Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-12 / 59. szám
1944. MÁRCIUS 12 '3 KtiitiUjsug Rajiam kérésziül a bátyámon akarlak egyet ülni — mondja Szabó Dezső buga az egyik budapesti színházi hetilap iovagiatlan cikkére Kolozsvár, március 11. A „Színházi Magazin“ multheti száma, a színésznők tömjé- nezése helyett újfajta csemegével szolgált. Három oldalas riportot közölt „Székely hegyek közt, hehavazott utakon kóborol rongyosan, éhezve, fázva, nypmortanyákon töltve éjszakáit Szabó Dezső húga“ címmel. Szabó Irén, akiről ezt a cikket Írták, felkereste szerkesztőségünket, hogy az aljas rágalmak ellenében védelmezzük meg és Írjuk meg az igazságot. — Ami nem hazugság a cikkben, — mondta az. ismert magyar iró húga — az hamisítás és ferdítés, Nem tudom, kinek állhatott érdekében, hogy rólam ilyen cikket Írjon, hogy bolondnak és koldusnak állítson be. Lehet, hogy rajtam keresztül a bátyámon is ütni akartak egyet. A riport azzal kezdődik, hogy Szabó Irén Szászrégenből gyalog megérkezik Marosvásárhelyre, ahol „miután az egyik petróleum- é/yár környékén lévő nyomortanyán, bérelt ágyon, álmatlanul, koldusokkal és napszámosokkal, verseit szavalva töltötte az éjszakát“, a református egyház lelkészi hivatalában jelentkezik. — Hazugság, — mondja Szabó Irén. —< Nem igaz, hogy gyalog mentem Marosvásárhelyre, a petróleumgyár környékén nem is jártam, s bár meg voltam híva egy ismerősömhöz, számolva azzal, hogy esetleg nem lesznek otthon, már előre foglaltattam szállodai szobát. — Később ugyancsak egy ismerősöm jóvoltából néhány napra bekerültem a kórházba, aztán pedig előadásokat tartottam Kisgalambfalván, Bikfalván és Székelyke- resztwön. Mindenütt szívesen fogadtak, egyszer sem gyalogoltam, mindig szánon vittek. Nem mondom, hogy életemben még soha nem gyalogoltam, de nem most. Akkor is csak egyik kis faluból a másikba, olyan helyen, ahol nem volt közlekedési eszköz. S a faluból mindig elkísért valaki, soha nem mentem egyedül. A riport Írója nagyszerűen működő fantáziával rajzol ezután elénk egy nyomorba süllyedt, őrült, révetegtekintetü, zavarosan beszélő, rongyos ruháju nőt, akit mi se- hogysem tudunk felfedezni a velünk nyugodtan beszélő Szabó Irénben. „Ajkai petyhüdten fittyegnek te, könyörögve néz a jelenlevőkre, — írja Jakab Antal, a cikk szerzője — tekintetéből arád a szenvedés, mint ruhája ráncaiból a nyomor áporodott savanyu illata.“ — Felháborító — mondja többször Is Szabó Irén — egészen úgy ir rólam, mint egy őrültről. Tessék nézni, itt azt adja a számba, hogy én azt mondtam volna: „Zseni vagyok, meg nem értett zseni“. Nem igaz, soha nem mondtam. Különben is az előadások tartását meguntam már. Eleinte vitt a lelkem, de most már csak kenyér. Kicserélném bármi más foglalkozással. Az előadások rendezését is csak egy református lelkész rábeszélésére kezdtem meg. Nem * Igaz továbbá az sem, hogy az Erdélyi Párthoz kérvényt adtam be azzal, hogy juttassanak lakáshoz. Van hol laknom Kolozsváron. Erzsi húgommal lakunk együtt. Az sem igaz, hogy az IKE egy előadásáról, miután hangos botrányt csaptam, megszöktem. S mind, mind a többi állitás hazugság, vagy hamis rosszindulatú ferdítés, amelyeket egészen pontosan is meg tudok cáfolni. „Aztán indul, szemében vad fényekkel, szatyrát lóbálva, neki a havas országiaknak. Megy, küzködik a hóval, szemébe huzza molyrágta sapkáját, szatyra leng a keze- j ben s alakja eltűnik, belevész a,végtelen országutak ködébe, eltűnik, mint valami valószínűtlen látomás", — ecsetelgeti a riport szerzője, élénk romantikus színekkel, mindegyre ismételve magát, hangulatvadász mondatait. — Igaz, hogy beteg vagyok, — mondja végül Szabó Irén, — pajzsmirigy tultengé- sem és tériszonyom van. A sok lelki megrázkódtatás nagyon megviselt. Tizenhatban menekülnöm kellett a románok oetörése elő) Akkor mindenem elveszett. Ott maradt kis otthonom, nem maradt semmim. Szegény is vagyok, de nem koldulok senkitől. Lehajtja fejét. Két finom, halványan erezett kezét összekulcsolva tartja az ölében — Nem tudom, miért érdemeltem meg ezt a csúnya cikket. Mi sem értjük. Nem értjük, mi örömet találnak a „Színházi Magazin“ szerkesztői abban, hogy egy beteg, nem könnyű sorsú asszony életébe rúgjanak bele. Jellemzően pesti szinliázujság-szellem ez, amely előszeretettel turkál a mások életében, s ha nem talál megielelő szenzációt a művésznők illatos budoárjai körül, keres máshol. Az a lényeg, hogy a „csemege“ ne hiányozzék! EGY ETEM-MOZGÓBAN ma és holnap utoljára: Ágrólszakadf úrilény Ma, vasárnap, d. e. 11-kor és d. u. negyed 2-kor két rendkívüli előadás: Agrólszakadt úrilány. Kedden szenzációs premiere: Szabadság, vagy halál A finn nemzet hősi harcának, életéért és függetlenségéért vívott emberfeletti küzdelmének csodálatos, hűséges tükre „fl magyar sorsközösségből egyénenként kiszabadulni nem lehet és nem szabad“ — mondotta Turóczy Zoltán evangélikus püspök kolozsvári előadásában Kolozsvár, március 11. Turóczy Zoltán tiszai kerületi evangélikus püspök, aki az erdélyi evangélikus egyházmegyének is legfőbb vezetője, a szombaton déli budapesti gyorssal Kolozsvárra érkezett. A pályaudvaron az egyházmegye és a kolozsvári egyházközség egyházi és világi vezetői fogadták. Az egyházfő még a délután folyamán értekezletre ült össze a helyi evangélikus egyházi hatóságok vezetőivel. Egyéb időszerű kérdések mellett, főképpen az Erdélyben annyira életbevágó szórvány- kérdést vitatták meg. Turóczy Zoltán püspök este 6 órakor résztvett a kolozsvári evangélikus Nőszövetségnek, a református teológiai fakultás dísztermében rendezett kulturális estélyén, amelyen — a Nőszövetség vezetőinek felkérésére — nagyszabású beszédet mondott. Az estélyen megjelentek az összes helyi egyházak legfőbb vezetői. Inczédy-Joksmah Ödön dr. főispánnal és Keledy Tibor dr. polgármesterrel az élen a hatóságok vezetői és kulturális élet minden számottevő egyénisége. Az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a teológiai akadémi dísztermét. A színvonalas estély műsorát a Bástya énekkar nyitotta meg. Kölcsey-Ko- dály „Huszt“ cimü müve után Reméhyik Sándor egyik költeményét énekelték el nagy hatást keltve Delly-Szabó Géza megzenésítésében, Kárpáti Emil karnagy iskolkigazgató vezénylésével. Az énekkar és vezetőjének művészi teljesítményét élénk taps fogadta. Ezután Versényi Ida, a kolozsvári Nemzeti Színház művésznője adott elő magyar költők verseiből. Igazi átérzés- sel előadott műsorában Ady néhány vallásos és időszerű verse mellett Áprily Lajos, Reményük Sándor és Tompd László egy-egy remekbeszabott verse szerepelt. A művésznő kiemelkedő teljesítményét meg-megismétlődő tapsviharral jutalmazta hallgatósága. Az est ünnepi beszédeként Turóczy Zoltán evangélikus püspök szólott a „Nemzeti szenvedéséről. Beszéde bevezetőjében a püspök rámutatott a szenvedéstől való menekülés ösztönére és arra az általános emberi törekvésre, mellyel mindenki a szenvedéseket minél inkább kiküszöbölő életkörülmények megvalósítását célozza.. . — Csodálatos, isteni eredetűnek mondható felfogásban minden ember a szenvedést, igazságérzetét, jogérzékét bántó inzultusnak érzi, — mondotta előadásában, — mert á szenvedés valóban nem természetes. Nem létezett, amikor olyan volt e világ, ahogyan Isten teremtette és amikor ismét olyanná válik, megint nem lesz. E két világot áthidaló, az embertől elrontott torzó világ terméke ez csupán. Megemlékezett ezután az előbbivel ellentétes emberi szenvedésvágyról és annak különböző fajairól: a dicsőség szenvedésvágyáról, az aszkétikus vallásos ve- zeklésről s a legtöbb szépséget felmutató szeretet szenvedéséről. De mindezeket felülmúlja a szolidaritás szenvedésvágya. Nagy örömök és bánatok idején érezzük ezt, amikor tudatossá válik, hogy elkerülhetetlenül, megfellebbezhetetlenül és megmásithatatlanül egymásért vagyunk teremtve. Szép példáját ismertette áz együttszenvedésre a nálunk tartózkodó birodalmi német fiuk magatartásában, akik itt is ragaszkodnak a népek számára kiszabott egytálételes napokhoz, azzal érvelve, hogy „nem duslakodhatom, amikor népem a Führerrel együttesen böjtül“. Vájjon mi megérezzük-e ezt a népi szo- lidarizmust? — folytatta beszédét a püspök. — Mert jaj annak a népnek, amelyik akármelyik társadalmi osztályának szenvedésével nem tudja azonosítani magát. Mindaz, aki el tudja hallgattatni magában, az apostolok szenvedésvállalásával szemben a szolidaritásnak ezt a vágyát, nemcsak nem jó magyar, de nem is ember. Abból a sorsközösségből, amelyikben mindnyájan együtt élünk, vagy elpusztulunk, egyénenként kiszabadulni nem lehet és nem szabad. Hivatkozott Garibaldi és Gandhi személyes példáira, akik nem javakat, csupán megpróbáltatást Ígértek népeik függetlenségének kivívásáért. — Nehéz tavasz előtt állunk, —, hangsúlyozta befejezésül mindvégig megrázó beszédében a szónok. — A magyar nemzet e böjtjéből nem látjuk még, hogyan kerül majd ki a sokszor megtépázott Hungária. Nem ígérhetek egyebet én sem, hanem — Gandhi csatadalának szavaival élve — „rongyot, rongyot fogok viselni, szalmát, szalmát fogok enni s ha kell az utcakövezetén rámtaposó bakancs alatt szállók sikra melletted, ó én hazám“, drága magyar hazám. De ha vállaljátok mindezt, van minderre elég lelki erőnk, ígérem néktek az egész Magyar- országot! Vasárnap délelőtt Turóczy Zoltán evangélikus püspök 9 óra 50 perckor az istentiszteleten igét hirdet, délután 5 órai kezdettel pedig írást magyaráz a böjti 'áhítaton, az evangélikus templomban. Március 13-án és 14-én a katonai jelentkezésről elmaradottak is tejnek eleget kötelezettségüknek KOLOZSVÁR, március 11. A 18—60 éves férfink mintáinak ellenőrzése során március 13-án és 14-én a beosztott sorrend során elmaradottak jelentkezése történik meg Kolozsváron. A katonai ügyosztály ezeket az elmaradottakat nyomatékosan felhívja, hogy tekintettel a mulasztókra váró Igen súlyos elzárásra és pénzbüntetésre, ezeken a napokon feltétlenül tegyenek eleget jelentkezési kötelezettségüknek, t ««I MII I w—T— Uj vagy kifogástalan állapotban levő keveset használt 48 személyes berrtdorfi alpacca euSkészletet megvételre keresünk Ajánlatokat ármegjelöléssel „ALPACCA“ jeligére kérünk. Iz EMGE kendervetömago! osztat ki a kendertermelő gazdák között Kolozsvár, márc. 11. A földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége kendervetőmagot osztat ki az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület utján a kendertermelő gazdák között. A kendervetőmag kiosztása tehát nem a Hangya Szövetkezetek révén történik, hanem az EMÖE, illetőleg annak kirendeltségei utján. Mindazok a gazdák, akik kendervetőma- göt akarnak igényelni, forduljanak az EMGE illetékes kirendeltségeihez. a földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége ezzel kapcsolatosan felhívja a gazdák figyelmét arra, hogy a várható igénylésekhez képest Igen kevés kendervetőmag áll rendelkezésre, úgyhogy csak a legindokoltabb esetekben tudja az EMGE áz igényléseket kielégíteni. ELADÁSI HIRDETMÉNY A Kolozsvár és' Vidéke Kereskedőinek Egyesülete a tulajdonát képező FÜSZERKERESKE- Dől ÜZLETBERENDEZÉSÉT — eladja. — A berendezés TÖLGYFÁBÓL készült és kitűnő állapotban van. — Áll: 1 drb. 11 méter hosszú vitrines áru szekrényből, 1 drb. 9 méter hosszú pultból és 1 drb. 3 méter hosszú pultból. — Érdeklődők a berendezést megtekinthetik munkanapokon 9—1-ig és d. u. If—8-ig az Egyesület Hunyadi-tér 18. sz. alatt lévő helyiségében. — Ugyanott errevonat- kozólag mindennemű felvilágosítás megkapható.
