Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)
1944-05-11 / 106. szám
ffntttUjsitti 9 1944. MÁJUS 11. fiz elsötétítés időpontja A honvédelmi miniszter rendelete értelmében a lakóházak elsötétítése május 1 és május 21 között este 9 óra 30 perckor kezdődik és tart (május 14-ig) hajnali 4 óra 30 percig. Szolgálatos gyógyszertárak Fortuna gyógyszertár, Mátyás király-tér SS. Távbeszélő: 21-51. — Hygea gyógyszer- tár, Snéchenyi-tér 32. Távbeszélő: 24-04. — Victori» gyógyszertár, Horthy-nt 47. Távbeszélő: 15-60. — Opera gyógyszertár, Hunyadi-tér 1. Távbeszélő: 11-96, — Megyery Pál veszi át Szabolcsban Thu- ránszky Pál mandátumát. Nyíregyházáról jelentik: Thuránszky Pál országgyűlési képviselőnek főispánná történt kinevezésével megüresedett a Magyar Élet Pártja egyik ezabolcsmegyei mandátuma. Thuránszky utódja a képviselőségben Megyery Pál gazdasági főtanácsos lesz. — letartóztattak egy volt magándetektívet, aki megfenyegette Rooseveltet. Stockholmból jelentik: Mint a brit hírszolgálat jelenti, a philadelphiai rendőrség letartóztatott egy embert, aki életveszélyesen megfenyegette Roosevelt elnököt. A letartóztatott egyént Harold Masonnak hívják és korábban magánnyomozó és vasúti alkalmazott volt — Rendőri hírek. Orbán József, Honvédutca 50. szám alatti lakos bejelentette a rendőrkapitányságon, hogy' ismeretien tettesek betörtek bezárt lakásába és elloptak 3000 pengő értékű ruha- és fehérneműt, továbbá ékszereket. A rendőrség megindította a nyomozást. — Schreithoffer János, Kövespad-utca 10. szám alatt lakó hentes feljelentést ' tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, aki a 2. számú utasszállító tár- sasgépkocstn zsebéből ellopta 680 pengőt és fontos okmányait tartalmazó pénztárcáját. A rendőrség nyomoz a tettes kézrekeri- tésére. * Közgyűlési meghívó! A ,.Társadalom“ f. é. május hó 27-én (szombaton) d. u. 6 órai kezdettel, a Majálisutca 48. sz. alatti székházában, évi rendes közgyűlést tart. amel/re úgy a rendes, mint az alapitó, tchzsökös, tiszteletbeli és állandó vendégtagokat is tisztelettel meghívjuk! Tárgy- sorozat: 1. A megjelent rendes tagok igazolása a megjelenési könyv alapján. 2. A magyar „Hiszek egy“ elmondása. 3. Elnöki megnyitó. 4. A legutóbbi közgyűlés aláirt és hitelesített jegyzőkönyvének bemutatása. 5. Titkári jelentés. 6. Pénztári Jelentés az 1943. évről. Vagyonmérleg es eredményszámla bemutatása. 7. Szám- vizsgáló bizottság jelentése és javaslata a felmentvényről. 8. Az 1944. évi költségvetés jóváhagyása. 9. A megüresedett igazgatói tisztség betöltése 2 évre. 10. Számvizsgáló bi- aottsági rendes- és póttagok választása. 11. Indítványok. 12. Himnusz eléneklése. Megjegyzés: Indítványok, az alapszabályok 27. §. e) pontja értelmében, a Közgyűlés előtt legalább 8 nappal nyújtandók be az Igazgatóválasztmányhoz a titkár utján. A közgyűléseken szavazati joggal a jelen levő rendes tagok közül is csak azok bimak, akik előző évi tagsági dijaikat a Közgyűlés napjáig kiegyenlítették. Az alapitó, törzsökös, tiszteletbeli és vendégtagok, amennyiben rendes tagsággal nem bírnak, csak tanácskozási jogot élveznek. (Alapszabályok 12. §.) Kolozsvár, 1941. évi május hó 11-én. Xantus János,* sk., elnök. Lőrinczv Zoltán, sk.. titkár. Milliók használják Állandóan megelégedés*»! a Darmol-t ezért, men megbízhatóan és teljesen fájdalom nélkül hajt legrégibb és legelterjedtebb csokoládé» hadiajtó a: Vitéz fticsóy-Uhicmk kormánybiztos meglátogatja a székely vármegyék főispánjait Kolozsvár, május 10. Vitéz Ricsóy-UhlaHk Béla kormánybiztos Varga Lajos dr. főispán, Botár István országgyűlési képvsielő, Mihály Béla miniszteri titkár és Remetei Filep Imre, a Magyar Megújulás pártja ideológiai osztálya vezetőjének kíséretében szerdán a déli órákban elutazott Kolozsvárról. A kormánybiztos erdélyi útja során meglátogatja Bethlen László Szolnokdoboka vármegye főispánját, majd beveszi az esküt a székely vármegyék uj főíspánjaitóL Az uj főispánok közűi ugyanis Joós Andor dr. Maros-Torda-megyei, Gálffy Dezső dr. Udvarhely-vármegyei, Borbély Kálmán Besz- terce-N aszód-vármegyei és Gáály Ernő Csík-vármegyei főispán neim tették le még a hivatali esküt. A körút során meglátogatják Bzent-Ivényi Gábort. Három«ék- vármegye főispánját is. Mozgalom indult Szent László király emléknapjának országos ünneppé való nyilvánítására Vitéz Jsruss Andor belügyminiszter elnökletével megalakult íz Országos László Király Emlékbizottság Budapest, május ló. A Magyar Országos Tudósító jelenti: A magyarság most történelmének ígyik legsúlyosabb harcát vívja a bolsevimus ellen és talán a legválságosabb korát éli, mert a nemzet fennmaradása és léte forog kockán. Ehhez a küzdelemhez is a magyar mult dicső hagyományaiból kell erőt meríteni. A nagy magyar hadvezérek közül mesz- sze kimagaslik emlékezetünkben történelmünk egyik legnagyobb alakja; László, a legnépszerűbb magyar király, a magyar sex-egek régi védőszentje. Emlékének és fenkölt alakjának felidézésére most alakult meg vitéz Jaross Andor belügyminiszter elnökletével a* országos László Király Emlékbizottság, amelynek társelnökei: vitéz Béldi Alajos vezérezredes és vitéz Mérey László főispán, nyugalmazott altábornagy. Az emlékbizottság feladatul tűzte ki az 1944. László király emlékév megrendezését, ezzel László király nagy katonai és nem- zetpolttlkal jelentőségének Ismertté tételét a nemzet kbzvélaménye előtt. Célja továbbá a bizottságnak, hogy László király hagyományos emléknapját, junius 27-ét nemzeti ünneppé nyilváníttassa és László király emlékét törvényben Örökíts« meg, A VILÁG TÜKRE 1. Miért volt siabadiápen Roosevelti 2. CrlemanriHI — Sztálinról 3* Duzzasztógát a fáraók köveiből í. Roosevelt egyhavi szabadság után visszaérkezett Washingtonba és ismét elfoglalta hivatalát. Roosevelt „szabadságáról“ eddig egyáltalában semmit sem irt a világsajtó. Távollétének körülményei csak most kerültek nyilvánosságra. Stockholmi jelentés közli, hogy az elnök ur az utóbbi időkben annyira idegesen és nyugtalanul viselkedett hivatalában, hogy munkatársai többször panaszkodtak emiatt a kongresszus és a szenátus előtt. Roosevelt orvosai végül is kijelentették, hogy az elnöknek hosszabb pihenésre van szüksége, hogy az idegzetét rendbehozza. Roosevelt Délkarolinában, zsidó munkatársának, Bemard Baruhnak birto- kán üdült. Visszatérése után az amerikai sajtó egyre élénkebben kezd ismét foglalkozni az invázió kérdésével. A sajtóvélemények szerint minden alkalmat meg kell ragadni, hogy a közvéleményt kellően tájékoztassák az egész in- váziós gondolat mibenlétéről. Sajtóhangok kiemelik, hogy az amerikai népnek végre már tudomására kell hozni, hogy az invázió hatalmas áldozatokkal jár és az Egyesült Államok hadereje számára csak ezután jönnek még el a nehéz órák. A kérdés körül nagy viták alakultak ki a hazatérő sebesült katonák és az otthonmaradottak között. A sebesültek — egy sajtóankét keretében — kiemelték, hogy Amerikának fogalma sincs arról, hogy milyen nehézségek és borzalmak várják a katonát, aki az európai szárazföld ellen kisérel meg támadásokat. A hazatért katonák azt is követelik, hogy a filmvállalkozók hagyjanak fel végre a háborút dicsőítő filmek gyártásával, az operett-háborús filmek készítésével, mert ez a komolytalanság nagyban járul ahhoz, hogy a közvélemény még mindig nem alkothat helyes képet a modern háborúról. Ezzel szemben azt követelik, hogy a filmesek eredeti harctéri felvételeket, mutassanak be, hogy a nagy tömegek tiszta képet nyerhessenek azokról a szenvedésekről, amelyeket az amerikai katonának el kell viselnie. A hazatért sebesültek azt is követelik, hogy a kormányzat a harcoló katonákból előadó körutakat szervezzen metr s a rádióban is szerepeltesse őket. A „Svenska Dagbladet“ newyorki levelezője szerint a közelmúltban valóban megkezdték a reálisztikns- háborús filmek és híradók gyártását. Hogy a nagyközönséget előkészítsék az esetleges meglepetésekre, a svéd lap tudósítója szerint a Dieppe-i angolszász vállalkozásról készült német felvételeket és híradókat semleges államokban megvásárolták és bemutatták Amerikában. Ugyancsak svéd lapok tudósítói jelentik, hogy Amerikában nagy nyugtalanság tapasztalható, a lakosság maga sok helyen fegyelmezetlenül viselkedik. Lehet-e csodálkozni ezek után, hogy maga az elnök nr, Roosevelt is olyan „ideges és nyugtalan“ lett, hogy szabadságra kellett mennie ... 2. Lám, milyen tudatlanok vagyunk! Nem tudtuk például azt sem, hogy Sztálin a „lengyel nép legnagyobb barátja“. Pedig igy kell legyen, a moszkvai rádió is ezt mondta ... Az pedig — ugyebár — mégis csak „autentikus“... No, de mindent sorjában. Amint a „Keleti Újság“ is jelentette, Sztálin Molotov jelenlétében fogadta Orlemanszki római katolikus lengyel papot. Orlemanszki az Egyesült Államokból jött Moszkvába, hogy a vörös cárral találkozzék. Orlemanszki eddig azzal tűnt ki az Államokban, hogy a tengerentúli lengyeleket bolsevistabarát magatartásra igyekezett megnyerni, nagyszabású propagandát indított a szovjet célok érdekében. Orlemanszkit Lange lengyel tanár kisórte el Moszkvába, ök ketten vállalkoztak már hosszabb idő óta arra, hogy bebizonyítsák az amerikai közvélemény előtt, hogy a vörös bolsevizmus csak „jót akar a lengyel néppel“, s a roosevelti politika csak akkor halad helyes irányban, ha minden vonatkozásban találkozik a Sztálinéval. Orlemanszki személye és magatartása a Vanda Vaszi- levszkáéhoz hasonló, csak még az jön hozzá, hogy Orlemanszki papiember, s ilyen minőségben még értékesebb szolgálatokat tehet, amikor reverendában lép fel a vörös bolsevizmus érdekében. Orlemanszki Sztálinnál lezajlott eszmecseréje után rádiószózatot mondott a „lengyel néphez“, amelyben kijelentette, hogy minden ellenkező állítással szemben igenis kijelenti, hogy Sztálin a „lengyel nép legjobb barátja“, „esze- ágában sincs a lengyel népet elnyomni, vagy belpolitikai ügyeibe beleavatkozni“. Orlemanszki már eddig is többször feltünéstkeltő élességgel támadta meg a londoni lengyel emigránsokat, s ez papi minőségét fölötte gyanússá teszi. A londoni lengyel emigránsok, ha mást nem is, de annyit mindenesetre megkíséreltek, hogy a® elhurcolt lengyel lakosság ügyében fellépett Moszkva ellem és a katyni események után is felhívta az egész világ közvéleményét a bolsevista vérengzésekre. Orlemanszki ezeket az elkeseredett embereket is hátbatá- madta, s kijelentette, hogy ő ,Amerikai szemmel nézi a dolgokat“, s meggyőződött arról, hogy a Szovjetbe került lengyel felnőttek és gyermekek egyaránt a mai körülményekhez képest „a legjobb ellátásban“ részesülnek... Végülis, Orlemanszki rádióbeszédében a kényes kérdésre is kénytelen volt rátérni. A vallás ügyére. A bolsevista lengyel pap diplomatikusán oldotta meg a kérdést. „Vallás mindig voli és mindig lesz“ — mondotta a közhelynek számitó megállapítást. — őseink vallását kell megtartanunk — mondotta. — Sztálin fogadott engem, s hogy lengyel római katolikus papot- fogadott és megbeszéléseket folytatott vele, eléggé bizonyltja jóakaratát.“ Arról, hogy a szovjetpropaganda legutóbb ismét a legélesebben támadta a Vatikánt, Orlemanszki elfelejtett „nyilatkozni“, Ezek után nem kételkedhetünk: ez az Orlemanszki vagy őrült, vagy gonosztevő ... S Minden iskolásgyerek tudja, hogy Egyiptomban az élet csak a Nilus iszapjának köszönhető s ha az nem volna, ezt az országot már régen maga alá temette volna a Szahara homokja. De a kérdés közelebbi, adatait igen kevesen ismerik s ezért most, amikor a Nilus áradása helyébe a legkisebb vízállás lép, besszéljünk néhány szót erről az érdekes országról is. A Nilus korántsem oly széles, mint általában hiszik. As- suantól északra a legkeskenyebb, mintegy 8 km. és Kairó alatt a legszélesebb, 25 km. A folyam' nem önti el ezt az egész medret nagyviz idején, hanem délen 2, északon 4 kilométer szélességű sáv kimarad, mert ez magasabban fekszik a legnagyobb áradás szintjénél is. Az a terület, amelyet a Nilus emberi beavatkozás nélkül áraszt el vizével, mindössze 8664 négyzetkilométer. A csatornák és duzzasztók, tehát emberi alkotások, azonban a termőterület 35.000 négyzetkilométerre emelik! Ezen az eléggé szűk területen 1.6 és fél millió ember zsúfolódik össze. A Nilus akkor kezd duzzadni, amikor junius—szeptember hónapokban az abessziniai magasfelföldön az esős évszak ontja a vizet- Ha ezeket a víztömegeket minden további nélkül ráengednék Egyiptom területére, a száraz hónapokban minden tönkremenne. Ezért már évezredek óta arra törekedtek, hogy a vizet nyárra is tartalékolják. Ahol a Kék és Fehér Nilus egyesül, gátakat építettek, az egyiptomi ember tehát az itt felduzzasztott vizekből öntözi szárazság idején földjeit. Ez a duzzasztás természetesen nagyon is primitív volt a múltban. 1890-ben készült a>z első modern duzzasztó, a „Barrage du Nil“, még pedig ott, ahol a damiettai szét- ágazások kezdődnek, Kairó fölött. Meszese délen, Assuannál is építettek duz zasztókat, amelyek áprilistól júliusig, amikor a Nilus vize a legalacsonyabb, táplálják a folyam medrét. Ami az egész egyiptomi kérdés felvetését időszerűvé teszi, nem egyéb, minthogy az Egyiptomban megtelepe- det angolszászok az elhanyagolt duzzasztók kijavítására szemrebbenés nélkül szétszedik a legősibb fáraókorábeK műemlékeket és ezeknek a faragott kő veit építik be! Emiatt jelenleg igen feszült a helyzet a Nilus földjén .., A budapesti városházé» senkit sem illet meg kivételei bánásmód, csak a hadigoorio* zottakat és a bombakárosultakat Budapest, május 10. A Budapesti Ért«- sitő jelenti: Keledy Tibor dr., Budapest főpolgármestere átiratot intézett a helyettes polgármesterhez a Székesfőváros közigazgatásában az egyenlő elbánás elvének Biztosítás« tárgyában. Hangsúlyozza a főpolgármester, hogy a kivételes elbánást sehol el nem ismeri, ellenben jogosnak és igazságosnak tartja a hadlrokkantak, a hadba- vonultak hozzátartozóinak és a bombakárosultaknak kivételes megkülönböztetését Hirdetések, epréfifrdetések feladhatók Deák Ferenc «utca szám alatti irodahelyiségben
