Keleti Ujság, 1944. április (27. évfolyam, 75-97. szám)

1944-04-22 / 90. szám

1944. ÄPRELIS 22 f Satófay mínisztereltiök is megjelent a MEP csütörtöki pájrtnapj&n Budapest, ápr. 21. (MTI) Csütörtökön dél­után és este a szokásos heti pártnap alkal­mával rendkívül élénk élet uralkodott a Magyar Élet Pártjában. A miniszterek kö­zül megjelent Reményi-Schneller Lajos, Szász Lajos, Antal István és Jurcsek Béla és több államtitkár. A párt vezetőségét vitéz Lukács Béla elnök, Kölcsey István ügyve­zető alelnök képviselte. Sokan megjelentek az Erdélyi Párt tagjai közül is, élükön Teleki Béla gróf elnökkel. Az esti órákban érkezett Sztójay Döme mi­niszterelnök, akit nagy szeretettel fogadtak. Közvetlen eszmecsere alakult ki, amelyben a miniszterelnök az időszerű kérdésekről adott tájékoztatót. Az Istentiszteletek és a légiveszély Illetékes rendelkezésre a protestáns egy­házi főhatóságok felhívták az összes lelki­­pásztorokat, szigorúan alkalmazkodjanak sz alábbiakhoz. A templomokban vasár- és ünnepnapokon együttlévő tömeg még az elő riasztás, illető­leg a légiveszély előzetes közlése mellett Is, veszélyt rejt magában, minthogy a tem­plomok óvóhellyel legtöbbször nem rendel­keznek. Ezért az istentiszteleteket a lehe­tőség határai között térbellleg jobban meg kell osztani, hogy ézáltal az együttlévő sze­mélyek nagy tömegét csökkentsék. Egy­­házközségenkint ki kell választani azokat a helyeket, ahol istentiszteletek tarthatók. Vasár- és ünnepnapokon ezeken a helye­ken is az előre megjelölt időpontokban a gyülekezet, vagy annak egyes csoportjai (például diákok) részére külön-külön tart­sanak istentiszteleteket. Ezt a körülményt természetesen előzőleg kell a hivek tudomására hozni és fel kell őket hivni arra, hogy mindenki a lakásához legközelebb eső helyen igyekezzék isten­tiszteleten résztvenni. Az előbbi pontban megjelölt célra elsősorban az óvóhellyel el­látott és vasár- és ünnepnapokon haszná­laton kívülálló épületek jöhetnek tekin­tetbe, amelyekben megfelelő helyiség, te­reim áll rendelkezésre (pl. iskolák, kultur­­házak). Ezeket a helyiségeket már azért is célszerű előre kiválasztani, mert akár az egyszerű vagy szigorú légvédelmi készült­ség idején, illetőleg a légitámadások nyo­mán elpusztult templomok helyett amúgy is csak ezekben az épületekben lehet az is­tentiszteleteket megtartani. Végül az egyházi tényezők készítsék elő olyun Intézkedések kiadását, amelyek ér­telmében az istentiszteletek időpontját az ellenséges légitevékenység várható időpont­jához kell igazítani s az óvóhellyel fel nem szerelt templomokban s egyéb épületekben az istentiszteleteket csak a nap bizonyos óráiban lehet megtartani. Berecz József pestszenterzsébeti leventezenész hősi halála. Első segélynyújtás közben eleiét áldozta a hazáért Budapest, április 21. A Levente Hírköz­pont jelenti: Az ellenséges légitámadások pusztító­­erejét a leventeifjuság lendületes munkája, hősi helytállása gyengíti. Ahol a romboló, otthonokat pusztító és embereket gyilkoló bombák lehullanak, azonnal megjelennek a leventék. Eletet mentenek, t elsősegélyt nyújtanak, tüzet oltanak és romokat taka­rítanak. A leventék légoltalmi munkájának Pest­­szenterzsébeten volt az első hősi halottja. Berecz József leventezenész az április 3-i emlékezetes első nappali támadás közben, amikor az első bomba-hullám elvonult, ki­futott szülei házából és egy szomszédos, rombadőlt házból két embert kimentett. Egy harmadik sebesülttel foglalkozott, első­segélyt nyújtott, amikor újabb bombanui­­lám érkezett és egy lehulló bomba azt a házat érte, ahol ő is tartózkodott. A lég­nyomás holtan vetette át a szomszédos ház udvarára. Szülei házának, ahonnan kifutott, semmi baja sem esett. Berecz József levente a III. korcsoport tagja volt; 1924 május 29-én született Nagykanizsán. Négy polgárit végzett és textil kereskedősegéd volt. Hétfőn, a táma­dás napján, amikor az üz'etek zárva vol­tak, lakásán érte a támadás és onnan sie­tett ki, két bomba-hullám között elsősegélyt nyújtani, mert ez volt a különleges kikép­zésé. A hős leventét — a leventeifjuság légol­talmi mentömunkájáaak első hősi halottját — április 6-án temették el. Levente bajtár­sai diszszakasszal vonultak ki a temetésre és utolsó útjára azzal a gondolattal kísér­ték el, hogy ez az ifjú nos minőén magyar leventeifju eszménye a bátor helytállásban é& kötele&feégteljesitésbem KutnUjsun Tiz bizottság már megkezdte a kolozsvári zsidó üzletek zár alá helyezését Kolozsváron többszáz zsüi üzletre vonatkozik az ni rendelet Kolozsvár, április 21. A zsidó kereskedé­sek zár alá vételéről szóló miniszteri ren­delet alapján a kolozsvári 1. foka iparható­ság pénteken délelőtt megkezdte a zsidók tulajdonában lévő üzletek lezárását. Suba Karoly dr. tanácsnok, az I. fokú iparhatóság vezetőjének utasítására a dél­előtt folyamán tiz Itatósági bizottság szállt ki a rendeletben érintett üzletekhez s azo­kat nyomban bezáratta és pecséttel látta el. A zsidó üzletek hivatalos zár alá vétele előreláthatólag 2—3 napig is eltart, mert több száz kolozsvári üzletet érint a ren­delkezés. A zsidó kereskedők túlnyomó része, akik a reggeli lapokból, vagy a rádióból értesül­tek fi miniszteri rendeletről, pénteken reg­gel már nem is nyitották ki üzleteiket. Ezekre az üzletekre az I. fokú iparhatóság megbízottai minden különösebb formalitás nélkül elhelyezték a hivatalos pecsétet. Az elsőfokú iparhatóság egyelőre osak a zsidó üzletek zárlatát hajtja végre, az üzletek árukészletének leltározása csak később tör­ténik meg. Az iparhatóság a miniszteri rendelkezés értelmében nem zárolja azokat a zsidó üz­leteket, amelyek elsőrendű közszükségleti cikket árusítanak. Az ilyen üzletek élére a kereskedelmi és iparikamara javaslatára az iparhatóság gondnokot jelöl ki, aki az üz­letet teljes hatáskörrel vezeti tovább. Zár alá kerülnek azok a zsidó üzletek is, amelyek műhellyel vannak Egybekötve. Amennyiben a műhely külön helyiségben van, ott a munkát tovább folytathatják, ha azonban egy helyiségben van az üzlettel, arra is elrendelik a hatósági zárlatot. Az elsőfokú iparhatóság megbízottai egyébként pénteken a következő belvárosi zsidó üzleteket zárolta: könyvtár. Cégtulajdonos: Grüntoald Ármin Sámuel Nándor és Tsa utóda: Sámuel Nándor. Deák Ferenc-ntca: „Konstrukció“ villamossági szaküzlet. Cégtulajdonos: Gombos Béla oki. gépész­mérnök és Krémer Bernát. Fischer Rezső (Viktoria) butorkereske­­dése. Boskovits testvérek függöny, kárpitos kellékek, bútorszövetek, szőnyegek üzlete. Cégtulajdonos: Boskovits Gyula és Bos­kovits Ignác. Fried Ernő késmüves. Schwartz Jenő utóda, poeztóáruház. Silberger Ernő uridlvatszabósága. Kossuth Lajos-utca: Bódner Bazár.. Cégtula jdonos: Bódnet Bertalan. Az elsőfokú iparhatóság felhívása Suba Károly dr. tanácsnok egyébként a következő felhívást adta ki a zsidó üzletek bejelentéséről: Az 1600/1944. M. E. sz., továbbá a zsidó kereskedések bezárására vonatkozó keres­kedelem- és közlekedésügyi miniszteri ren­delet alapján kötelezem az 1941. XV. t. c. alapján zsidónak minősülő cégeket, hogy üzlethelyiségeik és áruraktáraik pontos he- s­­lyét 24 órán bejül az elsőfokú Iparhatóság­nál Írásban jelentsék. Ezt a bejelentést a cégek alkalmazottal és mindazok, akiknél zsidó tulajdont ké­pező kereskedelmi és Ipari cikk, továbbá felszerelés található, kötelesek ezt 24 óra alatt Írásban jelenteni, mert ellenkező eset­ben bünrészesség miatt a büntető eljárást ellenük is megindítom. A gyorsan romló árucikkeket legkésőbb hétfő estig át kell adni Mátyás király-tér: Lepage Lajos könyv- és papirkereskedés. Cégtulajdonos: Dr. Dobó Ferenc. Dr. Holló Endre rövidáru, nőidivat, kézi­munka kereskedése. D’Or illatszertár. Cégtulajdonos; Gombos Benőné. Deutsch Miksa utóda, sebészeti műszerész és látszerész. Sándor Samu, kötött, szövött, rövidáruk. Binder testvérek, kötött, szövött, rövid­áru üzlete. Cégtulajdonos: Binder Adám és Binder Márton. Morvay Vilmos női divatüzlete. Weisz Vilmos, órás és ékszerész. „Cukorka király“. Cégtulajdonos: Székely István. Wesselényi-utca: Fodor Emil és tsa. Kalap, uridivat üzlet. Elysée, divatcikkek, rövidáruk. Cégtu­lajdonos: S tauber Sámuel. Wurczél Géza kész férfiruhaüzlete. B-B, gyermekkelengye. Cégtulajdonos: Katz Nándor, Würtzberger Károly és Spéter Hermann. Markovits Farkas, órás- és ékszerész. „Reklám-áruház“. Cégtulajdonos: Réger Lázár. Karlovszki Jenő konfeikcióáruháza. Női kabát és ruhaüzlet. Cégtulajdonos: Mózes Dezső. BUDAPEST, április 21. (MTI.) A m. kir. kereskedelem- • és közlekedésügyi miniszter­től nyert felhatalmazás , alapján a buda­pesti kereskedelmi, és iparkamara közli, hogy a pénteki Hivatalos Lapban megjelent 80.500/1944. K. K. M. sz. rendelet alapján lezárt zsidó üzletek a gyorsan romlandó árucikkeket (élelmiszert, virág) legkésőbb április 24-én, hétfőn estig kötelesek vala­melyik helybeli szakmabeli kereskedőnek (magánkereskedő, szövetkezet) két pél­dányban elkészített átadási és átvételi lel­tár ellenében kiszolgáltatni. A romlandónak minősíthető áruért az át­vevő legfeljebb a beszerzési árat számít­hatja fel és ezt fel kell tüntetni az átadási és átvételi leltárban, amelyet köte*es mind­két fél további intézkedésig megőrizni. Hitler Adolf élete egy az európai népek életévei — állapította meg Oe Grelle a Führer születésnapján Paris, április 2l. (MTI.) A Német Táv­irati Iroda jelenti: De Grelle, a valloniai SS. dandár pa­rancsnoka, a Führer születésnapján besze­det mondott a párisi rádióban. Kijelentette, hogy Európa sorsa mindenképpen rutier Adolf sorsához van kötve, mert ki akadá­lyozhatná meg a szovjet győzelmet, ha Kolozsvár, április 21. Budapest székesfő­város főpolgármesterévé történt kinevezése annyira váratlanul és meglepetésszerűen érintette Keledy Tibor dr.-t, hogy méltó módon nem is tudott elbúcsúzni Kolozsvár törvényhatósági bizottságától és közönségé­től. Tekintettel arfa, hogy ném volt idő és megfelelő alkalom, hogy a bucsuzás meg­felelő keretekben megtörténjék, Keledy Tibor dr. a törvényhatósági bizottság tag­jaihoz intézett levélben búcsúzott attól a várostól, amely három és féléves működése alatt szivébe zárta őt. A törvényhatósági bizottság tagjaihoz in­tézett körlevél Így hangzik: 1940. november hó 24-én, mint ismeretlen ember jöttem ebbe a városba, hogy szerény képességeimmel szolgálatára álljak a ma­gyar polgári közigazgatás bevezetésénél. Szivem egész melegét hoztam magammat hogy á 22 éves idegen megszállástól föl szabadult városnak, Erdély fővárosának segítségére legyek. Most már megvallha­­tom, akkor úgy volt. hogy csak egy évig maradok s aztán visszatérek székesfővárosi állásomba. A közben kitört háború mind­inkább növekvő nehézségei miatt, felette­seim úgy látták, hogy szolgálatomra itt tovább is szükség van, maradtam tehát és maradtam volna a háború befejezéséig, ha a Kormányzó Ur Of Öméltósága kegye és a Belügyminiszter Ur bizalma a mai nappal el nem szólít Budapest székesfőváros fő­polgármesteri székébe. Kolozsvári állásomat azért nem tartottam véglegesnek, mert még mielőtt ide lőttem. nem Hitler Adolf. Európa ösztönösen é»'zt, miért gondol ma millió ember a Fiihrerre, akinek élete egy az európai népek életével. De (grelle beszéde végén hangoztatta, hogy a háború győzelmes befejezése után meg kell majd teremteni a nagy európai közös­séget. úgy éreztem, hogy caak átmenetet képvi­selhetek és ha megbízásomnak, a közigaz­gatás állításának, eleget tettem, át kell adjam a polgármesterséget olyannak, aki méltóbb arra, hogy ezt a várost vezesse. Ez volt eredeti elgondolásom. Később azon­ban olyan megértéssel és szerény munkám megbecsülésének olyan megnyilvánulásai­val találkoztam, melyet nem szerettem vol­na már elveszíteni. Már ezért sem akartam maradni. Áz idő ugyanis mindent elkoptat és még a nálam jóval nagyobb képességű emberek is Idővel elveszítik az általános közbizalmat. Ezt az önző érzést nem tud­tam magamban leküzdeni, de közigazgatási pályám alatt szerzett tapasztalatom is mondta, hogy jó. ha az emberek Időközön­ként változnak és uj emberekkel, uj elgon­dolások érvényesülhetnek. Kolozsvári szolgálatom alatt nagyon sok tapasztalatot szereztem, nagyon sokát kap­tam. Megismertem azt a Magyarországon első helyen álló közszellemet és életfelfo­gást, amelyért méltán nevezik Erdélyt tün­dérkertnek, fővárosát kincses Kolozsvár­nak. Ettől nem fogok tudni sohasem elsza­kadni, azt szivemben magammal viszem, hogy uj helyemen is annak éljek, hirdetője legyei;, mert hitem szerint ez hozhatja tsak meg a jobb magyar jövendőt. Hálásun köszönöm dr. Inczédy-Joksman Ödön főispán urnák őszinte barátságai és támogatását, dr. Vásárhelyi László polgár­­mesterhelyettes urnák kiváló szaktudását és munkáját, derék munkatársaimnak oda adó szolgálatát- a tírvéírijítaíűsájí't oizolt- " ság minden tagjának megértését és rajtuk keresztül köszöntőm a város egész közön­ségét. Isten óvja meg mindnyájukat. Kolozsvár, 1944. évi április hó 8-án. Keledy Tibor. Saját Kérelmére felmentenék Bárczay János földmivelésügyi államtitkárt Budapest, ápr. 21. (MTI) A Kormányzó Ur a földművelésügyi miniszter előterjeszté­sére dr. Bárczay János országgyűlési kép­viselő államtitkárt ettől az állásától buzgó odaadással teljesített szolgálatának elisme­rése mellett saját kérelmére felmentette. I vizsgálóbíró semmit sem tud a tömeggyilkos Petiot elfogatásiról Párts, április 21. (MTI.) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Valamennyi párisi lap kérdőjellel közli azt a hirt, hogy Petiot-t, a hírhedt tömeg­­gyilkost Bordeaux közelében állítólag sike­rűit letartóztatni. A vizsgálóbíró kijelen­tette, hogy a tömeggyWkos ©nógatásáról nem tud semmit. & keresztény és zsidó vendégek elkülönítése a kávibázakban A „Reggeli Magyarország" írja: A kávéházakban a keresztények és a zsidók elkülönítésére tervezet készült. A Reggeli Magyarország értesülése szerint az eredeti terv az volt, hogy a főváros zsidó lakossága számára hat kávéházat jelölné­nek ki azok közül, amelyeknek tulajdono­sai önként jelentkeznek a zsidók kiszolgá­lására. A kávésok azonban ezt az elgondo­lást nein találták megfelelőnek és helyette azt ajánlották, hogy azok a ka "Csők, akik hajlandók a zsidó közönséget kiszolgálni, külön helyiséget biztosítsanak a zsidók sza­mára, vagy ha erre nem voma mód, a kö­zös helyiség egy részét különítsék el. Ez az elkülönített rész azonban nem lehetne az ablak mellett. Az elgondolás szerint a kávéháztulajdo­nosok feliratot helyeznének el kirakatukba arról, hogy helyiségükben kiszolgálneit-e zsidókat vagy sem. Hir szerint honorálni fogják a kávésoknak ezt a kívánságát, de a tárgyalások még folynak és lehetséges, bőgj ••• r** módosít ásón megj' ke­l/i.ZtÜi, Keledy Tibot át. körlevélben búcsúzik Kolozsvár város közönségétől A belvárosban ed dia leoecséteif üzletek: ll-es áruház. Cégtulajdonos: Salamon SámueL Rados és Tsa. Cégtulajdonos: Rados Manó és Goldmann Jenő. „Herkules“ babyház. Cégtulajdonos: Lobi I. Imre. Unió-utca: özv. Déry Lajosné, sz. Skamperl Hedvig szűcs és szőrmeáruk üzlete. Cukorka és csokoládé. Cégtulajdonos: Brenner Ferencné, sz. Sámson Mária. ,J?igaró« cukorka és gyümölcsüzlet. Cég­tulajdonos: özv. Stern Mórné, sz. Schwarz Lenke. -Jolié ékszerüzlet. Cégtulajdonos: Radó Sándor. V Alii. J iA A.A . IA /A.A* A L /A ^ /AA ' Aa k 7 ... fi

Next

/
Thumbnails
Contents