Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)
1944-05-21 / 114. szám
V €S itfúú. ni ú j ti s ti Ára 30 fillér ELŐFIZETÉSI ARAU: 1 HÖR A 4.30, NEGYEDÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTAR1 CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. MUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 114. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSA1-U. t, TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: 71. SZ KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Isten velünk! Győzünk! Területeket foglalt vissza Aquino térségében a német ellentámadás Á némeí légvédelem szétszórta a Berlin ellen intézett angolszász légitámadást fl honvéd csapatok több ponton sikeres helyi harcokban megjavították állásaikat & 1 Átalakítják a bolgár kormányt Középeurópa gazdasági életét is Sztálinnak akarja Benes Eduard kiszolgáltatni A HÁBORÚ LEGNAGYOBB TÖMEGSÍRJA LESZ A I.A MANCHE-CSATORNA, ha az angolszászok megindítják hadműveletüket Európa eiözönlésére, — mondotta Kömmel tábornagy kedden, amikor a normandiai tengerparton lévő német védömü- veket vizsgálta meg. .Rommel tábornagy tetötöl-talpig katona, megállapításai tehát nem szólásmondások, hanem csakis szilárd és megállapított tényeken alapulnak. Kijelentése tehát a német felkészültség olyan fokát bizonyítja, amely csak végzetes lehet az angolszász szándékok szempontjából. A légiháboru további erősödése és a La Manche-csatornában már csaknem állandósult tengeri összecsapások már az elözönlőéi tervnek és az az elleni német intézkedéseknek bevezetői. Pénteken az északamerikai légi haderő ismét erős támadást kísérelt meg német területek ellen. Hollandián át repültek be az amerikai gépek, de már Osnabrück felett beleütköztek a német vadaszvédelembe. A német vadászok állandóan támadták az ellenséges kötelékeket és többször áttörték azolţ vadászvédelmét. Erős harc fejlődött ki ;ţ Keleti tengerpart vidékén. Mecklenburg térségében számos egy- és kétmotoros német vadászgép oldalba támadta a felzárkózott amerikai bombázókat. Berlin határában a légvédelmi ágyuk fogadták heves tűzzel az amerikaiakat s azok nem tudták végrehajtani az összpontosított támadást és csak válogatás nélkül dobták le bombáikat. A középnémet vidékek felett fordultak vissza, miközben a németek támadása tovább tartott. A német hivatalos jelentés szerint 71 gépet lőttek le, legnagyobb részük négymotoros bombázó volt. A La Manche-csatornában a német gyorsnaszádok fejtettek ki nagy tevékenységet a szombatra virradó éjszaka s eredményesen zavarták az ellenséges hajózást, rendkívül értékes felderítő eredményekkel tértek vissza. A gyorsnaszádokat angol torpedónaszádok támadták eredménytelenül. * AZ INVAZIÖS TERV ELÖJATÉKANAK lehet tekinteni az olaszországi nagy angolszász támadást Is. A szombati német hivatalos jelentés elhárító csatának minősíti az itt folyó harcokat. A német csapatok Gae- táziál kiegyenesítették arcvonalukat s néhány magaslatot átengedtek az ellenségnek Itritől északra is. a többi szakaszokon azonban megállították az ellenséget s a több órán át tartó pergőtűzzel és a tömegesen h&rcbadobott páncélosokkal szemben is meg- 'édeinseziék állásaikat *A harcok hevességét és a bevetett hadianyag nagyságát mutatja, hogy az első ejtőernyős vadászó a d osztó ly egymaga 100 páncélost lőtt szét a mostani támadás megindítása óta. Az Interinf Távirati Iroda tudósítója megállapítja, hogy az angolszászok minden erőfeszítésük mellett a legnagyobb ember- és anyagbevetéssel egyetlen egy helyen sem tudták a rugalmas német védelmi hálózatot mélységében áttörni. A parti szakaszon és Esperia vidékén elért területi nyereségük ;t roppant nagy áldozattal fizették meg. Kíméletlenül használják fel a francia és lengyel segédcsapatoftat, ugy, hogy ezek a legtöbb helyen állományuk felét elvesztették. A Cassinótól nyugatra fekvő uj német állások lerohanására indított támadás is összeomlott a nehéz német fegyverek füzében. Itrinél hiába kísérelték meg az uralkodó magaslatokon való áttörést. San Olíva és Ponte Corvo között gyors csapatokkal nyomultak az elszakadó németek után s át akarták karolni őket, de itt is csak életveszteségeket szenvedtek. * A KELETI ARC VON ÁLON meg nem mozdultak meg az egymással szemben álló nagy hadseregek és továbbra is csak helyi harcok folynak. A Kárpátok előterében a német és magyar csapatok ismét sikeres helyi vállalkozásokat hajtottak végre állásaik megjavítására. A Dnyeszternél a szovjet Bútortól nyugatra összeszoritott hídfőjéből elkeseredetten és eredménytelenül támadott tovább. A Grigoriopoltól nyugatra megindított német vállalkozás eredményes vetít és egy szovjet páncélos kötelék felmorzsolására vezetett. Vitebszknél és Neveinél helyi támadásokkal próbálkoztak a bolsevisták, előretöréseiket a német csapatok visszaverték. Ostrov mellett a német gránátosok megjavították az arcvonal egyik kanyarulatát. A szovjet itt sok halottat és sebesültet vesztett.-* A BALKÁNI KOMMUNISTÁK angol lapok közlései nyomán nyilvánosságra jutott egyezményével foglalkozik a „Deutsche Dip- lomatisc-Politlsche Korrespondenz“ s ezzel kapcsolatban rámutat egyrészt Törökország helyzetére, másrészt Németország harcának egész Európára kiterjedő jelentőségére. Utal arra, hogy a balkáni kommunisták szerződése érdekes fényt vet a szövetségesek törökországi politikájára. Kzekután semmi kétség sincsen aziránt, hogy milyen szerepet szántak a szovjetnek a háború utánra a Dardanellákkal kapcsolatos problémákban. RooeeveH elismerte a szovjetnek a möiegA j:árpátok túlsó oldalának valamelyik pontjáról zöld tábori lapot hozott a posta Kolozsvárra. Most itt fekszik a „Keleti Újság“ rzerkesztöségének együk asztalán. A Hősök napjának előestéjén olvastuk el azt, amit a tábori lap Írója a harc egy csendes pillanatában papírra vetett. Az elmúlt világháború élő hőseinek és hősi halottjainak nagy küzdelmeit, helytállását, szenvedéseit és véráldozatát semmivel sem tudnék méltóbban a kegyelet babérjával illetni, mint azzal a néhány őszinte, póztalan mondattal, amelyet a Kárpátok fenyveseinek árnyékában megírt lapon küldött haza üzenetül Nagy János zászlós. A tábori posta száma nem árulja el, hogy a térképen hol találjuk meg tartózkodási helyét. De anélkül is tudjuk, hogy Nagy János zászlós és társai most épp azon a földön védnek meg bennünket, ahol három évtizeddel ezelőtt apáik, báty- jaik, sőt talán még nagyapáik is felvették a harcot az uzsoki hágón át magyar földre betörni szándékozó muszka imperializmussal. Igen, a hely — ugyanaz. S ha a halottak hamva s az élők kiontott vére jogot ad — ha csak jelképes jogot is — a föld egy-egy területéhez, az a táj, ahol Nagy János zászlós megírta és postára tette a reménység szinét magánviselö tábori la.pot, igen az a táj— a szent hamvak és a kiöntött vér, az elviselt szenvedés, a leghö- sibb helytállás jussán — magyar föld. Vagy , János zászlós tábori, lapjára terjedelemben nem sok szó fért, de mégis mindent megirt, mindent elmondott arról, hogy mit és miképpen érez odakünn a ma magyar katonája, akinek honvéd a neve Isten s ember előtt egyaránt. Minden benne van ebben a néhány sorban, az is, amit itthon mindenkinek tudomásul kell vennie a magyarság mai háborújáról. A háború nem csak annyi, mint a múltban. A háborúban ma nem csak a katona harcol künn az arcvonalon. Nemcsak az a harcos, aki megírja a tábori lapot, hanem harcoló katona, magyar honvéd az is, akinek azt a zöld, vagy rózsaszínű tábori lapot a postás itthon kikézbesiti. A címzett jövője, élete, kenyere, hite, otthona, mindene attól függ, hogy hogyan állja meg helyét „valahol Oroszországban“ a tábori lap feladója: Nagy János zászlós. S Nagy János zászlós kötelessé gtel jesitése, harci szelleme, ereje, kitartása pedig ismét csak annak függvénye. hogy azok, akiknek ö a »öld tábori lapokat küldözgeti, mit tesznek, mit éreznek idehaza. Nagy János zászlós a fegyveres arcvonal es az itthoni belső front, a tett és a lélek közös hadműveleti területévé vált harctér haza széttéphetetlen egységének lényegét határozta meg a Kolozsvárra irt tábori lapon. Sorait közhírré tesszük. Ezt irta szivéből s mi is a szivünkkel olvassuk el: „Fegyvereink erejét nemcsak az otho- niak aggódó szeretet«, de az itt porladó apák, nagyapák lelke is erősiti! ök is itt védték a hazát. És ugyanazzal az ellenséggel küzdöttek, amelyet most nekünk kell megsemmisítenünk! Sírjuk már besüppedt, porladó csontjuk fenyőfát táplál, de lelkűk velünk harcol!... Mindnyájan érezzük, hogy a mi helytállásunkon dől el a magyarság sorsa. Ez a tudat oly erősekké és elszántakká tesz, hogy nincs az a bolsevista rém, amely rajtunk és apáink sírján keresztül hatoljon! Isten velünk! Győzünk!“ Ennyi az egész, Ilyen egyszerű az egész Nagy János zászlós nem a maga nevében beszélt. A magyar honvéd szelleme, tudata, akarata, ereje irta fel az ő' zöldszinü tábori lapján a magyar sors evangéliumát. Aki ott „künn“ van, akinek a marka görcsösen tapad a puskatusra, akinek szeme még a sötétben is lát, mert látnia kell, akinek szive s feje egyaránt helyén van, mert helyén kell lennie, csak igy érezhet, igy irhát, mert másképp nem érezhet, másképp nem irhát. Az ilyen egyszerű sorokban, kemény és sallangtalan szavakban mutatkozik meg a magyar lélek nagysága, ha a veszély óráján meg kell mutatni, ki a legény a gáton. Egyszerű az egész. Kissé tragikus, hogy ennyire egyszerű. Hogy a magyar lét lényegét azok és ott tudják Ily kinyilatkoztatás- szerü többséggel, Ilyen emberfeletti egyszerűséggel átérezni és kifejezni, akik a nagy magyar közösség létéért az egyéni lét legnagyobb kockázatát: a hősi helytállást s azzal a hősi halál áldozatát is aggodalom nélkül magától értetődően vállalják. Ott künn, az ellenség szine előtt, a Szta- tin-orgonák, a mammut nagyságú szovjet harckocsik, az ember nevet Istentudja miért viselő ellenséges hordák eilen, vívott önvédelmi harcban Nagy János zászlós és társai már túl vannak az egyéni érdek minden vonzási körén. „Isten velünk! Győzünk! — ez az ö törvényük s ez a törvény kovácsolja össze őket abba az egységbe, abba a nemzeti közösségbe, amely minden erő és eredmény szfent kutforrása. Ezt tették apáik, ezt teszik ők is. Ez a parancs s a parancsot teljesíteni kell. A honvéd teljesiti. Ez az ő politikája: nem politizál, csak a magyar föld és a magyar nép életét oltalmazza, a legbeszédesebb 8 legeredményesebb politikával: a tettél és annak eredményével. Akik itthon vannak és mérlegelik, hogy cselekedeteik, tetteik hogy és miként mérődnek le a politika mérlegén, s nem töprengenek, hogy melyik párt, melyik program hozza a legtöbb előnyt — tanuljanak „politikát“ Nagy János zászlóstól és honvédéitől, akiknek csak egy programjuk van: a haza mindenek előtt! S nekik odakünn azt kell érezulök és tud- niok, hogy itthon is ilyen csendes daccal és elszántsággal győzzük le a háború ' minden nehézségét s azok között is a legnehezebbet: az én ösztönös harcát a közösségi érdekek ellen. Ezt legyőzni, a hazát mindenek elé helyezni, érdek, haszon, vagyon, rang előnyeiről csendesen lemondani — ez az á hősi tett, amit a Kárpátok keleti lankáin porladó magyar hamvak felett harcoló fiaink küzdelmének győzelme megkövetel. S ma, a hősök napján a lemondás, az áldozathozatal virágait vigyük ki a hazai rög alatt porló hőseink sírjához kegyeletünk jeléül. Isten csak igy marad velünk a harcban, hogy abban győzzünk! — fs — tengeri kijáratokhoz való jogát. A legutóbbi szövetséges—török megbeszéléseken már fel is vetették a tengerszorosok közös védelmének kérdését. Nagybritannia és az Egyesült Államok ebben a tekintetben egyetértenek Moszkvával s ez a magyarázata annak is, hogy a szovjetnek engedték át a birtokukba jutott olasz hajóhad egyharmadát. A Törökországra gyakorolt angolszász nyomás ma- gyazárata is jelentős részben ebben a politikában keresendő. Németország 1940-ben megtagadta Molotov berlini látogatásakor a szovjet Dardanella-igényeinek támogatását, most azonban Moszkva megkapta ezt az angolszászoktól. Ez a példa is mutatja, hogy a német—szovjet harcban a német, érdekeknél többről van szó, A német Birodalom az európai integritás érdebében hiked Meet már teljesen bizonyított tény, hogy Európában senki sem várhat semmit sem Angliától, sem Amerikától s Európa biztonságát a nyugat felé irányuló bolsevista imperialista törekvéssel szemben csak a német győzelem teremtheti meg * TELJESEN HASONLÓ A HELYZET a Szovjet Északi-tengeri kijáróival kapcsolatban. Érdekesen írja le a Saturday Evening Post" című angol lap Rooseveltnek és Sztálinnak azt a megbeszélését, amelyen a Vilmos császár-csatorna menti szovjet ellenőrzés alatt álló „szabad állam“ tervéről volt szó. Roosevelt a teheráni értekezleten fejtette ki ezt a gondolatát, Sztálint a terv a legnagyobb mértékben fellel kesítette.
