Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-21 / 114. szám

V €S itfúú. ni ú j ti s ti Ára 30 fillér ELŐFIZETÉSI ARAU: 1 HÖR A 4.30, NE­GYEDÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTAR1 CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. MUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 114. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSA1-U. t, TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: 71. SZ KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Isten velünk! Győzünk! Területeket foglalt vissza Aquino térségében a német ellentámadás Á némeí légvédelem szétszórta a Berlin ellen intézett angolszász légitámadást fl honvéd csapatok több ponton sikeres helyi harcokban megjavították állásaikat & 1 Átalakítják a bolgár kormányt Középeurópa gazdasági életét is Sztálinnak akarja Benes Eduard kiszolgáltatni A HÁBORÚ LEGNAGYOBB TÖMEG­SÍRJA LESZ A I.A MANCHE-CSATORNA, ha az angolszászok megindítják hadműve­letüket Európa eiözönlésére, — mondotta Kömmel tábornagy kedden, amikor a nor­mandiai tengerparton lévő német védömü- veket vizsgálta meg. .Rommel tábornagy tetötöl-talpig katona, megállapításai tehát nem szólásmondások, hanem csakis szi­lárd és megállapított tényeken alapulnak. Kijelentése tehát a német felkészültség olyan fokát bizonyítja, amely csak végzetes lehet az angolszász szándékok szempont­jából. A légiháboru további erősödése és a La Manche-csatornában már csaknem állandó­sult tengeri összecsapások már az elözön­lőéi tervnek és az az elleni német intézke­déseknek bevezetői. Pénteken az északame­rikai légi haderő ismét erős támadást kí­sérelt meg német területek ellen. Hollan­dián át repültek be az amerikai gépek, de már Osnabrück felett beleütköztek a német vadaszvédelembe. A német vadászok állan­dóan támadták az ellenséges kötelékeket és többször áttörték azolţ vadászvédelmét. Erős harc fejlődött ki ;ţ Keleti tengerpart vidékén. Mecklenburg térségében számos egy- és kétmotoros német vadászgép ol­dalba támadta a felzárkózott amerikai bom­bázókat. Berlin határában a légvédelmi ágyuk fogadták heves tűzzel az ameri­kaiakat s azok nem tudták végrehajtani az összpontosított támadást és csak válogatás nélkül dobták le bombáikat. A középnémet vidékek felett fordultak vissza, miközben a németek támadása tovább tartott. A né­met hivatalos jelentés szerint 71 gépet lőt­tek le, legnagyobb részük négymotoros bombázó volt. A La Manche-csatornában a német gyorsnaszádok fejtettek ki nagy tevékeny­séget a szombatra virradó éjszaka s ered­ményesen zavarták az ellenséges hajózást, rendkívül értékes felderítő eredményekkel tértek vissza. A gyorsnaszádokat angol torpedónaszádok támadták eredménytelenül. * AZ INVAZIÖS TERV ELÖJATÉKANAK lehet tekinteni az olaszországi nagy angol­szász támadást Is. A szombati német hiva­talos jelentés elhárító csatának minősíti az itt folyó harcokat. A német csapatok Gae- táziál kiegyenesítették arcvonalukat s né­hány magaslatot átengedtek az ellenségnek Itritől északra is. a többi szakaszokon azon­ban megállították az ellenséget s a több órán át tartó pergőtűzzel és a tömegesen h&rcbadobott páncélosokkal szemben is meg- 'édeinseziék állásaikat *A harcok hevességét és a bevetett hadianyag nagyságát mutatja, hogy az első ejtőernyős vadászó a d osztó ly egymaga 100 páncélost lőtt szét a mostani támadás megindítása óta. Az Interinf Távirati Iroda tudósítója meg­állapítja, hogy az angolszászok minden erő­feszítésük mellett a legnagyobb ember- és anyagbevetéssel egyetlen egy helyen sem tudták a rugalmas német védelmi hálózatot mélységében áttörni. A parti szakaszon és Esperia vidékén elért területi nyereségük ;t roppant nagy áldozattal fizették meg. Kí­méletlenül használják fel a francia és len­gyel segédcsapatoftat, ugy, hogy ezek a legtöbb helyen állományuk felét elvesztet­ték. A Cassinótól nyugatra fekvő uj német állások lerohanására indított támadás is összeomlott a nehéz német fegyverek füzé­ben. Itrinél hiába kísérelték meg az uralko­dó magaslatokon való áttörést. San Olíva és Ponte Corvo között gyors csapatokkal nyo­multak az elszakadó németek után s át akarták karolni őket, de itt is csak életvesz­teségeket szenvedtek. * A KELETI ARC VON ÁLON meg nem mozdultak meg az egymással szemben álló nagy hadseregek és továbbra is csak helyi harcok folynak. A Kárpátok előterében a német és magyar csapatok ismét sikeres helyi vállalkozásokat hajtottak végre állá­saik megjavítására. A Dnyeszternél a szov­jet Bútortól nyugatra összeszoritott hídfőjé­ből elkeseredetten és eredménytelenül táma­dott tovább. A Grigoriopoltól nyugatra meg­indított német vállalkozás eredményes vetít és egy szovjet páncélos kötelék felmorzso­lására vezetett. Vitebszknél és Neveinél helyi támadások­kal próbálkoztak a bolsevisták, előretörései­ket a német csapatok visszaverték. Ostrov mellett a német gránátosok megjavították az arcvonal egyik kanyarulatát. A szovjet itt sok halottat és sebesültet vesztett.-* A BALKÁNI KOMMUNISTÁK angol la­pok közlései nyomán nyilvánosságra jutott egyezményével foglalkozik a „Deutsche Dip- lomatisc-Politlsche Korrespondenz“ s ezzel kapcsolatban rámutat egyrészt Törökország helyzetére, másrészt Németország harcának egész Európára kiterjedő jelentőségére. Utal arra, hogy a balkáni kommunisták szerző­dése érdekes fényt vet a szövetségesek tö­rökországi politikájára. Kzekután semmi kétség sincsen aziránt, hogy milyen szere­pet szántak a szovjetnek a háború utánra a Dardanellákkal kapcsolatos problémákban. RooeeveH elismerte a szovjetnek a möieg­A j:árpátok túlsó oldalának valamelyik pontjáról zöld tábori lapot hozott a posta Kolozsvárra. Most itt fekszik a „Keleti Új­ság“ rzerkesztöségének együk asztalán. A Hősök napjának előestéjén olvastuk el azt, amit a tábori lap Írója a harc egy csendes pillanatában papírra vetett. Az elmúlt világháború élő hőseinek és hősi halottjainak nagy küzdelmeit, helyt­állását, szenvedéseit és véráldozatát sem­mivel sem tudnék méltóbban a kegyelet babérjával illetni, mint azzal a néhány őszinte, póztalan mondattal, amelyet a Kárpátok fenyveseinek árnyékában megírt lapon küldött haza üzenetül Nagy János zászlós. A tábori posta száma nem árulja el, hogy a térképen hol találjuk meg tar­tózkodási helyét. De anélkül is tudjuk, hogy Nagy János zászlós és társai most épp azon a földön védnek meg bennünket, ahol három évtizeddel ezelőtt apáik, báty- jaik, sőt talán még nagyapáik is felvették a harcot az uzsoki hágón át magyar földre betörni szándékozó muszka imperializmus­sal. Igen, a hely — ugyanaz. S ha a halot­tak hamva s az élők kiontott vére jogot ad — ha csak jelképes jogot is — a föld egy-egy területéhez, az a táj, ahol Nagy János zászlós megírta és postára tette a reménység szinét magánviselö tábori la.pot, igen az a táj— a szent hamvak és a ki­öntött vér, az elviselt szenvedés, a leghö- sibb helytállás jussán — magyar föld. Vagy , János zászlós tábori, lapjára terje­delemben nem sok szó fért, de mégis min­dent megirt, mindent elmondott arról, hogy mit és miképpen érez odakünn a ma ma­gyar katonája, akinek honvéd a neve Isten s ember előtt egyaránt. Minden benne van ebben a néhány sorban, az is, amit itthon mindenkinek tudomásul kell vennie a ma­gyarság mai háborújáról. A háború nem csak annyi, mint a múltban. A háborúban ma nem csak a katona harcol künn az arcvonalon. Nemcsak az a harcos, aki meg­írja a tábori lapot, hanem harcoló katona, magyar honvéd az is, akinek azt a zöld, vagy rózsaszínű tábori lapot a postás itt­hon kikézbesiti. A címzett jövője, élete, ke­nyere, hite, otthona, mindene attól függ, hogy hogyan állja meg helyét „valahol Oroszországban“ a tábori lap feladója: Nagy János zászlós. S Nagy János zászlós kötelessé gtel jesitése, harci szelleme, ereje, kitartása pedig ismét csak annak függvé­nye. hogy azok, akiknek ö a »öld tábori lapokat küldözgeti, mit tesznek, mit érez­nek idehaza. Nagy János zászlós a fegyveres arcvonal es az itthoni belső front, a tett és a lélek közös hadműveleti területévé vált harctér haza széttéphetetlen egységének lényegét határozta meg a Kolozsvárra irt tábori lapon. Sorait közhírré tesszük. Ezt irta szivé­ből s mi is a szivünkkel olvassuk el: „Fegyvereink erejét nemcsak az otho- niak aggódó szeretet«, de az itt porladó apák, nagyapák lelke is erősiti! ök is itt védték a hazát. És ugyanazzal az ellen­séggel küzdöttek, amelyet most nekünk kell megsemmisítenünk! Sírjuk már be­süppedt, porladó csontjuk fenyőfát táp­lál, de lelkűk velünk harcol!... Mindnyájan érezzük, hogy a mi helyt­állásunkon dől el a magyarság sorsa. Ez a tudat oly erősekké és elszántakká tesz, hogy nincs az a bolsevista rém, amely rajtunk és apáink sírján keresztül hatol­jon! Isten velünk! Győzünk!“ Ennyi az egész, Ilyen egyszerű az egész Nagy János zászlós nem a maga nevében beszélt. A magyar honvéd szelleme, tu­data, akarata, ereje irta fel az ő' zöldszinü tábori lapján a magyar sors evangéliumát. Aki ott „künn“ van, akinek a marka gör­csösen tapad a puskatusra, akinek szeme még a sötétben is lát, mert látnia kell, akinek szive s feje egyaránt helyén van, mert helyén kell lennie, csak igy érezhet, igy irhát, mert másképp nem érezhet, más­képp nem irhát. Az ilyen egyszerű sorok­ban, kemény és sallangtalan szavakban mutatkozik meg a magyar lélek nagysága, ha a veszély óráján meg kell mutatni, ki a legény a gáton. Egyszerű az egész. Kissé tragikus, hogy ennyire egyszerű. Hogy a magyar lét lénye­gét azok és ott tudják Ily kinyilatkoztatás- szerü többséggel, Ilyen emberfeletti egysze­rűséggel átérezni és kifejezni, akik a nagy magyar közösség létéért az egyéni lét leg­nagyobb kockázatát: a hősi helytállást s az­zal a hősi halál áldozatát is aggodalom nél­kül magától értetődően vállalják. Ott künn, az ellenség szine előtt, a Szta- tin-orgonák, a mammut nagyságú szovjet harckocsik, az ember nevet Istentudja miért viselő ellenséges hordák eilen, vívott önvé­delmi harcban Nagy János zászlós és társai már túl vannak az egyéni érdek minden von­zási körén. „Isten velünk! Győzünk! — ez az ö törvényük s ez a törvény kovácsolja össze őket abba az egységbe, abba a nem­zeti közösségbe, amely minden erő és ered­mény szfent kutforrása. Ezt tették apáik, ezt teszik ők is. Ez a parancs s a parancsot teljesíteni kell. A honvéd teljesiti. Ez az ő politikája: nem po­litizál, csak a magyar föld és a magyar nép életét oltalmazza, a legbeszédesebb 8 leg­eredményesebb politikával: a tettél és an­nak eredményével. Akik itthon vannak és mérlegelik, hogy cselekedeteik, tetteik hogy és miként mé­rődnek le a politika mérlegén, s nem töp­rengenek, hogy melyik párt, melyik pro­gram hozza a legtöbb előnyt — tanuljanak „politikát“ Nagy János zászlóstól és honvé­déitől, akiknek csak egy programjuk van: a haza mindenek előtt! S nekik odakünn azt kell érezulök és tud- niok, hogy itthon is ilyen csendes daccal és elszántsággal győzzük le a háború ' minden nehézségét s azok között is a legnehezeb­bet: az én ösztönös harcát a közösségi ér­dekek ellen. Ezt legyőzni, a hazát mindenek elé he­lyezni, érdek, haszon, vagyon, rang előnyei­ről csendesen lemondani — ez az á hősi tett, amit a Kárpátok keleti lankáin porladó magyar hamvak felett harcoló fiaink küz­delmének győzelme megkövetel. S ma, a hősök napján a lemondás, az ál­dozathozatal virágait vigyük ki a hazai rög alatt porló hőseink sírjához kegyeletünk je­léül. Isten csak igy marad velünk a harcban, hogy abban győzzünk! — fs — tengeri kijáratokhoz való jogát. A legutóbbi szövetséges—török megbeszéléseken már fel is vetették a tengerszorosok közös védelmé­nek kérdését. Nagybritannia és az Egyesült Államok ebben a tekintetben egyetértenek Moszkvával s ez a magyarázata annak is, hogy a szovjetnek engedték át a birtokukba jutott olasz hajóhad egyharmadát. A Török­országra gyakorolt angolszász nyomás ma- gyazárata is jelentős részben ebben a politi­kában keresendő. Németország 1940-ben megtagadta Molotov berlini látogatásakor a szovjet Dardanella-igényeinek támogatását, most azonban Moszkva megkapta ezt az an­golszászoktól. Ez a példa is mutatja, hogy a német—szovjet harcban a német, érdekek­nél többről van szó, A német Birodalom az európai integritás érdebében hiked Meet már teljesen bizonyított tény, hogy Európá­ban senki sem várhat semmit sem Angliá­tól, sem Amerikától s Európa biztonságát a nyugat felé irányuló bolsevista imperialista törekvéssel szemben csak a német győze­lem teremtheti meg * TELJESEN HASONLÓ A HELYZET a Szovjet Északi-tengeri kijáróival kapcso­latban. Érdekesen írja le a Saturday Eve­ning Post" című angol lap Rooseveltnek és Sztálinnak azt a megbeszélését, amelyen a Vilmos császár-csatorna menti szovjet el­lenőrzés alatt álló „szabad állam“ tervéről volt szó. Roosevelt a teheráni értekezleten fejtette ki ezt a gondolatát, Sztálint a terv a legnagyobb mértékben fellel kesítette.

Next

/
Thumbnails
Contents