Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)
1944-05-28 / 120. szám
fCElETilIJSXG H 1944. MÁJUS 28. Parasztok a sarló és kalapács árnyékában ii Irta: Nlkolajew Péter * Magyarra fordította: Gaa! Olga ti A kerületi városban, ahol az ítéletet kihirdették, anyummal és két húgommal, végignéztük az elítéltek elszállítását. Ott voltak a mieink is, Misa és a kis családja. Százával tolongtak a hozzátartozók. Az asszonyok, gyermekek sírtak, jajveszíkeltek, a férfiak, összeszoritott fogakkal hallgattak. — Mit használ mindez? Teljesen céltalan. Sokkal többet ér, ha az ember egy jókora kenyeret és mellédugva egy darab aranyat csomagol be hozzátartozójának! — Ezekkel a szavakkal csatlakozott hozzám Hymenko Nikolaj falunkbeli gazda, akit gyermekkorom óta ismertem. — Azt hallottam, ■— folytatta suttogó hangon — hogy a pincében még egy tömeg elitéit van, akiket Szintén elszállítanak majd. Dóni és tabáni kozákok, kaukázusi hegyi lakók, ukránok, németek és mit tudom én még mi mindenfélék... Először ezeket viszik el a Volga meílé, a vasúti munkálatokhoz. Bátyád is köztük van. Jól nézd meg fiam, mert ki tudja talán utoljára látod?! Ma egy kecske is többet jelent, mint az emberélet. Az. antikrisztus jár köztünk! Ne felejtsd, amit mondtam • az antikrisztus járja be most Oroszországot. A sátán. Mert ilyent csak az művelhet. Tudod, mit csináltak szegény apámmal is? Amikor a tehenünket el akarták vinni az istállóból, szegény öreg a lábaik elé vetette \ magát és térdenáUva könyörgött, hogy hagyják meg egyetlen jószáginkat. A vörösgárdista mégis kivezette a tehenet. Erre apám felugrott, r nekiesett és összemarta a képét. A vörös beledöfte szuronyát és otthagyta a porban. Miközben Rymenkó gazda szavain gondolkoztam, — amiket az antikdsztusról mondott — eszembe jutottak Silkó kije’entései, amelyeket annakidején, amikor Kosztjával a gesztenyefa mellett megbújva hallgattuk, —- a templom előtt ácsorgó embernek mondott: — Először a polgári szeméttől kell megtisztítanunk az országot, csak azután valósíthatjuk meg eszméinket! Ha ezeket kiirtottuk, akkor a többi már rettegni fog tőlünk! Igen,— gondoltam — Si'kónak igaza volt. Ma mindenki retteg a bolsevistáktól, aki csak a nagy orosz birodalomban él. De a félelmen kívül még másvalami is él az emberek lelkében: a gyűlölet! Nem volt olyan idegen uralom Oroszországban, amit jobban gyűlöltek volna, mint á bolsevizmus. Az emberek milliói eltompultak. Minden kint készek elszenvedni, szerényen megbújnak és hallgatnak... Silkó szavai valóra váltak, mert ma már nincs polgári elem egész Oroszországban. Alaposan kiseperték őket. Meggyilkolták, száműzték, bebörtönözték. Es már a parasztokra, a falusi földművelőkre is sor került, a szegény, küzdelmes életű orosz muzsikra! Az öreg megkinzott idegekkel, éhségtől kimerültén már semmire sem képesek. De mi, fiatalok! Nincsen-e nekünk hazaszeretettől forró orosz szivünk es vaskemény öklünk ? Nem tudnánk mi valahogy összeverődni és fellázadni az idegen gyilkosok ellen ???... Hirtelen felriadtam és szétnéztem. .. Gondolataim annyira hatalmukba kerítettek, hogy te'jesen elfeledkeztem a környezetemről, ahol vagyok. Egyre nagyobb néptömeg sereglett össze, hogy a számüzöttek indulásánál jelen legyen. Kotowkiból és a környékbeli falvakból sok ismerős arcot láttam, de a városi lakosok is tömegével jöttek. Egyszerre csak egy szegény, rongyos falusi ember rohant felénk. Foszlott gúnyáját spárgá tartotta össze, piszkos szürke nadrágjának fe’e leszakadt, cipője cafatokban lógott le a lábáról. Gondozatlan szakálla ősz szálakkal volt tele, fején áUzzadt. zsíros kucsma. Szörnyű büszt terjesztett maga körül. Égő tekintettel vizsgálta az. embereket, majd igy szólt: — Halljátok emberek, mit á modtam az éjjel! Az égi magasságból leszállóit Szén' György tüzet okádó paripáján. .. ' Néhány suhanc hangos röhögésbe tört ki — Vigyázz öreg, — kötődtek ve'e - hogy fel ne faljon Szent György paripája! — Disznó köfykök! Nem féltek az isten töl? —- sivalkodott rájuk két vénasszony. A suhahcok megszeppenve hallgattak el, amikor csupa méltatlankodó arcot láttál maguk körül. — Mondd csak atyuska tovább! — biztatta az öreg koldust valaki. Hallgatunk. Az öreg gyűlölettől szikrázó szemekke’ nézett a röhögő inasgyerekekre, s aztán elfordult és folytatta: — Földünk, a mi orosz földünk homályba merült. En a föld fe'ett lebegtem és szörnyen féltem, amikor hirtelen nagy fényesség' jglent meg az égen. A fiatal György tüzes kardjával lovagolt alá a földre. A vakító fény elől eltakartam szememet és reszkettem félelmemben. Amikor a szent fény a földre ért, láttam, hogy ott lent valami félelmetesen nagy alak mozgott, amely falukat, városokat, mezőket és földeket betakart. Ez volt az a hatalmas szürke állat, amely harcba szállt a földreszállott szenttel. A hallgatókon hideg borzongás futott végig. Mindannyian Fedjára figyeltek é$ mindenről rnegfeledkeztek, ami körülöttük történt. — Amikor a szent ifjú fényes alakja leszállt a hatalmas szürke állatra, ez felágaskodott és olyan szörnyű ordítás tört fel a torkából, hogy megremegtette a levegőt... Halálos csend volt a tömegben. Az emberek mozdulatlanul figyelték az öreg koldus elbeszélését. Sokan levették kalapjukat. Fedja tovább mesélt: — Ahol a szent ifjú kardja eltalálta a hatalmas szörnyeteget, ott hirtelen Ismét egy csomó kar nőtt ki, amellyel az orosz földet újra átkarolta, A lángok, amelyek a szent ifjú lovának orrlyukából előtörtek, úgy végigperzselték a szürke szörnyeteg hátát, hogy az keservesen felorditott fájdalmában. A szent Ifjú újra és újra beleszurta kardját az állatba, amelyből büzlő fekete folyadék ömlött. A harc órákig tartott. De a szörnyetegnek újra és újra kinőttek a karjai. Szent Györgynek lassan elfogyott az ereje. Egyszerre csak szörnyű mennydörgés hangzott fel és egy hang szólott: — Tarts ki szent ifjú és mentsd meg az országot! Szent György mégegyszer összeszedte minden erejét, hogy étszurja a szörnyeteg szivét. De a büzlő fekete vértől eldugult a ló orra és tüzlángok már nem tudtak olyan jól feltörni belőle. A szürke szörnyeteg most megkísérelte, hogy a ló lábát elkapja, A szent ifjú arca halotthalvány volt és lélek- zete veszedelmesen nehezedett. Hirtelen megbotlott a ló... Az ifjú alig tudott kimenekülni a szörnyeteg karjai közül, amelyek már-már körülölelték. Lassan elszakadt a lovával a szörnyeteg hátáról és minden oldalról kinyújtott szoritókarjai ellen kard- cjapásokkal védekezve lassan felemelkedett és eltűnt a fellegek közt... Az összesereglett embertömegre úgy hatott ez az elbeszélés, mint valami kinyilatkoztatás. Sokan térdreborultak. A muzsikok összekulcsolt kezekkel álltak, az asszonyok sírtak és jajgattak. Anyám ráncos arcán is végigfolytak a könnyek, de én sem tudtam magamat kivonni az elbeszéltek hatása alól. Ismerem az ősi orosz legendát a szürke szörnyetegről, amelynek uralma rászakadt Oroszországra és tudom, hogy a nép tudja, hogy a szürke szörnyetegnek uralma a bolsevizmussal azonos. Mély vallásossága és misztikus titkokkal telített lelkivilága ebben az uralomban az Isten kezét látja, aki próbára akarja tenni az orosz népet. A tömeg megmozdulása és hangos gorombáskodások ébresztettek fel mély elgondolásomból. Rettenetes nehéz volt a szivem attól a gondolattól, hogy bátyámat, feleségét és két Ids gyermekét száműzetésbe küldik és hogy anyám is kénytelen végigszenvedni ezt a borzalmat. Figyeltem szegény anyám arcát. Megfeszített figyelemmel nézte a fogház ajtaját, hogy mikor jönnek ki rajta hozzá tarfi legközelebbi mtfrfirszenmek kell jelenteni illetéktelen egyének ingó vagy ingatlan igénybevételi szándékait Budapest, május 27. Illetékes hely közli a Magyar Távirati Iroda utján: Az utóbbi időben többször előfordult, hogy illetéktelen egyének sokszor külföldi egyenruhával visszaélve s felsőbb parancsra hivatkozva jogosulatlanul ingatlan, vagy ingó foglalásokat eszközöltek, sőt magyar hatóságok által már záx alá vett ingatlanokat, vagy ingóságokat önkényesen Igénybevettek. Mivel Magyarországon bárminemű ingatlan, vagy ingó lefoglalása, záralávételő, vagy Igénybevétele csak a magyar katonai, vagy polgári hatóságok, illetőleg azok közegei által, vagy közreműködésével eszközölhető, esetleges visszaélések és szabálytalanságok megakadályozása céljából bárki, akivel szemben Ilyen önkényes lefoglalást, záralávételt, vagy egyéb igénybevételt szándékozik valaki eszközölni, vagy aki Ilyen önkényes lefoglalást, vagy igénybevételt észlel, azt azonnal jelentse á legközelebbi rendőr-őrszemnek, vagy rendőrőrszobának, aki, illetőleg amely a szükséges további lépéseket haladéktalanul megteszi, úgy hogy a szabálytalanság elkövetése lehetőleg már a helyszínen megakadályoz tassék. fjj német találmányok Saffkonzerválás altravlola sugarakkal és a szénkouzerv A német Tejgazdasági Szakközlöny érdekes cikket közöl, amelyben újfajta sajtkon- zerválási módszerről számol be. Leirja, hogy a sajtot újabban Hltraviola sugarakkal védik meg a penészedéstől. A penészgo-mba- kulturákon végzett kísérletek szerint az ultraviola sugarak a teljesen kifejlett penészt mát nem semmisitik meg, de a fejlődés kezdetén levő kultúrák növekedése a sugárzás hatására legtöbb gombafajtánál megakad. Hasonló eredménnyel jártak a kutatások a nem egészén négyhetes teljes és félzsirtartalmu sajtoknál. A sugárzás megindítása előtt közvetlenül paraffinnal vonták be a sajtokat, a forgatás naponként történt. Négy hét múlva minden ultraviolasugaras érlelökamrában gyakorlatilag penésztelenek voltak a sajtok. A sugármentes ellenőrző- kamrában a Sajtok kétharmad része megpe- nészedétt. öt hét múlva a kísérleti kamrában még mindig 93 százalék volt a penészfélén sajt, míg az ellenőrző-kamrában a sajtok 90 százalékát támadta meg a penész. Hat hét múlva á sugárral kezelt sajtok kétharmada még semmiféle penészedést nem mutatott, mig az ellenőrző-kamrában minden sajt megpenészedett. Az últraviola sugarakkal konzervált sajtok nagyobb részét a hetedik hét végén újonnan be lehetett vonni parafihnai, anélkül, hogy le kellett volna kefélni, vagy kaparni a sajtokat. A sugárral nem kezeit sajtokat természetesen a penész eltávolítása nélkül nem lehetett újonnan bevonni. A szén kifejtésekor nagyobb darabok mellett széntörmelék is termelődik. A kő- szénport öntözéssel vagy anélkül (pl. cementgyártáshoz) mint értékes fűtő, illetve brikettanyagot közvetlenül felhasználják; a szudéta-vidéki barnaszén törmeléke azonban más eljárást igényel. Ennek a szénnek a törmelékét ugyanis nem lehet hosszabb időre elraktározni, mert laza szerkezete folytán nagy helyet igényel, könnyen porlad s a levegő akadálytalan közlekedése folytán könnyen oxidálódik és gyullad. Á Szudéta- vidéki Szénszindikátus ezt a hátrányt egyszerű konzerváló eljárással küszöbölte ki. AZ iszapoló eljárással tulajdonképpen szén- konzervet állítanak elő, amely több évig raktározható. Pontos mérések bizonyítják, hogy az ilyen széntörmelék két év alatt sem vészit semmit fütőértékéből és egyéb tulajdonságaiból. Miután áz eljáráshoz kevés munkaerő szükséges, az a leggazdaságosabb módszer, amellyel a barnaszén-törmeléket raktározhatóvá lehet tenni. A szu- détavidékí „konzervált" szenet elsősorban ipari célokra használják. Brikettet csak bizonyos anyagok (pl. kátrány) hozzáadását lehet készíteni belőle. A középnémetországf bamaszéntörmelékböl viszont minden hozzáadás nélkül (pusztán préseléssel és melegítéssel) állítható elő brikett. A ruhrvidéki széntörmelékekböl viszont részint koxot, részint köszénbrikettet készítenek tózőink. Arca viaszszinü volt és beesett alakja összezsugorodott. Jobbról Manja nővérem, balról én támogattam. Közben éreztem, hogy egész testében reszket... A súlyos «vasajtó végre felnyílt. A foglyok sürü sorokban lépkedtek kifelé és szemükkel hozzátartozóik után kutattak. Anyám hirtelen megingott. — Misa! •— kiáltott. A második sorból fáradtan intett felénk bátyám. Á vörösgárdisták mindenütt utat törtek a foglyok előtt, miközben irgalmatlanul félrelökték a gyermekeket és asszonyokat. Nagy tolongás keletkezett. Az emberek ijedten hátrálták, hogy elkerüljék a vörösek durva lökdösését. Azok pedig, akik hátul álltak, előre igyekeztek, hogy mégegyszer és utoljára megláthassák apjukat, testvérüket, rokonukat. Anyámat és nővéremet alig tudtam megvédeni a buzogányütésektől. Nagy erőfeszítéssel sikerült végre feljutnunk az aszfaltra és a feldúlt tömeg előttünk sodródott tovább, ómig a vörösök kettős láncá között a foglyok elvonultak. Négyes sorokban mentek a szerencsétlen, megkinzott emberik. Szerencsénk volt, mert Misa, karján kétéves fiacskájával és sógornőm, Tanja a féléves leánykával éppen mellettünk haladtak éL Különös kegy képpen megengedték, hogy a menet három percés pihenőt tartson. De az élen vezető vörösgárdista mindjárt meg is fenyegette őket, hogy aki kilép a sorból, azt szökési kísérletnek tekintik és az illetőt figyelmeztetés nélkül lelövik. — Misa, Tanja! — kiáltott anyám és hozzájuk akart rohanni. A vörös katonai durván lökte vissza. TWT'TTP Könyvek között PUSZTAI-POPOVITS JÓZSEF: AZ ERDÉLYI ROMÁN KÉPZŐMŰVÉSZET A budapesti Magyar Nemzeti Szövetség Kiadásában Pécsett most jeleflF meg Pusztai- Popovits József hírlapírónak: „Az északerdélyi román képzőművészet 1940—1943“ című könyve. A szerző ebben részletesen ismerteti az északerdélyi román festőművészek és szobrászművészek munkásságát a második bécsi döntés után. Közli életrajzi adataikat és beszámol Kolozsváron rendezett összes kiállításaikról. Ismerteti a kiállítások magyar sajtóvisszhangjait és vázolja az északerdélyi románok harcán a kontárok és.a képügynökök ellen. Végül felsorolja képzőművészeti kiadványaikat. Gazdag bibliográfia, továbbá német, olasz, francia és románrtyelvű összefoglaló zárja be a könyvei, amelynek ára 8 pengő. Megrendelhető a szerzőnél: Pécs, Toldi-u. 8. sz. alatt. Öt évvel ezelőtt elkövetett betörés «fölső fejezete Kolozsvár, május 27. 1939 január 2P-én Fodor Fischer Béla egy kiskorú fiatalemberrel álkulccsal betört Chappuiss Péter Adolf Rákóczi-uti lakásába és onnan több mint 4000 pengő értékű ékszert zsákmányolt. Az ügyetlen betörőit még másnap elfogta a rendőrség, mért a betörés helyszínén felejtette személyazonossági igazolványát, ezenkívül a saját és a Bencze Mihály lakótársa nevére szóló rádiószerződését. Másnap mindjárt értékesíteni akarta a lopott ékszereket, de közben lefülelték. Ugyanakkor fiatalkora társát is elfogták, de az tagadta, hogy része lenne a betörésben, a nála megtalált gyűrűk és egyéb apró bizonyítékok ellenére is. A rendőrség nyomozása során az is kiderült, hogy taxin léptek meg a kifosztott lakásból és a taxi sofőrje mind Fodor Fischer Bélát, mind kiskorú társát megismerte. Az 1943 szeptember 28-án megtartott törvénysujki tárgyaláson Fodor Fischer Bélát egy év és hat hónapi fogházbüntetésre ítélték, a román Btk. figyelembevételével, mert az eljárást ellene még a megszállás idején indították. Lakótársát, Bencze Mihályt ugyanakkor felmentették, a fiatalkorú tettestárs ügyét elkülönítették. Az elkülönített ügyben május 27-ére kitűzött elsőfokú tárgyaláson Ítélkeztek. A sápadt remegő fiatalember elsírta magát a törvényszéki tanácselnök előtt, egészen belezavarodott feleleteibe s állandóan a tagadás és beismerés között ingadozott. A büntetőtanács aztán Ítélethozatalra vonult vissza, majd hat havi fogházra, 500 pengő pénzbüntetésre Ítélte á vádlottat, az Ítélet végrehajtását azonban három és fél évi próbaidőre felfüggesztették, a vádlott büntetlen ellőéletére való tekintettel. JŐ ABU ÉS JŐ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK
