Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)
1944-05-21 / 114. szám
KuítiUmm 1944, MATTS tL így dolgozik a megye? utász! ICIO lioiivéduláss 14? nap atlaif ♦ö l«tina fefeerkírás«; 35 méteres itiaSat ég»»f«H (Valahol ßszakerdölyben.) Az egyik német parancsnokság baraktábort építtetett valahol Eszakerdéiyben. A tábor fel is épült, vasúti összeköttetés is volt, csak éppen országúton, gépkocsival nem tudták megközelíteni a tábort, mert a tábor melletti folyócska hidját elvitte a viz. Ez érthetően kellemetlen volt, hiszen a táborba naponta sokszáz tehergépkocsinak kellett volna befutnia.. A német parancsnokság tehát a kolozsvári hadtestparancsnoksághoz fordult és feltárta a helyzetet. — Nincs semmi baj, — mondották a magyar parancsnokságon. — Megoldjuk a feladatot. S miután katonáéknál rövid utón szokták elintézni a dolgokat, az egyik észak- erdélyi határvadáss alakulat utász százada már meg is Icapta a parancsot arra, hogy építsen hidat a folyócska felett. — Mennyi időre lesz szükség, hogy -fel- épithesd a hidat? — kérdezték. A századparancsnok, Gy. százados, gondolkozott egy kicsit, számolgatott magában, aztán kivágta: — Tiz nap, — Nem lesz kevés? • Nem. Meglessünk!... S másnap reggel megkezdődött a munka. Hatalmas, megrakott tehergépkocsik gördültek a helyszínre s izmos, napbarnított, egészségtől kicsattanó utászok emelték le villámgyorsan a gépeket, szerszámokat. Fél óra múlva már ment is a munka. Újabb teherautók érkeztek. Ezek hatalmas rönköket hoztak a havasról. Felharsantak a fűrészek, csattogott a kalapács s a levegő megtelt vezényszavakkal. A német baraktáborból odasereglettek a nemet bajtársak. Érthetően érdekelte őket, kogy miképpen dolgoznak a magyar utászok. Hát a fmk meg is mutatták, hogy mit tudnak, Alkalmunk volt többször is ládákkal. A kocsi önsúlya egymagában 12 és fél tonna s tiz tonna teher van rajta, f mint később megtudjuk A Jumbo legalább akkora, mint egy vasúti kocsi s akkora kerekei vannak, hogy az ember válláig ér. Gy. százados int s a „Jumbo" zakatolva fordul s híd felé. Most következik a teher- próba. Az utászok feszülten figyelnek. Hát hogyne. Most derül ki, hogy mit ér a munA híd szolgái hanem falu számáréi *sr azonban nemcsak katonai célokat a két közeli szinmagyar tetemesen megrövidíti az utat. Eddig ugyanis .hiába próbálkoztak hídépítéssel, az első nagyobb viz elvitte a szakértelem nélkül épített gyenge kis pallóikat. ^ Most a falusiak is ott állanak a parton s boldogan mosolyognak. —■ Ez a híd az örökkévalóságra szói — mondogatják. Elsőnek egy szép, feherhaju öreg indul neki a hídnak. Leveszi a kalapját s olyan áhitatosan lépked, mintha templomba menne. — No bátyám, hogy tetszik a hid? — kérdi mosolyogva Gy. százados. Az öreg . megtörli hófehér bajuszát, ami kétfelé áll, mint a lúd lelke; s csak azután Munkába!! a székely utászfiuk. meglátogatni a készülő hidat, s elmondhatjuk, hogy a határvadász portyázó osztály utassal büszkék lehetnek a munkájukra. Bámulatos, hogy ezek a nagyobbrészt székelyföldi gyerekek, akik mielőtt bevonultak volna, még hírét sem hallották a hídépítésnek, micsoda pompás munkát végeztek! Mert a híd, amit tíz nap alatt, boszorkányos gyorsasággal, húztak a két part között, nem csak amolyan ssükséghid, hanem. hossza évtizedekre ■szóló alkotás. Megkérjük Gy. századost, hogy ismertesse' a híd adatait. •— A hid amit két utász-szakasz, tehát körülbelül száz ember épített pontosan tíz nap alatt, 35 méter hosszú, négy méter széles, s a visszinltöl hat méter a magassága. ‘Teherbírása hivatalosan húsz tonna, de elbír akár negyven tonnát Is. Gépkocsiba ülünk s kimegyünk a helyszínre. Éppen most folynak az utolsó simítások, „Kozmetikázzák“ a hidat. Száll a nóta. a, meleg májusi levegőben. A fiuk derékig meztelenül mászkálnak a hid geren- dáasatán. Itt egy csavart kell meghúzni, amoda bevernek egy szeget, itt a korlátot teszik fel. amott meg a pallón akad,valami javítani való. Közben pedig harsog a nótájuk yjlenetelnek az utászok, fölcsendül a víg nótájuk amerre ők járnak.. . Válogatott szép gyerekek, mindenkinél különbek ők a rohamutászok. . . A muszkának a golyója, rohamutászt sohse fogja Ha pedig ők robbantanak, az erődök széthullanak; Hajrá, utászszázad! A hid igazán pompás munka. Szinte hihetetlen, hogy ezt a hatalmas, massziv alkotást tiz nap alatt fel lehetett épiteni. Úgy látszik valóban igaza volt annak a külföldi haditudósítónak, aki áradozva dicsérce a magyar utászok teljesítményeit, akik ellenséges golyózáporban varázsos, boszorkányos gyorsasággal vontak hidat a folyókon. Most aztán ezek az utászgyerekek megmutatták, hogy ^micsoda munkát tudnak végezni, amikor nem egy két óra, hanem tiz nap áll a rendelkezésükre. kdjük. A német baraktábor lakói is odacieglenek. Fiatal német őrmester vezeti a „Jumbót“. .'ehér fogait ragyogtatva kacag. Tetsző, neki, hogy ő „szentelheti fel“ a hidat. A ,,Jumbo“ a maga huszonhárom tonnás terhével rágördül a hidra. A hid gerendázatán ott figyelnek mindenütt az utászok, hogy lássák, vájjon nincs-e valahol gyönge pont, vagy valami egyéb hiba, amin hirtelen segíteni kellene. A ,Jumbo“ keresztülzakatol a hídon s folytatja útját. * — Minden rendbe® ?' — hangzik fel Gy. százados hangja. A híd gerendái közül mosolygósképü utászok dugják ki a fejüket. — Rendben, rendben,. Minden rendben százados ur. . — hangzik mindenfelől a válasz. A híd, tiz napi megfeszített munka után elkészült. Szövetségesünk kérését teljesítettük s a forgalom megindulhat. válaszol: — Hej, százados ur, csak azt sajnálom, hogy nem vagyok fiatalabb, hogy többet járhatnék rajta! Hát ez aztán a legjobb Jcritika“, amit az utászok uj hídja kaphatott. A napsugár körülöleli a hidat, amelyen megindul a forgalom. Gépkocsik gördülnek rá hos.uzu ro: ban s az utászok mosolyogva nézik, amint munkájuk nyomán megindul az élet jt Az utászok által épített hidat szombaton délelőtt 11 órakor adta át a forgalonmak v / 'ezérömagy, magasrangu német és magyar tisztek jelenlétében. Megelégedésének adott kifejezést az utászok munkája fölött, majd németnyelvű beszédében rámutatott, hogy ez a hid jelképe a magyarr—német bajtársiasságnak. A jelenlévő legmagassabbrangu német tiszt ugyancsak igen meleg szavakkal emlékezett meg a két ország hadereje között fennálló meleg baráti kapcsolatokról. (—) Tcherpróba az elkészült hídon Leereszkedünk a hid alá s csak ekkor látjuk, milyen pompás, a legkitűnőbb szakb fűtési liláin?! rendeld *rar*0f*ra Is vonalihoz;! munkásoknak is becsületére váló munl'át végeztek, ezek a fiuk. A gerendák mi lime-' ternyi pontossággal simulnak egymásba a hatalmas tartó oszlopokat, a pilléreket a folyó szine alját négy méternyi mélységbe verték le. úgy, hogy nincs az az árvíz, amely kimoshatná azokat. A hid szerkezete tökéletesen szilárd, ez már igy is meglátszik. Mdst következik azonban a próba. A leg- nagyobb tipusu német teherautó, a „Jumbo“ fordul be az utón. Tetézve meg van rakva Budapest, május 20. (MTI). A belügyi kormányzat állal kiadott gyűlési tilalmi rendeletet egyés esetekben tévesen értelmezték. A rendelet értelme az, hogy sem tagértekezlet, sem választmányi, sem vezetőségi értekezlet nem tartható. Politikai páTtok tagjai azon a címen sem jöhetnek ö***íe pérfheiyieégbeE, vagy más helyen^ hogy szervezési utasításokat vegyenek át, vagy szervezési megbeszélést larilsanai. A párthelyiségben csak az adminisztratív munka folytatható, nevezetesen a tagfelvétel, tagdíjak rendezése és egyéb ügyintézési tevékenység. Hősi baféil balt Doniig fő' iengeinatír máíotiíb fia is Berlin, május 20 (MTI). A Német Távirati Iroda jelenti: Klaus Dönitz tengeresziőhadnagy, a fó- tengernagy idősebb fia az angol partok előtt vívott tengeri ütközetben hősi halált halt. Nemsokkal ezelőtt a másik Dönitz fiú, aki szintén tengerésztiszt volt, hasonlóképpen vesztette életét. Poli'ikai csoportok a mai Franciaországban Amikor a közelmúltban Puaud ezredes, a keleti harcvonaion küzdő francia légió parancsnoka rövid franciaországi látoga- ) tásra hazaérkezett, a hazafias szervezetek Páris, Marseille és Lyon utcáin lelkes tüntetéseket rendeztek mellette és a házak falain és a hirdetóoszlopokon mindenütt megjelentek ezek a rövidítések: M. F. — P. P, F. — J. P. F. — R. N. P. Minden francia nagyon jól tudja, hogy mit jelentenek ezek a betűcsoportok: a nemzeti Franciaország négy politikai pártjának nevéből vett rövidítések. Az M. F. a francia mihciat jelenti. Az a politikai párt ez, amely céljául tűzte ki, hogy a népi erők összefogásával Németország szövetségében olyan Európáért dolgozzék, amely minden bolsevista és angolszász érdektől és törekvésektől mentes. A miliciának férfi és női csoportján kívül még külön ifjúsági szervezete is van. A milicia-gárda rohamcsapatai, amelyek kizárólag önkéntesekből állanak, külön feladatokra hivatottak. A rohamcsapatok tagjai, akik polgári foglalkozásukat tovább folytathatják, minden pillanatban rendelkezésre állanak, ha a rend megvédése érdekében a hivatásos rendőrség segítségüket kéri. A francia milícia vezetője Joseph Ltoihaiid, alá hónapok óta a kormánynak a rend' és biztonság fenntartásáért felelős személye. A mozgalom jelvénye a görög Gamma betű, a kos cáillagképe, az erő és a megújulás jelképe. A második legerősebb politikai szervezetet, a Parti Populalre Francais-t (P. P. F.) — francia néppárt — Jacques Ihnuot alapította 1936-ban, amikor Blümék vették át Franciaország ügyelnek vezetései. E mozgalom programja ugyanaz volt akkor, mint most: a kommunizmus likvidálása, a zsidók hatalmi állásának megszüntetése^ együttműködés az európai nagyhatalmak között az uj kontinentális rend érdekében, A F. P. F. főleg a katonai értelemben vett és a vörös veszély ellen irányuló harcban vette ki a részét. A keleti fronton harcoló francia önkéntes egységek 90 százaléka a párt tagjai sorából került ki. Maga Doriot, aki századparancsnok és a Vaskereszt tu lajdonosa. ünnepélyesen kijelentette, hogy katona akar maradni egészen a győzelemig, A mozgalom jelvénye a kelta kereszt. Sorrendben a harmadik párt a Rassem- blement National Populaire (R. N. P.) — a nemzeti összefogás pártja —, amely a 1940. júniusi fegyverszüneti szerződés után keletkezett. Vezére Maree) Déat, a filozófia professzora és képviselő. Több évvel a háború kitörése előtt érdekes formában hátat fordított a marxizmusnak és neoszo- clálista pártot kezdett szervezni kommunista- és plutokrataellenes irányzattal. Mint képviselő, egyik legnagyobb ellenzője volt annak, hogy Franciaország a háborúba lépjen. Tőle származik a Franciaországban szinte szállóigévé vált mondása: „Ml nem akarunk Danzigért meghalni!“ A R. N. F. szervezetében külön vannak hivatalnok- csoportok. földmivestagozatok, valamint ifjúsági szervezet is. A párt jelvénye a Kos a horogkereszttel összekapcsolva. Jelentőségében a negyedik helyen áll a Francizmusnak nevezett mozgalom, amely azonban korára nézve valamennyi között a legrégibb. 1933 demagógiától szitott nyugtalan napjaiban alapította Marcel Bucaro, a világháború egyik legbátrabb katonája, aki 22 éves korában már százados volt. A számára és befolyására nézve nem jelentéktelen mozgalom tanításaiban lényegileg misztikus jellemvonásokat visel: a vezér- eszményt és a haza vallását. MegküISttböz- tetö jelzésük a fasiszta vesszönyaláhtoal és kerékkel, meg buzakalásszat diszitett kar szalag. • Valamennyi párt egyetért abban, hog feltétlenül aláveti magát Petain marsallnak, küzd a nemzeti forradalomért és minden eszközt megragad a kommunizmus el lem harcra H!rtíe'éíek, apróhirdetések feladhatók Deák Ferenc - utca 42 szán? alatti irodahelyiségben
