Keleti Ujság, 1944. április (27. évfolyam, 75-97. szám)

1944-04-14 / 83. szám

P é ii f e Ic £®ééo Arar ilis léi Ára m miér ELŐFIZETÉSI ARAK: I HÓRA 4.30, NE­GYEDÉVRE 13.40. FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK­­PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. nrSZONHETEBIK ÉVFOLYAM 8S. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BKASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA fi schaflhausani csekk A svájci óraipar világszerte hires köz­pontját: Schaffhansent néhány nappal ez­előtt amerikai légierődök bombázták. Jelen­tettük a svájci távirati iroda hivatalos köz­lései alapján, hogy a semleges Svájcnak ez á békés, jámbor városkája a borzalom és fTisztulás színhelye lett. Jelentettük, hogy vájc tiltakozására Washington sajnálkozá­sát fejezte ki a tévedés miatt s egyben, az okozott károk megtérítésére egymillió dol­láros csekket küldött Shaffhausen városá­nak. Egy millió dollár minden bizonnyal szép összeg még 1944 tavaszán is. Bizonyosra vesszük, hogy Roosevelt elnök a kandalló melletti csevegések során elégedett bólintás­­sal emliti meg Amerika gavalléros bőkezű­ségét, amelynek révén a schaffhauseni öreg vltyiilók helyett korszerű épületeket emel­hetnek a civilizáció lendületétől kissé távol­eső svájciak. Igen, megértjük Roosevcitet, megértjük tanácsadóit, hadvezéreit, banká­rait és az USA hírverő gépezetének megnyi­latkozásait, ha ők úgy vélik, hogy Sehaff­­hausen ügyét azzal az egymillió dolláros csekkel a jenki galantéria sajátos erkölcsi kódexe szerint gavallérosan elintézettnek vélik. S első pillantásra úgy is látszik, mintha a terror Schaffhausenben nyitott folyószám­latételének szaldója valóban korrekt módon volna elintézve. Hiszen azért a néhány ósdi ö talán nem is épp „összkomfortos“ házi­kóért pénzben egyáltalán nem megvetendő ellenszolgáltatás az egymillió dollárról ki töltött s már át is nyújtott csekklap. Valóban így is volna, ha minden vércsep­­pünií, minden idegszálunk nem tiltakoznék kétségbeesetten és felháborodva az effajt; szemlélet ellen. A schaffhauseni ügyben var egy mozzanat, amit csak mi, európaiak ér­zünk, amit csak mi európaiak értünk s amit soha, semmiféle érvvel nem lockup!.' el­hitetni a dollárimperializmus aranyíorju­­erkölcsévcl. Nem arról van szó, hogy Schaff hausen városában néhány szép öreg há: valóban rombadőlt és elégett s anyaguk megsemmisült, a bennük megtestesült mun ka kárbaveszett. Csak ennyi volna az egész" Hogy a nagy fáradtsággal és költséggel házzá alakított tégla, fa, vas és üveganyag­ban kár történt? Mert történt, letagadha­­tatlanul. Az elpusztult, a hasznavehetetlenné vált anyag pótlására valcszinüleg elég, ta­lán sok is az az egymillió dollár. Azon va­lóban lehet téglát, épületfát, ablaküveget, cserepet venni bőségesen... De vájjon helyre lehet-e állítani art, ami a schaffhauseni öreg házakat egy sok évszá­zados hagyomány és kuitura szerves ténye­zőivé és szerénységükben is drága értékeivé avatta? Lehet-e pénz, még ha dollár is el­lenszolgáltatás azért, ami aranynál, kőolaj­nál, acélbányáknál, eget elhomályosító re­­piilőerődrajoknál, milliós hadseregeknél na­gyobb érték, habár árfolyamát a világ egyetlen tőzsdéje sem jegyzi: az otthonért, amelynek melegét, szépségét, kedvességét nemzedékek szivedobbanása, munkája, sze­­retete, ifjak születése, öregek halála avatta az élet szentélyévé. Az élettel és lélekkel megszentelt ottho­nok elpusztítását nem lehet sem dollárral, sem a világ semmiféle valutájával megvál­tani i-s megfizetni. Amerika tehát az egy­millió dolláros esek átadásával csak a roi.i­­badöntött schaffhauseni házak nyersanyagá­nak számiatételét rendezte formaszerint, de nem rendezte és soha nem is rendezheti az otthonok elpusztításának erkölcsi tartozását. Schaffhausen főterén talán nj épületeket emelnek a dollármillióból, de a sehaffhnuse­­nick lelkében rombadőlt hitet soha, aol­­íéle pénzen, semmiféle hatalom bem épít­heti újjá. S ebben a vonatkozásban Schaffhausen európai jelképpé hatalmasodott. Az angol­szász hadviselés már régen letért arról az erkölcsi alapról, amelyet még a régi tatár­­hordák háborúja sem mellőzött. Soha egy népe sem volt még a történelemnek, amely békés polgárok, asszonyok, gyermekek ok­talan legyilkolását tűzte volna ki hadicélul. Az olasz városok lakosságának gépfegyver­rel való gyilkolása, a templomok, kolosto­rok szétromboló sa, a semleges országokban ledobott bombák, a magyar otthonok feldu­­lása, a magyar földre hullajtott gyilkos já­tékszerek tervszerű elhullatása — ez London és Washinton háborúja!-ísy leltek a kisnépek védőiként, a kinem­zetek biztonságáért garanciákat nyújtók­ként a háború infemóját e földre zuditó an­golszász nemzetek a kisnépek erkölcsi és fi­zika! gyilkosai. Bujtogató ígéreteikkel a romlás szélére sodorták a hiszékeny nem­sí tóJjfct s amikor azok az ostobán vállalt tábor- véres malmában felőrlődtek, a ma­­jját Sjftöveteégecaek nevező felbujtó bombái­Huszonnégy angolszász repülőgépet lőttek le a csütörtök délelőtti terrortámadás során Kivataícs (elméseit a szerdai és csitdrtikl beaiatáaiaíásakrÉI ás ansotezász @rkSk§ i.eguiabb arevonaia: hars a vádtelaci gyermekek eiSep gyar terület ,e!l£n. Délelőtt II órától kezdő­dően négy oszlopban több hullámban több­­szár nehézrepülőgép délnyugati határunkon áthatolva magyar terület fölé repült. Az egyik részük Bánindát és Győrt tá­madta. Mindkét helyről bombázásokat je­lentenek. Kél oszlop két hullámban Budapest lég­terébe repült és szórványosan bombákat do­bott le, A károk megállapítása főijük. Az ellenséges repülőgépeket saját és szö­vetséges vadászgépek többhelyen megtác madták, szétszórták és visszatérésre kény­­szeritették. A légvédelmi tüzérség hatásos elhárító tüze az ellenséges kötelékeket ugyancsak megbontotta és súlyos károkat okozott. Ed­dig az ország területén 34 ellenséges re­pülőgép lezuhanását jelentették, Vigyázat! Robbanó rongybabákat dobálnak az angolszász fgrrorboznbázők! BUDAPEST, április 13. (MTI.) Az orszá­gos légoltalmi parancsnok ezúton felhívja ez ország lakosságának figyelmét arra, hogy az angolszász repülőgépek robbanó­szerkezettel ellátott rongybabákat dobálnak le. Valószínűleg egyéb robbanószerkezettel r rbífott tárgyak,, játékszerek, használati eszközök le dobáséra Is sor kerülhet, A szü­lők tehát szigorúan figyelineztessék gyer­mekeiket, hogy akármilyen rongybabákat, vagy akár egyéb játékszereket találnának, ahhoz hozzányúlni ne merjenek. Aki pedig ilyen játékszert, vagy egyéb tárgyat talál, anélkül, hogy ahhoz hozzányúlna, azonnal jelentse a legközelebbi rendőrnek, csendőr­nek, vagy hatósági légoltalmi közegnek. Egyes főváré«! lapok arról is hirt adnak, hogy- az angolszász repülők robtartó töltő­tollakat és ceruzákat dobáltak le. Aid ilyen tárgyakat talál, azokat ne érintse, hanem a leletről értesítse az Illetékes hatósági szerveket. Magvar csapatéit a Isifsszür kizépse fóliásánál szcvlet erccsopGitokaf vertek síét H Kárpátok előterében epre jobban érvényesülnek n nénset is siüvetséges sfleíilüiézkedésak Az angolszász hatalmak a tengellyel való kereskedelmi kapcsolatok megszakítását követelik Törökországtól A intiial&átspárliiaSc a CKiur ciill I>f* or Hiány !>ól v&Ió lo lépését sürgeti stx. «ingói MAGYAR CSAPATOK HARCAIRÓL számol be újból a német hadijelentés. A vezéri főhadiszállás keddi közlése szerint a magyar csapatok német bajtársaikkal a Dnyeszter középső folyása és a Bródytól északnyugatra elterülő vidék között vertek szét bolsevista erőcsoportokat. AZ ALTALANOS KATONAI HELYZET­TEL fogla'kozik Hallensleben, a Német Távirati Iroda katonai tudósítója. Általá­nosságban megállapítja, hogy a keleti arc­vonalon a harci cselekményeket fokozódó mértékben a német apatok s a magyar és román csapatok ehentámadásai jellem­zik. Elvitathatatlan, hogy a bo'sevisták fo­lyamatos támadásaik során nagy területi eredményeket értek el, de éppen igy elvi­tathatatlan az a jelenség is, hogy a néme­tek bár egészen rendkívüli tartózkodással szállanák harcba, védekezve Is, mindig ból és politikai sakkhuzásaiból tudják meg: ők ennek a háborúnak végleges áldozatai, ha a hadiszerenese az angolszász elgondolá­sok szerint alakul ki. \ S akármilyen paradokszonként is hangzik: az angolszász világhatalmi a schaffhau­­seni milliós csekkel vesztették el a háborút. Elvesztették azért, mert azok a népek, ame­lyek nem az anyag és a pénz uralmáért, hanem életükért és otthonukért küzdenek, napről-napra világosabban látnak a vér és j ekrazit gőzében. Látják, hogy z lét § meghiúsították a szovjet hadvezetőség szándékait s megfosztották a bolsevistákat azoktól a sikerektől, amelyekért egyedül lett volna érdemes nagy áldozatokat hoznia. A német hadsereget egyáltalában nem sike­rült megsemmisíteni, ez pedig feltétlenül szükséges volna ahhoz, hogy a bolsevizmus uraik adhassák Európán, amire pedig Mosz­kva törekszik. A keleti harci események legidőszerűbb jelensége, hogy a Krim-félszigeten most már teljes erővel tombol a csata. Ez a harc a hadvezetés szempontjából ugyanazoknak a küzdelmeknek a keretébe tartozik, mait az Odessza térségéért folyó. A németek és ro­mánok az elpusztított Kérésből visszavo­nultak egy olyan vonalra, amelyen már áll­tak és amely keskenyebb mivoltáról fogva kedvezőbb lehetőségeket nyújt az újabb koptatómalom üzembehelyezésére. Az ter­mészetesen még elválik, hogy a németek és románok hol rendezhetnek ba fővédelmi vo­nalakat. Az azonban bizonyos, hogy » Krimért folyó csata a szovjet számára nagy érvágás lesz és olyan erőket vesz igénybe, amelyeknek ezen a helyen való felhaszná­lása nem lesz kényelmetlen a német én ro­mán hadvezelöaég számár», már csak azért sem, mert megbatározott ellenrendszabá­lyok kezdenek kialakulni a Kárpátok előte­rében. A szovjet ugyan reméli, hogy olcsón visszaszerzi Krímet, de ebben épp úgy csa­lódni fog, nrfntahogy a keleti arcvonal né­hány más szakaszán csalódott, Hallensieben a továbbiakban megállai­­pitja, hogy nyugaton egyre jobban Kirajzo­lódik az angolszászok felvonulása az euró­pai szárazföld ellen tervezett tengeri, légi és szárazföldi hadműveletek számára. Dé­­'en az angol-amerikai átkelési kísérletek: első szakaszát a német elhárítás erőssége következtében közbeeső szakasz va«ötxa fel és ezt mindkét fél ujjáesoportositásofcra használja fel. Délkeleten már mindkét legnagyobb értéke: az otthon és az erkölcs, I a kultúrának hosszú évszázadokon át léle„- ’ bői és tudásból nőtt gyönyörű :. átyla forog végveszélyben s a tét olyan nagy, olyan drága, hogy azt védeni kell, mert védeni ér­demes fegyverrel, sziwel és ideggel. Mert ebben a háborúban most már nem csak arról van szó, hogy hadicélok anyagát :gyekszik az ellenség megsemmisíteni, nem otthonaink anyagát, hanem otthonunk lel­két, szellemét igyekszik szétrombolni. Az anyagok és tömegek e mai mgy világesatá* i an van egy tényező, ami a vas és ekrazit eiejéné) több és nagyobb: a dolgok lelke, a tájak lelke, a népek lelke. Ha ez a lélek helyt áll, sem a harcigépcfc, sem a dollárok ereje nem lehet orrá aram a tényezőn, ami a légion fosai b a ma meg­próbáltatásaiban: Európa szivén és szelle­mén. Ez áll láthatatlan s mégis jól olvasható Írással a Schaffhausenben átadott millió dolláros «séfek hátlapján, few» d BUDAPEST, ápr. 13. A Magyar Távirati 1 Iroda jelenti: 3 Angolszász repülőgépek április 12-én a £j déli órákban a Dunántúlnak a Balatnn és i attól Nyugatra esó' részén repültek be. A sa- S ját és a szövetséges vadászgépek az ellen- 3 séges kötelékeket szétugrasztották, ame- I lyek azután ■ nyugati, délnyugati és déli S irányban elhagyták az ország léglterét. I Egyes helyeken a tüzérség működött. Bom- M bázásről és kár okozásáról eddig nem ér- 3 kezett jelentés. ■ Az esti órákban egyes ellenséges repülő­je gépek Duna—Tisza-körén és Dunántúl több p yj útvonalán délről észak felé átrepülték az n országot, majd éjszaka a Duna—Tisza-kö­■ zén dél felé hagyták el az ország légiterét. II A berepülés zavaró jellegű volt. ■ A késő éjszakai órákban angolszász re­­’3 pülők két ízben több hullámban Budapest ■ és több vidéki város ellen Intéztek megfé- H lemlitő támadást. A lakosság között veszte- I ségek voltak és épületekben károk kelet- ■ 9 keztek. Légvédelmi tüzérségünk a támadók fl közül több négymo toros bombázót lelőtt. Es 1 A CSÜTÖRTÖKI TERaOiSTASS/lSÁS Í 9 Budapest, április 13. A Magyar Távirati g fl Iroda jelenti: 9 Csütörtökön a déli órákban az angolszász j n repülőgépek nagy támadást intéztek ma- I

Next

/
Thumbnails
Contents