Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-21 / 114. szám

Vrirrrtlnm 4 1944. MÁJUS 21. Aitioüt a* selő scpefrábans SZERGIUSZ Alig néhány nappal ezelőtt röpült világgá a hí. .hogy Szergiusz moszkvai pátriárka „agj'tzélbüdé^“ következtében elhunj’t. A világ közvéleménye mindig gyanakvással fogadja a Morzkvából származó jelentése­ket, amelyek egy-egy személyiség halálát adják tudtul. Moszkva a legfelsőbb bolse­vista tanács, a kommunista párt vezetősé­ge, de elsősorban maga Sztálin sohasem ret­tent vissza, ha egy-egy olyan személyiséget kellett félretenni az útból, aki a legfőbb szempontoknak nem felelt meg. Legfőbb szempontok alatt nyilvánvalóan azt kell érteni, -hogy elsősorban azok, akik bármi­lyen módon bírálgatni merészelték a véres- kezű uralmat, feleslegesekké váltak az em­beri történet legborzalmasabb cselekedete­ket véghezvivő diktátorának szemében és ezeknek el kellett tünniök a politikai, dip­lomáciai, katonai vagy egyházi élet po­rondjáról. Lássuk ki volt Szergiusz. Lássuk ki volt az az ember, akinek halálhírét most néhány szavas táviratból tudtuk meg. KI volt az a személyiség, akinek nevéhez az utóbbi hó­napok legváltozatosabb sajtócsatái fű­ződnek. A moszkvai Feltámadás-templom előH, amely törött ablakaival, kopott és rozzant falaival nem sejteti az érdeklődő előtt, hogy a bolsevista istentagadók főfészke ven itt. Emellett az épület mellett van Moszkva egyik leghatalmasabb temploma. Eg’’ szép szeptemberi vasárnap hatalmas gépkocsi állott meg. A hangtalanul suhanó modern autón messziről is jól látható volt a szov­jet kormány jelzése. A gépkocsiból magas, hosszúszakállas öregember szállott ki, hosz- szú fekete papi öltözetben. Fehér mitra bo­rította fejét, ruhája díszes, a keleti orthodox egyház jellegzetes öltözete. A magasrangú papi személyiség belépett a székesegyházba. Papok és nagyszámú közönség virágokkal szórta be útját. Segédpapok aranykeresztet nyújtottak át neki, megkezdődött az isten- tisztelet. A főpapot díszes aranysujtásos ru­hába öltöztették. Hatalmas énekkar kezdte el üdvözlő énekét: „Ö a főpap, ő a főpap' •— hangzott a templomban. 1943 szeptember 17-én lépett Szergius2 új hivatalába. Ekkor lett a Szovjetunió újonnan megválasztott pátriárkája, az orobZ orthodox egyház legmagasabb világi feje Sztálin akarata szerint, hogy ettől a naptól kezdve részt vehessen azokban a politikai és diplomáciai harcokban, amelyek azt vol­tak hivatottak bebizonyítani, hogy a Szov­jetunió nemhogy elnyomná a vallásosság érzését, hanem ellenkezőleg, mindenben tá­mogatja az egyházat és a hívő népet. Sztá­lin bizonyára sokat válogatott azok között, akiket pátriárkának nevezhetett volna ki, míg Szergiusznál kötött ki. Szergiusz volt az egyedüli orosz főpap, ak.i különleges al­kalmazkodási tehetséggel bírt.- Először a cár szolgája volt, majd Kerenszkyt támo­gatta, hogy végül Sztálin akaratának en­gedelmeskedjék. Szergiusz 88 éves volt. Színes és válto­zatos pályát futott be. Magas kort ért meg olyan államban, ahol papi ember a legrit­kább esetben öregszik meg. Kellemes es barátságos társalgó hírében állott. Nagy­szerű szónoki felkészültséggel’ rendelkezett, szellemes fordulatokat használt írásaiban és beszélgetés közben. Azt is mondják róla, hogy nagyravágyó volt. Amikor valamelyik cél eléréséről volt szó, nem válogatott az eszközökben, még akkor sem, ha papi hiva­tásához nem méltó segítségei kellett igénybe vennie. A világsajtó egy része, elsősorban az, amely a Szovjet belső helyzetével tisztában van, azt állítja, hogy Szergiusz pátriárkává való megválasztása jogtalan körülmények között történt. 1917-ben. még a bolsevista forradalom előtt Tichon mitropolit a alatt ülésező szinódus azt a szigorú e’őirást hagytp meg, hogv egyedül a „sobor“, azaz Oroszország püsuökeiből és kiemelkedő papi és laikus szemé,visáa"'b*' vu-^i*-p-*o*t *a nács jelölheti ki. illetve vátaszthatia ki Oroszország pátriárkáját. Ezt a ren^eik”- zést Sztálin már idejét múlta dolognak ta­lálta és Szergiusz megválasztásnál nem is tartotta be. Elsősorban s számkivet'- ben élő püspö­kök nem vettek részt Szergiusz megy'tar­tásában. arról nem is beszélve. hovr az el­veszített szovjet terü'e’e’-en működő püs • pökök, akik a német megszá’lás védelme alatt szabadon és ko^áto^" n't' "’' ölhet­tek papi bivatásuk”ak és mu”'*á,k'v,h«'ttaír egyházuk feüödésón és vírág'ásán — sün­ién nem adhatták le szavalatukat Szer­giusz me1 lett, vagv ellen. Ma már az e-'ész 'd’ág közvéleménye minden kétséget kizáróan tisztán lát abban a kérdésben, ho"y Szerriuszt egyenesen Sztálin parancsára választolták meg oh/an időpontban, amikor 150 orosz orthodox püs ­pök még mindig a GPTJ földalatti börtönei­ben sínylődött, sokezer püspök és pap a GPU és a rendőrség felügyelete alatt ál­lott, olyan időben, amikor a Szovjetunió­ban lelkésznek, papnak lenni a legküzdel­mesebb feladatot, a leghősibb hivatást és a legszenvedésteljesebb sorsot jelentette. Szergiusz megválasztásánál 17 püspök vett részt. Természetes, hogy ez a 17 püs­pök „egyhangúlag“ adta le szavazatát. Vá­lasztása körülményeiről egyébként hű ké­pet éppen az egyik angol folyóirat: a „Pic­ture Post“ nyújt. Az angol lap megállapí­tása szerint Szergiusz pátriárkává való megválasztása alkalmával nem is 17, ha­nem csak 13 püspök vett részt. De ha még a semleges forrásból származó 17-es számot is vesszük alapul, kétségtelen igazság ma­rad, hogy a püspöki karnak még tíz száza­léka sem szavazott és már maga ez a kö­rülmény is elegendő annak megvilágítására, hogy Szergiusz jogtalan körülmények kö­zött került a pátriárkái tisztségbe. Szergiusz 1867-ben Asamas városkában született. Mélyen vallásos polgári család gyermeke. Kora ifjúságában már nagyszerű kapcsolatokat szerzett és már papi pályája kezdetén magára vonta a legfőbb orthodox papi személyiségek figyelmét. 4 cári ud­varba került. Nagyszerű modorával csak­hamar megszerettette magát, annyira, hogy a cár gyóntatója maga mellé rende’te és felismerve valóban kiváló képességeit, to­vábbképzését segítette elő. A pétervári cári udvarban Szergius nagyszerű körülmények közötti összekötő tisztséget töltötte be, a valóságban azonban olyan egyházi rendőr- seg-féle volt, a fiatal Szergiuszt az egyik nevelési bizottságba hívta meg. Szergiusz személyére a cári udvar is egyre inkább felfigyelt és maga a cár is többször kitün- tetően fordult feléje. Szergiusz 30 éves ko­rában már a pétervári teológia rektora lett, azon a teológián, ahonnan csak néhány esztendővel került volt ki. A kitüntetések ezután egymást érték. Alig néhány év múl­va a cár papi bizottságot küldött Japánba. Ennek Szergiusz is tagja volt. 1905-ben Szergiuszt nevezték ki Finnország érsekévé. Akitor még 40 éves sem volt. Szergiusz a cárt udvarban a test és a gyomor gyönyörűségeit sem vetette meg. Együtt evett és ivott a cári udvar élösdl í buraival. 1917-ben a cárt arra kényszeri- tették, hogy mondjon le. Az ideiglenes kor­mány a cárt internáltatta. Szergiusz meg­tartotta hatalmát, sőt befolyása növekedett, ennek ellenére a cár érdekében egyetlen szót sem pazarolt. Szergiusz kutató szeme a jövendőt leste. Tudta, hogy a cárizmus már a múlté. Azt a férfit, azt a csoporto­sulást kereste, akiben a jövő hatalmát fedezhette fel. így került Kerenszky tábo­rába, sőt odáig ment, hogy a Szent Szinó- dust is Kerenszky elképzelései szerint szer­vezte át. Ez a változás az orthodox orosz egyház egész papságának tiltakozását hívta ki. Kerenszky alatt ismét összeült, kétszó esztendős szünet után, az oro3z Concilius és ez a lelkészi gyülekezet szembehelyezkedett a politizáló Szergiusszal és Tichont válasz­totta meg pátriárkává. Szergiusz nem tehe­tett semmit sem a kinevezés ellen és a nizsnlj-novgorodl érsekséggel kellett meg­elégednie. Szergiusz önérzete nem volt meg­elégedve ezzel a fordulattal, annái is in­kább, mivel bizonyos volt abban, hogy maga Kerenszky is fellép pátriárkává való meg­választása érdekében. Tichon az 1917-es események után, ami­kor a bolsevisták kerültek uralomra és megkezdődött az újkori történet egyedülálló és legnagyobb papi üldözése, megtartotta tisztségét. Tichon semmit sem tett és nem is tehetett volna semmit egyháza érdeké­ben a papság ellen irányuló bolsevista rém­tettek megakadályozására. Most ismét a hajlékony Szergiusz került előtérbe. Ki em­lékezett volna ekkor már, hogy valamikor a cári udvar legbelsőbb köréhez tartozott és később Kerenszkyhez csatlakozott. Szer­giusz most a Kreml felé keresett kapcso­latokat. Szergiusz azt Ígérte a bolsevisták­nak, hogy „megreformálja“ az ortodox orosz egyház belső szervezetét s újjáala­kítja a szellemét. De ennél többet lgért. Azt Ígérte, hogy az orosz ortodox egyház szellemét átalakítja és a kommunista ideo­lógiát elfogadhatóvá teszi a hivő nagy- tömegek előtt. Ezzel a szóvá! — gondolta Szergiusz — máris megtalálta az utat a bolsevisták felé és bizalmat sejtett biztosí­tani a maga számára. A szószéket politikai álláspontjának meg­váltására használta fel. A bolsevizmust di­csérte. A kommunizmus eszmélt akarta terjeszteni. A papság egy emberkém tá­madt ellene. Tichon ágynak esett. Mindenki ugy gondolta, hogy a pátriárka halála után egyedül Szergiusz lehet az uj pátriárka. Tichon halála után a bolsevista kormányéul már nem tartotta szükségesnek, hogy a pátriárkái tisztséget ‘be is töltsék. Meghoz dödött a bolsevisták nagyarányú vallás- és cgyházüldözése. A papság szétzüllött, az egyház helyzete lehetetlenné vált, pátriár­kára nem is volt szükség. Szergiusz ismét Nizatjüj-Novgorodba ke­rült, amelyet a Szovjet Gorkijra, keresne’-’ át, de onnan Moszkvába volt kénytelen me­nekülni. Tichon halála után Szergiusz ön­magát nevezte ki a pátriáchátus kormány­zójává. így tulajdonképpen ő intézte a nehéz órákat átélő ortodox orosz egyház ügyeit. Lenin — hogy miért, miért nem, máig kideritetlen maradt — börtönbe ve­tette. Szergiusz a börtönből többször üzente Leninnek, hogy még nagyobb erővel kivált résztvenni az ellenforradalmi törekvések leverésében. Azt Ígérte, hogy mindent meg­tesz és mindenre hajlandó, amit a Kreml akar s amit a kormányzat rá kiszab. Ki­szabadult. Működését azzal kezdte meg, hogy éles és durva támadásokkal lépett fel a pápa ellen. Más alkalommal az anglikán egyházi szervezetet és szellemet kezdte ki, stílusában a bolsevista modort elsajátítva. Később Szergiusz a sajtó utján tette közzé, hogy az orosz ortodox egyház a bolsevista állam céljaira nyolcmillió rubelt gyűjtött. Amikor Sztálin rájött arra, hogy nem helyes az orosz nép mély vallásosságát minden átmenet nélkül letörni, kapcsolato­kat keresett az orosz ortodox egyház még élő főpapjaival, olyan ember után kutatott, aki az egyházi életet bolsevista szellemben lenne hajlandó megszervezni. Erre a célra a minden hájjal megkent Szergiuszt találta a leghiegfelclöbbnek. Szergiusz „megválasz­tása“ után elsősorban az angolszász egy­házakkal keresett kapcsolatokat. Az ang­likán egyházat, amelyet számos alkalommal nevetségessé tett, most dicsérő jelzőkkel hal­mozta el és imádkozott az angol és ameri­kai haderő „győzelméért“, ugyanakkor, Kolozsvár, május 20. Mint ismeretes, a bombakárosultak felsegélyezésére országos gyűjtés indult meg. A gyűjtésre vonatkozó­lag dr. Vargha Lajos, Kolozsvár főispánja és dr. Vásárhelyi László polgármester alá­írásával felhívás jelent meg. amelyben ön­kéntes adakozásra hívják fel a város kö­zönségét. Ezzel a gyűjtési mozgalommal kapcsolatosan, amelyből Kolozsvár lakos­sága előreláthatóan méltóan veszi ki ré­szét, egyes lapokban félreértésre alkalmat adó közlemények jelentek meg. A bomba- károsultak felsegélyezésére a gyűjtés Ko­Budapest, május 20. (MTI.) Az értelmi­ségi munkanélküliség ügyeinek kormány- biztosa a zsidók értelmiségi inunltaközbeu való foglalkoztatásának megszűnése miatt előálló munkaerő hiány pótlásának meg­könnyítésére rendeleteţ adott ki, melynek értelmében a munkaadók kötelesek beje­lenteni, hogy az elbocsátott, vagy elbocsá­tandó zsidó alkalmazottak munkakörének ellátásáról szabad munkaerővel maguk gondoskodtak-e vagy pedig értelmiségi amikor a Canterbury-i érsek a bolsevista hadsereg győzelméért imádkozott... Ma már nyilvánvaló az is, hogy a Kreml­nek nem. állott szándékában az orosz hit­élet létfeltételeit biztosítani, az egyház virágzását és fejlődését elősegíteni. A szov jet-imperiálizmus egyik eszköze volt Szer- g.usz pátriárkává való megválasztása és az egyházi élet szmleges helyreállítása, egysze­rű és átlátszó propagandafogás az angol­szászok, elsősorban az amerikai katolikus­sá g felé, amely borzalommal emlékezett meg a legutóbbi időkig a Szovjetunióban történt egyházellenes cselekményekről, Lenin mondta, „a vallás ópium a nép számára“, s ezt az alaptételt Sztálin sem ? tagadta meg. A hajlékony pátriárka pedig, I Szergiusz, hiven és odaadóan szolgálta ki a Sztálint, egészen „agyszélhüdésben“ bekö- I vetkezett haláláig. lozsváron junius 1—4 között tart, amikor a Légoltalmi Liga házparancsnokai átve­szik azokat a készpánzadományokat, ame­lyeket magyar a bajbajutott magyarnak juttatni kiván, anyagi lehetőségei szerint, Senki másnak nincs joga gyűjteni, vagy adományokat elfogadni. A természetbeni adományokat Farkas- utca Jf. szám alatt lévő népjóléti hivatal­hoz kell beszolgáltatni a hivatalos órák alatt. Az adományozó mind a készpénzről, mind a természetbeni adományról elismer­vényt kap. munkaerő igénylése utján kívánják a kilépő zsidók helyét betölteni. A bejelentést álta­lában az előirt elbocsátás időpontjai előtt legalább 30 nappal kell az értelmiségi mun­kanélküliség ügyeinek kormánybiztosánál, Budapest, V. kér., Klotild-utca 10 sz. be­jelenteni. Az elbocsátás körülményeit is­mertető bejelentésben fel kell tüntetni az esetleges igényeket. A rendelet a hivatalos lap szombati számában jelent meg. fi kúria felmentette Rjiuiss Ferencet a Payer-Gyirki sajtéperSiea Budapest, május 20. A királyi kúria most foglalkozott azzal a sajtóperrel, amelyet Peyer Károly és Györki Imre indított Raj­niss Ferenc országgyűlési képviselő ellen, aki 1939 januárjában az Uj Magyarságban írt cikkében az Általános Fogyasztási Szö­vetkezetben történő botrányos visszaélések­ről számolt be. A törvényszék annakidedjén Rajniss Ferencet felmentette a vád alól, -<z ítélőtábla azonban rágalmazásban mondotta R magyar Sak'szövetség elrendelte a kolozsvári kupverseny újbóli lejátszását Kolozsvár, május 21. A „Keleti Újság“ február 9-iki számában cikk jelent meg a kolozsvári sakk-kupaversenyről a következő cimmel: „A KMTE Kempelen Sakkor lett a városi kupa 1944, évi védője“. A cikk szerzője a versenybizottság véleménye nél­kül közöltette a téves adatokat tartalmazó cikket. A kupát felajánló Kolozsvár város vezetősége a kolozsvári Sakkozó Társaságot (KST) bizta meg a verseny megrendezésé­vel és így ennek az egyesületnek szükebb- körü bizottsága lett volna egyedül hivatott az eredmény felől dönteni és azt nyilvános­ságra hozni A. kupaversenyen a KST, a ÍMTE és a MÄV csapata vett részt. A versenyen mindhárom csapat 1:1 arányú győzelmet aratott. A MÁV 9 egyéni pontot, a KST és a KMTE egyenlően 11:11 pontot szerzett, az eredmény tehát döntetlen, s Ilyen esetben a kupa megmarad a kupa- védó csapat birtokában a visszavágó mér­kőzés lejátszásáig. A KRíTOE azonban téves okoskodással arra, hivatkozott, hogy mintán ki bűnösnek és 4000 pengő pénzbüntetésre ítélte. A megokolásban megállapította, hogy Rajniss Ferenc cikkében igazat írt. A való­ságbizonyítás a vád tárgyává tett pontokon túlmenően sikerült. Az Általános Fogyasz­tási Szövetkezet vezetői viselkedésükkel ki­merítették mind a büntető törvénykönyvbe ütköző hitelezési csalás, mind a hitelesítés­ről szóló törvénybe ütköző bűncselekményt. a KMTE megnyerte csapatversenyét a KST- vel szemben és amellett a 3 első táblán is ö győzött s a szövetségi versenyszabályok értelmében a körmérkőzés győztese és a kupa védője lett. A verseny feltételei kö­zött azonban ilyen kikötés nem szerepelt és így a Magyar Sakkszövetség a verseny újrajátszását rendelte el. A Kolozsvári Sakkozó Társaság már megtette a szüksé­ges lépéseket a verseny újrajátszására és annak Időpontját május 21-ére tűzte ki. Kikastoliák X. Plüss pápa holttestét Zürich, május 20. (MTI) A római rádió jelentése szerint X. Piusz pápa holttestét pénteken délben a boldoggáavatási bizottság jelenlétében kihantolták. Tedeschinl bibornok bejeléntette, hogy X. Piusz pápa holttestét teljesen ép állapotban találták. Jö ABU ÉS SÖ HIRDETÉS ALAPJA A JÖ Juntas 1 és 4 kifzött lesz Kolozsvárim gyűjtés a he iiibaUá r@sul la kért Igényelni lehet értelmiségi munkaerőt a kilépő ssidé helyébe

Next

/
Thumbnails
Contents