fronton van. — Hát azt be kellett volna neki jelentenie, hogy el ad tat —■ tígylátszik, már nem voll ideje rá, hogy ; gfeledkezett róla. A mulasztás azonban Így, a felülvizsgálat során kitudódott, felírják az adatokat s azt, hogy a lovat kinek adták el. Fiatalság — bolondság A karámba ezalatt- egvre több tehén kerül j be. Az egész fiatal borjak fertályának külső oldalához egy kis, csikó van odakötözve. Nyugtalanul mozgolódik, s a túloldali bocik­kal csókolózik a kerítésen keresztül. Kedves és nevettető látvány nagyon. De csak nekünk. A gazdák oda sem hederitenek. Megszokták már az állatok ilyen barálkozását a nagy unalomban A karám bejárata előtt megtudjuk, bogy» a teheneket itt gyűjtik össze is innen viszik ki ma dé’ben a legeiéire. Beljebb megyünk, A karámon belül hangos csak az élet. A türelmetlen állatok fel-alá- járnak, döfködik egymást, szaladgálnak, néha- néha megállnak, s nagyot és busát bódulnék, majd busán vetik szemüket a pálcákkal álló emberekre, s megvetően tovább mennek, íme: a „filléres gulya“! A szép, tiszta, jóltáplált fiatal állatoknak ez a nagy sokadalma az embernek önkéntele­nül az első tánciskolái órát juttatja eszébe. Ott is ilyen zavar, félszegség és rakoncátlan- ság fogja el zavarában az ifjú nebulót, ami­kor összeterelik egy csomó vadidegen süvöl- vénnyel. Ahány — annyiféle „karakter“. Az egyik mélán, riadtan bámul a világba. Aztán bizonyára elszégyelli majd magát és hirtelen odébb áll. A másik nem leli helyét: minden két lépésre megáll és busát bődül. Egy hatal­mas, villásszarvu állat úgy jár fel s alá a sok zavart fiatal között, mint valami rendező, felelőssége teljes tudatában. A bejáratnál hóstáti gazdák verődnek cso­portba és simogatják szemükkel a sok szép, takaros állatot. f — Ezek az állatok melyik legelőre men­nek? — kérdezzük meg az egyik gazdát. — A tarosaira, arrafelé van — mutatja kezével — az apahidai dűlőben Merthogy ez a „filléres gulya“. — S hány állatot visznek oda? — Nem tudom biztosan, úgy körülbelül háromszázat. — Milyen időseket’ — Két csoportban lesznek. Az egyikben a fiatalok egészen a kétévesekig, a másikban pedig a kettőtől nyolc évesek vannak. Több gazda is körénk gyűl lassan. — Hanem igen szépek az illatok. — je­gyezzük meg. — Tiszták, meg kövérek is — Az már igaz! — jegyzi meg az előbbi gazda. — Nem olyanok, mint tavaly. Az Idén volt. takarmány bővon, hát meg is látszik rajtok. No, meg hát a gondozás is sokat jelent. Hiszen a gazdák szégyenlenék piszkosan kihozni őket. De meg azt szokás mondani, hogy amint a jó munka -fél trá­gya, úgy az állat jő gondozása fél takar­mány. — Meddig lesznek kint az állagok?' — A terheseket két-három hónap múlva hazahozzák, a többiek kint ma . adnak őszig. Egy megvadult bocika neKüak akar ug­rani ebben a percben, s csak ügyes kanya­rodással tudjuk kikerülni egyébként gyá­szos végünket. Hiába, tavasz van, csinta­lanok mind. — Ki őrzi kint őket? — érdeklődünk tovább a meglepetésszerü támadás után. — A pásztor, meg a legényei. Ezidén uj jött. Aztán van a gulyásgazda, akinek min­dennap ki kell mennie, s megnézni, hogy nincs-e valami baj. Ha valamely)k állat beteg, ahhoz orvost kell hivatnia. — Istálló van-e kint ? — Van. de csak a beteg állatoknak. Van ott minden, Ha valamelyik állat ott kü.t döglik meg, azt rögtön meg is nyúzzák, 3 eltemetik a temetőben, mert az is van, Fülbevaló, piros szalagcsokor.., ~ _ Közben újabb állatokat hajtanak b? Két hatalmas ökör fülében rézjelvény fityeg. — Mi az? Fülbevalójuk van? — kérdez­zük, mert ilyen dolgokban nagyon „váro­siak“ vagyunk. — Azok törzskönyvezett állatok. Tiszta fajuak. Két fiatal üszőt hajt most be egy Légo- karszalagot és levente sapkát viselő le­gényke. A bocikák farkában még kis piros maslit is kötött gazdájuk, hogy csinnsaSb- bak legyenek. Nohiszen, büszkén is lépe­getnek, s amint meglátják társaikat, hét- venkedve ugranak közéjük, mintha ezt mondanák: nekünk piros maslink Is van, nektek nincs! Egy öreg gazda behajtja két tehenét, aztán a kapuból int még nekik, búcsúzik tőlük. — Jó hejt vannak, — mondja magának hangosan, megnyugtatásul. A tehenek is számozva vannak, mint a lovak. Mindegyiknek a szarvába van éget­ve a száma, nem lehet elcserélni őket. — Mikor indulnak ki?' — kérdezzük. — Lese az dél is, — válaszolja egy gazda. — Sok baja lesz velük a pásztornak! Nin­csenek még összeszokva, lesz az éjszaka baj velük éppen elég! Egy tiszta fekete, hajduképü gazda elé­gedetlenkedik: — 296 állat a filléresen! Hát ez mind megdöglik ott! Nem lesz elég helyük! Ennyi még sosem volt! Mások nyugtatgatják, hogy ne féljen, nem fognak megdögleni. A kapu előtt egyre gyérebb a forgalom, már csak elvétve hoznak egy-egy tehenet, vagy borjut. Az eső, mely előbb még csak Ígérkezett, most lassan megered. Nem so­kára tizenkét óra, s igy már nem várhatjuk meg, amig elindulnak. 14, _ Valóságos szubrett! De még egy percre mégis csak maradni kell! Hihetetlenül magas ugrásokkal való­ságos piruetteket vág ki a föld felett egy csinos kis tehénke. Valóságos szubrett! Nini! Az egyik a piros másüsok közül. Alig tudják lecsendesiteni és a többiek közé visszaterelni. Ahogy távolodunk a marhavásártértől, még sokáig halljuk magunk mögött az ál­latok bőgését. Vájjon mit mondanak, a maguk furcsa nyelvén? (h. f.) Szófiai fitosaik Szófia: az érdelces ellentétek városa. Fél­évvel ezelőtt, amikor a Luft Hanza utas­szállító repülőgépről leszálltam, szinte két­ségbeesve láttam a sok putriszerü kunyhót, az edhanyagolt utakat, a feneketlen sarat... Hát ilyen lenne Bulgária büszkesége, a gyö­nyörűnek hirdetett Szófia T Közben autóm gyorsan robogott, hangu­latom is megváltozott, mert egyre többet láttam meg az igazán szép Szófiából. Ha­talmas, modem bérpaloták árnyélcában szerényen húzódnak meg a mult emlékei: ősrégi török templomok, török fürdők és kereskedések. A várost keresztülszedi a csodás Boris-park. Dél felöl pedig szinte félelmetesen emelkedik a színek különböző pompájában a kristályos kőzetekből álló 2200 m.-nél magasabb Vitosa, melynek csú­csai majdnem mindig felhőbe burkolóznak. * Egész Bulgáriában legfeljebb 20 millio­mos van. De ezek azután igazán gazdagok.' Gyönyörű, remek lakások: finom csillárok­kal, sok-sok keleti szőnyeggel, beépített tetövilágitással. Mindenütt kristályok, dísz­tárgyak, fotelok, puffok... A szobákban szinte elmaradhatatlan a duplaszéles reka- mié. A falak krémsárgák, a mennyezet fe­hér, s az ajtókat nehéz bársony függönyök/ vagy széttolható üvegfalak helyettesítik. Ezzel szemben a középosztály és a nép nagyon igénytelen. Főtáplálékuk a bab, zöldségfélék, hagyma, foghagyma, hal. A föttészta Bulgáriában ismeretlen. Minden­ből nagyon keveset esznek. * A „nem,l-et igen fejbólintással jelzik. Az „igen“-t fordítva. A tegezödés nők és fér­fiak között általános. Nők segítik fel a férfiak kabátját. Érdekes, hogy a családok. __szabadidejük nagy részét kávéházban töltik. De nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek is. Itt mindenki megissza a ■maga eredeti török­kávéját, megeszi a maga tortaszeletjét, vagy gyümölcslében tálalt krémjét. Utána folyik-a tere-fere,,, K. M.

Next

/
Thumbnails
Contents