Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)
1944-05-21 / 114. szám
í 1944. MÁJUS 21. 7 KnvnUjsjtG Minden magyar falu legyen mint Xz első világháború után elteli két és fi évtized gazdasági, kultur- és társadalompolf Ilkájában egyre erőteljesebben hangsúlyozó' dik ki a falu szerepének méltatása. A falun irányuló ez a felfigyelés nemcsak a falubal rejlő anyagi, erkölcsi és kulturértekek felismeréséből fakadt, hanem előállott abból í kiegyensúlyozatlan viszonyból, amely azelőt a város és falu viszonylatában fennállott, t liberális korszak egyoldalú városfejleszif politikája a nemzet és társadalom boldogu lásának alapját a város és városi elet miné teljesebb kifejlesztésében véRe lerakhatni « eközben teljesen megfeledkezett a nemzet test túlnyomó részét alkotó falusi lakosságró s azt teljesen sorsára bizta. Ennek a politi kának folyományaképpen indul» meg a falus lakosság városba tódulása, rosszabb eselbei a külföldre és tengerentúlra való vándorlása A mult század második felének és a század forduló utáni másfél évtizednek egyoldalú városfejlesztése megfelelt az akkori koreszmének. A francia forradalomból fakadó szabadelvű individualisztikus felfogásnak sokkal inkább megfelellek az ipari, kereskedelmi és úgynevezett szabadfoglalkozások, mint a föld- mivalés. A liberalizmus felfogása szerint ugyanis az ember ura lehet a qjindenségnek. De ez az uralom a civilizáció fejlődésével leginkább technikai téren tud megnyilvánulni. Az emberi értelem ezen a téren gyönyörű alkotásokat tud emelni, nem tudja azonban uralma alá hajtani a természetet olyképpen, hogy annak erői az ő racionális befolyása alá kerüljenek. A termelési tényezők közül nem ludja uralma alá kényszeríteni a természeti erőket, nem tudja biztosítani az esőt és nap- íényt, már pedig a földmivelésben a föld után ez a két legfontosabb tényező. Az emberi érlelem és akarat a mesterséges esővel, különféle öntözőberendezésekkel ezen a téren is kezdeményező lépéseket tett, próbálkozása azonban kis térre szorítkozó kísérleti vállalkozás maradt, mert) a befektetett töke nagyságával nem állt arányban az elért eredmény. Ezzel szemben pl. a gyáripar termelése teljesen független az időjárási viszonyoktól. A tőke biztos nyereségre spekulál és igyekszik elkerülni az emberi számításokat! megzavaró természeti erők romboló hatását. Ez az oka annak, hogy a liberális korszellem sokkal nagyobb rokonszcuvvel viseltetik az ipar iránt, mint a mezőgazdaság s általában az öslermelés fránt és igy gondolkodásában is jobban háttérbe szorul a mezőgazdaság és mezőgazdasággal foglalkozók, miut az ipar és iparüzők. Ennek megfelelően az ipari és kereskedelmi, valamint a szabad foglalkozások, melyekbeii az egyéni tevékenység sokkal szabadabban érvényesülhet és sokkal kevésbé van kitéve az embertől még független termé- szel erőinek, a liberális kornak jellemző foglalkozásai lesznek. Mivel pedig az ipar koncentrációt igényel, létrejött a sűrűbb lakosságú településforma, a modern város. Ebben az időben az országban minden érzelmi és céltudatos gazdasági és kormányhatalmi tényező abba az irányba hatott, hogy kifejlessze a varosokat és emellett a törekvés mellett háttérbe szorult a vidék, a falu föld- mivelő lakossága és annak minden érdeke. Tagadhataílan az is, hogy a 48-as forradalmak és nálunk a 67-es kiegyezés után emancipált s az ipari, kereskedelmi és szabad- kereseti pályákon működő városlakó zsidóság is igen nagy mértékben járult hozzá az egyoldalú városfejlesztéshez. A vesztett háborúi követő forradalmak tanulsága alapján általános lett az a meggyőződés, hogy a faluval többet kell törődni, mint eddig. Az egyoldalú városfejleszSő politikának ellenhatásaként az actio parit reactlo- nem elve alapján jelentkezett egy évszázad elmulasztott munkájának pótlására való törekvés, a falufejlesztési mozgalom. A világháború felnyitotta az emberek szemét. Rá- jöltek arra, hogy az ország életében bármilyen fontos legyen is a város, már csak számbeli fölényénél fogva is a döntő erő a falun, a falu népénél van. Gróf Tisza Isikén, * modern Magyarország egyik legnagyobb államférfia jelentette ki halála előtt néhány nappal; „Nem tehettem másként, mint ahogy cselekedtem. Ha elölről kellene kezdenem, megint csak azt tenném, amit teHem. Csak abban az egyben járnék el másképp, bogy nagyobb súlyt helyeznék a magyar falura és a falusi népre, mint ahogy azt eddig tettem“. Ab' .1 az időben senki sem volt hivatottabb nála, hogy a múltra ennél súlyosabb és a jövőre irányitóbb megállapítást legyen. Nálunk a falu problémáival való foglalkozást ezelőtt kereken 150 évvel Thcssedik Sámuel szarvasi református lelkész kezdte meg. Ennek a kérdésnek ma már úgy külföldön, mint nálunk is, óriási irodalma van. Szakirodalom és szociális vonatkozású szép- irodalmi müvek, mint) Szabó Zoltán „Tardi helyzet* -e és Féja Géza annakidején nagy port felvert ,,Viharsarok" cimü müve. A falu tanulmányozása és életviszonyainak emelése végett Rubinek Gyula volt földmive- lésügyi miniszter létesítette a világháború utáni években a Ealuszövetséget, amelynek azt tette feladatává, hogy a magyar falu életviszonyait tanulmányozza, a mutatkozó bajok okát megállapítja és tegyen javaslatot a kormányzatnak a falu bajainak megszánietésére, kuilurális és gazdasági emelkedésének előmozdítására. A szövetség annakidején meg is kezdte munkáját, jelentősebb eredményi) azonban a közbejött akadályok miatt nem tudott felmutatni. A politikai viszonyok változásával a szövetség anyagiak híján kénytelen • volt a Gazdaszövetséggel fuzionálni s tevékenységét lényegesen csökkenteni. A Faluszövetség munkájának ellanyhulása után számos egyesület folytatta a falukutatás!, köztük a Magyar Társaság, amelynek célja a magyarság problémáival való politikától mentes foglalkozás és a felmerült nagy kérdéseknek nyilvános üléseken való megvitatása volt. Ez a társaság létesítette a Falukutató Intézetet. A falukutatás tulajdonképpen a falu és a falu népe jelenlegi helyzetének a megismerése, még pedig olyképpen, hogy a megismerést szolgáló összes tényezőket kiderítse és megállapítsa a való helyzetet. Ennek eredményeként intézményesen kell megsegíteni a falu népét azzal, hogy a ,röghöz kötjük és életfeltételeit megteremtjük. Ha a falu javára akarunk dolgozni, akkor ismernünk kell a falu népének nagy (többségét kitevő földmives réteget. Itt pedig a leglényegesebb annak megállapitása, hogy a magyar földmives elsősorban földet akar, amelyet magáénak vallhat, hogy ezen a földön magának és népes családjának megélhetését és gyarapodásán biztosíthassa. Ezt -a célt szolgálja az Ingatlan- forgalmi zárlatot elrendelő legújabb kormány- I intézkedés is, hogy ezzel a magyar főidnél a háború alatt illetéktelen kezekbe való jutá sát megakadályozza, s minden megszerezhet) földet a harcterekről visszatérő földmivesel részére tartalékoljon. A földszeretet az első jellemvonása a ma gyár népnek. A földet jehel szeretni, min természeti tényezőt, mely'sok szépséget nyújt tehát az esztétlikai érzéseket is kielégíti é lehel szeretni mint olyan tényezőt, mely a; emberiségnek a megélhetését biztosítja. A; emberek nagy része öntudatosan, de tuda alatt is szereti a főidet, ha magának nincs i: földje. Ez a földszeretlet növekszik és erősö dik azoknál, akik a földből élnek. Egy föld nevelésügyi államtitkár mondotta valamikor hogy „a magyar paraszt szereti a földjét, méj jobban a más földjét, de legjobban a szom szed földjét“. Ezzel a néhány szóval jellemz is a földszeretelnek az elfajulását, a föld éhséget, mely a magyar földmivesnek szintéi egyik fő jellemzője. A földszeretet nem minden népben nyilvánu meg egyformán és nem is minden korbai egyformán. Vannak korszakok, amikor í földszerelet erősebb lánggal ég, amikor hevít amikor tűzvész lesz belőle, pl. szociális for radalmak, nagyobb háborúk idején. Az állam hatalom feladata, hogy ezt a tűzvészt — okulva az első világháború tapasztalatain — helyes földbirtokpolitikával megelőzze. A kér dé$ megoldásánál a megelőzésen van a hang súly. Lehetőséget kell nyújtani és elő kel mozdítani a föld népének aztl a. törekvését hogy állami támogatással földhöz juthassoi s ezt a földet kellő szaktudás megszerzésével helyesen meg is művelhesse. A gazdasági vonatkozások mellett a falu- fejleszléshez tartozik mindaz a feladatkör, ami a falusi ember életének, megszépítéséhez, életnívója felemeléséhez vezet. Ilyenek a falusi lakosság egészségügyi igényeinek kielégítése, csecsemő védelem, Erdély és különösen a Székelyföld viszonylatában a nagy csecsemő- halandóság megszüntetése, járda-, közúti és közvilágítási kérdések megoldása, ulcarende- zés, fásítás, egészséges építkezés előmozdítása, olvasókörök, gazdakörök, dalkörök alakítása, ] a népviselet és néprajzi sajátságok megtartása, a falusi háztarlüs gazdaságosabb és jobb vezetése s egészséges falui közszellem kialakítása. Ezekkel az intézkedésekkel — amelyek nagyrésze természetesen kiegyensúlyozott, nyugodt bí ke korszakod igényel — a magyar falukat mintafalvakká alakíthatnánk, olyanokká, amelyek mintái lennének a tudásnak és szorgalomnak, mintái az erkölcsnek és egészségnek és mintái minden értéknek, ame- lycn egy nemze# ereje felépül. A most folyó világháború után felépítendő szociális népi Magyarország keretében a magyar falu népét is fel kell emelni arra a színvonalra, amely munkájával és a nemzet les let alkotó nagytöbbségénél fogva joggal megilleli. vitéz MÁTÉFALVV ELEh dr. Uj otthonába költözött a kolozsvári gyermekklinika Kolozsvár, május 20. A hazatérés után Kolozsvár lakossága egységes volt abban a felfogásban, hogy az elavult, korszerűtlen, kis befogadóképességű gyermekklinika kérdését sürgősen rendezni kell.' A legféltettebb kincsünk: a gyermek érdekében szólalt meg a társadalmi és nőegyesületeken keresztül a város közvéleménye, hogy mielőbb megfelelő hajlékot kapjon a jövő nemzedék érdekében létfontosságú intézmény.' A mozgalmat a hivatalos körök a legmesszebbmenően támogatták. Inczédy- Joksman Ödön dl*, főispán maga is melegen pártfogolta a kérdést és személyes közbenjárásának eredménye, hogy a Mu&olini- úti Hargita-szálló egykori épületében ma már minden igényt kielégítő otthont kapott a gyermekklinika s a régi Majális-utcai épületből elmúlt napokban már át is költözött az új épületbe. Az új épületbe« Körülbelül egy évvel ezelőtt vásárolta meg a kultuszminisztérium a Hargita-szálló épületét a gyermekklinika céljaira. Az adás-vételi egyeség aláírása után nyomban hozzákezdtek az épület átalakításához, mert eredeti alakjában' nem felelt meg a követelményeknek. Az átalakítás és az új felszerelés költségeire a pénzügyminisztérium ködülbeliil kétmilliós hitelt folyósított. 1 Ez az összeg elegendő ahhoz, hogy az épületben végrehajtsák a nagyobbszabású átalakításokat és újjávarázsolják a klinika sz'nte ódonnak nevezhető berendezését. A közel egy év óta folyó átalakítási munkálatok még nem fejeződhettek be teljes egészükben, de a klinika máris átköltözött az új épületbe s napok óta ott folytatja áldásos munkáját. Az átalakítás alatt álló épületben Móritz Dénes dr. egyetemi tanár, a klinika igazgatója tájékoztat a gyermekklinika új helyzetéről. —í Még nem vagyunk készen, «-* mondja kérdésünkre Móritz professzor — mégis beköltöztünk, mert még mindig jobb eltűrni a folyó munkálatokból adódó kényelmetlenséget, mint a régi épületben vesződni. Körülbelül két hónap kell ahhoz, hogy az átalakítási munkálatokkal elkészüljünk. Addig bizonyára megkapjuk az új berendezéseket és felszereléseket s azután zavartalanul folytathatjuk munkánkat. Fürdő helyett rendelő... Aziránt érdeklődünk ezután, hogy jelentős átalakításokat kellett végezni az új épületen, hogy a klinika céljaira megfeleljen? Gyökeres szociális az U$ü minden Stockholm, május 20. (MTI) Az In- terinf. jelenti: A „Contemporary Review“ eimü an gol folyóirat cikket közöl a háborúnak az Egyesült Államok lakosságára gyakorolt hatásairól. A lap hangsúlyozza, bármiképen végződjék is a háború, az Egyesült Államokban sohasem térnek vissza a régi viszonyok. A háborúval járó megrázkódtatások alapvetően megváltoztatták a polgári lakosság életét. Ez a változás külsőleg leginkább abban jut kifejezésre, hogy a gépkocsi, amely a legfőbb jele volt az Egyesült Államok jólétének, teljesen eltűnt az utcáról. De nemcsak a gépkoesiszinek,» hanem az italmérések Trillióit is becsukták. A nyárilakok közül milliók állnak lakatlanul. Mindennek óka, hogy az Egyesült Államok 1940 óta a háborús erőfeszítések érdekében óriási mértékben korlátozta a gumi- és benzinfogyasz- tástf nemkülönben am italfélék előállt— Igen. A leglényegesebb átalakításokra az alagsorban és a magasföldszinten volt szükség. A három, emelv+en csak kisebb módosításokra került sor. Az alagsorban a fürdő miatt kellett lényeges átalakításokat végezni. Itt helyeztük el a rendelőt, itt kaptak helyet ideiglenesen a személyzeti lakások. A személyzetet később a főépület mellett átalakítandó pavi'.lonban helyezzük el. Az alagsorban érintetlenül maradt az egykori fürdő két. csempés medencéje. Ezt egyelőre bepadDztat'.uk s raktárnak használjuk. Később, majd békeidőben itt gyermekuszodát tervezünk. Ugyancsak az alagsorban van a kazénház és a teljesen bombabiztos óvóhely, amely a leghatásosabban védelmet nyújt. A rendelőt a legkorszerűbb előírások szerint rendeztük be. A fertőző- betegek részére külön rendelőt, illetőleg várót létesítettünk. így már eleve kizárjuk a fertőzőbetegségek terjedését. A magasföld- szlnten helyeztük el a laboratóriumot, az orvosi szobákat és a Röntgent. Itt van a 90 hallgatót befogadó tanterem is. Az első és második emeleten vannak a betegszobák. Külön osztály van a csecsemők és külön a gyermekek számára. A harmadik emeleten van a konyha, ahonnan lift segítségével továbbítják az ételt. Százhúsz gyermek fér el a klinikán — Hány gyermek befogadására készült* klinika? — kérdeztük. — A főépületben 80—90 gyermek elhelyezését tudjuk biztosítani. Ha azonban felállítjuk a fertőzőosztályt is, akkor 120 gyermek befogadásával lehet számolni. — Mikor kerül sor a fertőzőosztály felállítására? — Egyelőre, sajnos, nincs helyünk a fertőző osztály számára. A fertőzőbetegségben szenvedő gyermekeket vagy a belgyógyászati klinikára, vagy pedig a városi íertő- zőbetegek kórházába utaljuk. Kétségtelen, hogy ez nem megoldás s ezért szorgalmazzuk a fertőzőosztály felállítását erőteljesen. Szó van arról, hogy a főépület mellett lévő pavillont rendezzük be fertőző osztálynak. Az épület megszerzésére már történtek intézkedések s remélni lehet, hogy ez sikerrel jár s a fertőzőosztályt megnyithatjuk. — Hány fekvő beteget kezelnek a klinikán? Móritz dr. professzor papírlapot vesz elő: a napi jelentés ez, amelyből megállapítható, hogy jelenleg 55 gyermek áll kezelés alatt. Az ambulancián, amely már szintén működik, naponként 20—25 gyermeket viszgdlnak meg. Mindent a gyermek érdekében... Megtudjuk még, hogy a klinikának jelenleg 12 orvosa és 15 gondozója van. A klinika kibővítésével szükségessé válik a segédszemélyzet létszámának növelése is. Errenézve már intézkedés is történt. Móritz dr. ezután végigkalauzol az épületben. Csaknem mindenütt folyik még az átalakítási munka, de ez nem zavarja az orvosokat működésükben. Hófehérre festett ajtók, csempézett falak máris Ízelítőt adnak Erdély leendő legszebb gyermek- klinikájából. A betegszobában egyelőre még a régi, kopottas, szegényes ágyakat és berendezéseket találjuk. — Ezeket — mondja magyarázatul a professzor — mind újjávarázsoljuk. Még nem volt elég idő arra, hogy új köntöst kapjanak a klinika berendezési tárgyai, de rendre erre is sor kerül. A csecsemőosztályon festők dolgoznak. A párnapos csecsemők vastagon bepólyálva alusszák öntudatlan álmukat. Nem is sejtik, hogy körülöttük most-új világ születik a szorgos kezek nyomán. Anyagi áldozatot nem kíméltek az arra illetékesek, hogy korszerű hajlékot kapjon a gyermekgondozás... A legféltettebb kincsünk érdekében nem számit áldozat, munka és fáradság. A gyermek érdekében csak egy van: kötelesség... (V. L) változással számol fózan polgára fását és a személyi szabadságot a különféle területekre való utazásban. De sokkal jelentősebb és döntőbb változást jelent társadalmi téren a nők nagyarányú beállítása a gazdasági élet programjába. Az Egyesült Államok milliónyi háztartásában megszüntették a főzést és sokkal több ember kénytelen nyilvános vendéglőben étkezni, mint azelőtt. Az Egyesült Államokban minden tiszta itéletü ember gyökeres szociális változással számol. Máris mutatkozik annak jele, hogy az Egyesült Államokban az ezidőszerint csak a leg- nagyobb fáradtsággal elnyomott szociális feszültség a háború utáni időben olyan méreteket ölt, amely példátlanul áll majd Amerika történetében. A kilátások annál sötétebbek, mert az Egyesült Államokban hiányzik az erő ahhoz, hogy a különféle néprétegek között áthidalják a fennálló társadalmi szakadékot.
