Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-11 / 106. szám

1944. MÁJUS îl. KtLtTlUjSXG 5 Kormányzó Urunk Yíncze András altábornagyot nevezte ki Kárpátalja kormányzói biztosának Budapest, május 10; (MTI) A Kormányzó Ur a m. kir. miniszterelnök előterjesztésére tomcsányi Tomcsányi Vilmos Pál dr. m. kir. titkos tanácsos, nyugalmazott Igazságügy- minisztert, a felsőház tagját a kárpátaljai terület kormányzói biztosi állásától .saját kérésére felmentette és Vincze András nyug­állományú altábornagy hadműveleti területi kormánybiztost a kárpátaljai terület kor­mányzói biztosi teendőinek ideiglenes ellátá­sával megbízta. Az erre vonatkozó legfelsőbb kéziratokat a Hivatalos Lap csütörtöki száma közli. A minisztertanács megszüntette a társadalombiztosító intézetek önkormányzatát BUDAPEST, május 10. (MTI) A kormány tagjai Sztójay Döme miniszterelnök elnüklé- sével szerdán délelőtt 9 órakor miniszterta­nácsot tartottak. A minisztertanács hozzá­járult a társadalombiztosító intézetek önkor­mányzatának feloszlatása, egyes ipari (ke­reskedelmi) vállalatokhoz vállalati vezetők kirendelése, valamint egyes közúti gépjár­müvek bejelentése tárgyában kiadandó kor­mányrendeletekhez, majd több Időszerű kor­mányzati kérdést tárgyalt. A miniszterta­nács fél 4 órakor ért véget. Vitéz laross belügyminiszter: Meg kell mutatnunk, hogy minden egyes magyar mögött 13 és félmillió magyar segítő tömege áll Vitéz Endre Lász'é államtitkárt Pest vármegye örökös törvényhatósági .bizottsági taggá választotta Budapest, május 10. Tegnapi számunk­ban röviden jelentettük, hogy ünnepélye­sen beiktatták vitéz Mérey Lászlót, Pest vármegye uj főispánját. A beiktatási ün­nepségen megjelent vitéz Jaross Andor bel­ügyminiszter és beszédben köszöntötte az uj főispánt hivatalbalépése alkalmából. — Az uj főispán úgy került 'ebbe a székbe, —- mondotta — hogy nem áhított magas tisztséget kívánt elérni, hiszen ka­tonai pályáján magasabb helyeket töltött be. Amikor a nemzeti kötelességteljcsités hivó szavára katonalélekkel állt rendelke­zésünkre, akkor megmutatta, hogy kémény magyar katonalélekkel mindenkor vállalja azt a feladatot, amelyet tőle megkíván a nemzet. Amikor a magyar önkormányzat, a közigazgatás és a magyar államvezetés kérdéseit egymás mellé állítom, s a teljes és tökéletes összhangot kívánom biztosí­tani, akkor önkéntelenül eszembe jut a vár­megye két vezetőjének: a főispánnak és az alispánnak a szerepe. Az‘alispán az önkor­mányzat embere. Hosszú időn át, egészen napjainkig az önkormányzat akaratából ke­rült a vármegye élére. A helyi magyar gondolatnak képviselőjeként ül székében és ma, amikor ugyan kinevezés révén fog­lalja el helyét az alispán, akkor is a kor­mányzat kötelességéhez és gondosságához tartozik, hogy ha a kormány kinevezése re­vén is, de az önkormányzat akaratából származóan foglalhassa el helyét. Ugyan­akkor a főispán szerepére esik tekintetem. Tehát igy fogalmazhatnám meg helyesen: a főispán viszont a nemzet egyetemes aka­ratából kell, hogy elfoglalja a székét. A kormánynak a nemzet akaratából folyőan kell a maga cselekvését magyarázni és ér­telmezni. Hinnék a két személyiségnek, a főispánnak és az alispánnak egységben kell működnie és tökéletes összhangban megva­lósítani azokat a teendőket, amelyek reája a vármegye vezetésével kapcsolatban há­rulnak. Ezután azt hangoztatta, hogy ha a múlt­ban elő is fordulhatott, hogy ez a két té­nyező egymással szemben állt, addig ez ma elképzelhetetlen. —- A közelmúltban is voltak a vármegyé­ben súrlódások, amelyek ennek a két té­nyezőnek a tevékenységét — ha talán nem is akadályozták, de a munka ütemét csök­kentették. Nem lehet pedig Kétséges ma már, hogy mindazok az elvek, politikai szempontok, amelyek valaki hivatását meg­határozzák, valakinek a szerepét beleépí­tik a nemzet testébe, azok ma már csakis egy nevezőn értelmezhetők. Nem lehet ma már kétséges, és meg keil hajolni a poim- kai követelmények és kívánság előtt a nemzet minden rendű és rangú szervének, fórumának és mindenik tagjának, hogy ön­ének a nemzetnek jelene és jövője az ellen­forradalmi szellemiségből táplálkozik, A teljes háború idejét é’Jük A teljes háború veszélyei várakoznak ránk és nagyon jól tudjuk, hogy amikor ma, vagy holnap njabb nemzeti egységeknek kell kimen- niök az ország határán túlra, hogy meg- védjük a nemzet biztonságát, és újabb Jó Áru és Jó hirdetés­alapja a jo lük. üzletmenetnek i egységeknek kell honvédegyenruhát fe ölte- niök, akkor természetesen szükség van arra, hogy az önkormányzat, a vármegye és a közigazgatás elsősorban azok segítsé­gére siessen, akik viszont itt maradnak, az asszonyok, családanyák és gyermekek tá­mogatására. Az ezekről való gondoskodás a mi teendőnk, mert nem lenne méltó a ma­gyar néphez, ha az ország védelmére ki­küldött honvédek családjáról nem tudnánk tökéletesen gondoskodni. — A legelső magyarok ma az áldozatot adó magyarok, akik akár katonai téren a harcmezön, akár a polgári életben, a bom­batámadások áldozatává válnak a mai ke­mény időknek. — A bombázásokról is kell szótanom. En­nek a vármegyének néhány városa máris szenvedő részese lett a lelketlen háborúnak. Nmei ilyenkor más teendő, mint egyedül* az áldozaton váló segítés, a vesztesek Jel­karolása, hogy megmutassuk, •minden egyes magyar mögött tizenhárom és félmillió ma­gyar segítő tömege áll. ' ■— Zárószóul még csak annyit: a ma fel­adatait csak úgy tudjuk becsülettel elvé­gezni, ha mi gondolatban állandóan a ha­táron túl járunk harcoló véreinknél, szivünk és lelkünk itthon van családjaik között és azoknak kgzét keményen, melegen és ma­gyarosan fogjuk, de az agyunk és Cselekvő kezünk a győzelem érdekében, a haza érde­kében harcol a jobb jövőért. A küldöttségek üdvözlése után vitéz Mé­rey László főispán ismét megnyitotta a közgyűlést. A kormány és a belügyminisz­ter leiratának ismertetése után Ősik József dr. apátplébános indítványozta, hogy a köz­gyűlés táviratban üdvözölje a kormányt és biztosítsa bizalmáról. Az indítványt egyhan­gúan elfogadták. A plébános ezután meleg szavakkal búcsúzott vitéz Endre László al­ispántól, akinek az egész vármegye nevé­ben tolmácsolta üdvözletét államtitkárrá történt kinevezése alkalmából. Méltatta al- ispáni működését és a nemzet érdekében végzett kimagasló érdemeit. Az üdvözlésre vitéz Endre László állam­titkár meghatottan válaszolt. Bármennyire szerette is volna elkerülni az ősi vármegyéből és az alispán! székből való távozását, a kormány parancsára el­fogadta az államtitkárságot. — Szükségünk van minden tisztességes magyarra •— mondotta — és minden tisz­tességes magyar összefogására, meghatvá­nyozott erejére itthon éppen úgy, ahogy a nagy átalakulás a keleti harctéren küzdő honvédeink harci készségét meghatványozta és bátorságát megkeményitette. Hiszünk örökéletüségünkben, Kormányzónk és veze­tőink bölcsességében, a magyar katona vi­tézségében, szövetségeseink erejében és hű­ségében, éppen ezért rendíthetetlenül hi­szünk fegyvereink végső győzelmében. Végül Ismételten meleg szavakkal köszönte meg a vármegye tisztviselőinek és lakos­ságának Iránta megnyilvánuló bizalmai.. A közönség vitéz Endre I,ászló beszédé­nek elhangzása után lelkes ünneplést ren­dezett. Utána a napirend ügyelt tárgyalták, majd egyhangúan Pest-vármegye örökös törvényhatósági bizottsági tagjává válasz­tották vitéz Endre László államtitkárt. A közgyűlést követően Pest-vármegye tiszt­viselői melegen elbúcsúztak Endre László államtitkártól, aki sorra kezet fogott volt munkatársaival., Vitéz Tóth Gyula dr. a kolozsvári rendőrkapitány­ság ul vezetőle Hollésy-Kuttiy Lajos dr. Budapesten, a vidéki főkapitányságnál kapott felelősségteljes megbízást Kolozsvár, május 19. A belügyminisz­ter Hollósy-Kuthy Lajos dr.-t, a kolozs­vári rendőrkapitányság vezetőjét szol­gálati érdekből a fővárosban székelő vi­déki főkapitánysághoz helyezte át s he­lyébe a kolozsvári rendőrkapitányság vezetőjéül vitéz Tóth Gyula dr.-t, a deb­receni rendőrkapitányság eddigi vezető­jét nevezte ki. Hollósy-Kuthy Lajos dr. Kelemen Béla után került a kolozsvári rendőrka­pitányság élére, mint főkapitányhelyet­tes. Munkakörét, beleértve a kolozsvári hadtest területén lévő rendőrkapitány­ságok szemlélői tisztjét is, mindig a leg­nagyobb körültekintéssel és hozzáértés­sel végezte. Aki figyelemmel kisérte működését, megállapíthatta, hogy Hol­lósy-Kuthy Lajos dr. rendőrfőkapitány helyettes nem a rideg paragrafusok, de a szív embere volt. Cselekedeteiben a megfontoltság mellett mindig a gyors elhatározás volt a döntő. A határmenti várossá vált Kolozsváron a rendőrség­nek éppen elég dolga, tennivalója akad éjjel-nappal, de Hollósy-Kuthy Lajos dr. soha nem panaszkodott a sok iáunka miatt. Hivatali szobája mindig nyitva állott az ügyfelek és ügyesbajos embe* rek előtt s a főkapitányhelyettes min­den ügyet úgy igyekezett elintézni, hogy lehetőleg mindenki meg legyen eléged­ve intézkedésével. Most, hogy a kor­mányzat bizalma elszólitja őt eddigi munkaterületéről és szolgálati érdekből még nagyobb és felelősségteljesebb munkakörrel bizza meg, Hollósy-Kuthy Lajos dr. rendőrfőkapitányhelyettesre minden kolozsvári polgár — akárcsak itt léte alatt — a legnagyobb szeretettel és tisztelettel gondol. A távozó főkapitányhelyettes egyéb­ként szerdán délelőtt már el is búcsú« zott a kolozsvári hatóságok vezetőitől, valamint eddigi munkahelyének minden egyes ügyosztályvezetőjétől és tisztvise­lőitől. Itt Írjuk meg, hogy vitéz Tóth Gyula dr., Kolozsvár város rendőrkapitánysá­gának uj vezetője szerdán már meg is érkezett Kolozsvárra, de a rendőrségen tett bemutatkozó látogatás után azonnal vissza is utazott Debrecenbe. Mindad­dig, amíg véglegesen át nem veszi a ko­lozsvári rendőrkapitányság vezetését, a rendőrfőkapitányhelyettesi teendőket Páll Andor dr. rendőrtanácsos, a rend­őrkapitányság állandó vezetőhelyettese látja el. Neki adta,át átmenetileg a ko­lozsvári rendőrkapitányság vezetését a távozó Hollósy-Kuthy Lajos dr. is. Minden magyar nő önként Jelentk ez hetik honvédelmi munkaszoígálara BUDAPEST, május 10. (MTI) Illetékes helyről közűk: A kijelölt korosztályba nem tartozó nők Is jelentkezhetnek önként honvédelmi munkára. Az önkéntes jelentkezé­seknél lehetőleg figyelembe veszik az egyéni kívánságokat Is. Jelentkezni lehet a szerve­zet helyi munkabizottságánál. Az Erdélyi Párt határozatai a jobboldali pártok összefogására indított tárgyalások kudarca után Budapest, május lo! A Magyar Országos Tudósitó jelenti: Az Erdélyi Párt elnöki tanácsa és parla­menti csoportja május 8-án éa 9-én folyta­tólagos ülésen foglalkozott az általános po­litikai helyzettel. Az értekezlet megdöbbenéssel vette tudo­másul Teleki Béla gróf elnök bejelentését, hogy az utóbbi hetek* megindult és a jobboldali pártok összefogásának megterem­tésére irányuló tárgyalások eredménytelenül végződtek. Az Erdélyi Párt képviselői és felsőházi, tagjai mélyen fájlalják, hogy az elkerülhetetlenül szükséges és az Erdélyi Párt által megalakulása óta állandóan szor­galmazott nemzeti összefogás a veszélynek ezekben a nehéz óráiban sem tudott megva­lósulni. Az Erdélyi Párt nem akarván elébe vágni az eseményeknek, a tárgyalások tartama alatt mindenféle megnyilatkozástól tartózko­dott. Mivel azonban a tárgyalások nem ve­zettek eredményre, elérkezettnek látja az időt arra, hogy az adott helyzetben állást foglaljon. Az értekezlet úgy látja, hogy a tárgyalá­sok jelenlegi meghiúsulásának ellenére Is vannak a nemzeti létnek bizonyos alapvető kérdései, amelyekben minden nemzeti ala­pon álló magyar embernek egyet kell érte­nie. Ezeknek tisztázása és mellettük való ál­lásfoglalása önmagában Is megteremtheti előfeltételeit a nemzet annyira kívánatos lelki és politikai egységének. Ezt az egysé­get parancsolóan követeü meg Európának a bolsevlzmus ellent élet-halál küzdelme, mely egész állami és nemzeti létünket, független­ségünket megsemmisüléssel fenyegeti. Ezt a harcot a Német Birodalom oldalán az őszinte magyar—német fegyverbarátság jegyében kell megvívnunk és a győzelem érdekében az ország népének teljes fegyveres és lelki mozgósítása szükséges. Elengedhetetlen Itthon, a fronton küzdő katonáinkhoz méltó fegyelmezett és áldozat­kész magatartás: Léke a mag járok között! Erős és szilárd kormány, mely a. szélsősé­ges kilengésekkel szembeszállva, a magyar nép széles rétegeinek érzései és akarata sze­rint vezeti az országot! Egészséges földbirtormcgoszlás elsősorban a frontharcos földművesek és a sokgyerme­kes családok földhözjuttatása. A tőkének a nemzeti célok szolgálatába állítása« a kisipar, kiskereskedelem és a szövetkezeti mozgalom támogatása! Egységes munkásszervezet: bér és beszer­zési kérdések rendezése, a munkásjóléti in­tézmények revizója, munkásbiztositás kiter­jesztése. Szociális közszellem kialakítása! Közéleti tisztaság és hivatásbeli felelősség elvének könyörtelen érvényesítése. Köztisztségek el­nyerésénél csak a szaktudás, becsületesség és rátermettség lehet irányadó. Zsidó vagyonoknak a háborús károk hely­rehozását és a szociális kiegyenlítődést kell a magyar nemzeti szempontok szerint szol- gálniok. Népi és történelmi műveltségre támaszkodó kultúrpolitika: Erdélyben a magyar egyhá­zak, hitvallásos Iskolák és intézmények erő­teljes támogatása. A szórvány magyarság Intézményes meg­erősítése, az utódállamokban élő magyarság erőteljes védelme, a moldvai csángók azon­nali hazatelepltése magyar környezetbe. A magyar vidék és a felszabadult terüle­tek szellemiségének érvényesítése az ország vezetésében. Az országépitésben résztvállaló nemzetisé­gek jogainak és érdekelnek tiszteletben tar­tása. Ezek a legfontoaabb követelmények te­remthetik meg a nemzet céltudatos egységé­nek alapját. Az Erdélyi Párt parlamenti cso­portja úgy látja, hogy nincs semmi oka ed­digi magatartásának revízió alá vételére, mivel célkitűzései a miai idők követelmé- **nyeinek teljes mértékben megfelelnek. A párt mindig a legmagasabb nemzetpolitikai célokat tartotta szemelött és a pártérdekek háttérbe szorítására törekedett. Az Erdélyi Párt az ország egyetemének érdekében igye­kezett erősíteni az erdélyi magyarságot a legtöbb veszélynek kitett keleti végeken és ugyanakkor a kisebbségi sorsban kialakult történelmi magyar, harcosan keresztény és korszerűen szociális gondo’at jegyében Igye­kezett a magyar élet megújításához hozzá­járulni. Az Erdélyi Párt programja mellett té­továbbra is kitart és.hliségbep a Kormányzó Úrhoz az .ország függetlenségének, alkotmá­nyos szabadságának és történelmi Igényei­nek biztosításáért küzdve azzal az erős hit­tel akarja szolgálni az átalakulta előtt álló magvar hazát, ami népünkben a 23 éves megszállás legnehezebb óráiban is ébren- tartotta az örök magyar célkitűzések biztos reményét. *

Next

/
Thumbnails
Contents