Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-12 / 59. szám
KuinUjsm 4 1944. MÁRCIUS 12. Uj közléseket rendszeresít a magyar rádió légiveszély és zavarórepiilés esetére n rádió műsorának esetleges beszüntetése még nem jelent külűn légoltalmi jelzést a lakosság számára — Hogyan viselkedjünk légiveszély és zavarérepülés esetén? Budapest, március 11. (MTI). A hivatalos I lap szombati számában kihirdetett honvé- I delmi miniszteri rendelet az országos lég- I védelem iránya és mértéke tekintetében a rádión keresztül történő uj közléseket rendszeresít. Ez a két uj jelzés a légiveszély és a zavarórepülés közlése. Mindkét közlés csak az egyes riasztókörzetek területén fekvő városokra és községekre vonatkozik, vagyis csak azon a területen kell végrehajtani az alább ismertetett feladatokat. A légiveszély közlése azt jelzi, hogy a megnevezett ríasztókörzet területét az ellenséges repülőgépek megközelítik, de annak légterébe még nem hatoltak be. A zavarórepülés a légiveszélynél többet jelent és hasonló veszély forog fenn, mint riasztás esetén. Zavarórepüléskor nem. nagyobb kötelék, hanem csak néhány ellenséges repülőgép készül behatolni a riasztókörzet légterébe, illetőleg már be is hatolt oda. Minden légiveszély és minden zavarórepülés állapota beálltának közlése Budapest I. rádió- hullámhosszon történik. Természetesen mindezekre a közlésekre csak akkor kerül sor, ha kellő idő áll rendelkezésre és erre egyébként is mód van, mert előfordulhat az is, hogy minden előzetes közlés nélkül felhangzik a légvédelmi riasztás hivatalos jelzése. A légiveszély közlése Budapest I. hullámhosszon a következő szöveg beolvasásával történik : „Légiveszély! Légiveszély' •Az érintett riasztókörzetek földrajzi neve kétszer egymásután.) Légiveszély!“ A zavarórepülések közlése á következőképpen hangzik: „Zavarórepülés! Zavarórepülés! (Az érintett riasztókörzetek földrajzi neve kétszer egymásután.) Zavaró- repülés!“ • Mind a légiveszély, mind a zavarórepii- lés feloldásának közlése Budapest I. hullámhosszán, vagyis szintén rádión keresztül történik. A légiveszély állapota feloldásának szövege a következő : „Légiveszély elmúlt! Légiveszély elmúlt! (A riasztott körzetek földrajzi neve kétszer egymásután.) Légiveszély elmúlt!“ A zavarórepülés feloldásának szövege igy hangzik: ,^Légoltalom pihenj! Légoltalom pihenj! (Az érintett riasztókörzetek földrajzi neve kétszer egymásután.) Légoltalom pihenj!“ Ha azonban'a légi veszély vagy a zavarórepülés közlését légvédelmi riadó is követi, akkor a légvédelmi riadónak hatósági riasztóeszközökkel történő hivatalos feloldása egyben a légiveszély, vagy zavarórepülés állapotának megszűntét is jelenti. A magyar rádió műsorának beszüntetése az ország lakossága számára külön légol- L talmi jelzést még nem jelent. Ha ez meg- f történik: „Műsorunkat bizonytalan időre megszakítjuk“ szöveg bemondásával jelzi a rádió a műsor megszakítását. Ekkor még semmi légoltalmi tennivalónk nincs, aggodalomra nincs okunk. A rádiókészüléket azonban ne kapcsoljuk ki, hogy az esetleg bekövetkező légiveszély, 'vagy zavarórepülés fent ismertetett közlését meghallhassuk. A városok és községek légoltalmi parancsnokai a lakossággal mindenütt ismertetni fogják a riasztási földrajzi elnevezést, amelynek területén az érintett helység fekszik és igy mindenki tudni fogja, hogy a jelzés mikor szól neki. A légoltalmi őrség- parancsnokok szervezzék meg a "akóhaza kon és a házcsoportokon belül egymás kölcsönös értesítését, hogy a légiveszély és a zavarórepülés elhangzásáról azok is értesüljenek., .tűiknek nincs rádiójuk. Ezt az érte - sitépt kötelező formában előírni természetesen nem lehet, hanem azt kölcsönös együttműködés formájában kell a lakókkal megszervezni. Ä tömegforgalmat lebonyolító helyeken, mint például templomokban, iskolákban, nagyobb városokban a színházakban, mozikban, vendéglőkben, kávéházakban, áru■—i n — - ■WTW""— MINDENKIT ÉRDEKEI, Baráti Tibor: Az arszánéaités filozófiája a Kárpátm?iencében Ez a könyv a Kár-v.medence térdinamikáját, a magyar nép történeti hivatását és a magyar állam fennmaradásának 8 feltételeit vizsgálja. Ara: 21.— P. Kapható: DK. SZENTGfcRICZEI JAKAB JENŐ könyvesboltjában. Mátyás király-tér 7. Vidékre utánvéttel. házakban, sporttelepeken, stb. a_ honvédelmi miniszter rendelete értelmében viszont az említett idő alatt állandó rádiókészültséget is szolgálatban kell tartani. Ha a helyiségnek, intézménynek, üzemnek óvóhelye nincs, akkor a légiveszély, vagy a zavaró- repülés közlése esetén a személyzetből megszervezett rendfenntartók irányítása mellett kell a helyiséget kiüríteni. Mindenkinek nyugodtan olyan helyre kell vonulnia, amennyiben erre Idő van, ahol óvóhelyi védelmet talál. Abban az esetben, amikor csak a zavarórepülést közlik, a közönség a nyilvános helyiség óvóhelyét elhagyhatja, onnan eltávozhatik saját belátása szerint. A légiveszély közlése esetén amint arról otthonunkban értesülünk, célszerű felkészülni az esetleg bekövetkező riasztásra, de akkor még ne vonuljunk le az óvóhelyre, hogy annak levegőjét feleslegesen ne használjuk el. Az utcai forgalomban résztvevő járművek, ha a légiveszély jelzése lámpa- gyújtás után történik, kötelesek azonrial csökkenteni a járművek fényét, mert a fényszórók azután nem használhatók. A zavarórepülés közlésének tudomásulvétele után a járművek forgalmában ugyancsak a rendelkezések az irányadók, mint riadó esetén. Az óvóhelyekre levonulni azonban csak ajánlatos, de nem kötelező. Ilyen esetben az elsötétítést — ha ez nem történt volna meg — kötelezően végre kell hajtani. A közúti forgalomban résztvevő járművek kötelesek azonnal megállani és lámpájukat eloltani úgy, mint riasztás esetén. Nappal azonban folytathatják útjukat. A gyalogos közlekedést zavarórepülés esetén sem nappal, sem éjszaka nem kell beszüntetni. A zavarórepülésről az érintett területeken abból is értesülünk, hogy a közvilágítást úgy, miként riadó esetén, teljesen eloltják. A honvédelmi miniszter most ismertetett rendeleté 120.300 Ein. 35/1944. H. M. sz. alatt a Budapesti Közlöny március 13-i számában kerül kihirdetésre. 'A szöveget közli a „Riadó“ légoltalmi folyóirat március 15-i száma is. A rendelet március 15-én 0 órakor lép hatályba. Kossuth Lajos emlékezete a Magyar Tudományos Akadémián és az állam! népiskolákban Budapest, március 11. Az Országos Kossuth-ünnepségek keretében a Magyar Országos Közgazdatestület április másodikán, virágvasárnapján délelőtt Bónay András egyetemi tanár elnöklé- sével a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében ünnepi ülést rendez, amelyen Kossuth Lajost mint gazdasági politikust, a magyar ipar fejlesztésének egyik legnagyobb harcosát és a lángeszű pénzügyminisztert mutatják be. Bornemisza Géza iparügyi miniszter, Kállay Tibor volt pénzügyminiszter, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár elnöke és Balta Antal szakiró állitja a közönség elé Kossuth Lajos alakját. Az érdeklődés igen nagy aa előadás iránt. Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi, miniszter a nemzetvédelmi miniszterrel egyetértésben elrendelte, hogy a hatáskörébe tartozó valamennyi állami népiskolában a tanítás, illetőleg a tanulók március 20-án, Kossuth Lajos halálának 50. évfordulóján a tanitás álatt Kossuth Lajos emlékének szenteljenek egy órát. Elrendelte továbbá, hogy- valamennyi állami közép- és középfokú iskolában az iskola tanári testületé és ifjúsága a március 20-i tanítási napon az utolsó két órán tartson közös Kossuth-emlékünnepélyt. A miniszter hasonló értelmű intézkedésre kérte fel az egyházi főhatóságokat és Kárpátalja kormányzói biztosát. Gyermek, Szülő, Iskola n tanuló kötelességei tanárai iránt A hivatalos hatóságok ezen a téren nagyon szerények. A Rendtartás mindössze ennyit mond: „A tanuló tartozik tanárait, mint legközvetlenebb elöljáróit tisztelni és nekik engedelmeskedni.“ Két szó: tisztelet és engedelmesség. A sorrendet megfordítjuk, mert az engedelmesség kérdésével könnyebben, hamarább végezhetünk. Azt a tanulót, aki az intézetben a tanárnak nem engedelmeskedik, megbüntetik- Ha vétsége súlyos természetű, a tanulót kizárják az intézetből, mert megbontja az intézet fegyelmét. Szomorú, de következetes büntetés. Ezt tudják is a szülők s éppen ezért gyermekeiket — különösen a kicsiket, mert ott kezdődik a szoktatás — azzal küldik az iskolába: Légy jó, engedelmes, fogadd meg, amit a tanitóbácsi (esetleg tanár ur) mond. Az iskolában az engedelmesség kérdése elég ritkán okoz gondot a fegyelem szempontjából. Egészen más kérdés az engedelmesség tanulás szempontjából. Hányszor mondja a tanár: Tanuld meg ezt vagy azt s a tanuló nem engedelmeskedik. He ennek is van szomorú kő-' vetkezménye, amitől tanuló és szülő egyaránt irtózik. Az engedelmesség kérdése csak akkor nehezebb, amikor a gyermekek nagyobb tömegben vannak. Ilyenkor a fel nem ismerés reményében többet enged meg magának a gyermek, de egy-két „áldozat“ személy szerinti számonkérése azonnal megszünteti a bajt. Az iskolában tehát körülbelül csak .annyira — s még annyira sem — nehéz az engedelmesség megkövetelése személyes érintkezés esetén, mint a szülői házban. Végeredményben a tanuló is tudja mérlegelni azt, hogy nem tanácsos szembehelyezkedni a tanárral, mert abból kellemetlensége származik. A gyermek otthon testi fenyítéstől tart. [ Az iskolában egyéb következményekre j számit. S ha egyébért nem, ezek eleke- | rülése végett engedelmeskedik. * A tiszteletadás kérdése más. Ez összefügg egy olyan kérdéssel, melyet tekintély néven ismer a világ. A tisztelet- adás csak úgy valósítható meg, ha arra a gyermekben belső indítás van.. Hogyan érhető ez el? Csak a szülő és a tatár együttes nevelőmünkájával. „A baj már otthon kezdődik, ha van. Bizony ajcad olyan szülő is, kinek szavára nem sokat ad a gyermek. Azt szokták mondani, hogy nincs tekintélye gyermeke előtt. Miért nem beesüli meg a gyermek a szülőit? Nehéz lenne reá válaszolni, hiszen csaknem minden esetben más és más oka van ennek. De annyi bizonyos, hogy sok gyermek jel- lemesebb, jnint az apja s ebben az esetben nyilvánvaló, hogy nem becsüli apját. Ha nem is mondja, érzi, hogy több az apjánál. Hogyan becsülje apját az a gyermek és ifjú, aki látja, hogy apja minden hét végén jól feltölt a garatra, ha megtudja, hogy az apja valakit becsapott, ha nap-nap után látnia kell, hogy apja saját hibájából nem tudja tisztességesen ellátni családját, ha felelőtlennek ismeri meg saját édesapját? A tanártiszteletnek előfeltételei a tanuló otthonában vannak. Igaz, sok esetben meglepően tapasztaljuk, hogs’- egyelj gyermek otthon olyan mint a tűz s amikor belép az iskolába, ott jámborabb a legszelídebb báránynál is. Erre alig találunk magyarázatot. Végeredményben . azt mondhatjuk, hogy akinek tekintélye van, azt tisztelik, akinek nincs — azt nem. A tekintély helyett — ha szokatlan is — a megbecsülést szeretnék használni. Nem azt mondjuk, hogy a megbecsülés és a tekintély azonos. Nem. Azt állítjuk, hogy az igazi nevelői tekintély a megbecsülésből fakad. Itt tehát először a tanárnak vannak feladatai. Szerezzen megbecsülést tanítványai részéről s akkor lesz tekintélye s tisztelni fogják. Nincs olyan elvetemedett, haszontalan, úgynevezett „kölyök“, aki ne tisztelné azt a tanárt, akit megbecsülnek. Volt eset arra, hogy egy osztály valósággal kizárt magából egy gyermeket azért, mert nem becsülte, tisztelte azt a tanárt, akinek önzetlen, odaadó munkájáról meggyőződött az osztály. Az osztályitélettel ritkán, nagyon ritkán száll szembe tanuló s ezt is csak akkor teszi, ha érzi, hogy ő jót akar, az igazságot keresi. Az a tanuló, aki az osztály meggyőződésével szemben a tanár megbecsülését ellenzi, tudja, hogy nem jár helyes utón, nem mer elszakadni osztályától. Mikor becsüli a tanuló a tanárt? Hogyan szerezhet megbecsülést, a tanár tanítványai részéről? Ezer utja-módja van ennek. Talán legjobb volna azokra a régi tanárokra gondolni, akiket megbecsültek tanítványai. Egy gondoljuk, hogy azt a tanárt, akinek munkájából, magatartásából látszik, hogy tanítványait megbecsüli, viszont-megbeesülik. A megbecsülést, a tekintélyt, a tiszteletadást erőszakkal megkövetelni hiábavaló fáradság — ezt tudják a tanárok is. Egyébként ez a néhány sor a szülőknek szól, merj látniok kell, hogy mi van az iskola falai között. A tanár megbecsülését iskolán kivüli tényezők is elősegíthetik, de éppen pgy ronthatják is. A gyermek-szülő-iskola viszonyában elsősorban az érdekel, mivél járulhat hozzá a szülő ahhoz, hogy gyermeke megbecsülje, tisztelje .tanárát? Egyetlen tennivalója van: becsülje meg gyermeke hivatalos nevelőjét. Ezt a tennivalót legközelebb részletesebben vizsgáljuk meg. BARTHÄLIS JÓZSEF Dramatizált formában tárja a közönség elé Pius nana szézatát Víránvasárnamu az Erdélyi Katolikus Mösiövetség XII. Pius pápa nagyszerű szózatában l'fektette az uj Európa szellemi feltételeit. Ez a természetfölötti bölcsességtől áthatott mii azonban nehéz tanulmány a fáradt, idegü mai embernek. Az Erdélyi Katolikus .Vószövetség ezt a nagyszabású alkotást rövidítve, dramatizált- formában akarja a társadalomnak közveti- teni. Számol a fáradt emberrel, aki az értékc- Jtet már csak úgy tudja befogadni, ha. az keretben és színben jelenik meg. Ezért aláfestő Icarokkal, filmmel, énekkarokkal dolgozik. * Legmeglepőbb ebben a rendezésben az hogy nem a szokásos ifjúság áU majd a szinparlon, hanem ott találjuk majd a hit- valló szereplésben Kolozsvár vezető férfintés hölgyeit. Az uj idők uj vetésre várnak. S az eV készületek azt mutatják, hogy vezető-társa dalműnkből sokan megértik az idők sürgető szavát. D. M Méhészeti szakelőadókká képezik k! az e délj 1 lelkészeket és tanítókat. Az Erdélyié szí Méhészeti Egyesület nagyszabású méhészeti szaktanfolyamokat tart. Erdély falvaiban és városaiban két-háromhetes tanfolyamokon \kivánja szakszerű oktatásban részesíteni a méhészettel foglalkozókat s azokat, akik még csak ezután kezdenek mé- hészkedni. A tanfolyamok előadóivá a lelkészeket és tanítókat képezik ki a gödöllői méhészeti telepen. :
