Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)
1944-05-28 / 120. szám
1M4. MÄJOS 28. s Uzun&mtG így sorozzák a kolozsvári nőket honvédelmi munkaszolgálatra Vannak, akik azt hiszik, hogy a harctérre kell menni — A diáklányok ónként jelenti e;nek — A fáraók utóda négy rajkót kért kölcsön a „somsidtul" Egv hóstáti leány csak tüzér akar lenni! Kolozsvár, május 27. Egy füstösképű ci- gányíérfiú áll a bizottság előtt. Kezében az idéző, a nadrágjába csipeszkedve három rajkó. Egy a karján. A felesége helyett jelentkezik a nőket honvédelmi munkára kijelölő bizottság előtt, a vármegyeháza üvegtermében. A bizottság átnézi az Írásokat. Az előadó rászól a cigányra: — Ez a négy rajkó nem a tiéd, more. A cigány lesüti a szemét és úgy vallja be; — Hát, kezsit csókolom, csak kölcsön kértem ükét a somsidtul... A cigány feleségét, miután gyermeke nincs, a bizottság testi munkára alkalmasnak minősiti. Akik szurkolnak ... Hát igen. A hadügyminisztérium nemregiben megjelent rendelete alapján megkezdődött néhány nappal ezelőtt Kolozsváron is a honvédelmi munkaszolgálatra kijelölt női korosztályok „sorozása“. Természetes, hogy ez a „sorozás“ egy kissé más körülmények között zajlik le, mint a honvédelmi kötelezettsége szólított férfiaké. A hölgyek nem állnak mérce alá, vizsgálat nincs. De másban is különbözik ez a szemle a férfiak sorozásától. Abban tudniillik, hogy amíg a férfiak lelkesen állanak elő s igen nagy szégyennek veszik, ha nem találják őket alkalmasnak, a nők bizony szurkolva, telve aggodalommal jelennek meg a „sorozáson“. Egész sereg ostoba mendemonda terjedt el közöttük. Legtöbbjük azt hiszi, hogy a nők honvédelmi munkára való igénybevétele fegyveres katonai szolgálatot jelent. Sokan szentül meg vannak győződve arról, hogy amennyiben a bizottság alkalmasnak találja őket, kaszárnyákba kerülnek, fegyverfogást kell tanulniok s a kiképzés után azonnal viszik is ki őket a keleti arcvonalra. Mások ugyan nem gondolnak erre a badarságra, de éppoly szentül hiszik, hogy ha a bizottság kimondja rájuk „az alkalmas“ minősítést, kiszakítják őket a családból elviszik férj, vagy gyermek mellől, a szülői háztól és valahol az ország más vidékén alkalmazzák munkára. Az a külvárosi cigány is ilyen mendemondák hatása alatt kért kölcsön a „somsidtul“ négy rajkót, hogy feleségét megmentse a „fronttól", vagy attól, hogy idegen városba vigyék el mellőle. — Áerem, én harminchat éves vagyok! Miért hívtak be engem. Én már túl vagyok a korhatáron! Azonnal kikeresik a cukorigénylőlapol, hogy a hölgy állítását ellenőrizzék. A cukorlapra a hölgy annakidején saját kezével írta be, hogy életkora: 30 év. Az előadó tárgyilagosan tisztázni kívánja a helyzetet; — Szíveskedjék a rendőri bejelentőlapot felmutatni. A hölgy kissé bizonytalanná válik. Szeretné az igazoltatás műveletét elkerülni, de nincs kibúvó. Elő kell keresni a rétikul mélyén őrzött okmányt. Az előadó mosolyogva állapítja meg: — Asszonyom, ön 1903-ban született. Ezek szerint ön most 41 éves ön a hibás, hogy behívóval zaklattuk. A hölgy megszabadul. Távozóban kissé felpaprikázva jegyzi meg: — Ejnye, de kíváncsiak az urak! Mit érdekli magukat, hogy ki hány éves? A fiatalok kárörvendő mosollyal néznek utána. Most hostáti leányok állanak a bizottság előtt. Tudni kell, hogy bizony a Höstát derek magyar földészcsaládjai között is elterjesztették azt a hírt, hogy a leányokat és fiatal menyecskéket a harctérre viszik katonának, vagy ha munkára is sorozzák őket, elviszik őket Kolozsvárról. Rövidesen kiderült, hogy ezek az ostoba híresztelések minden alapot nélkülöznek. Agóta a hóstáti leányok, és menyecskék között sok olyan akadt, aki meg sem várta a „behívót", hanem önként jelentkezett. — Hála Istennek, hogy magyarok va-‘ gyünk megint, — mondta az egyik. — Szívesen szolgálunk mi a hazának. Dolgozunk, mi, csak mondják meg, hogy mit. Ha keli, puskát is adhatnak a kezünkbe! Egy másik hajduivadéknak ez a kívánr sága: — Ha már besoroznak, akkxrr én csak tüzérnek megyek! Végül még egy jellegzetes .pillanatkép a kolozsvári „nősorozásról“: Örök hullám és kozmetika Igen jól öltözött, a modern hajápolás és kozmetika vívmányaival ékített csinos fiatal lányra kerül a sor. A semleges szemlélő képzeletében már ott látja valamelyik iroda asztala mellett, amint mesterségesen iveit szemöldökét gondterhesen ráncolja a haza szolgálatában rábízott' ügyirat ellnfé- zése közben. — Testi munkára alkalmas! — szól a határozat. A divatlapból kilépeti lüDderkének rrtsuá- össze négy elemije van!.'.. * Egyelőre azzal távoznak a bizottság szme elöl a munkára alkalmasak és kijelöltek, hogy vámiok kell. Most csak a számbavétel történt meg. A munkára szóló beimtót csak akkor kapják meg, ha valóban komoly szüksége lesz a hazának rájuk, ggSor ge nőkre is ® ~ í Akik szolgálni akarják a hazái A „Berliner Lók a! anzetger0 a magyar belpolitikai kérdésekről De ha ilyen rémüldözők akadnak is, annál többen akadtak a fiatal kolozsvári nők között, akik tisztában vannak azzal, hogy mi a nők honvédelmi munkaszolgálatra való igénybevételének, igazi célja és rendeltetése. íme, egy beszédes példa: Egy fiatal egyetemi hallgatónő csütörtökön önként jelentkezett szolgálatra. Pénteken délelőtt 11 óra tájban ismét beállított a vármegyeháza üvegtermébe. Nem egyedül jött: édesanyját hozta magával. Jelentette, hogy édesanyja, bár mar 50 éves és így már messze túl van a korhatáron, erőt és kedvet érez magában arra. hogy munkájával előmozdítsa az arcvonalon küzdő honvédek, hősi helytállását. A bizottság tagjai meghatva veszik tudomásul az idősebb hölgy jelentkezését, de annak elintézése nem tartozik hatáskörükbe. Ezért a fiatal egyetemi hallgatónőt és édesanyját a Mert lassúk csak, miről is van szó tulaj- 2 donképpen? Arról, hogy a háború, az ősi I magyar határok, az otthon és a család vé- C delme napról-napra fokozottabb mértékben veszi igénybe a férfiakat. Azoknak a munkahelyét pedig pótolni kell, mert sem a haditermelés szempontjából fontos üzemek-, ben, sem a hivatalokban, sem pedig az élet más területein egy pillanatra sem állhat be fennakadás. A férfiak elhagyott munkahelyeit — mint a világ minden hadviselő államában — nálunk is nőknek kell pótol- rcioic. Ezt követeli meg a haza mindenek előtt álló érdeke. Szó sincs azonban arról, hogy a nőknek az orvonalon kellene katonai szolgálatot teljesíteniük. Az is csaíc ez ijedősök szivében megfogamzott aggodalom, hogy a nőket elszakítják hozzátartozóiktól, elviszik gyermekeiktől az anyákat, szülőktől a leánygyermekeket és más városokba viszik dolgozni. A nők honvédelmi munka- szolgálatában az a kormányzat szándéka, hogy minden munkára igénybevett női szülőföldjén használjon fel. De azt is csak módjával. Először is: csak azokat veszik igénybe, akiknek életkörülményei az igénybevételt jogossá teszik. Fiatal asszony, akinek ? nincs gyermeke, iskolai végzettsége és testi alkalmatossága szerint vagy szellemi, vagy fizikai munkára állítanak. Az áldott állapotban lévő nők ideiglenes mentességet kapnak. Ha a gyermek megszületik es élet- | ben marad, továbbra is felmentik a m xn- I kakötelezettség alól. Két, vagy többg., er- 1 mekes anyák természetesen mentesülnek. * Másodszor: mentesek az igénybevétel alól , azok a háztartásbeli alkalmazottak, akik !; kisgyermekes háznál szolgálnak, vagy olyan családnál vannak, amely legalább négy tagból áll. Ilyen esetben a bizottság már az | iratok alapján ideiglenes mentes éget ad a ! háztartásbeli alkalmazottnak. Most derű 1 i ki, hogy jól jártak azok a falusi leéri- ok, I akik nem idegenkedtek a gyermekes hó- | zaktól. Most „nem kell katonának men- | niök“. Persze a mentesség csak addig tart, amíg szolgálati helyükön megmaradnak. Ha helyet változtatnak és olyan családhoz l állanak be, ahol nincs kisgyermek, vagy ■ nők önkéntes munkaszolgálatának a Szent- egyház-utca 2. sz. alatt lévő központi irodájába utasítják. Érdekes, hogy a középiskolák és az egyetem diáklányai már a „sorozás“ első napja óta igen szép bizonyságát adták kötelességérzetüknek. Egyenként és kis csoportokban érkezve önként jelentkeznek honvédelmi munkára. Valamennyit szellemi munkára jelölték ki s arra veszik igénybe, ha netán annak szüksége mutatkoznék. Ök már az első pillanatra megértették, miről van szó. Nem féltek, nem aggodalmaskodtak és főképpen: nem ültek fel a nők „sorozásáról“ elterjedt képtelen mendemondáknak. Az ö példátadó magatartásukat állítjuk azoknak a kolozsvári nőknek figyelmébe, akik honvédelmi munkára való kijelölésre idézőt kaptak .., nincs súlyos beteg, vagy a család csak három tagú, a mentesség azonnal megszűnik. Ezt a népmozgalmi hivatal pontosan nyilvántartja. Azokat a nőket sem veszik igénybe, akik jelenleg hadiüzemekben dolgoznak. Ha azonban elhagyják munkahelyüket, ' a bizottság más munkára jelöli ki őket. Voltak olyan háztartások, amelyeknek fejei azzal az indokkal szerették volna cselédlányukat mentesíteni az igénybevétel alól, hogy — nagy a lakás. Ilyen címen azonban a bizottság senkit sem mentesíthet. Azok. akiknek ' ilyen nagy lakásuk van, összébb kell húzódjanak a háború tartamára. A mai idők komolysága különben sem tűri meg. hogy egyesek indokolatlanul nagyobb lakást tartsanak, mint amekkorára szükségük van. Nem árt. ha mentői többen megtudják, hogy miről is van szó, amikor a^haza érdeke a nőktől is megköveteli a helytállás áldozatát. Hát erről van szó mindössze: pótolni kell a katonai szolgálatra esetleg ‘behívott férfi munkaerők közérdekű munkáját. Dolgozni pedig ma mindenkinek kötelessége. A nőknek is. A nők között azoknak is, akiknek eddig nem volt szükségük a kenyérkeresetre, vagy nem volt alkalmuk munkát vállalniok. Nem rabszolgamunkáról van szó, hanem olyan munkáról: amit jól meg is fizetnek. Hej, az a cukor igénylőlap Ezeknek a fontos szempontoknak tisztázása után pedig forduljanak vissza a bi- ] zoitság előtt zajló élethez. Mert nem hiába I „háborús“ szolgálat a nőknek honvédelmi | munkára való kijelölése! Néha olyan pa- ’ rizs kis csaták zajlanak le a bizottság asz- í talbe.r'ikádja előtt, hogy van mit látni és » hallani. íme egy beszédes eset: A népmozgalmi hivatal a nők beidézését a cukor igény lő’apók alapján végezte el. Nos, szem- és fültanuja voltunk annak, hogy nem mind édes, — ami cukor! Azért holmi tragédiára nem szabad gondolni! Egy jólöltözött as: ^ bfcn+tíág előtt. M<atatJaRfe<xive Berlin, május 27. (MTI) „Az összes erőket a gyors munka érdekében“ főcím alatt a Berliner Lokalanzeiger“ Írja Sztójay Döme miniszterelnök képviselőházi beszédével kapcsolatban: Fenntartások, cikornyák és hátsó gondolatok n&küll beszéd — ez a lényege annak a rendkívül meleg fogadtatásnak, amelyben a magyai- közvélemény Sztójay Döme miniszterelnök kormánynyilatkozatát részesítette. Az országgyűlésben tőit ént bemutatkozás után a kormány tagjai ülést tartottak, amelyen első Ízben vett részt vitéz Imrédy Béla gazdasági miniszter is. Imrédy belépése a kormányba, Sztójay Döme miniszterelnök saját kijelentése szerint, a kormányra nézve értékes erőgyarapodást jelent. Imrédy meghívása a kormánynak abba a politikai vonalába, esik, amelyet Kolozsvár, május 27. Május 27-én déli 1 órakor a Denmata-müvek tanácstermében lélekemelő ünnepség keretében zajlott le a vállalat *5 éves szolgálati időt betöltött alkalmazottainak. meg jutalmazása. A házi ünnepet a Dermata-ipüvek Bástya sportegyesületének az énekkara a Szózattal nyitotta meg, amely után a vállalat vezérigazgatója, Zudor János nagyhatású beszédben mutatott rá a mai idők közösségi szellemére, a munka értékének a rangsorára, a jubilánsok építő s tanitó munkálkodására. Beszédéből ki kell ragadnunk a következő időtálló kijelentését: — A szellemi és fizikai munkás közé mesterségesen emelt válaszfalak leomlóban vannak és mi ezeken a romokon építjük fel uj életünket, melynek alapja a kölcsönös bizalom és megbecsülés és amelyben as önzés ismeretlen fogalommá válik. Ebben az uj magyar életben nem lesz különbség magyar és magyar között és a dolgozók rangsorát a végzett szellemi vayy fizikai munka szabja meg. Büszkén és örömmel állapítom meg, hogy gyárunk már jó Ideje erre az útra lépett, ezen az utón halad. Utána Szakács Gyula cipögyári mester igen helyes és tartalmában nagyon értékes beszédben mutatott a jubilánsok érdemeire. A négy jubiláns: dr. CSd Zsigmond ügyvezető igazgató, ifj. Polarecky Dániel, az aaztalosmühely vezetője, Szldvits Gyürgy- né és Kiss János cipögyári mesterek Dr. Gál Zsigmond ügyvezető Igazgató nemcsak mint pénzügyi szakember, de mint az adminisztráció feje, végezett a váBalat felépitésénél értékes szolgálatot e e szociális intézmények megvalősMdsfatál *ttörő veH, A méjg*: Jsriwwa jetoDáos periig kkű*marcius második fele óta követnek Budapesten és amelynek cétjtr az összes, feöanr- müködésre kész nemzeti ös népi erők összefogása és megerősítése. A. fokozott latba« vetés azonban nemcsak aU, arcvonalon áfV> honvédekre vonatkozik, mert hiszen a Kárpátokat csak akkor lehet teljes erővel megvédeni, ha egyidejűleg a termeté« teljt**- rnény fokozásával és tervszerű elosztással megteremtik és biztosítják a harc számára az anyagi segédeszközöket. Alapjában véve tehát észszerű és magától értetődó áotog, ha ily felismerés álapjan t/vegnyüvánul ite a törekvés, hogy a sokfelé ágazó gazdaságé ügyeket egy nevezőre hozzák, hogy összpontosított egybefoyással amennyire lehet, fokozzák a munkaeredményt, Ilyen megfontolásokból történt fm.rédy meghívása a kor* mányba. ....... .. mai tudásával járult a vállalat munkájához s a tanítás & az utánpótlás terén teljesített kitűnő munkát. Mindegyik fubiUms * művészi kivitelű díszoklevelén leiről leienfâş pénzbeü jutalomban részesült. Az ifjúmunkások jelesen végzett i szao- galmas munkát teljesítő nagy csapatából Kerekes Éva, Bögözi Ilona, ötvös Béla Bajusz Mária, Rácz Ferenc, Koos Balázs részesültek könyv és pénzbeli jutalomban.. Ezután következett a több, mint 120 újonnan felvett tisztviselő és gyakornőksereg . bemutatása. A bensőséges házi ünnepségei aa. énekkar zárta be, Kárpáti Emil karn%y vezetése alatt a Székely Himnusszal. Beiktatták Máfamaros «I főrupániál Máramarossziget, május 27. (MTI), Egyszerűen, az ünnepi külsőt is mellőzve iktatták be Máramaros vármegye és a város főispán* székébe vitéz Szaplonezay László nyugalma- zollt huszárezredest. Vitéz Szaplonezay László főispán programbeszédében hódolattal emlékezett meg a Kormányzó Úrról cs a honvéd, ségről. Programja teljesen azonos a kormány programjával — mondotta. Tehát elsősorban is a vármegye minden erkölcsi és fizikai eveiét a végső győzelem érdekében kívánja össze- Ingni. Jövő tevékenységének alaptörvénye röviden: önzetlen hűség a haza iránt, törhetek- len hűség a nagy német szövetségesünk íwe* és jóindulatú segítő akarás a hozának «hitte* jőezüsdékn polgára iránt. Pófo'w kell a férfiak munkáját! Négy negyedszázad óta szolgáié alkalmazottját ünnepelte szombaton a kolozsvári Oermata-müvek
