Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)
1944-05-21 / 114. szám
Vrirrrtlnm 4 1944. MÁJUS 21. Aitioüt a* selő scpefrábans SZERGIUSZ Alig néhány nappal ezelőtt röpült világgá a hí. .hogy Szergiusz moszkvai pátriárka „agj'tzélbüdé^“ következtében elhunj’t. A világ közvéleménye mindig gyanakvással fogadja a Morzkvából származó jelentéseket, amelyek egy-egy személyiség halálát adják tudtul. Moszkva a legfelsőbb bolsevista tanács, a kommunista párt vezetősége, de elsősorban maga Sztálin sohasem rettent vissza, ha egy-egy olyan személyiséget kellett félretenni az útból, aki a legfőbb szempontoknak nem felelt meg. Legfőbb szempontok alatt nyilvánvalóan azt kell érteni, -hogy elsősorban azok, akik bármilyen módon bírálgatni merészelték a véres- kezű uralmat, feleslegesekké váltak az emberi történet legborzalmasabb cselekedeteket véghezvivő diktátorának szemében és ezeknek el kellett tünniök a politikai, diplomáciai, katonai vagy egyházi élet porondjáról. Lássuk ki volt Szergiusz. Lássuk ki volt az az ember, akinek halálhírét most néhány szavas táviratból tudtuk meg. KI volt az a személyiség, akinek nevéhez az utóbbi hónapok legváltozatosabb sajtócsatái fűződnek. A moszkvai Feltámadás-templom előH, amely törött ablakaival, kopott és rozzant falaival nem sejteti az érdeklődő előtt, hogy a bolsevista istentagadók főfészke ven itt. Emellett az épület mellett van Moszkva egyik leghatalmasabb temploma. Eg’’ szép szeptemberi vasárnap hatalmas gépkocsi állott meg. A hangtalanul suhanó modern autón messziről is jól látható volt a szovjet kormány jelzése. A gépkocsiból magas, hosszúszakállas öregember szállott ki, hosz- szú fekete papi öltözetben. Fehér mitra borította fejét, ruhája díszes, a keleti orthodox egyház jellegzetes öltözete. A magasrangú papi személyiség belépett a székesegyházba. Papok és nagyszámú közönség virágokkal szórta be útját. Segédpapok aranykeresztet nyújtottak át neki, megkezdődött az isten- tisztelet. A főpapot díszes aranysujtásos ruhába öltöztették. Hatalmas énekkar kezdte el üdvözlő énekét: „Ö a főpap, ő a főpap' •— hangzott a templomban. 1943 szeptember 17-én lépett Szergius2 új hivatalába. Ekkor lett a Szovjetunió újonnan megválasztott pátriárkája, az orobZ orthodox egyház legmagasabb világi feje Sztálin akarata szerint, hogy ettől a naptól kezdve részt vehessen azokban a politikai és diplomáciai harcokban, amelyek azt voltak hivatottak bebizonyítani, hogy a Szovjetunió nemhogy elnyomná a vallásosság érzését, hanem ellenkezőleg, mindenben támogatja az egyházat és a hívő népet. Sztálin bizonyára sokat válogatott azok között, akiket pátriárkának nevezhetett volna ki, míg Szergiusznál kötött ki. Szergiusz volt az egyedüli orosz főpap, ak.i különleges alkalmazkodási tehetséggel bírt.- Először a cár szolgája volt, majd Kerenszkyt támogatta, hogy végül Sztálin akaratának engedelmeskedjék. Szergiusz 88 éves volt. Színes és változatos pályát futott be. Magas kort ért meg olyan államban, ahol papi ember a legritkább esetben öregszik meg. Kellemes es barátságos társalgó hírében állott. Nagyszerű szónoki felkészültséggel’ rendelkezett, szellemes fordulatokat használt írásaiban és beszélgetés közben. Azt is mondják róla, hogy nagyravágyó volt. Amikor valamelyik cél eléréséről volt szó, nem válogatott az eszközökben, még akkor sem, ha papi hivatásához nem méltó segítségei kellett igénybe vennie. A világsajtó egy része, elsősorban az, amely a Szovjet belső helyzetével tisztában van, azt állítja, hogy Szergiusz pátriárkává való megválasztása jogtalan körülmények között történt. 1917-ben. még a bolsevista forradalom előtt Tichon mitropolit a alatt ülésező szinódus azt a szigorú e’őirást hagytp meg, hogv egyedül a „sobor“, azaz Oroszország püsuökeiből és kiemelkedő papi és laikus szemé,visáa"'b*' vu-^i*-p-*o*t *a nács jelölheti ki. illetve vátaszthatia ki Oroszország pátriárkáját. Ezt a ren^eik”- zést Sztálin már idejét múlta dolognak találta és Szergiusz megválasztásnál nem is tartotta be. Elsősorban s számkivet'- ben élő püspökök nem vettek részt Szergiusz megy'tartásában. arról nem is beszélve. hovr az elveszített szovjet terü'e’e’-en működő püs • pökök, akik a német megszá’lás védelme alatt szabadon és ko^áto^" n't' "’' ölhettek papi bivatásuk”ak és mu”'*á,k'v,h«'ttaír egyházuk feüödésón és vírág'ásán — sünién nem adhatták le szavalatukat Szergiusz me1 lett, vagv ellen. Ma már az e-'ész 'd’ág közvéleménye minden kétséget kizáróan tisztán lát abban a kérdésben, ho"y Szerriuszt egyenesen Sztálin parancsára választolták meg oh/an időpontban, amikor 150 orosz orthodox püs pök még mindig a GPTJ földalatti börtöneiben sínylődött, sokezer püspök és pap a GPU és a rendőrség felügyelete alatt állott, olyan időben, amikor a Szovjetunióban lelkésznek, papnak lenni a legküzdelmesebb feladatot, a leghősibb hivatást és a legszenvedésteljesebb sorsot jelentette. Szergiusz megválasztásánál 17 püspök vett részt. Természetes, hogy ez a 17 püspök „egyhangúlag“ adta le szavazatát. Választása körülményeiről egyébként hű képet éppen az egyik angol folyóirat: a „Picture Post“ nyújt. Az angol lap megállapítása szerint Szergiusz pátriárkává való megválasztása alkalmával nem is 17, hanem csak 13 püspök vett részt. De ha még a semleges forrásból származó 17-es számot is vesszük alapul, kétségtelen igazság marad, hogy a püspöki karnak még tíz százaléka sem szavazott és már maga ez a körülmény is elegendő annak megvilágítására, hogy Szergiusz jogtalan körülmények között került a pátriárkái tisztségbe. Szergiusz 1867-ben Asamas városkában született. Mélyen vallásos polgári család gyermeke. Kora ifjúságában már nagyszerű kapcsolatokat szerzett és már papi pályája kezdetén magára vonta a legfőbb orthodox papi személyiségek figyelmét. 4 cári udvarba került. Nagyszerű modorával csakhamar megszerettette magát, annyira, hogy a cár gyóntatója maga mellé rende’te és felismerve valóban kiváló képességeit, továbbképzését segítette elő. A pétervári cári udvarban Szergius nagyszerű körülmények közötti összekötő tisztséget töltötte be, a valóságban azonban olyan egyházi rendőr- seg-féle volt, a fiatal Szergiuszt az egyik nevelési bizottságba hívta meg. Szergiusz személyére a cári udvar is egyre inkább felfigyelt és maga a cár is többször kitün- tetően fordult feléje. Szergiusz 30 éves korában már a pétervári teológia rektora lett, azon a teológián, ahonnan csak néhány esztendővel került volt ki. A kitüntetések ezután egymást érték. Alig néhány év múlva a cár papi bizottságot küldött Japánba. Ennek Szergiusz is tagja volt. 1905-ben Szergiuszt nevezték ki Finnország érsekévé. Akitor még 40 éves sem volt. Szergiusz a cárt udvarban a test és a gyomor gyönyörűségeit sem vetette meg. Együtt evett és ivott a cári udvar élösdl í buraival. 1917-ben a cárt arra kényszeri- tették, hogy mondjon le. Az ideiglenes kormány a cárt internáltatta. Szergiusz megtartotta hatalmát, sőt befolyása növekedett, ennek ellenére a cár érdekében egyetlen szót sem pazarolt. Szergiusz kutató szeme a jövendőt leste. Tudta, hogy a cárizmus már a múlté. Azt a férfit, azt a csoportosulást kereste, akiben a jövő hatalmát fedezhette fel. így került Kerenszky táborába, sőt odáig ment, hogy a Szent Szinó- dust is Kerenszky elképzelései szerint szervezte át. Ez a változás az orthodox orosz egyház egész papságának tiltakozását hívta ki. Kerenszky alatt ismét összeült, kétszó esztendős szünet után, az oro3z Concilius és ez a lelkészi gyülekezet szembehelyezkedett a politizáló Szergiusszal és Tichont választotta meg pátriárkává. Szergiusz nem tehetett semmit sem a kinevezés ellen és a nizsnlj-novgorodl érsekséggel kellett megelégednie. Szergiusz önérzete nem volt megelégedve ezzel a fordulattal, annái is inkább, mivel bizonyos volt abban, hogy maga Kerenszky is fellép pátriárkává való megválasztása érdekében. Tichon az 1917-es események után, amikor a bolsevisták kerültek uralomra és megkezdődött az újkori történet egyedülálló és legnagyobb papi üldözése, megtartotta tisztségét. Tichon semmit sem tett és nem is tehetett volna semmit egyháza érdekében a papság ellen irányuló bolsevista rémtettek megakadályozására. Most ismét a hajlékony Szergiusz került előtérbe. Ki emlékezett volna ekkor már, hogy valamikor a cári udvar legbelsőbb köréhez tartozott és később Kerenszkyhez csatlakozott. Szergiusz most a Kreml felé keresett kapcsolatokat. Szergiusz azt Ígérte a bolsevistáknak, hogy „megreformálja“ az ortodox orosz egyház belső szervezetét s újjáalakítja a szellemét. De ennél többet lgért. Azt Ígérte, hogy az orosz ortodox egyház szellemét átalakítja és a kommunista ideológiát elfogadhatóvá teszi a hivő nagy- tömegek előtt. Ezzel a szóvá! — gondolta Szergiusz — máris megtalálta az utat a bolsevisták felé és bizalmat sejtett biztosítani a maga számára. A szószéket politikai álláspontjának megváltására használta fel. A bolsevizmust dicsérte. A kommunizmus eszmélt akarta terjeszteni. A papság egy emberkém támadt ellene. Tichon ágynak esett. Mindenki ugy gondolta, hogy a pátriárka halála után egyedül Szergiusz lehet az uj pátriárka. Tichon halála után a bolsevista kormányéul már nem tartotta szükségesnek, hogy a pátriárkái tisztséget ‘be is töltsék. Meghoz dödött a bolsevisták nagyarányú vallás- és cgyházüldözése. A papság szétzüllött, az egyház helyzete lehetetlenné vált, pátriárkára nem is volt szükség. Szergiusz ismét Nizatjüj-Novgorodba került, amelyet a Szovjet Gorkijra, keresne’-’ át, de onnan Moszkvába volt kénytelen menekülni. Tichon halála után Szergiusz önmagát nevezte ki a pátriáchátus kormányzójává. így tulajdonképpen ő intézte a nehéz órákat átélő ortodox orosz egyház ügyeit. Lenin — hogy miért, miért nem, máig kideritetlen maradt — börtönbe vetette. Szergiusz a börtönből többször üzente Leninnek, hogy még nagyobb erővel kivált résztvenni az ellenforradalmi törekvések leverésében. Azt Ígérte, hogy mindent megtesz és mindenre hajlandó, amit a Kreml akar s amit a kormányzat rá kiszab. Kiszabadult. Működését azzal kezdte meg, hogy éles és durva támadásokkal lépett fel a pápa ellen. Más alkalommal az anglikán egyházi szervezetet és szellemet kezdte ki, stílusában a bolsevista modort elsajátítva. Később Szergiusz a sajtó utján tette közzé, hogy az orosz ortodox egyház a bolsevista állam céljaira nyolcmillió rubelt gyűjtött. Amikor Sztálin rájött arra, hogy nem helyes az orosz nép mély vallásosságát minden átmenet nélkül letörni, kapcsolatokat keresett az orosz ortodox egyház még élő főpapjaival, olyan ember után kutatott, aki az egyházi életet bolsevista szellemben lenne hajlandó megszervezni. Erre a célra a minden hájjal megkent Szergiuszt találta a leghiegfelclöbbnek. Szergiusz „megválasztása“ után elsősorban az angolszász egyházakkal keresett kapcsolatokat. Az anglikán egyházat, amelyet számos alkalommal nevetségessé tett, most dicsérő jelzőkkel halmozta el és imádkozott az angol és amerikai haderő „győzelméért“, ugyanakkor, Kolozsvár, május 20. Mint ismeretes, a bombakárosultak felsegélyezésére országos gyűjtés indult meg. A gyűjtésre vonatkozólag dr. Vargha Lajos, Kolozsvár főispánja és dr. Vásárhelyi László polgármester aláírásával felhívás jelent meg. amelyben önkéntes adakozásra hívják fel a város közönségét. Ezzel a gyűjtési mozgalommal kapcsolatosan, amelyből Kolozsvár lakossága előreláthatóan méltóan veszi ki részét, egyes lapokban félreértésre alkalmat adó közlemények jelentek meg. A bomba- károsultak felsegélyezésére a gyűjtés KoBudapest, május 20. (MTI.) Az értelmiségi munkanélküliség ügyeinek kormány- biztosa a zsidók értelmiségi inunltaközbeu való foglalkoztatásának megszűnése miatt előálló munkaerő hiány pótlásának megkönnyítésére rendeleteţ adott ki, melynek értelmében a munkaadók kötelesek bejelenteni, hogy az elbocsátott, vagy elbocsátandó zsidó alkalmazottak munkakörének ellátásáról szabad munkaerővel maguk gondoskodtak-e vagy pedig értelmiségi amikor a Canterbury-i érsek a bolsevista hadsereg győzelméért imádkozott... Ma már nyilvánvaló az is, hogy a Kremlnek nem. állott szándékában az orosz hitélet létfeltételeit biztosítani, az egyház virágzását és fejlődését elősegíteni. A szov jet-imperiálizmus egyik eszköze volt Szer- g.usz pátriárkává való megválasztása és az egyházi élet szmleges helyreállítása, egyszerű és átlátszó propagandafogás az angolszászok, elsősorban az amerikai katolikussá g felé, amely borzalommal emlékezett meg a legutóbbi időkig a Szovjetunióban történt egyházellenes cselekményekről, Lenin mondta, „a vallás ópium a nép számára“, s ezt az alaptételt Sztálin sem ? tagadta meg. A hajlékony pátriárka pedig, I Szergiusz, hiven és odaadóan szolgálta ki a Sztálint, egészen „agyszélhüdésben“ bekö- I vetkezett haláláig. lozsváron junius 1—4 között tart, amikor a Légoltalmi Liga házparancsnokai átveszik azokat a készpánzadományokat, amelyeket magyar a bajbajutott magyarnak juttatni kiván, anyagi lehetőségei szerint, Senki másnak nincs joga gyűjteni, vagy adományokat elfogadni. A természetbeni adományokat Farkas- utca Jf. szám alatt lévő népjóléti hivatalhoz kell beszolgáltatni a hivatalos órák alatt. Az adományozó mind a készpénzről, mind a természetbeni adományról elismervényt kap. munkaerő igénylése utján kívánják a kilépő zsidók helyét betölteni. A bejelentést általában az előirt elbocsátás időpontjai előtt legalább 30 nappal kell az értelmiségi munkanélküliség ügyeinek kormánybiztosánál, Budapest, V. kér., Klotild-utca 10 sz. bejelenteni. Az elbocsátás körülményeit ismertető bejelentésben fel kell tüntetni az esetleges igényeket. A rendelet a hivatalos lap szombati számában jelent meg. fi kúria felmentette Rjiuiss Ferencet a Payer-Gyirki sajtéperSiea Budapest, május 20. A királyi kúria most foglalkozott azzal a sajtóperrel, amelyet Peyer Károly és Györki Imre indított Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő ellen, aki 1939 januárjában az Uj Magyarságban írt cikkében az Általános Fogyasztási Szövetkezetben történő botrányos visszaélésekről számolt be. A törvényszék annakidedjén Rajniss Ferencet felmentette a vád alól, -<z ítélőtábla azonban rágalmazásban mondotta R magyar Sak'szövetség elrendelte a kolozsvári kupverseny újbóli lejátszását Kolozsvár, május 21. A „Keleti Újság“ február 9-iki számában cikk jelent meg a kolozsvári sakk-kupaversenyről a következő cimmel: „A KMTE Kempelen Sakkor lett a városi kupa 1944, évi védője“. A cikk szerzője a versenybizottság véleménye nélkül közöltette a téves adatokat tartalmazó cikket. A kupát felajánló Kolozsvár város vezetősége a kolozsvári Sakkozó Társaságot (KST) bizta meg a verseny megrendezésével és így ennek az egyesületnek szükebb- körü bizottsága lett volna egyedül hivatott az eredmény felől dönteni és azt nyilvánosságra hozni A. kupaversenyen a KST, a ÍMTE és a MÄV csapata vett részt. A versenyen mindhárom csapat 1:1 arányú győzelmet aratott. A MÁV 9 egyéni pontot, a KST és a KMTE egyenlően 11:11 pontot szerzett, az eredmény tehát döntetlen, s Ilyen esetben a kupa megmarad a kupa- védó csapat birtokában a visszavágó mérkőzés lejátszásáig. A KRíTOE azonban téves okoskodással arra, hivatkozott, hogy mintán ki bűnösnek és 4000 pengő pénzbüntetésre ítélte. A megokolásban megállapította, hogy Rajniss Ferenc cikkében igazat írt. A valóságbizonyítás a vád tárgyává tett pontokon túlmenően sikerült. Az Általános Fogyasztási Szövetkezet vezetői viselkedésükkel kimerítették mind a büntető törvénykönyvbe ütköző hitelezési csalás, mind a hitelesítésről szóló törvénybe ütköző bűncselekményt. a KMTE megnyerte csapatversenyét a KST- vel szemben és amellett a 3 első táblán is ö győzött s a szövetségi versenyszabályok értelmében a körmérkőzés győztese és a kupa védője lett. A verseny feltételei között azonban ilyen kikötés nem szerepelt és így a Magyar Sakkszövetség a verseny újrajátszását rendelte el. A Kolozsvári Sakkozó Társaság már megtette a szükséges lépéseket a verseny újrajátszására és annak Időpontját május 21-ére tűzte ki. Kikastoliák X. Plüss pápa holttestét Zürich, május 20. (MTI) A római rádió jelentése szerint X. Piusz pápa holttestét pénteken délben a boldoggáavatási bizottság jelenlétében kihantolták. Tedeschinl bibornok bejeléntette, hogy X. Piusz pápa holttestét teljesen ép állapotban találták. Jö ABU ÉS SÖ HIRDETÉS ALAPJA A JÖ Juntas 1 és 4 kifzött lesz Kolozsvárim gyűjtés a he iiibaUá r@sul la kért Igényelni lehet értelmiségi munkaerőt a kilépő ssidé helyébe