Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-28 / 120. szám

KtltTlUjSUG 4 1944. MÁJUS v8. Csalt: «ä aratjolols felelőseid a lécfifaátborvs elfafulásáérf Bécs, májjá 27. (MTI) A napokban jelent meg a második köte*j annak a könyvsoro­zatnak, melyet a Nemzeti Újságíró Szövet­ségek Uniójának a nemzetközi sajtóügy ku­tatására és előmozdítására alakult intézete ad ki. A könyv cime „Az angol hírszolgálat másra tolja a légiháboruért a felelősséget“, szerzői pedig Habcrmacher és Kóróer ma­gának az angol sajtónak a légikáborúról szóló jelentései felsorolásával szinte tudo­mányos pontossággal mutatják ki, hogy a légiháboru elfajulásáért kizárólag az angol­szászok felelősek. Iíétséktelenül bebizonyí­tott tény, hogy az ebben a háborúban meg­indult légiharc első polgári áldozata dán nő volt, aki 1033 szeptember 4-én Esbjerg ellen Intézett angol légitámadás áldozata. Az an­gol hiriroda igyekezett ezt a hadüzenetet köv: iő napon végzett támadást, amelyet bé­kés város ellen intéztek, elhallgatni. Német területre 1040 január 12-én estek az első bombák Sylt szigete elen intézett támadás alkalmával a Vesterland melletti településre. Akkor még Németország semmiféle táma­dást sem Intézett Anglia ellen. A német k elsölzüen 1240 március 16-án intéztek légi­támadást Anglia ellen, de akkor sem polgári célokat, hanem a Scapa Flinvnâl lai» angol hajóhadat támadták. Amikoi azonban már­cius 20-án újabb támadást intéztek Sylt szigete ellen, Chamberlain az Alsóházban ezt a támadást úgy állította be, mint meg­torlást Scapa Flowért. Sőt azt is mondotta, hogy a németek a Scapa Fiownál megkezd­ték a szárazföldi célpontok ellen a iégihá- borut, holott maga az angol jelentés Is be­ismerte, hogy a támadásban mindössze egy polgári személy vesztette az életét, az is amiatt volt, mert a kiváncsiak tömegesen tó­dultak a kikötőbe, hogy szemtanúi legyenek az eseményeknek. Ugyan csak az angolok voltak azok, akik először intéztek fedélzeti fegyverrel támadást a polgári lakosság el­len. mégpedig 1940 husvétján Nymindjgab Dán városban, ahol öt sétáló, köztük két gyermek lett az áldozat. A légiháborut védtelen helységek ellen, amelyekben semmiféle katonai célpont sincs, az angolok 1940 április 24-re virradó éjszaka Sylt szigetén a fürdőhely és a Schleswig— .Holstein Heide városka elleni támadással in­dították meg. Végleg 1ÍM0 május 10-én tér­te!» át erre a harci modorra, amikor az an­golok Freiburg várost bombázták. Ebben a városban, ahol semmiféle katonai berendezés sein volt, 56 ember meghalt. Ezt a támadást Is Igyekeztek letagadni mindaddig, amíg a Newyork Times nem közölte TaylomaSc, az amerikai vöröskereszt európai kikakUii.lsé­nek nyilatkozatát, aki véletlenül szemtanúja volt a támadásnak. A németek a Svlt szi­gete elleni támadások után a Német Táv­irati Iroda utján figyelmeztették az angolo­kat, hogy ha folytatják támadásaikat nem katonai célpontok ellen, ennek rossz követ­kezményei lesznek, mert minden bombát bombával torolnak meg. A bejelentett német megtorlás csak a június 19-ről 20-ra virradó éjszaka indult meg azzal a támadással, amely a billinghami nagy nitrogéngyár, te­hát fontos katenai célpont ellen irányult. Az angolok kénytelenek voltak beismerni, hogy a London elk német légitámadás előtt az első angol támadás 1940 szeptember 4-én volt, az angolok hatszor Intéztek támadást Berlin ellen. Az angol sajtó háromfélekép­pen igyekezett elhárítani a felelősséget An­gliáról a légiháboru elfajulása miatt. Első­sorban igyekezett a polgári célpontok elleni támadások szükségességét bizonyítani, ké­sőbb nem riadt vissza a tények e’ferditésé- ' tői sem, hogy Németországra hárítsa a fe­lelősséget, végül pedig azt hangoztatta, hogy az asszonyok és gyermekek elleni meg­félemlítő háború a háború megrövidítését szolgálja, felőrli a német lakosság idegeit és erkölcseit. De az angol hírverés semmiféle ügyeskedése sem tudta megmásítani azt a tényt, hogy Anglia egyedül felelős a polgári lakosság elleni légitámadásért és ezért egykor majd felelnie kell a történelem Ítélő­széke előtt. Haíafítiés sikere veit az eiss kolozsvári iMgvsr-ráLEf iui’áriSárhcnoverscnYfssh Kolozsvár, május 27. Pünkcsd szombatján tartották meg Kolozsváron az első magyar­német kívánság-hangversenyt. Nem csupán hangverseny volt ez, hanem az egymásra- találás, a kölcsönös megismerés ünnepe is, hisz a céloknak ma nem csak katonai vo­nalon, hanem az élet egyéb teiüietein 'is egybe kell kapcsolódnlok. Ha azt mondjuk, hogy a Színkör helyiségét zsúfolásig meg­töltötte a közönség, keveset mondtunk, mert ott ember-ember mellett állt, és ült, mindenki felfrissülni, gyönyörködni akart... Mind magyar, mind német részről szép számmal jelentek meg katonai előkelősé­gek, ott voltak a kolozsvári polgári hatósá­gok vezetői, mrgyar és német sebesültek nagy számban, katonák, közlegénytől tá­bornokig, a legkülönbözőbb fegyvernemek­től, kolozsváriak, a legkülönbözőbb társa­dalmi rétegekből. A kivánsághangversenyt a német Him­nusz és a Harst Wessel-dal, majd a ma­gyar Himnusz'vezette be. A színpadra első­nek Mihályfi Bála, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója lépett. Hatásos magyar és németnyelvű beszédben üdvözölte a meg­jelenteket és néhány meleg és közvetlen szóban kihangsúlyozta, hogy a katonai és politikai célok hasonlóságát a művészei szent törekvéseivel is ápolni kell A Nem­zeti Színház zenekara ezután Erkel Hunya­di László nyitányát adi i elő, majd Hievtz Helly a Nemzeti Színház uionnan szerződ­tetett tagja énekelt egy különösen hatásos részletet a Luxemburg grófjából, bebizo­nyítva azt, hogy a hosszú külföldi tartózko­dás alatt előadókészsége és hangkezclése tökéletesedett. Tóth Vásárhelyi József, a Frontszinház ördöngős szájharmóntka mű­vésze kápráztatta el ezután a hallgatósá­got ritka művészetével. Tompa Sándor szé­kely tréfákat és népdalokat adott elő, a tőle megszokott 'csillogó humorral, Körösi Du- dus és cigányzenekarénak kísérete mellett. Adorján Éva, a Kalotaszegi Madonna bájos főszereplője két Erdélyi József költeményt adott elő meleg közvetlenséggel. Dorita Boneaoa, a berlini Volksoper tagja néhány Lehár-dalt és magyar népdalt tolmácsolt kitűnő előadásban: nagy sikere volt. És nagy siker.e volt Bartos Irénnek és Komá­romi Attilának is, akik a Háry János to- borzóját táncolták el pattogó ritmusérzék­kel és pompás elevenítő készséggel. A szinliáz női balettkarának négy széuó- táncosnöje is közreműködött ennek a szám­nak előadásában. A szünet után Sikolya Ist­ván dr. lépett a színpadra és a Cigánybáró­ból Barinkai belépőjét énekelte, majd ugyan­csak a Cigánybáróból Hientz Keliyvel egy duettet adott elő. Meleg sikerük volt. Ki­robbanó tapsorkánnal »kiséite a közönség Jae/.kó Cia és Andrássy Márton jelenetét: Vaszary János „Esküvő előtt“ cimü tréfáját. Cservény József paródiákat adott elő. Me­leg sikere volt Virágos Mihálynak, aki Va­lentin imáját adta elő. Újra Adorján Éva jelent meg a színen, ismét Erdélyi verssel, Dorita Bonewa másodszor bolgár, majd több magyar népdalt adott elő a tőle meg­szokott kedvességgel. Különösen a magyar szöveg kiejtésének tökéletességét csodáltuk meg énekszámaiban. Tóth Vásárhelyi József most egész dzsesszzenekart varázsolt a szín­re — egyetlen szál szájharmonikájával. Já­téka aiatt a szomszédságunkban ülő kato­nák arckifcjcz "sét figyeltük és megtudtuk, hogy ebben a nagy székely zenehumoristá- .ban megvon az az adottság, hogy még a legnehezebb napokat látott frontkatonát is megtudja nevettetni. Egyébként. Vásárhelyi röviddel ezeőtt érkezett a harctérről, ahel küzdő katonáinkat szórakoztatta. Bartos Irén Komáromi Attilával a Kék Diftia ke- ringőt adta elő, majd a Rákóczi ind iió fe­jezte be a pompásan megrendezett magyar -—német kivánsághangversenyt. Külön kell kteaie’hi a Nemzeti Színház zenekarának játékát és Endre Béla karmes­ter munkáját, valamint vitéz -lodál Gábor dr. zongorakiséretét. Az egyes számokat Jo- “"f Buchsbaum és Cservény József jr.’er.tet- ték német és magyar nyelven. Bucshaum Hans Moser paródiát is előadott, különösen a német katonák hatalmas tapsa nizonyi- totta, hogy: jól... KERESZTMETSZÉT Európa temp1 maii a középkor épí­tette fel. Építették abbán az időben, amikor a nyers cs rid g kalmárszellem nem terelte be még ez emberek tehet­ségeseit is a gyárakba. Volt idejük a középkori templomok alkotóinak arra. hogy kiválasszák az építés szakembe­reit és mindenki azt csinálhatta, ami szive, kedve és tehetsége szerint való. De ez a mostani korszak futószalagra , vette válogatás nélkül az emberiséget és csak a vigcc, a részvények kalóza tudott elmenekülni a munka lel.angoló sorsától. Ezek a munkát mindég mások­nak kínálhatták szép szónoki könyon- datokban, ők maguk esetleg még a ne­vüket sem tudták hibátlanul leírni. Ez azonban nem volt akadálya annak, hogy az élet minden gazdagságát és szépségét birtokukba vegyék. A temp­lomok sa Jéíennck készültek, Művészek* va­vllágbirüek és névtelenek rótták, kolták, emelték őket az ég felé. (Függetlenség) A becsületes országvezetés nem süly- lyedhet örökszép emberi álmokba s az igazi államférfi nem hitegeti a dolgozó, küzdő milliókat haszontalan mesékkel. A végső cél megforrósitja a lelket az. igaz emberekben, de nem feledteti el a jármot: az akadályok és rebézs-'gek kegyetlen súlyát, a vágy és a valóság különbségét. A magyar feladat évszá­zadok óta nem volt olyan végzetes, bonyolultan ezrrágu szakadékok szélére szorított és halálos veszedelmekkel megterhelt, mint mostanában! Soldasem volt nagyobb bűn a szemfényvesztés,' a politikai ripacskodás, a hazug és meg- y.alowjliatatlan igére.t2 a hetyke és nagyzoló önbizalom s a nemzet meg­váltására könnyelműen bejelentett ki­zárólagossági jog, mint a világot dúló nagy háború végkifejtésének idején! A nép jobban érzi a végszükséget, mint a különcködő vezérkedők, akiknek bi- rája a történelmi jármot szenvedő nép lesz, ha nem térnek észre országmentő összefogásban!,.. (Esti Újság) Ismét baj van Litvinov körül! Ez­úttal senki se mondja, senki se állítja, hegy kegyvesztett lett, bizonyos jeru- zsálemi jelentések viszont arról adnak birt, hogy a minden bájjal megkent Finkelstein rövidesen végleg búcsút mond a diplomáciának és belpolitikai téren fogja „érvényesíteni nagyszerű tapasztalatait“. Hogy hova kerül, me­lyik köztársaság élére, arról még nem döntött Sztálin, a Közelkeleten azonban máris azt suttogják, hogy Litvinov lesz Szibéria népbiztos tanácsának az elnö­ke. Hogy mi van e bir mögött, innen a távolból, sajnos, nem tudjuk ponto­san megmondani, de az a gyanúnk, bogy Finkelstein moszkvai jelenléte végleg kellemetlen lett Sztálinnak és a vörös cár most olyan megoldást ke­res, amely egyS"ersmindenkorra kikap­csolná a szovjetpolitika intézéséből a zsidó népbiztos személyét. Litvinov előtt már sokan kerültek Szibériába. Fogolytábor vagy kormányzói palota, — tökéletesen egyremegy, maga Troc- kij is sokat beszélhetett volna szibériai száműzetésének részleteiről. A'z TJrnlon innen még úgy, ahogy betartják a bol­sevisták a szovjetdeniokrácia elveit, az Uralon túl azonban csak két kaszt van! a GPU és a dolgozó kulik társadalma. Miután Litvinov egyikhez sem tarto­zik és szovjetorosz szokás szerint a GPU állandó felügyelete alatt fog élni, alig íesz valamivel jobb a helyzete, mint ama szerencsétleneké, akiknek „kiváltságos helyzetét“ oly megkapó szavakkal ecsetelte minden egyes alka­lommal a népszövetség ülésein. így van az, amikor a szovjet urainak is meg kell ismerkedni a „bolseviki paradi­csom“ áldásaival! (Uj Magyarság) * A jelenlegi élethalálharcban, amidőn népek, nemzetek, világrészek évszáza­dos jövője érlelődik a fegyverek füzé­ben, a nagy mérkőzés lelki hevületében százszorta fontosabb, mint régen, hogy népünk minden egyes fia ősi ösztöné­vel megtalálja az egyetlen járható utat, a magyar fennmaradás egyedüli útját. A fegyveres támdóval szemben csak fegyverrel lehet védekezni. Utflnk tehát tiszta, világos, mintha a sors, a gond­viselés világitókövekkel kövezte ^olna ki. Eltévedni rajta’ nem lehet. Sajátos magyar életünket, népünk időtálló ér­tékeit, az újjászülető Magyarországot, amelyben minden becsületesen dolgozó magyar megtalálja majd a biztos bol­dogulást, csak fegyverrel, hősi áldozat­tal válthatjuk meg és biztosíthatjuk a jövő számára. Ezért kell megadnunk mindent honvédségünknek. Ezért intéz­te legelső szavait a képviselőházban Sztójay miniszterelnök a honvédséghez, amely „test a mi testünkből, vér a mi vérünkből és lélek a mi lelkűnkből“. Honvédeink bátorságától, kitartásától, áldozatkészségétől függ tehát nemzeti jövőnk, állami függetlenségünk, orszá­gunk jelene, a magyarság jövendője. Honvédségünk hősies harca határozza meg és biztosítja az ország nagy belső átalakulásának feltételeit is. Honvédsé­günk küzdelmét kell tehát szolgálnia minden magyar erőfeszítésnek és ez kell, hogy álljon minden magyar szán­dék és tett előterében. Egyetlen ut áll előttünk: a küzdelem, a végsőkig menő harc, a magyar élni- akarást kifejező szívós helytállás. Ez az őseinkhez méltó lelki adottság bizto­síthatja csak számunkra a sikert. Győz­nünk kell, mert különben elpusztulunk. .Nehéz az ut, amely előttünk áll; súlyos megterhelést jelent minden magyar számára, de ezen az utón haladva, nem állunk égyedül. A magyar és a német katona régi, hagyományos és hűséges fegyverbarátsága fényes megújhodás­ban tündököl. A két katonanemzet harci erényei, amelyek már a múltban is aunyiszor emeltek gátat az Európa boldogulását fenyegető veszedelemnek, most is biztos zálogai jogos és igazsá­gos küzdelmünk végső sikerének. Más­ról, mint közös győzelemről nem is le­het szó. Ez a fegyverbarátság sugárzó ereje töltsön el hittel, bizalommal mindannyiunkat és sorakozzunk fel minden erőnkkel, szivünk minden dob­banásával katonáink mögött, (Pest) Mi történik az utasemberrel, ha megszólalnak a szirénák Budapest, május 27. A legutóbbi nappali légiriaszlás alkalmából felmerült időszerű kérdések azok, amelyeket a vonaton, autó­buszon utaaók magatartása és sorsa ügyében tetj fel az újságíró a budapesti illetékesekhez. A kérdésre ezt a tájékozialást kapta: — A légvédelmi riasziliskor — mondották a MAV-nál — a pályaudvarokon hangszóró segítségével értesítjük a várakozó közönséget, hogy azonnal hagyja cl a csarnokot. Az ula- zókal beszállítjuk a benl álló szerelvényekbe és azcnnal elindítjuk a várakozó vonalokat. Kz esetleg kellemetlenül érinti azokal, akik lemaradnak, azt a tömeget azonban, amely a tpjyau l'. i Jón állandóan tat cózkodik, nem tudnánk elhelyezni a légvédelmi óvóhelyen. Azt mindenki tudja, hogy a pályaudvarok a legfőbb célpontok közé tartoznak és igy ért­hető, ha azok kiürítéséről- minél előbb gon­doskodunk. Hossiabb riasztás közben menet­rendszerűen indítjuk a többi vonalot, ha le­het meg előbb is, de legfeljebb 30 perccel korábban. Kivéve természetesen a közvetlen támadás esetét, amikor egyáltalában nem indilunk vonatot. — Mi történik a nyílt pályán haladó sze­relvénnyel? A mozgó vonal a pályatesten megáll, az utazó közönségnek pedig ki kell szállnia é* a töltés két oldalán kell keresnie menedéket. A MKTR tájékozlatása szerint — a vasúttal ellentétben — a szirénák felbugásakor nem indítanak hajót az állomásról. Nyílt vizen közlekedő személyszállító hajóknak a?OSi>3Ä 1 meg keli állniok. Az utasok; természetesen nem hagyhatják el a hajó fedélzetét. Végül a MÁVAUT-nál érdeklődtünk. ahol azt a felvilágosítást adták, hogy riasztáskor azonnal elindítják a személyszállító autót, tekintet nélkül arra, hogy elérkezett-e a menetrendszerű indulás időpontja. Az ország­úton haladó autóbusz lassított menetiben ad­dig halad, amíg csak utasok részére alkalmas óvóhelyet nem ér el. Például megfelelő mély árkot, amely a repeszdarabok ellen védelmei nyújt. Városon vagy falun keresztül haladó személyszállító auóbusz megáll az ut szélén, az utasoknak pedig el kell müvet. hagyniok a jár­Dubrovtí ban a bombák széf rombolták a Szent Balázs templomit Zágráb, május 27. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: A Dubrovnik elleni egyik legutóbbi légi­támadás alatt a bombák szétrombolták Szent Balázs, Dubrovnik védőszentjének templomát is. A szent szobra sértetlen ma­radt. «Io ára és jó hirdetés­alapja a jó üsletmenetaek

Next

/
Thumbnails
Contents